Valamikor a múlt héten kérdezte meg a jó János Évától, gyerekkorában tudta-e, hogy középiskolai englistanár akar lenni. Ehhez képest eddig még csak 7-8 éves forma gyerekeket láttam a környezetében a suliban.
Na most eddig legalább az volt, hogy a Mester a saját szakmájából nem írt hülyeségeket, de mint színházi szakember (hahaha), meg mindenféle írók, fordítók leszármazottja, talán tudja, hogy ez egy pöttyet bonyolultabb annál, mint hogy valaki neki álljon műfordítani. Amitől Nagylakiban akár meg is lehet rá a tehetség, csak eddig szunnyadt, de mondjuk egy pár mondattal ezt felvezetve sokkal jobban nézett volna ki a dolog.
Meg hát amit magyarhang olvtárs ír a francia nyelvtudásról: nem csak, hogy ezzel nem lehet boldogulni, de szerintem kevesen is beszélik, koránt sem annyian, mint mikor még (megint csak a Mester kora ELŐTT) divat volt nörszöket fogadni a gyerek mellé (akit nem véletlen hívtak nörsznek :-D) vagy nem nevelkednek már a gyerekek svájci internátusban (mint az én gyerekkori angoltanárom, aki ennek köszönhetően német, francia perfekt volt) :-D
Mágen doktor is nagyon penge volt franciából. Sőt, Juli is. Valami panasz is volt, ha nem akarták, hogy értse Julcsi, miről beszélnek, franciául folyt a diskurzus. Amúgy híresen jó volt a nyolcvanas években a fodrásziskolák francia nyelv oktatása Magyarországon.
(Erre céloztam jó néhány oldallal ezelőtt, hogy a Mesternél ez valami becsípődés, hogy a francianyelv-tudást ilyen sikkesnek tünteti fel, mint volt a Horthy-rendszerben, emlékezzünk csak a "Hippolyt, a lakáj"-ra, ahol a "Mama" hirtelen francia akcentussal kezd el beszélni, miután felvették Hippolytot: "Szervírozzák a szuppét!". Értem én, hogy a diplomácia meg a posta nyelve a mai napig a francia, de szerintem nagyon kevesen vannak, akik csak francia nyelvvel ma boldogulnak a világban.)
Én pedig minap (hogy kellően fennkölt szót használjak) akkor kapcsoltam be nyitottam ki a tévét a televíziót, mikor a képernyőn az volt adásban, hogy Nagylaki valamit franciára fordított, és Évától kérte Garai főrendező úr (így!!! végig kimondva) telefonszámát, akinek ugyan nem volt meg, de rögtön felhívta Karcsit, és mit ad Isten (vagyis hogy, hogy nem, elvtársak, hogy megidézzem Hofi szellemét) pont ott ült nála Dezső, aki örömmel rohant a telefonhoz a szőkéhez (így nevezte), de (minő vígjátéki fordulat) addigra már Nagylaki volt a vonal túlsó végén, csak erről Garai főrendező úr nem tudott, és így Nagylakinak tette a szépet. Még most is szakadok, olyan pompás jelenet volt. Karcsi doktornő is kacagott a háttérben, teljes természetességgel, ahogy játszani is szokott a Mesterné.
Mikor Nagylakiék megérkeztek Karcsi doktornőhöz, mert Garai főrendező úr odahívta őket, szóba került, hogy ők nem nyaraltak, mert a balatoni házuk franciáknak volt kiadva. Mire Karcsi doktornő kérdezte, miért nem mentek le az ő "viskójába". Ezt a szót használta. És mondta, Garai főrendező úr is lent volt, hogy kivel, azt nem kérdezte tőle, mert magánügy, ő csak annyit tud, hogy ő vitte le, és ő ment érte.
Na most. Az csak feltűnt neki, hogy egyedül ült mellette a kocsiban. Vagy a főrendező úr titkos szeretője vonattal ment, vasúti menetjegyet vásárolva? Akkor Garai főrendező úr miért nem utazott a titkos szeretővel? Vagy teljesen véletlenül pont ott él a szeretője, ahol Karcsi doktornőnek nyaralója van? Teljesen elképzelhető a Mester univerzumában.
És Garai főrendező úr miért nem tudott egyedül vasúti menetjegyet vásárolva leutazni? Miért kellett neki a szívesség nyaralóhoz még szívesség fuvar is?
Továbbá a beszélgetés alatt kiderült, Nagylaki MŰFORDÍTÁST készített egy francia darabból. Tehát nem csak újságíró, hanem író is, aki simán csinál műfordítást. És Garai főrendező úr nem ismer szakmájából kifolyólag egyetlen hivatásos műfordítót sem. Évát megkérdezte Garai főrendező úr, olvasta-e, de Éva azt mondta, a műfordítást nem, csak a francia eredetit. Én úgy emlékszem, Éva angoltanár, vagy rosszul tudom? Persze attól még olvashat eredetiben francia darabokat.
És még annyi, azért adták ki Nagylakiék nyaralóját, és azért nem mentek nyaralni, mert kellett a pénz. (Íme, a nincs pénz motívum!). De szerencsére franciák egész szezonra bérbe vették a nyaralót. Mondjuk a cimmerferis időszakban is jellemzően németek, jellemzően 1-2 hétre, de persze teljesen életszerű, hogy 2009-2010 körül franciák egy egész szezonra..
Ildikó azért volt fasírtban Gáborral, mert Gábor folyamatosan bulizik. Az óopusz (RIP Hully Gully diszkó) után kíváncsi lettem volna, milyen durvák lehetnek azok a bulik a Mester szemében:
Amúgy Karcsi múltja teljesen más volt a sorozat elején mint a középen. Az elején azt mesélte Violának, hogy a lánya és a veje a két unokával Amerikában élnek. Csak képeken látja őket, úgyhogy gyűjti a pénzt, hogy kimenjen hozzájuk. Ők persze anno elváltak, de szerencsére a lánya nála maradt. Ezzel ellentétben a sorozat közepén már unokája sem volt, a lánya az apjával ment és pici kora óta nem látta.
Hát én jókat mulatok ezen a sorozaton. A két Kosár lány, különösen Magdi pokolian béna. Magdi minden mondatát szaggatottan mondja el, minha minden szó után elfelejtené, hogy mi a következő. Közben jókat kerekedik a szeme. Gábor meg úgy beszélget az apjával, mintha legalább 1930-at írnánk.
Éva készít ki a legjobban. Ha evés közben kérdeznek tőle hatalmasat hümmög, mutlgat majd megszólal. Másik kedvencem mikor beszéd előtt a fogai között hangosan beszívja a levegot.
Dezső és Laci borzasztóak. Idétlen hülye szerepet írtak nekik. Másrészt érdekes hogy ha ezek esznek akár étteremben akár otthon, akkor kelkáposzta főzeléket esznek, nokedlit stb....
Magdinak meg irtó vonzó pasikat írnak. Nyári Béla meg az a kopaszodó csúf Péter... Hihetetlen. Az meg, hogy Bátonyit akkora szupersztárnak állítják be, mint pl egy Madonnát, kész vicc. Annyira béna sorozat, hogy az már jó.
Anyám, borogass: Ildi és Gábor valami őszi félrevonulást terveznek. Ildikó halászlét szeretne egy kiskocsmásban, meg olvasgatni. Gábor ezt vállalja, plusz kellemes környezetet, ahol esténként össze is lehet bújni. Mindezt az "érzelmi karbantartás" jegyében.
Nem néztem egy hétig, és a gyerekek öregedtek vagy 30 évet.
Karcsi és Laci évődik: Karcsi szerint csak Laci nem látogatta meg a barátai közül a Balatonon. Erre Laci: nincs autója, vonatozni pedig nem volt kedve. Különben is, nem tudott volna "vasúti jegyet" venni, hisz nem tudta a címet. "Azt nem mondhattam volna a pénztáros kisasszonynak, hogy kérek egy jegyet Karcsi doktornőhöz."
A pompás viccet árnyalja, hogy a sorozat hagyományai szerint de, a vasúti pénztáros véletlenül épp Karcsi doktornőt pont ismerné, mi több, a bataloni nyaralójának a címét is.
Persze, erre gondoltam. Biztosan van, aki a homlokára csapott, hogy Almát/Jánost/Ferit/Magdit/Ildikót/etc. róla mintázták, de szerintem nagyon kevés ilyen ember van.
Nyilván vannak olyan 30+ párok, akik, ha nem is nagyikáéknál, de a szüleiknél húzzák meg magukat a 3x3 méteren, de olyan szerintem a világon nincs, aki ott ne arról álmodna, hogy legalább egy albérletbe elköltözhet (sajátról nem is beszélve), és ezért nem tesz meg mindent (jó, nem rabol bankot vagy megy kurvának, de határozottan nem a 70-es nagypapinak spórol új taxira -akinek ebben a korban vélhetőleg lassan abba kéne hagynia a hivatásos sofőrködést és szerencséje van, ha nem KELL abbahagyni, valamilyen bekövetkező betegség miatt-, hanem magának lakásra. Vagy legalább eladják ezt a viszonylag nagy lakást, és vesznek maguknak 2 db egyszobásat.
Erre mondtam én, hogy megvan benne az igazság magva, hiszen:
1. sok már felnőtt lakik még a szüleivel, családjával
2. saját kecó drága, az albérlet meg viszi a pénzt, amit félre tudna tenni lakásra
3. sok felnőtt szereti a családját, és segíti őket, tehát a beteg szülőket anyagilag meg egyéb módon istápolja, ha kell befizeti őket még nyaralni is
DE igazából abszolút nem hasonlít az igazi életre, mert
1. nyilván bármekkora a szeretet, mindkét fél külön akar élni (max. közel egymáshoz vagy akkora helyen, ahol legalább nem zavarják egymást, pl. ha totál eltérő a napirendjük: valaki korán kel, a másik későn stb.), mert az nem állapot, hogy nincs semmi magánéletük, sőt, ha gyereket is akar, ami Almával ellentétben szerintem megint eléggé általános, akkor meg már nem is fognak elférni a 3x3 méteren
2. a/ félretesz, amit csak tud, ha jobban fizető állást kínálnak, akkor nem marad a volt barátja mellett, csak azért mert az olyan otthonos, hanem megy és próbál minél többet félrerakni, amiből is nem taxizik, nem küldi nagyikáékat nyaralni (akik, ha küldi is, nem fogadják el, mert még jobban tudják, mint az unoka, hogy a fiataloknak nem jó ha együtt laknak)
2. b/ nagyikáék is minden módon támogatják a fiatalokat, tehát nem fogadnak el pénzt, támogatást a saját 2 nyugdíj + 2 rendes melójuk mellé, hanem még ők nyitnak egy lakástakarékot/betétkönyvet, amit karácsonykor könnyes szemmel adnak át, hogy azzal is közelebb legyenek a fiatalok az álmukhoz (ha a és b pont nem így van, akkor meg pláne különköltöznek, mert nem szeretik egymást :-D)
3. millió más módon nyilvánítja ki a szeretetét az a fiatal, pl. átveszi a házimunkát (amit Alma nem csinál, mert nagyika a rossz lábaival, az egész napos közértes állás után főz, mos, takarít, ő vállal pluszmunkát, nem a nagyi a rossz lábával, hogy nagyika pihenhessen végre
Mi is jókat derülünk a párbeszédeken, az időnkénti gagyi cselekményeken.
Szerintem, bár ezt már többen is leírták, mi nem a sorozat ellen vagyunk, akár erről, akár a Szomszédokról beszélünk, függetlenül attól, hogy mind a két esetben HÁ-t vastagon kitömték állami pénzekkel, vagyis végső soron az én pénzemből mosták az én agyamat olyan témákban, amihez -szerintem- a televíziónak semmi köze nincsen.
Itt, és a másik topikban is inkább az ellen emeljük fel a hangunkat, hogy ezeket a sorozatokat mára már valami zsinórmértéknek, meg kordokumentumnak hiszik, sőt, az Életképek első néhány részében még amolyan "Családi kör" jelleggel meg is beszélték a sorozat cselekményét (milyen anakronisztikus volt egy 1994-ben megszűnt műsort feltámasztani) , miközben mind a Szomszédok*, mind az Életképek családi viszonyai helyzetei a magyar társadalom nagyon szűk szeletére lehettek igazak.
Nem vonom kétségbe, biztosan vannak olyan családok, ahol a 30< éves unoka még mindig a 3x3 méteres kisszobában húzza meg magát nagyikáék mellett, de körbenézve az ismeretségi körömben, sehol ilyesmit nem látok. Vannak, akik még mindig a mamahotelben laknak, de nem azért, mert annyira élvezik, hogy reggel sorszámot kell húzni a fürdőbe, hanem jellemzően anyagi kényszerek miatt.
Nem vonom kétségbe, biztosan vannak Évához (Hegyi Barbara) hasonló családanyák, akiket a férjük otthagyott, igen gáláns támogatást adva, amiből el tudja tartani két egyetemista lányát, az autót meg egy budai hodályt, mindezt a nagyon kurrens franciatanári fizetéséből (non plus ultra Nagylaki franciául ír cikkeket francia lapokba a budapesti mindennapokból, na most a franciákat ismerve, kevés dolgot szarnak le jobban, mint hogy tőlük keletre mi történhet egy balkáni közép-európai városban), de azért nem ez a jellemző.
A Barátok köztöt sem úgy emlegetjük, mint a 2000-es évek fiatalságát megmutató sorozatot, bár nem vonom kétségbe, biztosan vannak hasonló családok, ahol egy építőipari cégen megy a marakodás évekig. A Família Kft-t sem úgy mutogatjuk, hogy bemutatja a kilencvenes évek magyar családjait, bár nem vonom kétségbe, hogy vannak családok, ahol tényleg abból élnek, hogy van egy kisbolt, egy minden héten másba belekapó Kriszta, botanikus apa, de nem ez a jellemző. Ezekre mégsem száll rá a nimbusz, nem emlegeti úgy fel a port.hu , hogy "10 dolog", amit nem tudhattál meg a "Szomszédok" nélkül, stb.
Barátnőm mondta és játszotta el ugyanezt Kozák Andrásról: Kozák András szomorú, K.A. viccet hallott, Kozák András mérges.... és mindhez ugyanolyan -közömbös arcot vágott.
De ha belefutok a Kisvárosba, mindig eszembe jut, és ilyenkor elgondolkodom rajta, hogy talán ezért vállalt be valami ennyire mást, hogy végre lehessen arca? Persze, ő színész volt, szemben Segallal :-D
Szvsz egyébként nem a barátnőm találta ki a dolgot, mert lehettünk vagy 10-12 évesek, valószínűleg a szülőktől hallhatta, akiből az apuka nem volt kispályás -bár ez akkor nem tudatosult bennem, csak akkor jöttem rá, mikor vagy huszon év múlva meghalt és olvastam a nekrológját az újságban: az apukája fotós volt, és számos nagy művésznek nem csak fotósa, de barátja volt, pl. Latinovitsnak és Ruttkainak, de nekem ebből akkor tényleg csak annyi tűnt fel, hogy ők kutyaszittelték Ruttkai puliját, Bagót, én meg már akkor is kutyás voltam és tökre örültem, hogy kutya is van náluk és játszhatok vele, hogy Ruttkaié, az csak egy érdekes kis adalék volt a 12 éves énemnek.
Na mindegy, csak azért mesélem, mert amit írtál, arról eszembe jutott, hogy mennyire igazságtalan ugyanazt mondani róla is, mint Segallról de akár Csűrösről :-D
Na de a legrosszabb ripacskodás, amit művelnek. Talán Vári Éva, na meg Katinka, akik színésznőként a szarból is megpróbálnak várat építeni, na de például Kulka, Hegyi (nem, most nem a nyálcsorgató kéjenc Kutyára gondolok), Szacsvay borzalmasak. Garas gyengén, de próbálkozik. Látszik, hogy a színműűűűűvészeknél volt az a pénz, amiért korpásodott a hajuk.*
De még az igyekvők erőfeszítését is hazavágja a dilettáns kamaszgárda, meg a csapnivaló, életszerűtlen forgatókönyv.
*Mesterné egyik kategóriába sem sorolható, ő annyira gyatra, hogy az már nem is játék, nem is ripacskodás, az csak önelégült jelenlét a képernyőn. Színészi képességei Steven Seagallal vetekszenek.
"Aztán sajnos ismételni kezdték. Horváth Ádám sorozatainak nagyon sokat árt, ha ismétlik őket (már, ha aki nézi az ismétlést, nem akkor látja először), ennél meg még rosszabbat tesz, ha az az ismétlés napi, mert úgy még nem múlik el az előző napi élmény."
Meg az internetre feltöltött rövid kis videók, ahol kvázi nagyító alatt vannak a jelenetek. (Legalábbis azokat, amiket még nem töröltek)
De nekem korábban az jutott eszembe, hogy a Szomszédok egyfajta kifigurázása az akkori társadalom viszonyoknak, persze a Mester szándéka nem ez volt, de mégis az lett.
Az tényleg vicces, hogy végül is kordokumentum lett, de nem úgy és nem azért, amit ő mond. Vagy pontosítok, nem is kordokumentum, hanem lélekdokumentum. Mert nem számít senkinek, hogy igazából senki, aki Mágenék/Takiék/Vágásiék körülbelüli hátterével rendelkezett nem úgy élt, mint ők, de úgy látják magukat, mint aki igen. Nem érdekes, hogy ő is gmk-ázott, amiből pont nem volt gond tévét, mosógépet venni vagy nyaralni menni, a másik meg pont nem finnyogott azon, hogy a valutakerete terhére be kéne hozni Ausztriából egy Gorenjét, hanem megcsinálta, mert kellett a pénz. Persze nem érezte magát akkor sem gazdagnak (ezért nem tűnhetett fel akkor, mennyire kamun szegények a szereplők), ma már viszont tényleg úgy emlékszik, hogy szegény volt, de mégis akkor volt jó. (vajon miért?)
Az a baj, hogy jót derülni az első vetítsen tudtam. Már akkor is kiviláglott a sok életidegen, se füle, se farka dolog, de ott még mondjuk elvitte a dolgot, hogy tényleg izgultam azért, hogy pl. Éva és János jöjjön össze. Aztán sajnos ismételni kezdték. Horváth Ádám sorozatainak nagyon sokat árt, ha ismétlik őket (már, ha aki nézi az ismétlést, nem akkor látja először), ennél meg még rosszabbat tesz, ha az az ismétlés napi, mert úgy még nem múlik el az előző napi élmény. Így simán oltári baromságnak tűnik, hogy a sorozat kezdetén teljes karaktereknek volt teljesen más a "hátterük" (Karcsi, Judit), és igen, mikor később olyan csavarokat rak be, mint Viola és Éva bonyolult családi viszonyai, akkor már csak a homlokomat tudom fogni.
(de teszem hozzá, ezektől már az elején is fogtam, mert sajnos akkor is úgy éreztem, hogy abban a pillanatban, hogy összehozta Jánost és Évát, kifogyott a kakaó, elfogyott az ötlet, és hajmeresztő dolgokkal próbálta meg a Mesti életben tartani a sorozatot: innen jöttek a dél-amcsi szappanoknál szappanabb fordulatok, ami amellett, hogy tkp. teljes részekben nem történik semmi (még a telefonbeszélgetésekben elbeszélve sem), egészen egyedi, de nem feltétlen követendő módja a sorozatírásnak. De tudod, még ezzel sincs semmi baj, mert na bumm, akinek nem tetszik, nem nézi és kész (akik itt vannak, zömében már nem nézik, csak beszélünk róla azokkal, akik viszont igen), csak hogy Horváth Ádámnak sikerült kiépítenie egy olyan képet magáról meg a sorozatairól, hogy ez érték. Nos, nem az. Lehetnek MELLETTE érvek, ami kötelezően elhangzik ilyenkor, hogy de itt legalább rendes színészek játszanak, meg hogy legalább rólunk szól. És ez igaz is lehet, csak épp rengeteg érv van ellene is, amik szerintem kiütik a pro érveket. (mert sajnos azokat a valóban jó színészeket nem rendezi senki, nem hajtják őket, hogy ugyanolyan jól is játszanak, mint amiért JÓ színészek (Szacsvay és Garas erre a legeslegjobb példa). A rólunk szól.... meg hát... jó, maradjunk abban, hogy mintha Magyarországon játszódna, de furcsa mód itt meg azt érzem, hogy pont rosszat tett neki, hogy a Szomszédokhoz képest a Mester kifilézte a dolgokat, mintha egy búra alatt élnének a karakterek. Vagy még inkább olyan, mintha a Vissza a jövőbe alapján ez a valóság egy párhuzamos idősíkja lenne: Marty végigfut az ismerős házak közt az utcájukban, fura ugyan pár dolog, a kerítés, a lakat, a nem világító lámpák, de azért bemászik az szobája ablakán, erre kiderül, hogy a házban nem is ők laknak, és igazából az utca is max. nyomokban emlékeztet arra, ami az ő utcája és a város sem az.
"Nem véletlen, hogy a rendszerváltás pozitívumait legszívesebben teljesen megtagadó mai rezsim orrba-szájba ismétli főműsoridőben ezt a filmipari hulladékot."
Persze ennek is van egy diszkrét bája, hiszen az első Orbán-kormány alatt ért véget a sorozat , vélhetően felsőbb utasítás miatt.
De nekem korábban az jutott eszembe, hogy a Szomszédok egyfajta kifigurázása az akkori társadalom viszonyoknak, persze a Mester szándéka nem ez volt, de mégis az lett.
"Az Újopus ebből a szempontból lényegesen ártalmatlanabb nekifutás. Itt már tényleg csak - az egyébként szintén profizmusként eladott - amatőrizmus megejtő bája az, ami minden percben rabul ejti a kritikus nézőt - és általában ugyanabban a percben menekülésre is készteti-:)"
Mindenesetre zseniális (és gyanítom a Mester kapcsolatainak köszönhető), hogy 5 évig mégis műsoron maradhatott.
Az a probléma a két sorozattal, de főleg az Óopusszal, hogy maga az alkotó és a nyomában az ájult tisztelettől megszólalni alig bíró sorozatbeli színészek úton-útfélen azt hangoztatják, hogy az bizony KORDOKUMENTUM. És mint ilyen hihetetlen kultuszt teremtett magának az alkotás.
Olyannyira hogy ma már politikai tényező - ld. pl. a választási kampányok felvezetésénél rendre előbukkanó újbudai dzsemborikat (amelyeken nem mellesleg azért az is kiderül, hogy maguk az alapszereplők sincsenek tisztában már a legminimálisabb ismeretekkel sem). De nem is ez a fő gond, hanem az, hogy ma már tényleg meghatározó rétegei a társadalomnak emlékeznek úgy, hogy az 1990-es évek másról sem szólt, minthogy a több állásban güriző, panelben élők se engedhettek meg maguknak egy kiló banánt, meg hogy a nyugdíjasok szeme egytől egyik kocsányon lógott egy rúd parizer látványától, s abból tíz dekát se tudott csak úgy könnyedén megvenni. S sajnos erre az ótvaros nagy faszságra a KORDOKUMENTUM kiváló hivatkozási alapot teremt. Nem véletlen, hogy a rendszerváltás pozitívumait legszívesebben teljesen megtagadó mai rezsim orrba-szájba ismétli főműsoridőben ezt a filmipari hulladékot.
Az Újopus ebből a szempontból lényegesen ártalmatlanabb nekifutás. Itt már tényleg csak - az egyébként szintén profizmusként eladott - amatőrizmus megejtő bája az, ami minden percben rabul ejti a kritikus nézőt - és általában ugyanabban a percben menekülésre is készteti-:)
ne foglalkozz velük, valamiért az a szórakozásuk, h regényeket írjanak egy olyan sorozatról, amit évek óta nem is néznek - saját bevallásuk szerint. nekem erről megvan a véleményem. egy csomószor hülyeségeket írnak, amik nem is úgy voltak a sorozatban, csak persze honnan is emlékeznének már....
Oké, ássuk el a csatabárdot! Valóban nem olvastam vissza, csak az oldalra találásom óta olvaslak Titeket, amikor a gyerekek meglepi hálót csináltak Évának&Jánosnak.
Az azóta eltelt idő alatt nekem az tűnt fel, hogy mindenben csak a hibát keresitek.
Én nem keresek hibákat, csak jókat derülök a párbeszédeken, a frizurákon, a ruhákon... és továbbra is csodálkozom, hogy lehetett Kulka ekkora szívtipró a Szomszédokban is, és az Életképekben is. Jó színésznek tartom, kellemes hangja van, de mint látvány? :-DDD
A mulatságos az, hogy vega vagyok (de a páromnak kiváló húsételeket készítek -kivéve: birka)
A sorozat ismétlésének hamarosan vége... nem fogom zavarni köreiteket. :-))
Kicsit nagyon magadra veszed a dolgokat, pontosabban azt hiszed, minden a személyed kritizálására íródik, de nem :-D
Nem értetted meg, amit írtam, válaszoltál, próbáltam megértetni, amit még jobban magadra vettél, és most én vagyok a tanárnénibácsikislánykisfiú.
Normális vita helyett megsértődni és minősítgetni nem jó, így én nem is szoktam (bár természetesen nem vagyok Etus: véleményem van, de nem szoktam leírni a vitapartneremről kialakult benyomásom)
Még csak annyit, hogy ha nem olvasol vissza, honnan tudod, hogy itt fikáznak? (egyébként a fikázás az az, amikor ok nélkül húznak le valamit, itt elég rendesen meg van indokololva, kinek mivel mi a baja, ezt KRITIKÁNAK hívják.
Annak idején én is véletlenül tévedtem az oldalra, nem kellett az elejétől elolvasnom a hozzászólásokat, elég volt néhány elolvasása ahhoz, hogy rájöjjek, itt nem a kritika nélküli rajongással fogok találkozni.
Ebben a topikban nem igazán jellemző (egy-két alkalmi kivételtől eltekintve), hogy a többiek gondolatait, véleményét, ízlését kritizálnánk, vagy a másikba a véleménye miatt beleállnánk. Mindenkinek szíve joga, hogy azt gondoljon és írjon, amit akar, és addig járjon ide, amíg szórakoztató számára. De senki nem várhatja el, hogy egy példával éljek, ha valaki vegetáriánus, akkor a Csülök Csárda sürgősen hagyjon fel a húsételek készítésével, mert ő mostantól ode akar járni, és nem akar hússzagot érezni.
Rendben TanárÚr/Nő (bocsi, nem tudom a nemed), megértettem.
Véletlenül tévedtem erre az oldalra és nem vettem a fáradságot (mea maxima culpa), hogy elolvassam az elejétől a hsz-eket.
Nem kellett rákeresnem Solt Ottíliára, mert képzeld, tanultam szociológiát - de ezt csak mellékesen írtam.
Azért nagyon nagy tévedésben vagytok a sorozatokkal kapcsolatban: ezek nem dokumentumfilmek sorozatai, hanem TELEREGÉNYEK, kitalált szereplőkkel, kitalált helyzetekben, kitalált párbeszédekkel, amiket valaki (momentán lényegtelen, hogy ki) kiötlött, megírt. Nem az volt a címe, hogy "magyarországi szegények", hanem Szomszédok.
Nincs olyan ember, aki komoly társadalomrajzot várt volna el a Szomszédoktól. És azt sem hiszem, hogy a forgatókönyvek írója/írói ismerték volna valamennyi társadalmi csoport, valamennyi szakma tulajdonságait, ismertetőjegyeit, hogy arról hiteles képet fessenek. Tudjuk ugye, hogy Taki bácsi-féle taxis fehér hollónak számított a sok hiéna között (akik már akkor is voltak). Vagy az ügyeskedő Gábor Gábor hiteles vállalkozó? Vagy a diplomás, több nyelvet beszélő Alma tényleg csak pincérnő lehet? Amit hazugságnak írsz, azok fantazmagóriák. Hazugság akkor lenne, ha dokumentumfilm vagy társadalomrajz lenne a műfaja.
A szegénységről, szegényekről írt véleményeddel egyetértek.
A McMester valóságábrázolása: vannak a prérin szaladó vadlovak, van a Teréz körút, akkor ezt a kettőt ötvözzük, szaladjanak a vadlovak a Teréz kötúton.
