Egyes - főleg angolszász - források szerint a spanyolok voltak É-Amerika legkegyetlenebb gyarmatosítói.
Persze ez erősen relatív.
Pl.ha az indiók felvették a katolikus vallást és elfogadták a spanyol korona fennhatóságát, annyira azért nem bántották őket.
Sőt beolvadhattak a nagy hispán nyelvű spanyol-amerikai népkonglomerátumba.
Es verdad, caro Don Quixote? :-)))
Ezzel szemben egy rézbőrű, mégha megkeresztelkedett is, a prűd új-angliai puritán társadalomban mindig csak lenézett és kirekesztett pogány pária maradt...
Hát, csak megpróbáltam, gondoltam, ha most is hű vagy a kedvenceidhez, akkor talán bejön a tippem és én is nyerek egy olyan szép nyereményt, mint legutóbb Galgadió! :-)
Hát, eltartott egy darabig. De ez is csak közelítő becslés, a minnesotai felkelés civil áldozatait pl. 300-900 közé teszik a források, ez azért elég tág intervallum.
Ráadásul 1868-ban a helyi hatóságok képviselői gyakran eltúlozták az áldozatok számát, hogy a veszélyt még nagyobbnak állítsák be és a hadsereg újabb csapatokat vezényeljen az adott körzetbe.
Cochise Stronghold - dátum nélküli régi képek. A második és a harmadik Sidney Fly munkája.
Ez a napjainkban készült ezüst medál is ezt a címet kapta: Cochise Stronghold (Dragoon Mountains, Arizona).
A kék türkiz a kék eget, az átlós minták a hegyfal gránitrétegeit, a türkiz és korál kövecskék pedig az obszidián csúcsokról visszaverődő fényeket ábrázolják. A varázskő a mindenség közepe.
Igen, ezt mondtam, hogy azokról végképp nincs információm.
1866-67 tele pl. elég kritikus volt a Bozeman Road mellett felépített erődökben, mert akkor Red Cloud harcosai elvágták a hó miatt amúgy is bizonytalanná vált utánpótlási vonalaikat.
Ugyanígy 1865 első negyedévében, a Platte-től délre, Kelet-Coloradoban és Nyugat Kansasban, amikor az oglala-cheyenne bosszúhadjárat megkezdődött Sand Creek után és a keletről érkező szállítmányok nem jutottak el Denverbe és a Sziklás Hegység keleti oldalán fekvő kisebb városokba.
Egyébként az összes indián háború közül az ún. második szeminól háború (Second Seminole War 1835-1842) követelte a legtöbb amerikai áldozatot: az Egyesült Államok katonákban, milicistákban és civilekben összesen kb. kétezer emberéletet veszített.
Sokan meghalhattak csata nélkül is, hiszen a pl. lovassághoz bevonultak teljesen amatőr friss bevándorlók tömegével. Főleg a várható későbbi előnyökért, akik aztán a különleges körülményeket nem birták ki.
Becslésem szerint 1851 és 1891 közötti 4 évben, az Arkansas és az amerikai-kanadai határ közötti területen, a sioux-cheyenne-arapaho törzsszövetség ellen vívott harcokban, illetve a rajtaütések során kb. 650-700 katona és 900-1000 polgári személy veszthette életét.
Utóbbiak 80-90 %-a a minnesotai santee-felkelés ill. 1865 és 1869 között a Platte és az Arkansas közötti területen végrehajtott oglala-déli cheyenne portyák áldozata volt. A Platte-től északra és a Missouritól nyugatra nem nagyon voltak fehér települések, így a harcokat kevésbé szenvedte meg az amerikai polgári lakosság. (Az indiánok ellen viszont ugyanúgy totális hadviselés folyt.)
Ezek csak a fegyveres összeütközések veszteségei, értelemszerűen nincsenek benne azok, akik a járványok, éhezés, szélsőséges időjárási viszonyok miatt haltak meg az erődökben.
"Istenem, hogy micsoda félelmetes portyázók voltak ők a 80-as évek elején!"
Hja, a régi szép idők... :)
Mág Victorio illene a sorba. Nem sokat foglalkoztam még vele, annyi rémlik, hogy a saját harcosai is elszökdöstek, mert megszállottnak tartották egy idő után. Ha igaz.
Mindenképp jogos, az idézet alapján törzsnévnek lehet gondolni. Szerintem azért jelölte így a szerző, mert létezik a hopi-oraibi kultúra, mint külön vizsgálható egység, és erre akart utalni. A feltett képeket is ebből a kultúrkörből választottam.
A csehszlovák Miloslav Stingl egyik könyve szerint az apacsok elleni háborúk kétezer amerikai (USA-polgár) életébe kerültek.
A sziúkkal kapcsolatosan nincsen ilyen adatom, de végül is össze lehetne nagyjából adogatni az egyes csatákból rendelkezésre álló adatokat, csak hát elég munkás és időigényes lenne.
Talán másfajta terep volt az apacsok földje. A prérin elég volt a bölényeket kilőni és a belőlük élő törzsek máris megvoltak fogva, kénytelenek voltak kiegyezni és rezervátumba vonulni.
Cochise Stronghold - dátum nélküli régi képek. A második és a harmadik Sidney Fly munkája. 
Ez a napjainkban készült ezüst medál is ezt a címet kapta: Cochise Stronghold (Dragoon Mountains, Arizona). 
Ő volt Victorio.