Egy régi ház egyik szobájában (4x2m) cserélnénk laminált padlóra a jelenlegi 70-80 éves hajópadlót. Amit eddig tudunk, hogy a hajópadló 10cm magas, homokba ágyazott párnafákra van ültetve, a párnafák alatt pedig 6cm vastag beton van.
A beton állapotát még nem tudjuk. Ha repedezett, sérült, stb., akkor nem ússzuk meg az új aljzatbetont. Ebben az esetben nincs is kérdés.
Ha viszont a kora ellenére egészséges, akkor nem feltétlenül betonoznánk. Nem a munka riaszt el, hanem hogy ha betartjuk az 1 hét / cm kötési időt, akkor 7 centis beton esetén közel másfél hónap után tudunk csak burkolni.
Szerintetek az járható-e, ha megfelelő szigetelés után gerendákat fektetünk a betonra, a közöket kitöltjük hangszigetelő anyaggal, és 22-es OSB-ből készítünk egy vakpadlót? Utána zajcsökkentő fólia, és jön a laminált padló. Ez "csak" egy nyaraló, tehát értelmetlenül sok munkát és pénzt nem akarok beletolni, de olyan megoldást keresek, ami (a lamináltat leszámítva) évtizedekig jó marad.
Kalapáccsal. Egyik oldalról odaáll a segédszemélyzet a fal elé néhány lépésnyire, figyelve az eredményt. Másik oldalról a szakszemélyzet kalapáccsal kopogtatja a falat. Ez már csak azért is jó, mert így a laza vakolat is lejön. Még sose próbáltam, de ennél jobb ötletem nincs. Esetleg föl lehet hívni az állatkertet vagy állatvédőket (nem az állatmenhelyeket!) ez ügyben.
Tudom nem épp a legjobb hely e kérdés felvetésének, de nem igazán van ötletem hogy hol máshol kérdezzem. Szóval hátha van valakinek ötlete a megoldásra vagy hogy hol máshol próbálhatnám feltenni a kérdést.
Röviden a helyzet: van egy 7-8 négyzetméternyi külső falfelület amiről az előző 50-60 év nemtörődömsége levitte a vakolatot. Tavasszal ezt rendbe szeretném tenni, ám a téglák közti hézagokba beköltöztek több helyen is a faligyíkok. Van-e bárkinek használható ötlete hogy hogyan tudnám őket innen kiüldözni? Nagyon nem szeretném "befalazni" őket.
A ház köré szeretnék kavicságyat építeni, körben szegélykővel.
A ház falán a díszkő sajnos nincs elég lent, emiatt is tettem elé földet, hogy a nap ne szívja ki teljesen a szigetelést.
Szeretnék még rátenni néhány sor követ lefelé, hogy ne kelljen olyan magas szegélykövet odatenni (főleg a ház sarkánál), viszont így is eléggé megviselt, és már porlik szét a szigetelés.
Van esetleg valami ötletetek, hogyan lenne megoldható a kövezés folytatása?
Tapasztalataim szerint a kivitelezők jelentős része nem a gyári előírások szerint, hanem saját feje után megy. Ez nem mindig jó. Az 1951-es vasúti hídszabályzatban le volt írva, hogy hogyan kell csinálni valamit, meg az is, hogy lehet másképp is csinálni, ha bizonyítani tudom, hogy jó ahogy gondolom. Ez valahol a mostani előírásokban is benne van rejtetten, ha valaki az előírások szerint jár el akkor, nem felel a bekövetkező eseményért. Ahhoz, egy ezt valaki felelősen tudja vállalni, kell némi gyakorlat.
Van olyan falmaró, ami nem két csíkot mar mart utána vésni kell, hanem széles hornyot mar? Éppen, hogy csak le kéne marnom a téglából és mivel boltíves, lehet, hogy nem is cementbe rakott régi boltíves mennyezet, nem szeretném vésni, 3x1mm2-es mm fal kábelt kéne belettenni a horonyba.
Ezer egyedi eset van egy felújításnál, ha érdemben akarsz valakinek segíteni, össze kell szedni tőle az információkat, hogy valami kézzelfogható tanácsot adj neki. Ehhez szaktudás kell és sok tapasztalat, valamint az is, hogy tényég érdekeljen a szakmád- mert a kivitelező mérnökök nagy része csak látogatóba meg a munkatelepekre és soha nem tanul meg egy technológiai folyamatot rendesen.
Itt adott egy részletes elemzése egy kivitelezési folyamatnak, már 20 hozzászólást váltottunk- rajzokat készítünk, ha gondolod, hogy olyan színten van a szakmai tudásos informatikus létedre, akkor vedd át, én szívesen kiszállok, mert semmit se nyerek belőle, csak az agysejteimet égetem.
Ne trolkodj, mert felbaszod az agyamat és eltűnök innen.
Amúgy, ha az akarod, hogy ne repedjen és erre a tőrvény szerinti 5 éves garanciát is bevállalod, akkor le kell halózni minden gipszkarton szerkezetet, a legjobb minőségű drivit halóval és egy speciális gipszes glettel, a sarkon meg megfelelő módon kell kiépíteni a 2 gipszkarton tábla illesztését.
Ezt sehol nem írja a Rigips, aki egy rendszergyártó és nem kivitelező.
gsmotoros
ennyi volt, szólj halalosztonak, hogy legközelebb fogja a száját.
Mennyezetre szerelnénk gipszkartont, régi épület, gerendák között kistégla.
Amit nem tudok, hogy a függesztőket mivel kell rögzíteni.
A kivitelezői kézikönyvek annyit írnak, hogy vasbetonhoz fém beütőék kell, meg fához mi kell illetve, hogy műanyag beütődűbelt tilos használni függesztésre.
Gondolom akkor sima, normál dűbel kell csavaral, ez lehet beűtődűbel is vagy csak sima dűbel-alátét-csavar a jó?
Akkor a két réteg kartonozás mind a szarufa alatt, mind a plafonon, mind a válaszfalak esetén erősen ajánlott, hogyha a jövőben nem szeretnénk repedéseket látni, ha jól értem (válaszfalnál még rögzíteni is jobb rá, meg erősen javítja a hanggátlást minden helyen). És a két rétegű fém profil váz az meg azért kell, mert két réteg karton alá kötelező? (Azt értem, hogy ahol kell ott a villanyszerelési légrést kiadja jól a második réteg váz)
Amúgy ez egy nem mai épület, a többi része sem a mai szigetelési technika csúcsát képezi sajnos. Lehet, hogy ilyen helyzetben elég lenne 5cm szigetelés a szarufa alá, hogy a szarufákat hőhídmentesítse, de +10 cm az már prémium volna (csoda nem lesz az egészből úgy sem...)? A szumma 20cm (15+5), mai jogszabályi minimum kőzetgyapot vastagság teljesülne úgy, ebből passzívház úgysem lesz sajnos... a térdafalon is kevesebb, mint 10 cm EPS van kívül.
-A szarufa alatti ferde síkon egy réteg CD váz, légrés a villanyszerelésnek nem kell, mert ott nem menne kábel. Nem rögzítenénk semmit azon ferde részre úgysem, szóval feleslegesen nem lenne lyuggatva a fólia a jövőben sem (a gipszkarton meg rászorul a CD-re, ahol oda van csavarozva hozzá, szóval ott nem lenne gond talán). Ámde repedés ellen két réteg karton kerülhetne oda. Vagy két réteg karton alá kell a kétirányú profilváz is, hogy jól megtartsa a kartont?
-A fogópárok alatt viszont az általad ajánlott megoldás volna két réteg váz, melynek a légrésében mehet a villanyszerelés. Azon két réteg karton. Valahogy így, a Siniat rajzaiból ollózva:
Köszönöm szépen a további részletezést és magyarázatot!
Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Valószínűleg több kárt okozna, mint hasznot a második tűzgátló gipszkarotn réteg elhagyása nem (ide semmit nem rögzítenénk, amúgy, tehát tartania nem kellene semmi extrát)? Két réteggel gondolom nehezebben reped mondjuk a gipszkarton az illesztésnél, aztán az lehet nagy előny egy faszerkezetre rögzített gk falnál. Ebben kicsit tanácstalan vagyok.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Persze jogos, köszönöm az alternatív megoldás részletezését. Felesleges terhet nem kéne belevinni a rétegredbe. Meg számomra az ilyen fém profilok használata szimpatikusabb. Őszintén a friss nedves faanyag annyira nem a szívem közepe. Fél évet tudott a szerkezet már száradni, de a friss rétegrendbe minimális friss fát akarnék bezárni.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Köszönöm a rajzot és a hozzá fűzött magyarázatot is!
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
Valóban a repedésmentesség elég fontos volna. A gipszkarton függesztés azért segíti azt, hogy a faszerkezet mozgásai kevésbé adódjanak át a gipszkartonnak nem?
Statikus tervei alapján készült a tetőszerkezet. Persze sajnos a kivitelező valamelyest ezt-azt a maga szájíze szerint csinált, de összességében követve lett a terv nagyjából. Lehet, hogy nem ártott volna helyenként még erősebb megoldásokat alkalmazni, de nem kételkedtünk a tervekben anno. Persze folyamatosan okosodik az ember. Reméljük azért az életben nem lesz túl nagy gond ezzel.
Talán ha mondjuk az első év után zavaróan reped majd a mennyezet az illesztéseknél, akkor az általad készített ábrán a lent pirossal jelölt könyököket valahogyan a padlás felől be tudjuk még rakni. De immár a szerkezettel drasztikusabb beavatkozást nem tennénk, mert lassan érkeznek a gipszkartonos szakemberek. Sőt ha én tudok valamikor szabadságra menni, akkor lehet berakom, de az valószínűleg kicsit később tudna meglenni. A szülők nem nagyon tudnak ezzel mit sajnos, így is kimerültek az építkezésben már.
Illetve korábban igen hitvány volt a tetőszerkezet és amúgy nem volt különösebb baj a tetőtér (80-as évek terméke, majd 2000 körül csinosítás is volt, de semmi komoly újragondolás) beépítés gipszkartonozásának repedezésével. Ez csak az előző helyzet ujjáépítése teljesen és azért jóval jobb műszaki megoldásokkal, reméljük okés lesz.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Ha jól értettem, akkor olyan megfontolás volt talán, hogyha bármit felfúrnak a gipszkartonra, akkor ne azonnal rongálódjon a párazáró, ami a légrés alján van. Illetve, hogy legyen egy villanyszerelésre jól használható hézag. Kiszellőztetni azt valóban nincs hova ezen esetben.
Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Természetesen van 5x5-ös ellenléc a szarufák kinti oldalán. Persze az eresznél beszűkül valamennyire a légrés, de a szabvány minimumot még épphogy hozza (ilyen meredeknél ahogy írod, remélhetőleg elég). A Gerard kiszellőztetés nem annyira bőkezű (nincs légrés szellőztető elem), a "kúpcserép" szerű lemezeknél is kb 2,5 cm széles rés biztosítható, több korrektül nem sajnos. A gerincnél van fóliasapka a padlás szellőzéséhez. Gerard rendszerelem "monolitikus" TPU páraáteresztő van a szarufákra szorítva az ellenlécek által, reméljük az egy hosszú életű termék, mert durva árban mérték, de igen hőálló és ilyen lemeznél a légrés nagyon fel tud melegedni, szóval nem árt, ha bírja ezt.
Nagyából rendbe van. Találkoztam egy értelmes emberrel:)
Nade kezdjük előlről.:) Két réteg tűzálló gipszkarton-legalább 40kiló, hőszigetelés 10, lemez 10-15kg, két CD váz 0.5 kiló, plusz a tetőszerkezet súlya.
Hóteher nem érdemes ellenőrizni, 55 fokos tetőn nem áll meg a hó.
Kérdés nálad az, hogy mekkora az össz súlya annak a rétegrendnek, amit a szarufa tart, amikor lengeti a szél ezt a vitorlát. Ezért írtam, hogy nem kéne a 10-es pallót használni a rétegrendbe, ha a tető laposabb lenne és a szarvazat combosabb, akkor Kömkel rajza alkalmazható.
Muszáj volt egy rajzot készitsek.
Képzeld el, hogy a képen levő háromszögnek a csúcsát megnyomod jó erőssen vizszintesen, a háromszőg síkjába.
A talpszelemen és a szarufa illesztése, valamint a fogópár és a szarufa illesztése is egy csukló. Van két derékszelemen és a csúcsszelemen (12x12), ezek a háromszög síkjára merőlegesen merevíti a tetőt, de picit kihajlanak, ha megnyomom vízszintesen a háromszög csúcsát. Tehát a csukókból és a szelemenek kihajlásából, a háromszög csúcsa el fog mozdulni vízszintes irányba, amikor megnyomom.
Mivel manzárd lesz, elvárható, hogy sarokmerev legyem ez a háromszög, hogy ne repedjenek a falaid, így én beépitettem volna egy 12x12 függesztőoszlopot (a 7.5 x nemtommennyi helyet), mert az be kell vállazni, és két 7.5x15 kereszt támasztást.
A légréssel kapcsolatosan. Kömkel azért rajzolta be, hogy a gipszakartonon keresztűl kiáramló pára ha netán kicsapódik, akkor szellőzőn ki. De hova?
Elvileg a 25cm vastag 40kg/nm-rez gyapottnál nagyon hosszú ideig kéne legyen hideg, hogy a pára kicsapodjon a párazárón. Csakhogy a szarufák hőhidasak, így elképzelhető az, hogy nagy hidegben a pára kicsapodik . Onnan valahogy ki kell szellőzőn, teháy szellőzőket kell késziteni a légrésnek.
Első rajz.
A 15-ös hőszigetelést a szarufánál drotozod, a belső 10cm megtartják a vízszintes CD-k.
A második rajz.
A két légrést nem lehet megcsinálni, hiszen a csavar néküli függesztők átszúrják a párazárást.
Lemezfedésnél fontos lenne kiszellőztetni a héjazatot. Nem tudom mit szereltél a szarvazatra, de biztos van ellenléc is, mivel magass a tető, az jól ki fog szellőzni.
Biztos, ami biztos, hogy jól megértettem-e csináltam egy ilyen kis skiccet papíron.
Tehát lényegében a szarufák alá a vihardeszkán kívül így már semmilyen faanyag nem kerülne ugye?
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
Itt a "stafni"-t a CD-profilra értenéd? Mert fa stafni akkor nem lenne a szarufák laatt, ha jól értem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Gyakorlatilag akkor nem is drótoznál ("Z alakban") a CD profilok szarufák felé eső részére, hogy az tartsa a gyapotot?
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re.
Tehát ez a ragasztó tartaná a párazárót és az akusztikus kengyel talpa, ahogy oda van az alatta levő CD váz sima oldalára csavarozva és ezáltal odaszorítja a párazárót, nem?
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont.
Gyakorlatilag így a párazáró alatt és feletti is volna légrés, a párazáró beltér felőli oldali légrés a "hasznos", a másik csak "kiadódik". Az akusztikus lengőkengyel nagyságával meg állítható, hogy mekkora lesz a hasznos légrés, ha jól értem?
A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson
A függőleges CD profilok kiosztása is 40cm akárcsak a szarufák felett levő "első réteg" CD profilé?
Köszönöm szépen, rendben, akkor sűrűbb lesz. Ám az alsó 3D-t a lila színű vonalakkal csak azért raktam be, hogy akkor a nyeregtető másik felén meg pont ellenkezőleg mennének a vihardeszkák akkor nem? Tehát, ha egyik nyereg oldalon húzva van a vihardeszka, akkor a másikon nyomott így nem? (a lényeg, hogy mindig legyen húzott is kb, mert ezek húzásra jók?)
Van a model gipsz és van a másik a stukatur nevű talán. Az egyik gyorsan köt a másik kevésbé.
Aztán vannak a un. glett gipszek.
Van mind a háromból.
A glett anyagot nem szeretném most elpocsékolni. Pár db. téglát ideglenesen el kell helyezni. Meszet , cementet nem vennék, gondoltam egy megfelelően híg/súrű gipsz habarcsra.
Mivel lehet lassítani a kötést.... pl. legalább 5 percig ne kössön. Majd annyit keverek bé.
Amúgy a villanyszerelők használják ezeket a gyorsan kötő gipszeket....meg néha a kéményesek.
Lehet kapni egy ilyen csavar nélküli CD felfüggesztőt. Ezt fel lehet csavarozni a szarufa oldaltára. Ebből gyártanak 270mm hosszú.
Be kell építeni 25 cm közetgyapottot. 15 cm a szarvazat közé+10 cm a stafnik közé.
A CD 27mm vastag. Ezzel a felfüggesztővel elkészitessz egy vázat, úgy hogy a CD belső síkja 130mm legyen a szarvazat belső síkjától. 40cm-re kell szerelni egymástól a CD-ket, tengelybe mérve. De első körben felteszed a függesztőket, zsinorba állítva. Ezeket miliméter pontosan ki lehet színtelni, míg a stafnikat nem.
Beteszed a gyapottot a szarufák közé (táblást legalább 40kiló/nm), azt dróttal rögzíted. Utánna betolod a CD-ket a függesztőkbe, aztán be a 1ocm vastag vattát, megtartja a CD.
Egy jó minőségű, mindkét felén ragasztós szalaggal lehet rögzíteni a párazárót a CD-re. Vegyél valami normális minőséget 3 rétegűt, ne az a vékony alu fóliát, annak van egy kis tartása is.
A CD-re felszeresz még egy réteg CD akusztikus lengőkengyelekkel, beszereled a villanyszerelést és felfúrod a gipszkartont. A lengőkenyeleket úgy is fel lehet szerelni, hogy a második réteg CD függőlegessen fusson, az ki is merevíti egy kicsit a gipszkartont falat. A mennyezetet is meg lehet csinálni pontosan ezzel a módszerrel.
Nagyon szépen köszönöm a választ és a további részleteket!
Végülis nekünk 2,5-3,5m nél osztja a középszelemen/derékszelemen a szarufákat. Szóval egy az egyben nem tudom követni az általad adott számokat, de körülbelülre kell nem? Tehát valami ilyesmi kiosztással jók lennénk kb nem?(85cm egy szarufaköz nagyjából)
Kissé gány a 3D skicc, de így adta.
Ez volna a túloldal kb
És egy KömKel által szemléltetett, szarufa belső oldalon való szigetelés vastagítást is csinálnánk amúgy. Ám ott elég a vastagító stafnikba befűrészelni a vihardeszkát, ahol épp az útjukba kerül nem, valami hasonló módon? A kőzetgyapot töörödik annyit, hogy felvegye a vihardeszka alakját felteszem...
A szarufa a derékszelemenig 3 méter, utánna még 3.
3,4,5 pitagorászi számok. Szerzel néhány 5 méteres 20x2.5 deszkát. Elinditod a tető egyik végébe a talpszelementől az 5 méteres deszkát, levágod a végét a fogopároknál, aztán 3 méterre (tehát nem 4 méterre) a következő 5 méteres deszkát és így tovább, a szelemen felett ugyanúgy. A szemközti oldalon indíthatsz a másik végétől. Három 6x80-as csavarszeget kell beengedni minden szarufába a vihardeszkán keresztűl.
Ez manzárdolva is lesz... Tervezhetett volna 10x20-as szarvazattal, tetőablakok is lesznek, meg hőszigetelés, gipszkarton, gyűlnek a kilók, hiába könnyű a lemez.
Lesz tetőtér beépítés igen. Ilyen 10x20-as faanyagot sok helyen nem tartanak felénk. 10x15 lehetett volna még, elvileg manapság főképp azt használják szarufának (új épületnél olyannak kell már lennie a terven, persze lehet félreértettem). Ámde ha jól értettem ennek tűzvédelmi szabályos megfontolásai vannak, a mi esetünkben szerkezetileg megfelelt ez a 7,5x15 is, gipszkarton meg ilyesmi lett beleszámítva az önsúlyba.
Meredek a tető, vitorla, kicsi a horgolás. Ilyen füleket vegyél, a neve erősített sarokelem: 90x90x65 méterbe, minden szarufára kettőt. Ebbe be lehet hajtani egy vastagabb facsavart is. De át lehet fúrni a szarufát és beépíteni egy M8-as vagy M6-os menetesz szárat, anyákkal rögzítve. A talpszelemenre meg egy 6x100-as facsavart és a kisebb furatokba, ami befér.
Köszönöm. Igyekszünk minél nagyobb csavarokat tenni akkor, meg lesz valami rendes fém konfekció, vastagabb anyagból. Nincs valami olyan szabály, hogy ilyen lemezes dolgoknál kúpos fejű csavarokat kell használni, hogy a kúpos fej beszoruljon a furatokba?
Illetve a viharlécre milyen ajánlások léteznek? 5x5 stafniból kéne azt? Ugye, nálunk a fotókon is látszik, hogy kissé (legalábbis számomra naív szemlélőként) véletlenszerű a felrakásuk.
A képeken látszik, hogy hol bramac lécet, hol 5x15 pallót használtak a szakik és nem egyforma irányokban mennek a tető két oldalán (én azt gondolnám, hogy szimmetrikusnak kellene lenniük). Valamint ugye csak az egyik oromfalnál van ez kialakítva. A tető utcai oromfali részénél egy darab viharléc sincs. Gondolom ezt tükrözni kéne arra az oldalra is... vagy nem?
Ez is nyeregtető, de nagy (16 méter a nyilás, 5.3 méter magass a tető, 43 fokos, asszimmetrikus, cserépfedés, 33 tetőablak), dupla állószékkel, kartámaszok merevitik ki a hosszanti irányt.
Négy szelemen van, talp, két derék és egy csúcs. Jól át kellett gondolni a csomópontokat. A födém nagy része monolit vasbeton, de van egy 5 méteres széles fa födémes erész is, az fa oszlopokra és egy vaskos szelemenre van feltámasztva. Legalább 3000 euróra vettem vasalatot: csavarokat, szeget és menetes szárakat.
Két csavar van a behajtva kartámaszba és a horgolásnál. A mérete 8x160-as.
