szép ábra :) de pontatlan vagy s félreérti valaki ....
"akkor az álló céljára lőnek"
a látszólagosra vagy a koordináta független helyzet irányába ? :)
utobbi esetben igaz a tanuságlevonásod de nem tudom : "Ha a galaxis fotonjai is így reagálnának a csillagjuk mozgására, akkor a hatás is azonos lenne.." mi ezzel a gondod mert ez nem "lenne" hanem van :)
Az a baj, hogy hónapok óta nem haladtunk előre semmit: vagy az éterelmélet(avagy Gézooelmélet) helyes, vagy a specrel (vagy lehet hogy egyik sem), de pusztán elméleti megfontolásokkal ezt nem lehet eldönteni.
Látom, vagy tényleg nem értitek, vagy szándékosan tesztek úgy, mintha nem értenétek..
Tehát ha a körhintán vadászokkal helyettesítjük a távoli galaxis csillagjainak képét,
akkor nyílvánvalóan mindenkinek látnia kell, hogy ha a forrás gömbszimmetrikus sugárzó (a vadászok nem egy lövedéket lőnek ki, hanem sörétet kúpszögben), és
a forgásból adódóan a haladási irányra merőleges síkban is van akár egy akár két
sebességkomponense a lövedék mozgásának, akkor
a becsapódás helye és alakja nem lesz azonos azzal, amit álló vadászok,
ugyanazon célra lőnének ki.
Részekre bontva: ha álló autóból és mozgó autóból lövünk ki az oldalsó
ablakon, akkor
Álló autónál a lövedékek oda csapódnak be, ahová mutatott a célirány
a lövés pillanatában,
Mozgó autónál a céliránytól az autó sebessége és a célig tartó út leküzdésének ideje által meghatározott távolsággal a haladási irányban a célirány mellé..
Ugyaner a körhinta esetén is igaz.. annyi kiegészítéssel, hogy a körhintáról kilőtt lövedékek esetén megjelenik a sugárirányú elmozdulás is..
Igazából Gezoo minden ilyen kísérelt könnyen visszavezethető egy még alapvetőbb kísérletre.
Legyen a térben 3 pontunk A, B és C. A-ból elindul két foton (vagy két kalapács) és becsapódik B-be, ileltve C-be. Mind a 4 eseményhez (két indulás és két érkezés) tartozik egy koordinátahármas (egyszerűség kedvéért csak 2 térdimenzióban tárgyalom), 2 tér és egy időkoordináta. Innentől kezdve már teljesen egyszerű koordinátageometriával el lehet dönteni, hogy mekkora szöget zár be AB és AC. A pontok persze mozoghatnak is, ekkor a számítás folyamán ezt is figyelembe kell venni.
Ha csak azokról a koordinátákról (tér és idő) beszélünk, ahol a foton (vagy kalapács) jár, akkor jól látszik, hogy nem lesz különbség a foton és a kalapáccsal végzett kísérlet között. Persze ekkor nagyon nehéz a te elméleted mellett érvelni, hiszen a spec rel számításaiból minden tök világosan következik. Nincs helye a ködösítésnek. Akkor rögtön látszik, hogy két egyenes szöge nyugodtan változhat a megfigyelőtől és máris értelmetlenné válik az a kérdés, hogy "lehet-e a fotonnak a sebességvektorától eltérő sebességkomponense?". Persze, hogy nem lehet, de ez igaz egy kalapácsra is. Maga a kérdés is értelmetlen, a foton nem kap más irányú sebességkomponenst, egyszerűen arról van szó, hogy a mozgása más inerciarendszerből más irányúnak látszik. De a sebsségkomponense nem változik (hasonlóan a kalapácséhoz), hiszen továbbra is pont ugyanazokon a térbeli pontokon megy keresztül.
Ezzel az érveléssel van egy baj. A csillagok mindenféle irányban sugároznak fotont. Mi azokat látjuk, amik hozzánk érkeznek. Ha a csillaghoz képest állnánk (nem volna oldalirányú komponens), akkor más fotonok érkeznének hoznánk.
Egyszerűen ez csak koordinátranszformáció. Arról van szó, hogy máshonnan nézve a foton pályája másnak látszik. Más szög alatt éri el például a falat. De a falnak ugyanazon a pontján fog keresztülmenni, akár a falhoz képest álló, akár mozgó megfigyelő nézi. Egyszerűen a szögek torzulnak, ha mozgó megfigyelő nézi. De ez teljesen logikus: a mozgás irányában a tér zsugorodik, a másik irányban meg nem, ennek logikus következménye, hogy a szögek is változnak.
lehet filozofálni egy pont mozgása által leírt egyenes 2 párhuzamos sík általi metszésének "tulajdonságairól" DE én nem azt mondtam hogy a válaszod félreérthető hanem hogy Gézoo kérdését értetted félre (nem erre kíváncsi) ....
"felénk jövő az azt jelenti, hogy innen nézve"
számomra sem egyértelmű, Gézóónál meg ha megfigyelted ez csak a szokásos (nemjelzett) rendszerugrások általi fogalmazászavar ...
vagy félreértetted Gézoo kérdését s ezért nem arra válaszoltál vagy ha nem értetted félre akkor nemértem miért nem arra válaszoltál .....
ha nem hiszed vitasd ezt le Gézooval s pár hozzászólás mulva nézd meg miként érvelsz (mi lesz a válsazod a "tisztábban" feltett) kérdésére ....
ezt nem tudom félreérteni. szerintem a felénk jövő az azt jelenti, hogy innen nézve egyesen vonalban mozog, most nem itt van, de előbb-utóbb itt lesz. azaz a sebességvektora felénk mutat. mindez a mi nézőpontunkból igaz
Szervusz Gézoo! (Látom a medve még mindig nincs meg;) Sajnos nem tudom elképzelni a "Galaxisról jövő" fotonokat, helyette inkább nézzünk egy egyszerűbb kérdést: Ha az A és B pontok egymáshoz képest mozdulatlanok, és egy foton az A-ból indul és a B-be érkezik, akkor igaz-e, hogy a sebesség-vektora párhuzamos az AB vektorral? Szerintem igaz.
miest elárulod pintnek világosan hogy is értetted a kérdést (melyik rendszerből szemlélve?! esetleg rendszertől független?! :) stb. ), garantálom 2-0 lesz :)
erre az érvelésünk alapján kéne tudnod következtetni ....
igen van
ha sugárirányú (középpontól távolodó mozgás irány) is van akkor elárulom hogy nem nagyobbnak hanem hanem kisebbnek látszik, egyébként pedig a kőrmozgásból adódóan egyszerűen a forgásbani szöghelyzetét látjuk másként .... de zet nem vitatom le veled ha nem baj ... :) ... irány a csillagvizsgáló ! :)
figyelj :) ha inerciarendszeren keresztűl nem tudtam/tudtuk ezt elmagyarázni (vagy nem hitted) akkor gondolod hogy nagyobb sikerélményt feltételezek magamról körmozgás eseténi elmagyrázását s megértetését ?
mondom ha bemény egy csillagvizsgálóba s beszélsz ott az előbbi témáról valakivel (s ezáltal remélem több hitelem/ünk) lesz akkor bonyolultabbb példán keresztül is tárgyalhatjuk a témát .....
Hogy autó vagy rakéta mindegy.. hogy kerék érintkezik és gördül a síkkal, vagy más módon mérjük a sebességet, szintén mindegy..
Miért is?
Az autóból nézve a saját órájával egy lerövidült világban megtett utat mutat a km órája.. Hiszen sebesség=út/idő..
Mit mér a kinti megfigyelő?
Arányában ugyanazt, hiszen számára csak az autó rövidült és nem az autó által megtett út, mert az autón kívűl minden más, így a megtett útja is a külső megfigyelő rendszerének része.. Ezért az autó által megtett út/idő a külső mércéje szerinti.
Így mindkét rendszerben ha pl. 10 kerékfordulat 100 méter, és ehhez
10 sec tartozik, akkor mindkettő órája 10 sec elteltét mutatja
a 10 fordulat megtételéig..
Csak hogy mennyi lehet az autóban mért sebesség??? A külső megfigyelő
ezt onnan tudja, hogy ő mért valamit, és ennek alapján
Lorentz transzformációval kiszámolja, hogy az autó utasa mennyit mérhet..
Az autó utasa a külvilágban mért sebességet szintén Lorentz-kével számíthatja
