nyílászárók? padló? födém/tető hőszigetelése? felülete? stb.. nem csak a fal hül, és hiába van 30cm a falon, ha 1 rétegű az ablak. szóval erre ne várj érdemi választ
"5cm szigetelés sokkal hamarabb megtérül, mint egy 20cm-es, de 10-20 év múlva összeadva a hőszigetelés"
Azt szoktam mondani viccesen, hogy mindössze 5 centi fehér EPS hőszigeteés nagyon hamar megtérül, de utána csak annyi fűtéspénzt takarít meg évente, amiből kijön egy családi hétvége Zalakaroson. Ezzel szemben pl 15 ceti grafitos jóval később térül meg , de azután már olyan sok fűtéspénzt takarít meg évente, hogy ő fizeti a család repülőjegyét a Sayshell szigetere :)
ja, minden csak a gazdasági megtérülésen múlik. 5cm szigetelés sokkal hamarabb megtérül, mint egy 20cm-es, de 10-20 év múlva összeadva a hőszigetelés + évenkénti fűtésköltségeket, akkor már a vastagabb szigetelés került kevesebbe.
egy "energetikus" pénzért kiszámolta neked, h mi lenne az ideális. ő pontosan ismeri a házad/hőenergia termelőidet, és azt is, hogy melyik házfelületedet akarod egyáltalán szigetelni, stb. a fórum olvasói semmit nem tudnak a vágyaidról.
ez csak a házra vonatkozik, a te életkörülményeidre nem.
ha 2 éven belül le akarod rombolni a házat, akkor 0 cm-t tegyél fel.
ha majd 50 év múlva a pincébe akarod elásatni magad, akkor akár vastagabbat is tehetsz 20-30 cm-t :)
ha van egy saját nagyerdőd (vagy gázkutad) a ház mellett, akkor tehetsz kevesebbet is, csak feleslegesen pazarolod az élő fát és szennyezed a levegőt.
a grafitos tényleg jobb a sima fehérnél, de kb. pont annyival, amennyivel drágább (falvastagságon nyerhetsz cm-ket). a laborban kimért műszaki jellemzőiket kell összehasonlítani, nem csak egyszerűen a vastagságukat.
pontosabb válaszokhoz sokkal több mindent kellene a kérdésedbe beírni
Gyakori hiba pl, hogy a ház (fűtött lakótér) kazánházzal közös falára nem is tesznek semmi hőszigetelést, hiszen "a kazánházban nincs hideg" Kevés ennél nagyobb marhaság létezik, hiszen ha a kazánházat nem fűti SEMMI hulladékhő (a zsebedből megszökő fűtés-forintok ugyebár), akkor a kazánházban nincs jó meleg, hanem éppenhogy közel ugyanolyan hideg van, mint a külvilágban, márpedig ebben az esetben igen nagy butaság volt NEM hőszigetelni a kazánházzal közös falat.
Rövidített változat: "a kellemesen langyos kazánházba / pincébe azt a kis meleget szerinted a Jóisten teszi be ajándékként, vagy a lakásod fűtéséből (tehát tulajdonképpen a a zsebedből) kerül át oda az a hőmennyiség?"
Döbbenetesen sokan gondolják azt egész komolyan, hogy az a plusz hő "magától" kerül oda (hahaha), eszükbe sem jut, hogy mindez súlyos összegbe kerül nekik az éves fűtésszámlában, ami ellen tenni is lehetne valamit.
"A csövek és a vízmelegítő hőcserélője szigetelve van csőhéjszigeteléssel."
Voltam már olyan helyiségben (vadiúj ház pincéjében), ahol állítólag profin le volt hőszigetelve MINDEN. Abban a helyiségben csak kb 6 méternyi hőszigeteletlen csőre tudtam rámutatni, ahol pedig "hőszigetelve volt", ott vicces 1 centi volt a "hőszigetelés" vastagsága (occsó csőhéj).
Ha most infra hőmérővel rámérnél egyes felületekre (akár a csőhéjjal hőszigeteltekre is!), lehet, hogy a szívedhez kapnál és rohannál az általam említett 15 centi hőszigetelést felrakni :)
A hőszigetelés akkor jó, ha a hőszigetelt külső felületek hőmérséklete és a helység levegő hőmérséklete között minél kisebb a különbség. Tehát pl ha egy hőszigetelt fűtécső felülete 15-20 fokkal melegebb, mint a kazánház levegője, azt a csövet onnantól hívd nyugodtan fűtéspénztolvaj radiátornak :)
Akkor vagy kész a csövek+kazán hőszigetelésével, ha az asztalon felejtett pohár víz egy-két nap alatt megfagyott. És onnantól nem kell aggódni a beton födém vagy a csupasz vas ajtó hőszigetelésével, mert ha nincs odabenn hő, ami megszökhet, akkor onnan fűtés-forint sem tud megszökni
"A kazánt nyilván nem tekerhetem körbe."
Nem tudom, hogy milyen kazándod van, de egy párat már "körbetekertem", legalábbis minden meleg (oldalsó+hátsó) felületét kedvesen betakargattam :) Akkor dolgoztál jól, ha a helyiségben sehol nem tudsz meleg/forró dolggt megérinteni.
Igazad van, nem adtam meg paramétereket. A helyiség kb. 3x2m alapterületű, tehát nem nagy. A csövek és a vízmelegítő hőcserélője szigetelve van csőhéjszigeteléssel. Valamennyit biztosan még lehetne szigetelni rajta, de szerintem nem számottevő az a pár méter. A kazánt nyilván nem tekerhetem körbe. Igazából nem is annyira a kifelé menő hőt szeretném megfogni, hanem a befelé jövő hideget, nehogy valami elfagyjon. De nyilván a kettő összefügg. Azthiszem a legegyszerűbb, ha mindkettőt megcsinálom :)
"melyik a fontosabb, hol megy inkább a hő? A vasajtón vagy a beton födémen?
Az az átalgos kinti/benti hőmérséletKÜLÖNBSÉGTŐL és a hűtő négyzetmétertől függ olyan adatot neg nem árultál el.
Pl 1,5 m2 egyszerű vas ajtón valóban sok hő szökik meg, de 50 négyzetméteres beton födémen még több hő szökik meg.
Érdemes mindkettőt?"
Egyiket sem érdemes külön-külön hőszigetelni.
Mivel hőszigetelni szeretnél, ebből arra következtetek, hogy a kazánházdban kellemes meleg van. De vajon mitől?
Valószínűleg azért van ott jó idő, mert a helyiségben NINCS HŐSZIGETELVE
sem a kazán, sem a rengeteg meleg cső, sem a rengeteg egyéb meleg tárgy, ezek ott együttesen egy óriási (felesleges) fűtő radiátorként lopják folyamatosan a fűtéspénzedet. Mindezek tisztességes hőszigetelése (pl. betekerése 15-20 centi vastagon olcsó üveggyapottal) kb százsor kevesebbe kerülne, mint az épület tisztességes (külső) hőszigetelése.
Tehát azt kellene eldöntened, hogy
- fogsz 15 ezer forintot és veszel belőle üveggyapotot meg egy némi vékony kötöző drótot/spárgát a kazán/csöezés/stb házilagos hőszigeteléséhez
- vagy fogsz fél millió forintot a kazánház teljes külső hőszigeteléshez.
Öreg széttaposott, szétmállott táblás üveggyapot helyére kerül az új tekercses. A régi gyapot alatt volt fólia, de így nem kell azt toldozni-foltozni hanem felszedem azt is.
Üdv! Van egy ház melletti kazánházam, nagyrészt a földbe süllyesztve, monolit beton tetővel. Kis belmagasságú szuterinről beszélünk, egy rézsútos vasajtó bejárattal. Itt van lent a kazán, vízlágyító, minden vizes és fűtési szerelvény. Ha le szeretném szigetelni, melyik a fontosabb, hol megy inkább a hő? A vasajtón vagy a beton födémen? Érdemes mindkettőt? A betonnál az a baj a szigeteléssel, hogy csökkenti az amúgy sem magas belmagasságot.
"Monolitvasbeton födém szigetelés tekercses ásványgyapottal. Kell a betonra gyapot alá párazáró fólia, vagy nem?"
NEM kell neked ott sehova párazáró réteg.
Akárhol is javasoltak oda fóliát neked, ne menj oda többé :)
Ha nagyon vastag a gyapot és vékony a monolit beton, akkor nem biztos, hogy a közéjük tett fólia kárt fog okozni (pl vizes lesz miatta a beton), de az a biztos megoldás, ha nincs ott fólia
Ha a politikusaink 25 évvel ezelőtt leálltak volna a moszkvából rendszeresen érkező "fogyasszatok minél több gázt" kenőpénzek számolgatásának
és úgy döntöttek volna, hogy építsünk még két Paks méretű atomerőművet,
azóta magától kinőtt volna az a két plusz erőmű a földből, az aszályos idő ellenére :)
Az atomerőmű korrupciós állami beruházás minden velejéig korrupt országban, tehát bármilyen szörnyű végösszegről is hallasz, az egész biztosan két-háromszorosa annak az összegnek, amennyiből valóban ki lehetett volna hozni (erre Magyarországon száz példát is lehetne hozni de csak nézd pl a négyes metrót).
"ez meg gondolom valami csodafán terem csak én nem találkoztam vele... vagy a tetőt kellene ellenőrizni hogy nem-e rakott oda valaki ajándékba mondjuk a Télapó"
El kell hitetni jó sok balekkal, hogy ha feltöri a családi malacperselyt és saját 20 évnyi megtakarításából napelemet vásárol a háztetőre (ajándékul az államnak), akkor soha többé nem kell villanyszámlát fizetnie. És amikor már minden balek háztetején van őáltala kifizetett napelem, akkor lehet fizetőssé tenni a nyáron feltöltött energia eltárolását télire és innentől kezdve valóban nulla forintba kerül a napenergia a kormánynak. Felkészülnek a villanyautók balek gazdái (csak durván emelt tarifás villanyóráról szabad majd tölteni (jövedéki termék), hiába van száz napelem a tetődön).
A te fát nélkülöző fűtésednek mekkora az öko lábnyoma mennyire megújuló energia?
Van másnap reggelre megújulás (napelem) és van marhasok év alatt megújulás (tűzifa).
A szédioxiddal meg ne te foglalkozz, az EU (autógyártók által lefizetett) Co2 szakértői ügyesn duplázták a személygépkocsik árait, na ENNEK az ezermiliárd eurónak lesz egy egész halom csúnya ökológiai lábnyoma (pl vénséges vén balesetveszélyes füstokádó lett a gépjárműpark a fél bolygón).
ez meg gondolom valami csodafán terem csak én nem találkoztam vele... vagy a tetőt kellene ellenőrizni hogy nem-e rakott oda valaki ajándékba mondjuk a Télapó
A tűzifa ára pedig remélhetőleg olyan magasra fel fog szökni, hogy soha többé nem vágnak ki egyetlen fát sem emiatt és a jelenleg fával tüzelőknek kínjukban végre megjön az esze és nekiállnak másképp fűteni + hőszigetelni.
A te fát nélkülöző fűtésednek mekkora az öko lábnyoma mennyire megújuló energia? Mert csak mondom a fa élete során annyi Co-t köt meg amit az elégetése során termel.
De megsúgom mivel minden mindennel összefügg így csak annyira fog felmenni amennyire más energiahordozók. Na meg ha ez a hiszti elül hogy mindenki fával akar fűteni amit most vágnak a kazánját meg tegnap vette az Obiba. Na majd ha ezek kiszámolják mibe került a "fűtés"....
Van egy régi öntöttvas kazán a pincében, csak 30 éve nem használtuk, meg állítólag a mostaniaknak már teljesen más a hatásfoka. Megnézettük, ellenőrizték a hozzá tartozó kéményt is, egy nyitott tágulási tartályt kell vennünk, és elvileg használhatjuk. Maga a kazán rajta van a fűtési rendszeren, ami nem lett átépítve, így gravitációs elven is működik, áram sem kell hozzá. Szóval ha minden kötél szakad, bevethető, de amíg kifizethető tartományban tudjuk tartani a gázt, addig maradunk a termosztáttekergetésnél.
A vegyestüzelésű kazánnak van egy marha nagy előnye ( pláne , ha szivattyú nélkül is tud rendesen üzemelni) , hogy bármikor , "bármivel " tudsz fűteni benne . Akár a magad szedte gallyakkal , papírral , raklapokkal stb .
ha ezek ellenére is magasra felszalad az áram ára, annak kizárólag politikai oka lehet, tehát azokat a (korrupt?) politikusokat megválasztó hülyék saját maguknak köszönhetik a magas árakat, a hülyéket pedig nem szabad sajnálni.
A tűzifa ára pedig remélhetőleg olyan magasra fel fog szökni, hogy soha többé nem vágnak ki egyetlen fát sem emiatt és a jelenleg fával tüzelőknek kínjukban végre megjön az esze és nekiállnak másképp fűteni + hőszigetelni.
"Ezt a födémet szeretném szigetelni kőzetgyapottal. Az örök dilemma, hogy fóliát tegyek-e vagy ne."
Egyetértek: Isten őrizz, hogy bármilyen fóliát tegyél a gyapot alá!
A rétegrendben alul lévő vakolatréteg (a náddal) éppen elég jó párafékezést valósít meg az egész hőszigetelt födémed számára ahhoz, hogy felette egészen a külvilágig TILOS bármiféle további párazáró réteg.
"Attól félek, hogy a födém benedvesedik"
Bármiféle párazáró réteg vagy fólia lenne bárhol a födémedben, na ATTÓL lehetne alatta nedvesedés, penészedés, korhadás, kivételesen peches esetben akár födém-leszakadás is (a vizesedés miatt teljesen elkorhadt fa gerendák).
Sziasztok, sokat olvasgattam már a témában de még mindig bizonytalan vagyok, ezért gondoltam, hogy a legjobban látogatott és aktív fórumban még egyszer rákérdezek a témára.
A szóban forgó esetben egy hézagolt deszkás fafödémről van szó. A rétegrend a következő alulról felfelé: nádszövet vakolat - deszka - gerenda - hézagolt deszkaborítás. A hézagok között nagyon nem látok be, akármennyire is bevilágítok, de feltételezésem szerint vagy nincs semmilyen szigetelés a deszkák között vagy alig egy vékony EPS lemez (5 cm?).
Ezt a födémet szeretném szigetelni kőzetgyapottal. Az örök dilemma, hogy fóliát tegyek-e vagy ne. Régebbi fórumokban már utánaolvasgattam, az egyikben (2012-13 környéki hozzászólásban), egy szakértő határozottan az tanácsolta ebben a kérdésben valakinek, hogy "Isten őrizz, hogy bármilyen fóliát tegyen a gyapot alá!" Tehát szépen takarítsa le a fafödémet és felülről nyugodtan terítse le a szigetelésre kiválasztott anyagot (az elvileg lehet bármilyen). 2x10 cm Nobasil MPN037-et néztem ki.
Szóval kell-e a szigetelés alá bármilyen fólia (akár párafékező vagy páraáteresztő)??? A tető Bramac cserepes, semmiféle szigetelés vagy burkolás nincs rajta belülről.
Attól félek, hogy a födém benedvesedik és bepenészedik, ezért inkább megkérdem mindenütt, ahol csak lehet.
Oké, ugyanebből a pénzből vehetnénk klímát vagy vegyestüzelésű kazánt is, de ezek után mi a garancia arra, hogy a fának vagy az áramnak nem megy fel soha irreálisan az ára? Abból indultunk ki, hogy ha kevesebb energia kell a ház kifűtéséhez, az bármivel fogunk fűteni, mindig jól jön. Az egészre télig van szűk 1 millió forint, ebből kijön a födémszigetelés és az 50 éves ablakok korszerűsítése (nem cseréje). Aztán majd nyáron leszigeteltetjük az egész házat, de a fűtésszezon előtt már nem fér bele.
Mellesleg hiába esik vissza a gáz tőzsdei ára, ha a "zseniális" vezetőinknek csillagászati áron sikerült megegyezniük az oroszokkal a késedelmes fizetésért cserébe. Mert ugye nekünk mindig különutakon kell járnunk. Nálunk csak árakat tudnak mindig emelni az EU-ra hivatkozva. :(
Amivel még a bojler zománcozását is hamarabb ki lehet nyírni, a túl forróra melegített víz és a 6bar hálózati víz nyomása, meg a karos csapok hidrokalapács hatása gyors eredményre vezet!
Teljesen felesleges marhaság a 3,5 bar nyomáscsökkentő a vízhálózatba, minek a tágulási tartály és csak 50°C-ra fűteni a vizet, minek 200l-es!?
vagy "hogyan tudnék örökre megszabadulni a gáztól" :
Miért fával olcsóbb az udvart fűteni?
Én berágtam és azt mondtam a jövő évi fa árából veszek szigetelést így lehet jövőre nem is kel fa mert a kedvezményes gázba beférek majd egy kazáncserével.
Idén klíma majd gáz amíg tart a kedvezményes aztán fa. Ha a fa felét megspórolom idén jövő éven 45e-s fa helyett 31e-s fával fogok fűteni na az a rezsicsökkentés
- ha az energia árakat mesterségesen most magasra feltornázó energia spekulánsokat végre jól pofán vágják (csupán a szándék hiányzik hozzá, de dől a kenőpénz Brüsszelbe abból az irányból is)
- ezzel együtt Európa végre rájön, hogy hogyan lehet gáz nélkül áttelelni (simán megvalósítható, csak akarni kellene)
..akkor az ukrán háború után olyannyira nem fog kelleni szinte senkinek földgáz, hogy húsz évvel ezelőtti áron sem fog kelleni gáz szinte senkinek (egyes magyar politikusok gáz-kenőpénzei is elapadnak majd sajnos ;)).
És aki 100-130 ft/m3 helyett 1000 forintos gáz-köbétery árral tervezte energetikai befektetései megtérülését, az nagyon szomorú lesz.
"elég durván felment a gáz ára, hogy az ember átgondolja, tényleg soha nem térül-e meg egy befektetés"
Ez teljesen igaz. Minél drágább a gáz sok éven át, annál hamarabb fog megtérülni MINDEN szar energetikai befektetés, még az ablakcsere is. Perze ehhez a nem-rezsicsökkentet gáz árának jó magasan kell maradnia az ukrán háború vége után még évtizedeken(?) keresztül .
Aki nagyon nem fér bele a rezsicsökkentett havi gáz-köbméterbe, az szerintem ne azt kérdezze itt a fórumban, hogy "hogyan tudnék minél kevesebb emelt árú gázzal fűteni", haneminkább kérdezze azt, hogy "hogyan tudnék könyedén beleférni a kedvezményes árú keretbe", vagy "hogyan tudnék örökre megszabadulni a gáztól" :)
a cserepezés/bádogozás alapvetően rendben van, ugye? (nem jut be víz a padlásfödémre), mert azt nem szeretik ezek a lágy szálas anyagok. idővel összeesnek a koncentrált víztől.
egy-két helyen megnézed, és ha még ép a régi fólia, akkor azt érdemes lehet felszedni, vagy kilyuggatni valahogy (ne legyen párazáró).
a "hungarocell" is páraáteresztő ugye? (sima fehér, ha csókolózva megfújod, átmegy a levegő)
ha ez így rendben (páraáteresztő a meglévő rendszer), akkor simán mehet rá bármilyen táblás vagy tekercses (ez olcsóbb) szálas hőszigetelés.
ennek a tetejére közvetlenül viszont már csak páraáteresztó fóliát tegyél vagy semmit, különben bepállik/berohad (ki kell tudnia szellőzni a fűtött tér felől belejutó és ott kicsapódó nedvességnek).
párazáró anyagot a tetejére tenni a szakmai előírások szerint TILOS, amit nem törvény tilt, hanem a beépítési útmutatók, rendszerleírások.
tehát már csak az van hátra, hogy a fólia, amit vettél, az pontosan milyen típusú: páraáteresztő vagy párazáró (akkor fizettesd vissza a kereskedővel az árát)
Olvasgattam a hozzászólásokat és : igen födém szigetelésről van szó, már megvan az anyag, és azt elfelejtettem hogy jelenleg a födémünk úgy van hogy : betonfödém->valamilyen fólia amit épitkezéskor raktak rá a 90-es években->5cm hungarocell->2-3cm beton .....
Azért most elég durván felment a gáz ára, hogy az ember átgondolja, tényleg soha nem térül-e meg egy befektetés. Eddig mi sem foglalkoztunk a hőszigeteléssel, mert a legnagyobb téli számláink 70-80 ezresek voltak, ami bőven kényelmesebbnek tűnt, mint egy sokszázezres beruházás. Most viszont ezekből 300+ ezres számlák lesznek, így már nem feltétlenül felesleges pénzkidobás az ablakok rendbetétele.
"Beszélj a saját nevedben! Ölég gyorsan lehetne ellenpéldát találni..."
Eben a fórumban kb 200 bejegyzésben van részletezve az ablakcsere értelme (értelmetlensége) , és ezen befektetés talán soha-el-nem következő megtérülése.
..és most gyorsan találd meg az általad említett ellenpéldát :)
"te küldesz minden második kérdezőt elmeorvoshoz?"
"a 31 fokos te hidegnek érzed!?"
A tenyered kb 32 fokos lehet (ha egyszer kezedbe kerül egy infra hőmérő, mérd meg).
Minden amit megérintesz és ennél hidegebb, az hőt von el a tenyeredtől (hűvös érzés).
Te sem 31 fokos vízben zuhanyozol, mert 35-40 fok alatt hűvösnek, hidegnek érzed (mérd meg, ha nem hiszed).
"te küldesz minden második kérdezőt elmeorvoshoz?"
Olvas vissza pár hónapot: a kérdezők 90 százaléka olyan butaságokra hivatkozva jön ide a fóromba, amin csak nevet mindenki, aki nem aludta végig az általános iskolai fizika órákat. Amelyikük ezt nem ismeri be magának sem, hanem ragaszkodik a ki tudja honnan összeszedett (faszbúk?, kocsmai ivócimborák?) nevetséges "tudásán", az meg is érdemli a kemény helyesbítő hangnemet (ingerküszöb!), máskülönben továbbra is büszke tudatlanságban fogja leélni az életét (és közben terjeszti a butaságot, amerre csak jár).
Mivel az okulva megértők és a butaságukhoz konokul ragaszkodók aránya néha eléri a 90 százalékot, az csak az én határtalan kedvességemet bizonyítja, hogy csak minden másodikuk számára javasolom az általános iskolai fizika tudás felfrissítését (vagy pl az elmeorvost :).
"ugyanúgy félrevezeted a laikusokat mint a lehúzós mesterek"
Egy fórumban nem tudom megakadályozni, hogy valaki idejöjjön és sorolja ellenem az egyértelmű fizikai bizonyítékokat, logikai érveket a "félevezetésem" bizonyítására, téged is szeretettel várlak. De ha eközben valami butaságot mondasz és én ezt szóvá teszem, akkor tilos megsértődni (bármennyire is imádsz mindenen megsértődni), csak annyit mondhatsz, hogy "köszönöm a tanítást Mekk Mester" :)
Az ilyent az elején kell megfogni és helyretenni. Ott érzik magukat nyeregben, hogy előre már kifizettetik a munka és anyag egy részét és a megrendelőt onnan kezdve szédítik, becsapják. Sok ilyen csaló van az építőiparban. Börtönben lenne a helyük.
Egyrészt van olyan rés, ami nem egyenletes egy oldal mentén, mivel meg van vetemedve, mint írtam, hogy tömítőszalaggal nem lehet tökéletesre megcsinálni.
Másrészt azért mert nem fúj át a szél már, attól még az 50 éves ablaknak igen rossz a hőszigetelése.
Harmadrészt hadd döntse el a beruházó-tulajdonos, hogy a régi ablaka helyett akar-e szép, új, jól működő, jól hőszigetelő, jól hangszigetelő ablakot.
Nálunk ház szigetelés volt néhány hónapja. Miklós Zoltán vállalkozó és csapata. RMZ Kft. Sokkal drágább lett, mint az előzetes megállapodás. Nemcsak a magasabb alapanyagárak miatt. Munkadíjban is sokkal többet számítottak fel, mint ahogy az előzetes kalkulációban szerepelt. A végén a kisebb javításokat csak igérték, de nem végezték el. Már alig vártuk, hogy megszabaduljunk tőlük. Idegileg is, anyagilag is sokkal megterhelőbb volt, mint amire készültünk.
A konkrét terméket nem ismerem, de alapvetően zsalukő háló-ágyazáshoz az összes normális EPS ragasztó jó, ha nem valami kakukktojás, amit választottál, akkor jó lesz. Feltéve, hogy nem dúrván fogas a zsaluköved, mert akkor több rétegben kell húznod, vastagabban, akkor újra kell gondolni a projektet.
És mi a helyzet az ablakfelújítással? Nekünk a régi gerébtokos ablakba tesznek be kétrétegű, argongázas, low-e réteges üveget, és nútmarással szigetelik. Az egész ház megvan 700 ezerből úgy, hogy rengeteg az ablak, a nappali kapásból körben az. A mostani gázárak mellett kizártnak tartom, hogy évtizedek alatt jönne be az ára.
Rossz helyre jöttél parasztvakítani. Ebben a fórumban nem vesszük be tátott szájjal az ablakkerekedők és ügynökök csaló szövegét (megtérülés: 5 éven belül hahaha), itt utána is számolunk a dolggoknak. Ebben a fórumban már többször részletesen ki lett számolva, hogy egy ablakcsere rohadt lassan, 30-40 év alatt megtérülő befektetés, tehát aki ablakot cseréltet, az vagy garantáltan éljen 100 éves koráig, vagy előtte menjen el elmeorvoshoz :)
Nekünk is lesz nemsokára ablakcsere, bár a több fokot sosem értettem, hogyan tudják összehozni. Ha egyszer be van állítva a termosztát, nem fog magasabb hőfokra fűteni a kazán, legfeljebb kevesebbszer kapcsol be, hogy tartsa a hőfokot.
..tehát az infra hőmérők távolsággal egyre növekvő átmérőjű "érzékelési kúpjának" középvonalát/tengelyét megjelölő lézer bekapcsolása amatőröknél sokkal több bajt okoz, mint amennyi haszna van :)
szerintem a vásárlásnál lényeges szempontok lehetnek:
- maximális hőmérséklet (én pl mérek üzemelő kályhákat is, ott egyes felületek túlléphetik az 500 fokot), da akinek fagyasztóháza van, az inkább az alsó határt figyelje :)
- változatható emissziós tényező (olcsóbbakban fix 0,95-ös érték van bedrótozva, ez a ház körüli mérések 90 százalékában kielégítő pontosságot ad, az érték megváltoztatásának okait csak kevesen értik)
- minél keskenyebb látószög (a hőérzékelő elem többnyire egy lyukon/lencsén át néz ki a műszerből, ezért minél távolabbi felületet mérsz vele, annál nagyobb átmérőt lát a lyukon át. Egyes infra hőmérőkben lézerrel lehet megjelölni a mért felület (korong) KÖZEPÉT. Sok buta hozzánemértő azt hiszi, hogy csak a három milliméteres lézer-pötty helyén történik a hőmérés :)), holott az a pötty azon a távolságon talán már egy méter átmérőjű (éppen mért ÁTLAGOS hőmésékletű) felület közepét jelzi :)
Tehát csak akkor ér valamit egy infrás mérés, ha közben mindig tudod, hogy a műszertől akkora távolsága már kb mekkora átmérőjű felület ÁTLAGOS hőmérsékletét fogj kiírni neked. (mindig a műszer elé kell képzelni ezt a láthatalan kúpot!)
Oké, legyen, de esztétikum is létezik a világon, nem fogjuk a fürdőszobában a bojlert körbetekerni üveggyapottal. Akkor már inkább fizetünk havonta egy-két ezressel többet az áramért.
Milyet érdemes infrás hőmárőből venni? Rákerestem, de elég nagy a szórás árban 5000-40000Ft-ig vannak kb. A legtöbb olyan 20k (vagy kicsit alatta) körül van, az már egy használható kategória?
Ha beteszel a pincébe egy levegő hűtő berendezést (=hőszivattyús bojler), attól a levegő hőmérséklete csökkenni fog. Ha elég nagy a pince mély-talajjal érintkező felülete (és a pince a 15 fok túlnyomó részét nem a felette lévő fűtött lakásból lopja), akkor a hőszivattyú hűtő hatása több hőt fog a talajból lopni, mint a felette lévő lakásból. Mert egy hőszivattyúnak hőt "lopnia" valahonnan mindenképpen muszáj, ez a hőszivattyúk működésének lényege.
Ha volna egy infra hőmérőd, azzal megnézhetnéd, hogy a pince mennyezete nem-e melegebb, mint a levegő hőmérséklet.
"Most direkt megnéztem a bojlert. Teljesen hideg a külső felülete, hiába 65 fokos benne a víz."
Az, hogy a 32 fokos kezecskéd hidegnek érzi (tehát pl 31 fokos a bojler külső felülete), attól még lehet, hogy az a "hideg" bojler valójában 10 fokkal melegebb a helyiség levegő hőmérsékleténél, tehát az a felület folyamatosan fűtőtestként dolgozik (hő-forintokat veszít).
Na ezért is kell(ene) minden háztartásba egy infra hőmérő
A pincében átlag 15 fok van még télen is és a mostani 10+éves gázbojler burkolata is max. langyos. Az 50 fok különbség a felületen kicsit erős, ettől függetlenül persze az 5cm szigetelés tényleg vicc kategória.
a legnagyobb baj, h a belső hőszigetelt tartályból kiáll a hozzá hegesztett acél tartófül (nem rozsdamentes). mert az acélfül már nem hőszigetelt, de közvetlen kapcsolatban van a belső meleg vízzel (a felső részén, ahol a legmelegebb a víz)
"láttam több ezer literes fűtési puffertertályt a fűtetlen, mínusz sok fokos garázs sarkában, a gazdája büszkén mutatta az új, 10 centis gyapot hőszigetelést rajta :)))))."
Csak azon az egy puffertartáyon (külső felületén) telente kb annyi hőveszteség volt, amennyi hővel ki lehetett volna fűteni a szomszéd családi házat :)
Sokan nem tudják, hogy a rozsdametes acél hővezetése SOLKKAL alacsonyab a közönséges vaséhoz képest. Akkora a különbség közöttük, hogy a vashoz képest a rozsdamentes acél szinte hőszigetelő anyagnak tekinthető :) Tehát haol csúnya vas hőhíddal találkozunk (pl bojlert a falon tartó csavarok), ott próbáljuk meg amit lehet rozsdamentes acéllal helyettesíteni.
"Mennyi szigeteléssel érdemes pluszban körberakni? 10cm gyapot?"
A lakásod átlagosan 15-17 fokkal melegebb a téli átlagos külvilágnál (+5 fok),
mégis komolytalannak tartanád, ha a ház falára valaki mindössze 10 centi hőszigetelést javasolna.
Ehhez képest a bojler tartály külső felülete átlagosan 50 fokkal melegebb a környező helyiség levegőjénél. Ebből meg lehet saccolni, hogy kb milyen vastag gyapot ami NEM komolytalan hőszigetelés vastagság egy bojler vagy egy fűtési puffertartály körül (láttam több ezer literes fűtési puffertertályt a fűtetlen, mínusz sok fokos garázs sarkában, a gazdája büszkén mutatta az új, 10 centis gyapot hőszigetelést rajta :))))).
klasszik fali villanybojler legnagyobb hővesztesége a felső tartóján keresztül történik: belső acélüsthöz hegesztett laposacél, ami kilóg a hőszigetelő burokból, és egy fémes dübel kapcsolaton át rávezeti a falra és környezeti levegőre.
ha nem simán acél-acél kapcsolattal teszed a dübelre, hanem közé teszel egy kemény műanyag csöves alátétet (amivel a kézimosdót és fali.wc-t szokták dübelezni), valamint az acélkonzol-fal közé is teszel egy habfóliát/keményműanyagot és leszigeteled a bojler acél konzolját, akkor nagyban csökken a hőveszteség.
Az alsó távtartót egyszerűbb szigetelni, mert ott nincs dűbel, de lehet h nem is kell, mert talán csak a külső palástra van hegesztve.
Gázbojlert kell váltanom mert azzal kilógunk a kvótából, és gondolkoztam a hőszivattyúson (200L)
Aztán mivel nem lehet üzemeltetni vezérelt áramról, és mivel a jelenlegi szabályok szerint 10 év körül van a megtérülése is a normál villanybojlerhez képest, így elvetettem az ötletet. Szinte biztosraveszem hogy 10évet nem húz ki egy ilyen hőszivattyús bojler és akkor már befürödtem vele.
Persze ha változnak az árak és eltörlődnek a kvóták akkor újra kell számolni, és onnantól nem éri meg a vezérelt árammal történő baxódás.
De minek duplán pakolni mindent, amikor mehetne közvetlenül a konténerbe is? Azért ez nem kevés mennyiség és súly. Mint írtam, ez egy része a padlásnak, csak miheztartás végett mutattam. 150 m2-n van ez. Meg van elég sok törött cserép és törött tégla is, ami ha nagyot repül, az udvaron lévő burkolatot is összetörheti. Azért gondoltam inkább közvetlenül a konténerbe csúsztatni.
"Kb. 4 méter magas a lábazattal együtt a ház a födémig. Olyan 6-8 méteres csúszda biztosan elég lenne"
Én az általam említett fém csúszdát a padlás belsejéből indítanám és a túlsó vége a házfaltól kb fél méterre távolodna el, onnan szabadesés :) A konténer meg ráér másnap is :)
Terjedelmes dolgok nem nagyon vannak fent, mert azoknak már a felhordása is problémás lett volna. A legnagyobb talán a szék, de ha kihúzigálom a lábait, meg leszedem a háttámláját, akkor gyakorlatilag az is pár apró darab fa.
Kb. 4 méter magas a lábazattal együtt a ház a födémig. Olyan 6-8 méteres csúszda biztosan elég lenne akkor is, ha nem tudják pont a fal tövében lerakni a konténert.
A korábbi 200 literes volt, sokkal több áramot fogyasztottunk vele. A szüleim már 70 éven felüliek, mindketten fürdeni szeretnek. Az áramfogyasztással amúgy sincs problémánk, a gáz az, ami elszállt a szigeteletlen, nagy ház miatt. Most ez a prioritás, ott havi 100 ezer megy el pluszban, a havi pár ezer plusz a villanyszámlán most totálisan hidegen hagy. :)
Azokat nézegettem én is, de mindenhol csak lapostető mellett mutatják. A ház oldalára van szerelve, én meg ugye nem mehetek ki teljesen a szélére, mert ott már nem tart meg.
Van jópár kb. három méteres, pár éve vásárolt fenyődeszka is a padláson, azokból esetleg tudunk barkácsolni csúszdát. Vannak nehéz dolgok is, törött cserepek, téglák stb, amiket azért nem merünk dobálni, hátha nem találunk bele a konténerbe, és valamit összetörünk vele.
200 literes bojlerrel és TÉNYLEG 5 perces zuhnyozásokkal ;) ez valószínűleg nem fordulna elő.
Sokan úgy vásárolnak bojlert, hogy a várható energetikai okokat (pl. a marhaforró tartály felületi hőveszteségei) egyáltalán nem veszik figyelembe. Hiszen 90 fokos bojler (jó sok hideg vízzel keverve) valóban sok embernek elég, akkor minek vegyünk nagyobbat :)
Már próbáltuk, ha lejjebb állítjuk, akkor nem mindenkinek jut meleg víz este. Egyébként közvetlenül a kád fölött van a bojler, annyit tudok, hogy műanyag cső van a falban, de hogy mennyire vékony vagy vastag, azt nem figyeltem. Három éve újították fel a fürdőszobát, a bojlert is akkor vettük. Nem tudom, milyen a bojlert hőszigetelése, de a réginél biztosan jobb, mert kb. harmadával esett vissza az áramfogyasztása.
Ha a bojler és a zuhanyozó közötti melegvíz cső jó vékony, nem hosszú és hőszigetelt, akkor elég lehet mindössze 40-45 fokos melegvíz is (létezik olyan bojler hőmérsélet, hogy fürdéskor ne kelljen hozzá semmi hideg vizet keverni).
Éves szinten jelentős százalékos hőveszteség a túl melegre állított bojler + viccesen gyenge gyári bojler tartály hőszigetelés.
- egy szarufaközben leszeded a cserepeket a tető alsó szélétől min. 3 méter hosszan
- a két szarufa külső gerincén PONT KÖZÉPEN elvágod a cserépléceket (pl pont 2,5 cm vágás-mélységre beállított kézi körfűrésszel)
- a kis cserépléc-darabokat is leszeded
- a padláson belülről nézve most van egy kb 60x190 centis "ajtónyílásod" az udvar felé
- hívsz pár havert/rokont és ezen az ideiglenes "ajtón" át kb egy-két óra alatt a padlásról ledobáltok MINDENT az udvarra/kertbe (3 méter hosszú barkácsolt ferde fém csúszda rulez)
(a várható nagy por miatt a padláson mindenkinek pormaszk + csinálj kereszthuzatot: húzz fel félig körben még vagy 50 cserepet)
bérelhetsz zárt műanyag "vödör"csúszdát (de ebbe a kanapé nem fér be). ez szinte pormentes, ha a konténert is lefeded.
építhetsz pár pallóból facsúszdát az apróságoknak, ha nem tudsz a fal mellé konténert letenni. (ezzel a tartalék cserepek, értékek elég jól menthetőek)
vagy dobálhatod is fentről konténerbe. (ne nagy szélben csináld, mert megszakad a jószomszédi viszony a portól).
ezek mind tetőbontásos módszerek és 2 emberrel kényelmes (egy bent odahord, 1 stabilan áll és csak dobál). ha cserepet bontasz, arra vigyázz, hogy a tető túlér a főfalon és ott csak egy vékony deszka van alulról felszögelve, ami téged nem bír el!
valaki azt is nézheti, nehogy kutya-kisgyerek-nagyi a konténer-dobálás-kipattanás területre tévedjen
lehet h összekevertem két-három beszélgetésfolyamot. bocs.
ezt arra irtam, amikor most gázbojlert cseréltek/cserélnének villanyosra, 300e-ért Lydossal. tehát új beruházás a HMV gáztalanítása és viszonylag nagy a HMV fogyasztás.
egy magányos spórolós nagymamának lehet h a B tarifa sem éri meg.
Miért nem kértek inkább sima villanybojlerre vezérelt áramot? Akkor külön órán van, és külön jár rá a kedvezményes sáv. Nekünk 150 literes villanybojler van, 65 fokon megy, hárman fürdünk/zuhanyzunk naponta kétszer, és simán benne maradunk a kedvezményes keretben. Fontos az évenkénti vízkőtelenítés is, mert különben többet fogyaszt.
"Az olcsó hagyományos villanybojlerrel a melegvíz előállítása most évente 30 ezer forintba kerül neked. Hány millió forintot vagy hajlandó elkölteni egy olyan berendezésre, ami ebből a 30-ból évente 10 ezret megspórol?"
Köszönet mindenkinek, a födémszigetelés szükségességéről sikerült meggyőzni a családot. Szóval jöhet a padláskiürítés. Csatolok képet, hogy látható legyen, nagyjából miről lenne szó. Ez egy része a padlásnak, de nagyjából ez van 150 m2-n. A kérdésem az lenne, hogy ennek a lehordására az egyetlen módszer, a lehozom a lépcsőn, végigviszem a lakáson, ki az udvarra, be a konténerbe, vagy létezik valami olyasmi szerkezet, csúszda, egyéb lehetőség, hogy pár tetőcserép kiemelésével közvetlenül a ház mellett lévő konténerbe kerüljön? Ti hogyan kezdenétek neki?
Irigyellek a családod meleg víz felhasználási szokásai miatt!
Át kéne jobban gondolnom, hogy télen mi emelheti még meg jelentősen a fogyasztást a világításon kívül, és a fűtés két keringető szivattyúján kívül, de nálunk nyáron 300kW körül van a villany, télen 500kW körül.
Nyáron 4nm napkollektor fűti a bojlert!
Sajnos nincs éjszakai áramunk!
Egyébként érdekes ez a hőszivattyús bojler, mert valahonnan ez is csak kiveszi a hőmennyiséget, így a lakást hűti, ha jól gondolom!?
A szárító gépnél a dobot melegíti gondolom a nyomott oldal, és nem fűtőszál van benne? Legalább is remélem!
A papír számai nem mindig fedik az élet számait :) 5 perc alatt még én sem zuhanyzom le, nem a család többi része. A havi vízfelhasználásunk 16-21 m3 közt mozgott, és csak a fiam iszik csapvizet :) Eddig isteni hajdú gázbojler szolgáltatta a meleg vizet, többet az életben nem lesz ilyen lakásban. Elég idegesítő, hogy ötletszerűen kikapcsolgat, sokat fogyaszt, és fürödnél finom meleg vízben, és jön a kihűlő zápor. Arról nem is szólva, hogy most evvel csökkent legjobban a fogyasztás.
A hőszivattyús meg azért lett mert gazdaságosabbnak írták le mint a hagyományost.
Ha valakinek kell egy jelképes összegért viheti, kevesebb mint 3 éves, kifogástalan állapotban :)
""hajlandó vagy-e 20+ évnyi várható melegvíz költségedet ELŐRE, EGYBEN befizetni egy olyan energetikai beruházásra, ami azt ígéri, hogy cserébe évente pár forintot megtakarít neked?"
Haveroknak még azt is hozzá szoktam tenni,hogy "megtérülés: ez befektetésed talán a temetésed utáni napon hozza be majd az eső egy forint tiszta nyereséget" :)
kiegészítve azzal is, h a sima v.bojlerben egy kő egyszerűségű fűtőszál van, míg a másikban egy sokkal drágábban javítható hőszivattyú, sok alkatrésszel.
gazdasági alternatívák, ha van rá műszaki lehetőség: napelemes direkt v.bojler (de nem a házilagos, életveszélyes bekötéssel), napkollektor indirekt fűtésű v.bojlerrel, vagy használt Hajdú v.bojler 40eFt.ért :)
emlékeimben tavaly kb 150-180e volt a Lydos100.. ezek szerint idén már 300e Ft.
pánikvásárlások (és a forint unortodox szárnyalása) hajtja most az árakat
"4 felnőtt mellett kis kompromisszummal hozza a 2-2,5 kWh fogyasztást naponta. "
Egy hagyományos villanybojler 1800 wattos fűtőszála sem minden családnál fűt naponta 1-2 óránál hosszabban (három-öt perces zuhanyozások). Ami 1,8-3 kWh áramfogyasztás per nap, ami bőven belefér a kedvezményes (rezsitámogatott) éjszakai tarifába (210 kWh/hó, 24Ft/kWh), tehát a vízmelegítés havi költsége egyáltalán nem egetverő összeg (1500-2500 Ft/hó).
Szerintem ilyenkor kell feltenni egy ilyesféle kérdést:
"hajlandó vagy-e 20+ évnyi várható melegvíz költségedet ELŐRE, EGYBEN befizetni egy olyan energetikai beruházásra, ami azt ígéri, hogy cserébe évente pár forintot megtakarít neked?"
"ezek azt hiszem kizárólag belső felhasználásúak."
A megfizethető árúakban fagyvédelem többnyire semmi nincs, ezért legalább kb 10 fokos helyiségben szabad üzemeltetni (a hűtő hatás miatt nagyméretű pince talán elfogadható környezet) Ez le van írva a műszaki leírásukban.
Némelyik hőszivattyús bojlert ennél hidegebb környezetbe is engedik, de ezek többnyire csalnak, mert hidegben leáll a hőszivattyús része, és bekapcsol egy hagyományos fűtőszál, tehát innentől hagyományos villanybojlerként működnek (tehát a bölcs gazdi vásárolt magának egy hagyományos villanybojlet sok százezer forintért :)
Példák:
alacsony technikai színvonal (olcsó csodabojler - 300-350 ezer ft):
De most elgondolkodtam a kondis szárítógép is ezt csinálja, viszont a meleg levegő ki is jön belőle, viszont a víz elpárologtatásához kel energia tehát mégis csak hűt :(
Ariston lydos hybrid 80 wifi. 100-t rendeltünk július közepén (195e), de nem tudták beszerezni, aztán aug. elején kapták ezt, el is hoztam 242-ért, most nézem 3 felett van. 4 felnőtt mellett kis kompromisszummal hozza a 2-2,5 kWh fogyasztást naponta.
Nincs kivezetve, a belső levegőt hűti. Nem veszélyes a hűtése, ez csak 80 L, gyorsan melegít, és be is lehet álltani a minimális külső hőmérsékletet ami alá nem hűthet. Most alap 18°-on van. Ezt a fürdőt alapvetően csak akkor használjuk minor az uncsik itt vannak, ők még kádban fürdenek, akkor fűtünk csak. Mi a másikat használjuk, csak zuhany van.
Energetikussal nem konzultáltunk, csak ad hoc döntéseket hozunk tűzoltásra.
"Ki van vezetve a levegő beömlő és kimenő csöve? "
A levegőt mozgató ventilátoraik olcsó kivitelűek (kevés watt + nem radiális lapátok), ezért nem képesek néhány pascal-nál nagyobb fojtású (hosszú cső, esetleg kanyarok) csőrendszer leküzdésére. Ha jól emlékszem a műszaki leírásukban is meg van tiltva a beszívó és kifújó pontok kb fél méternél hosszabb csővel történő megtoldása. De ha elárulja nekünk a konkrét típust, akkor mi is utánanézhetünk az interneten.
ezek azt hiszem kizárólag belső felhasználásúak. vagyis a beszívás oldalnak temperált térben kell lennie. a télen kinti -10 fokból nem csinál bent melegvizet (hanem szétfagy). a benti fűtött térből veszi ki a hőenergát, ahogy Mekk írta.
egyedül nyáron hasznos, mert akkor egyben ad melegvizet és használhatod szobahűtő klímaként is.
"A gázbojlert már cseréltük hőszivattyús villanybojlerra,"
Ez lehet, hogy hiba volt (csúnyán becsapott téged az energetikai tanácsadód).
A hőszivattyús bojler a vízbe berakott hőt a helyiség levegőjéből vonja ki (= hűti a környezetét) , tehát vízmelegítés közben több ezer köbméter lakáslevegőt szív be, ezt jéghideg levegő formájában fújja ki. Tehát a helyiséget átalakítja egy nagy hűtőszekrénnyé :) ezt a hőveszteséget kénytelen vagy a lakás fűtésében extra fűtés-forintokkal kompenzálni.
Tehát ha
- a gázbojlert lecseréled hőszivattyús villanybojlerre
- de a hőszivattyús villanybojler által marhahidegre lehűtött helyiséget GÁZkazánnal fűtőd fel normál szobahőmérséletűre,
akkor tulajdonképpen a fürdővizet mostantól gáz helyett gázzal melegíted :)
A vakolttal kevert nádréteg (stukatúr) viszonylag jó párafékező, ez alá nem kell plusz párazáró fólia, maradhat így.
A felső deszkára tegyél min. 20 centi olcsó üveggyapotot és kész is vagy az egész födém hőszigeteléssel. Eszedbe ne jusson az üveggyapot alá párazáró (nejlon) fóliát tenni, TILOS!!! (tönkretehet mindent).
Most erre futja, aztán jövőre lesz teljes külső szigetelés. Eddig nem nagyon volt ösztönző a jelentősen alacsonyabb rezsi, de ezen a gázárfolyamon már van látszata a dolognak. A gázbojlert már cseréltük hőszivattyús villanybojlerra, a két fürdőben megszűntek a gázkonvektorok. Ezzel kb 500 m3 gáz marad meg. A tető szigetelés belefért 200 ba, ha csak pár % megtakarítást hoz, megérte.
Vagy festés, vagy dörzsölt vakolat, most még csak szürkével van vékonyan hálózva, de már több helyen sikerült kilukadnia a vékony vakolatnak.
Most lemásodoltam, de jó szar lett ezért egyből rámentem egy harmadikkal, amit vékonyan dolgoztam rá, így már elég jó a felület.
De a kérdésem az lenne, hogy a festés előtt kell e valamivel még glettelni, hogy sima legyen a felület, vagy magával a ragasztóval való vékony lehúzást hívják glettelésnek?
Van valami direkt festés alá dolgozandó kültéri felület simító anyag?
Mint a beltéri vakolatnál van alap vakolat, ezzel kinagyolom, majd simító vakolat, és arra glett, alapozó, majd festés!?
Azért gondolok festésre, mert olyan a ház, hogy van esély, hogy itt, ott valamivel beverődik, és a festést ki tudom javítani, a nemes vakolatot meg nem annyira!
Meg nem tudom egyedül lehúzni egyben a nagyobb falakat.
Főlé olcsó bálás üveggyapot tekercs, amennyit a pénztárcád bír, 20-40cm. A gipszkarton fölé(alá, mögé honnan nézzük) csak párazáró fólia, oda nem kell szigetelés
javaslatokat ajánlásokat kérek mit és hogyan érdemes rá szigetelni úgy, hogy a lakó részben a gipszkarton álmennyezet alá is szigetelnék. Arra is várom a javaslatokat hogyan érdemes a kettőt összehozni, hogy jó hősigetelése legyen
"Hozzánemértő laikusok milliói vannak így behülyítve, akik emiatt szentül hiszik azt, hogy 20 centi vastag levegős üreg hőszigetelése sokkal jobb, mint pl 20 centi vastag grafitos polisztirolé :))))"
Egyesek a nagy eszükkel nemcsak a fafödémben lévő 15 centi levegőt tekintik kiváló hőszigetelő rétegnek, de az egész (olykor több méter magas belterű) padlást/tetőteret is hőszigetelésnek tekintik, ami egy röhejes butaság, mert a "meleg levegő felfelé száll" és a "hideg levegő lefelé száll" szabályok ott ezerszeresen is érvényesülnek.
írd be a google keresőbe, hogy "vízlepergető homlokzatfesték" vagy "vízlepergető kültéri festék" vagy valami ilyesmit. Sokan csinálják, mégolyan is van, aki egyből a polisztirolt festi le (ilyenkor vigyázni kel a festékkel, mert némelyik festék megtámadja a csupasz polisztirolt, de a hálózást/vakolást nem bántja)
Attól nem kell félned, hogy véletlenül párazáró festéket vásárolsz, mivel párazáró festék (sajnos) nem létezik (évek óta keresek ilyet). Elég, ha az a festék időjárás/UV álló és vízlepergető. Sok buta ember (ismeretlen okból) pl azt hiszi, hogy a diszperziós festékek párazárók.
Polisztirol hőszigetelés egyszer le lett szürkével vékonyan hálózva, most elkezdtem áthúzni egy vastagabb réteggel, majd rögtön vékonyan lesimítottam.
Nem lesz arra anyagi lehetőség, hogy szakemberrel csináltassam meg, és a dörzsölt vakolatnak nem merek egyedül nekifogni, nem tudom egyben beállványozni több falát sem az épületnek.
Elgondolkodtam, hogy mi lenne, ha csak lefesteném kültéri festékkel?
Valaki azt mondta, hogy macerás, mert glettelni kell a felületeket.
Ez külön erre való speciális anyag, vagy a ragasztóval simítják le a végén egy vékony felülettel?
Minden kalkulátor és felsorolás hibás/szar, amelyik a levegőnél nem emeli ki, hogy "MOZGÁSRA/ÁRAMLÁSRA képtelen levegő".
Hozzánemértő laikusok milliói vannak így behülyítve, akik emiatt szentül hiszik azt, hogy 20 centi vastag levegős üreg hőszigetelése sokkal jobb, mint pl 20 centi vastag grafitos polisztirolé :))))
Ez a konvekciós hőveszteség vízszintes légrés esetén pár milliméteres légrés-vastagság mellett a legalacsonyabb ()lenti képen: zöld kockás görbe, a két szembenálló felület miél távolabb van egymástól, annál jelentősebb lesz közöttük a levegő áramlása, körforgása általi (KONVEKCIÓS) hőátadás. 20 centis légrés "hőszigetelése" már annyira rossz, mintha tömör beton lenne a helyén!
Még csak fotó, vagy katalógus ajánlás sem kell. Józan ész elég, hogy agy függőleges deszkát egyetlen csavarral (na jó 2) pozícióban lehet tartani erősen. Ilyen ez a gravitáció.
Ugyanez a fent rögzített gyapot, az sem fog soha megrogyni ha LÓG.
"A tartóvázat FÜGGŐLEGESEN szerelik mindig, mert így van értelme."
De ő a saját szemével látta, hogy vízszintesen szerelték.
Mert a szakmájához teljesen hülye hőszigetelő mester nem létezhet eben a zseniktől hemzsegő országban.
Már csak gyorsan fel kell tenni róla pár képet a Sötétség Fellegvárába (faszbúk) és elmondhatjuk, hogy "na így születnek azok a téves városi legendák, amelyek a butaságot terjesztik a hozzánemértő emberek miliói között". Aztán küzdhetünk ezekkel félrevezetett (mindenféle butaságot jól megtanult) milliókkal EGYENKÉNT itt a fórumban :)
Fektess le egy (1 méteres) polisztirol lapot a girbegurba padlás-betonra (laikus szemel hiába látod tükörsimának) és nézz alá, hogy van-e a betonban olyan domborulat vagy mélyedés, ahol a távolság közöttük több, mint 8 miliméter. Ha van ilyen rész, na az az a hely, ahol szart sem ér a mindössze 8 milliéters glettvassal felvitt ragasztóréteg.
Az általam említett ragasztóhab viszont 8-10 centi vastag hurkában van, amikor elkezd közeledni egymáshoz a két összeragasztandó felület, tehát a hab csak röhög a pár miliméteres (vagy akár több centis) egyenetlenségeken. És mivel a habot nem telibe kened az egész felületre, csak keskeny csíkokban, ezért egy négyzetméter ragasztás oda kb fele annyi forintnyi anyagba kerül (és tized annyi ideig tart ;), mint zsákos ragasztóval és glettvassal.
Soha nem írtam, hogy 50 m2 a ház :) ezt csak Te gondolod, mert akkora a födém területe. Ez egy 3 szintes ház+ez a tetőtér. Nyilván logikus számodra egy 50 m2-s lakásban 2 fürdő van :) A teljes ház cca 180 m2, ahhoz használunk a valóban elavult konvektoros fűtéssel 1600-1800 m3 gázt éves szinten. Ennek az átalakítására nem futja. Ha már idekeverted az infrát is, egyedül a nejem nem teljesen elégedett vele de neki mások az elvárásai :) Megoldjuk!
Az ablak azért lett betéve mert használjuk a padlást, és lehetséges még egy szoba kialakítása ott is a későbbiekben. Részben ezért is nem az ideiglenes megoldást választottuk.
Nem neked, hanem az esetből tanulni szándékozóknak.
Akinek 20nm-nyi 40+m3-nyi NÉLKÜLÖZHETETLEN holmija van az nagyon gazdag ember.
Irigylésre méltó helyzetben vagy, hogy ilyen rend van a padlásodon.
10nm pakolórész 100ezerFt lenne 20cm 80-as EPSből, a megvásárol gyapot 15cm helyett elég lenne a maradékra 20cm-ben.
Tehát plusz 100ezerért lenne egy hasraütve min.dupla (de nem kizárt, hogy 3X-os) hatékonyságú szigetelés a födémeden és kész is lennél vele életed végéig.
Ráadásul 1000m3 gázt tervezel megspórolni, kb. meg is lenne ezzel az akcióval.
Ha egy 50nm-es házban 2700m3 gáz fogy az brutálsok. Innen könnyű nyerni, mert az első (nagyonszarból induló) lépések a legkönnyebbek és legolcsóbban kivitelezhetők.
Úgy próbáld magyarázni, hogy olyan ez, mint ahogy a központi fűtésnél a csövekben áramlik a víz és a meleget elvezetik hőáramlással máshova. Ugyanez történik a födémedben is, csak ott a levegő mozog és szállítja a hőt.
Ha a levegő nem mozogna, pl szigetelés lenne a födémedben, akkor nem lenne hőáramlás és akkor csak hővezetéssel terjedne benne a hő (akkor tudnád használni a hővezetési tényezőt, mert akkor azzal kellene számolnod).
Ahogy ha a központi fűtésnél nem cirkulálna a víz, akkor ott is csak hővezetés lenne, felmelegedne a cső egy szakaszon de nyilván az kevés lenne, hogy eljusson a hő a ház tulsú végébe, ezért forgatják meg a vizet.
Csináltam egy próbát, hát valóban pocsékul tapad ez a vakolat. Átváltottam flexi ragasztóra. De ezt méreg drága lenne végigvinni. Az élvédőkhöz elég az a ragasztóm ami van még, utána válthatok erre:
Ha akad egy infra hőmérő, le kell tenni a födém egy részére 20-30cm gyapotot, aztán alul megmutatni amikor megy a fűtés, hogy mennyivel melegebb ott a plafon mint a többi helyen.
Elolvastam, és akkor is leírtam, hogy nem azért van van ott mert nem bírom lehordani onnan, hanem azért mert ott a helye. Nem tudom mennyi marad meg a feljutó melegből a padláson így, de mindenképpen több mint ahogy eddig volt mindenféle szigetelés nélkül. Egyébként köszönöm a tanácsot, biztos igazad van a szakmai kérdésekben, de a Te elképzelésed nem felel meg az én igényeimnek. Lehet, sőt biztos, hogy nem lesz a leghatékonyabb, de ha lesz egy kis eredmény annak is örülünk!
Nekem is gyanús volt. De akkor itt van a kutya elásva. A levegő csak akkor szigetel, ha nem tud mozogni. Apum próbál meggyőzni az eredeti födémszigetelés tökéletességéről, hogy ne kelljen kirüríteni a padlást. Akkor nem hagyom magam. :)
A faladban az egyes módszer szerint, a hővezetés szerint terjet a hő. A kamu hőtükör fólia meg a 3-as, a hősugárzás (elektromágneses sugárzás) ellen lenne, csak sajnos nem működik, de ez már ki lett itt tárgyalva.
Nem létezik. Akkor létezne, ha a levegő nem tudna mozogni (pl be lenne zárva kőzetgyapotba vagy ytongba kis buborékok formájában). De nem ez történik, hanem alul felmelegszik, felszáll, lehűl, lemegy és kezdődik előlről az egész. Közben szépen elszállítja alulról a meleget föntre és lehoz cserébe egy csomó hideget.
Ami nekem furcsa, hogy a kalkulátor majdnem ugyanazt az értéket adja meg a levegőre, mint a kőzetgyapotra. Vagyis ha a két deszkaréteg közötti helyet kitöltöm kőzetgyapottal, elvileg semmi nem változik. Ezt használtam. http://depo.bercsenyi.bme.hu/extra/Uszamito.html
Néztem egy online U-érték számítást az 50 éves födém rétegrendjére, és attól, hogy a gerendák között gyakorlatilag 20 cm levegő van, a végén 0,09 W/m2 lett a végeredmény. Létezik ez? A gázszámla nem igazol ilyen szép eredményt. Vagy lehet, hogy tényleg csak a külső falat kellene szigetelni? Az 38-as tömör tégla.
nyilván megnézi az ember mekkora a szint egyenetlenség :)
Eben a fórumban 15 centi vastagság alatt röhögünk,
ez így volt már 10éve is....
1. én meg akkor is használtam kalkulátort bekerülés vs. hőátbocsátási tényező csökkenés
2. nem új ház ahol eszerint méretezel tető túlnyúlást, ablakot stb.
3. mint írtam, se felette, se alatta nem fűtött tér van egy terasz födémje, sokan ezt le se szarják, gyakorlatilag a fal födém találkozás oldal hőszivárgását lesz hivatott csökkenteni
A legtöbb fogazott glettvas csak pár milliméter vastagságban hagy maga után ragasztót. Ha a ragasztandó felület (itt: a beton padló) egyenetlensége nagyobb ennél a pár milliméternél, akkor a mélyedéseknél a két felület egyáltalán nem fog összeérni, tehát összeragadni sem.
Egyébként mindössze 5 centi polisztirol vastagság födémre nem hőszigetelés, hanem vicc :)
Eben a fórumban 15 centi vastagság alatt röhögünk,
15 és 20 centi között csak mosolygunk.
A födém hőszigetelés 20 centi felett kezdődik (komoly igazi passzívházak: 40-60 cm).
"Te tényleg nem érted vagy csak úgy csinálsz mintha nem értenéd!?"
Álmomban nem jutott volna eszembe ilyen hülye megoldás, hogy a deszkákat teljes szélességében átfúrni milliószor (sokmunkaóra ingyen van?) és így szorítani a falhoz marhahoszzú (marhadrága?) facsavarokkal. A deszkákat a falhoz rögzítő tartóvasak nélkül a külső falburkolat súlya ezeket a rögzítési pontokat csavaró irányban fogja terhelni , a dübelek pedig (hosszú lefelé feszítő erőkarral) húzó irányban lesznek terhelve, (amilyen irányban a leggyengébb a tatásuk).
Egy ilyen gyengécske falszerkezetre csak pillekönyű küldő burkolatot lehet tenni, kíváncsi is lennék, hogy miből lesz.
Egyrészt 20 centi vastag polisztirol tábla meglepően erős (tegyél egy lapot két távol lévő alacsony téglára és állj rá)
másrészt a frissen kifújt ragasztó hab alig erősebb a borotvahabnál: amikor a táblát lenyomod a padlás padlójára (ráteszed a téglát), akkor a kinyomott kb 6-8 centi vastag hab-kolbász össze fog lapulni talán 3 milliméter vékonyra (és szétlapul 15-20 centi szélesre). Kis idő múlva ez a ragasztóhab-csík ugyanolyan kemény és merev lesz mint maga a polisztirol.
1: tökéletesen pormentesre(!) letisztítod a beton felületet
2: fogsz egy flakon polisztirol ragsztó habot és a belőle kinyomott hab-kolbászból a méretre szabott polisztirol lap aljára fújsz vele egy minél nagyobb négyzetet (a tábla széléhez közel!)).
3: az így beragasztózott táblát leteszed a földre és lenyomod (pl ráteszel egy téglát) egy-két órára
1 tábla= 100x50x20 centis polisztirol tömb
(ritkán járt padlás esetén drága lépésálóra költeni szerintrm felesleges pénzkidobás. Az olcsó eps80-as is eléggé lépésálló, ha csak ritkán mászkálnak rajta)
Ugyanott volt az is (csak elfelejtetted elolvasni), hogy ha semmi olyan dolog nem lesz a padláson, aminek árt a hideg, akkor mi a francnak fűtöd drága pénzért még a lakatlan pdlásteret is?
Mert aki nem a födémet, hanem a ferde tetőt hőszigteli, az úgy döntött, hogy a fűtött lakásból a jéghideg padlásra a födémen át elszökő hő hő-forintok neki nem számítanak.
"A porhó ami még megoldandó, hogy ne jusson be ha felszedem a mezőgazdasági fóliát."
Sokan nem tudják, de a legtöbb páraÁTERESZTŐ fólia teljesen vízálló és vízzáró. Ilyen fóiával nyugodtan letakarhatod felülről a gyapotot vgy a födémet és akkor jöhet a porhó meg a cerép-csepegés. A pára ZÁRÓ (pl mezőgazdasági vagy pl a hőtükrös) fóliák azok, amiket sokhelyütt tilos alkalmazni, a páraÁTRESZTŐ fóliákat viszont a legtöbb helyre nyugodtan szabad használni (legrosszab esetbe azon a helyen nincs igazán szükség rá és akkor feleslegesen szórtad a pénzedet :).
a könnyűbeton egy parasztvakítás, ha hszigetelés céljára kell.
- ha azt akarod, hogy a könnyűbetonod jó erős legyen, akkor sok cemetet teszel bele, emiatt a hőszigeteési jósága lezuhan a nulla (pontosabban az 1 W/mK) felé,
- ha nem akarod, hogy erős legyen (lehet akár annyira gyenge is mint pl az eps30-as polisztirol) akkor nagyon kevés cementet teszel bele és ilyenkor a hőszigtelése csak egy kicsivel lesz szarabb,mint a polisztirolnak,
"Lehet hogy úgy szokás hogy függőlegesen 2x10cm deszka, nem tudom."
A hőszigetelést a havernál én pl 15 centi vastagra tervezem, tehát ott 2x15 centis deszkák lesznek.
"Én ezt láttam: vízszintesen 5x10cm, és 10cm-es táblás kőzet gyapot."
Szerintem
- az 5 centi vastag "deszka" SOKKAL drágább
- vízszintes elrendezés esetén sokkal erősebb (=sokkal drágább) tartóvasak kellenek a falra rögzítéshez (külső burkolat teherbírása
- vízszintes elrendezés esetén a hőszigetelő anyag megrogyási (nulla hőszigetelés) helyei olyan helyeken lesznek (70 centinként a falon, vízszintes csíkokban), ahol lehetetlen az utólagos hozzáférés/javítás, VAGY ott annyira merev (=tehát jódrága) táblás gyapotot alkalmazol, ami soha nem rogyik meg
A Baumit Uniputz egy jó kis vakolat, viszont kb 1cm vastagságban minimum fel kell hordani, amibe viszont a sima fehér üvegszövet háló nem olyan jó, hanem a kék színű vakolaterősítő háló kellene. Még továbbmenve ez a vakolat a sima zsalukövön nem fog jól megtapadni, valami tapadóhíd kellene alá, de én a helyedben ezt az egész "vakolós" megoldást elengedném, szakértelmet és gyakorlatot is többet igényel, mintha csak ragasztóba beágyazva hálóznád.
Úgyhogy ha nem nagyon gáz a zsalukő és nem nagyon "fogas", akkor ugyanazt a technikát alkalmazd, mintha EPS-re dolgoznál, tehát sima ragasztó, abba már jó a fehér üvegszövet háló, amit választottál és ha szerencséd van, akkor egy másodolás után kellően jó felületet kapsz a nemesvakolathoz.
A választott nemesvakolatot viszont nem ismerem, nem tudok róla véleményt mondani.
Zsaluköves kerítést nemes vakolnék, szeretnék segítséget kérni. Ahogy korábban olvastam a topikot, ez a munkafolyamat jó néhányotoknak nem fog gondot okozni, ujjgyakorlat. Nem várok tovább szakikra magam fognék bele, elég volt a hülyítésekből. A következő anyagokat választottam ki.
Van benne hiba? Azért OBI mert pár száz méterre van, apránként haza vinném. A nemes vakolatot lehet, h nem, de zsákosakat innen vinném a legközelebbi nem számottevően olcsóbb. A zsalukövet kell alapoznom?
De! Ami miatt igazából itt kérdeznék azaz, h most már a napokban másodszor láttam zsaluköves kerítést XPS-el borítani, ezt miért teszik? Vízszigetelés hiánya?
Ha nincs pénz "normális" szigetelésre, de sürget a gázáremelés meg a tél közelsége, meg lehet próbákozni szalmával is, tudtommal elég jó hőszigetelő. Mondjuk a tűznek nem annyira áll ellen, de a fafödém sem.
Akkor mi a kérdés? Rakj a fagerendák közé szigetelést! Ha nem akarsz rajta lépkedni, nem kell lépésálló, ha mégis lépkedni akarsz, akkor csinálj járdákat, amiket a fagerendák tartanak.
Még opció lehet, hogy a mostani vasbeton gerendák tetejére (ha jól értem, ez van neked) ráfektetsz keresztbe fagerendákat és arra OSB-t majd arra valami könnyű padlót. Tömegét ki lehet számolni bár szerintem idővel nyikorogni fog, de opció.
Statikust megkérdeztél? Én födémnél nem sokat csinálnék statikus nélkül. Nemrég pont ilyeneket számolgattam, hogy könnyűbeton vagy lépésálló hungarocell de én előtte megkérdeztem a statikust, hogy pontosan milyen könnyűbetont rakhatok a födémbe, mielőtt rámszakad :-)
Sajnos le kellett szedni a salakot a régi ház részről a belső átalakítások miatt.. nagy súly nehezedett a födémre (kb 6 köbméter salakot hordtunk le), takaréküreges fal, repedezett minden stb stb könnyíteni kellett.
Deszkáig szedtük, és erre szigetelni szeretnék.
Akik nálunk dolgoznak szakik páraáteresztő fólia, és könnyűbeton- thermobetont javasolják.
Vagy van alternatíva hogy ne betonnal terheljem? Számít a költséghatékonyság is..igaz a thermobeton is és a szigetelés is drága.
A lenti részen gipszkarton mennyezet lesz, az alá is szigetelést tervezek.
Tudtommal a "hőtükör" fóliák (vagy akár egy sima tökör is) a látható fény tartományában elég jól visszaverik az elektromágneses sugarakat (tehát a fényt). Ez a visszaverési képesség még belóg az infravörösbe is, de annak inkább csak a magasabb hőmérsékletű részébe, az alacsonyabb hőmérsékletekbe már nem, ott már simán elnyeli a sugárzást. Ezért van az, hogy egy tükör elég jól visszaveri a Nap fényét ÉS a melegét is, mert a Nap kb 6000 fokos (persze a spektrumában más is van de most azt hanyagoljuk el).
Azonban a "hőtükör" fóliákkal tipikusan nem a napfényt verjük vissza, hanem mondjuk a tető alá szokták betenni, ami tető már nem 6000 fokos, hanem csak 60, tehát a fóliát 60 celsius fokos hősugárzás éri. Ez már más tartomány, ott meg már kb semmit sem ver vissza vagy nem többet, mintha nem is lenne vagy mondjuk egy farostlemez lenne ott. Ezért van az, hogy ha egy tükröt a cserép fölé raksz, akkor a tetődet és ezzel a belső mondjuk tetőteret elég jól hűvösen fogja tartani, de ha a cserép alá, akkor ott már semmit sem ér.
Nem gondoltam vitára, mert ahhoz kellenének érvek, bizonyítékok, hogy a 30-60 celsius fokos hősugárzást (tehát nem a Nap hőmérsékleti spektrumáról beszélünk) hatékonyan visszaveri a "hőtükör" fólia.
Gyanítom, ha így lenne, akkor nem hungarocellt raknának a házak oldalára, hanem ilyet. Valamiért ez nem így van.
megnézem majd van-e fólia bárhol. A "beton" alatt nem rémlik, felé van leterítve utólag, mert a tetőfólia elmaradt a padlástérben, a szél meg a porhavat behordja :( ez így van szerintem 1996-tól mi 2006-tól lakjuk a házat. Bontás nélkül semmilyen káros nyomát nem látom a bejutó párának. Lehet a lakkozott lambéria is zár valamennyire.
Maradok annál a megoldásnál, hogy kihagyom és ez lesz a rétegrend
+kőzetgyapot
-perlit beton vagy sima vakolat nem tudom
-üveggyapot
-deszkázat ezt csak sejtem
-lambéria
A porhó ami még megoldandó, hogy ne jusson be ha felszedem a mezőgazdasági fóliát.
A gerendára belülről gondolom semmilyen fóliát nem szabad felrakni.
Ami régóta eszembe van az a geotextil, simán csak fel tűzőgépelve.
Kőzet-/üveggyapot szigetelés födémen utólag módosítható, vagy tönkremegy, ha pakolgatjuk? Azaz működhet az, hogy idén csak gyorsan végigpakoljuk a padlást, aztán majd tavasszal/nyáron felvesszük, ahol kell, és megcsináljuk a szükséges lépésálló utacskákat? Lépésálló eps-t is csak le kell tenni egymás mellé, vagy ragasztani kell? Lehet azokból kirakni az utakat, aztán közé bepréselni a gyapotot?
"átott/hallott már vki olyan "érdekes" rétegrendet hogy a 20 éves vakolt tégla falra kb 60cm-enként vizszintesen 5x10cm-es deszkákat tiplivel csavarral rögzítenek,(az 5cm-es lapja ér a falhoz) és ezek közé teszik a kőzetgyapot táblákat,simán csak beszorítva"
Ez régóta jól ismert külső hőszigetelési módszer ("szerelt hőszigetelés"),
de a megfigyelés nem voltelég pontos:
- nem 20, hanem 50-60 éves vakolt falra :)
- mindössze 2 centi vastag olcsó deszkákat rögzítenek élével
- a deszkák függőlegesen futnak 60-70 centinként
- a deszkák közé drága kőzetgyapot helyett olcsó üveggyapot kerül (helyette szeretném kipróbálni a helyben fújt cellulózt/fagyapotot)
"Pont a pára miatt kérdeztem szabad-e a kőzetgyapot alá betenni a hőtükör fóliát."
Még mindig nem árultad el, hogy mi lesz a párazáró réteg és a lakótér között,
ezért az a legbiztosabb, ha azt mondom, hogy TILOS oda bármi párazáró anyagot tenni.
Ha viszont a hőszigetelés alatti párazáró réteg és a lakótér között nincs szinte semmi hőszigetelés (maximum pl egy gipszkarton vagy OSB réteg), akkor jó helyen van a párazáró réteg.
"-perlit beton vagy sima vakolat nem tudom
-üveggyapot
-deszkázat ezt csak sejtem
-lambéria"
Ha ez egy "felüről-lefelé" rétegrend, akkkor
állapítsd meg, hogy van-e bene BÁRHOL műanyag fólia (mit írtam, a perlitbeton alá szokás tenni), mert ha rossz rétegben van ott fólia (pl a perlit alatt), az csúnya károkat okozhat, ezért el kell majd távolítani.
"A ferde tetősík elhanyagolható. Oda van betömve üveggyapot amit majd ellenőrzők javítok ha kel"
Ha az a gyapot nincs lezárva semmiféle párazárással egyik oldalról sem, akkor ott maradhat.
"negatívum
-pára
-nulla közeli hővisszaverés
pozitívum
nincs :("
Ha esetleg valahol szükség lesz utólagos párazárásra (régi háznál ez nem biztos, mert a párazárásra a lakótér felől van szükség, oda meg nem szabad utólag hozzányúlni),
és nem zavar, ha a párazáró felületet keskeny csíkokból tudod csak összeragasztgtni (én pl több órányi csíkozgatás+ragasztgatás helyett egy pl 4 méter széles műanyag fóliát feldobok két-három perc alatt ;)
..akkor a hőtükrös fóliádat tekintsd egyszerű párazáró fóliának. (ha ismered a pontos típusát, akkor a gyári adatokban utánanézhetsz a fólia párazáró képességének )
Simán lehet ilyen. A fémszerkezetű csarnokok egy fajtája is ilyen lényegében. Csak ott nem falécek közé szorítják a kőzetgyapotot, hanem fémsínek közé. És arra jön kívülről a fém borítás.
Látott/hallott már vki olyan "érdekes" rétegrendet hogy a 20 éves vakolt tégla falra kb 60cm-enként vizszintesen 5x10cm-es deszkákat tiplivel csavarral rögzítenek,(az 5cm-es lapja ér a falhoz) és ezek közé teszik a kőzetgyapot táblákat,simán csak beszorítva dűbel nélkül, erre megy egy páraáteresztő fólia ,majd arra függőlegesen cserépléc, amire végül vizszintesen vmi műanyag burkoló profil
Tényleg létező korrekt megoldás ez vagy egy téves és feleslegesen drága de legalább szarul működő baromság ez így ebben a formában?
a földszint beton födémjébe szerintem semmilyen szigetelés nincs tehát csak a
-beton
-kefni
-vakolat
a rétegrend
a tetőtér födémje mint ahogy berajzoltam és amit látok bontás nélkül
-perlit beton vagy sima vakolat nem tudom
-üveggyapot
-deszkázat ezt csak sejtem
-lambéria
Pont a pára miatt kérdeztem szabad-e a kőzetgyapot alá betenni a hőtükör fóliát. Én is úgy sejtettem nem lenne okos dolog.
Azt nem tudtam hogy szinte nem ér semmit kis hőmérséklet különbség esetén. Ettől függetlenül van ahol a tetőbe teszik ha jól tudom de nem tudom a pontos alkalmazását.
Nem spajzoltam be belőle. Van.:) Ha meg van, nem lenne baj felhasználni valahova.
A ferde tetősík elhanyagolható. Oda van betömve üveggyapot amit majd ellenőrzők javítok ha kel.
De az írásod alapján a Ne tegyek alá hőtükröt a végső válasz.
negatívum
-pára
-nulla közeli hővisszaverés
pozitívum
nincs :(
A célom most az, hogy a szigetelés körbe érje a házat amennyire csak lehet egy utólagos megoldásnál
Zavaros az egész. nem tudjuk hogy mi a padlás födém és mi a ferde tető teljes rétegrendje.
A perlitet én csak akkor tekintem hőszigtelőnek, ha nincs cementtel elkeverve. Tehát perlitbeton és perlivakolat nálam NEM komoy hőszigetelő anyag. 1-2 centi vastagságban meg semmi se komoly :)
A perrlitbeton alá öntés előtt szokás nejlon fóliát tenni, ez a fólia párazáró, és többnyire a lehető legrosszabb, tiltott helyen párazár.
A hőtükör annál hatékonyabb, minél nagyobb hőmérséletKÜLÖNBSÉGet tud visszatükrözni.
Tehát pl 300 fokos kályha és 30 fokos szekrény között 270 fok különbség: ott valóban elég hatékony lesz egy jó hőtükör. Vagy pl a 6000 fokos Nap és bármi más dolog között :) De ház körüli hőszigetelt rendszerekben a hőtükör fóliáknál mindössze néhány TIZED fokos hőmérséklet különbségek fordulnak elő, ezért ott bármiféle hőtükör kb szart em ér (kidobott pénz).
Ezen felül a legtöbb hőtükör egyúttal párazáró anyag is, márpedig a párakezelés szabályai miatt óriási bajokat okozhat egy rossz helyre berakott párazáró réteg.
Tehát lehet, hogy nem volt túl okos üzlet a rengeteg hőtükör fólia bespájzolása, de valószínűleg találhatunk neki olyan helyet, ahol legalább kárt nem fog okozni.
A külső látszó falak szigetelése akkor megtörtént. A jelenlegi rezsiárak arra kényszerítenek fejezzem be amit akkor félbehagytam és csak halogattam. Amiről szó lenne. A ház egy 9x13m alapterületű tetőtér beépítéses ház. A két oldali padlás/tetőtérben a födémen szerintem semmi nincs Ide kerülne most kőzetgyapot, Az atika? falra ha jól nevezem grafitos mint kívül, a felső padlástéren ott valószínű ~15cm üveggyapot van azon perlitbeton1-2cm vastagságban a gerendák között a gerendák látszanak azokon semmi nincs ide is kerül kőzetgyapot tervek szerint 20cm.
A kérdés.
A kőzetgyapot alá mi lesz ha leterítek hőtükör fóliát? Jó ötlet? Van, ezt nem kel venni. A puffer szigetelésénél szerintem jól vizsgázott. Ott úgy néz ki a rétegrend. tartály-Hőtükör-10cm közetgyapot-hőtükör-10cm kőzetgyapot-hőtükör. 90/20hőlépcsőnél 3x akkora felülettel egy gyári szigetelésnél kevesebb a veszteség. Aztán hogy ez a 10cm purhab 20cm kőzetgyapot különbsége és a hőtükör szerepe jelentéktelen na azt nem tudom.
Ha a padlónál hideg a levegő (folyton fázik a láb), azt a levegőt sok esetben a jéghideg (szarul hőszigetelt) FALAK hűtik le annyira hidegre. És ugye a hideg levegő lefelé száll a hideg falak mentén (miközben egyre jobban lehűl), majd leérkezve és a padlón szétterülve ez a hideg levegő folyamatosan hűti a lakók zokniját.
Ha a családok elég okosak lennének egy infra hőmérő megvásárlásához és értelmes használatához , akkor sok fűtéssel kapcsolatos érthetetlen dolog egyből érthetővé válna számukra (pl: "a szoba fala alul csak 12 fokos, a padló felett 10 centivel vajon miért nem 23 fokos a levegő?"):
"A szigetelés 20 cm vastag, ragasztással együtt mondjuk 22 cm.
A tégla porotherm 30-as.
A dübel Klimas LTX 10x260 mm."
A Porotherm 30-as tégla belső elválasztó falai elég erősnek tűnek, egy ott szétfeszülő műanyag dübel talán nem töri szét őket.
Az általad megadott dübelnek csak angol nyelvű gyári adatlapját találtam, a magyar importőr talán nem tud annyira angolul, hogy csináljon magyar adatlapot is hozzá:
A lakás padlóját is lehet hőszigetelni (akár ugyanolyan vastagon),
így a hatása még jobb is lesz, mintha alulról hőszigetelnéd a födémet.
Érdekesség:
Egy hülyén megcsinált (mindenütt hidegpadlós) lakásból szintén azt nyöszörögték nekem folyton, hogy "süt a hideg" a padlóból. Vetrem 10 milliméteres padlószőnyeg alátétet (hőszigetelő réteg) és tettünk rá olcsó (tehát ronda) kopásálló padlószőnyeget (amilyeneket irodákban meg szállodák folyosóin láthatunk) A többi "profi" árajánlathoz képest töredék áron kijött az egész és most már nem süt a hideg, sőt puha+rugalmas lett a padló, nyugodtan el lehet esni részegen :)
Persze fűtésköltség megtakarítás szempontjából a 10 milliméter nem túl vastag (komolytalan) hőszigetelő réteg, de láb hőérzet/hősugárzás szempontjából ég és föld a különbség a szar csempe/kőpadlóhoz képest.
Egy társasházi lakás földszintjén lakunk, ami alatt pince van, ahol tárolók vannak. A probléma az, hogy a ház nem engedi a pince födémjét szigetelni, mert akkor valamennyi helyet (mondjuk max 20 cm) elvenne a pince magasságából.
Viszont így nálunk nagyon-nagyon hideg a padló télen, és nyilván sok hő és pénz veszik el abba az irányba. Azt szeretném kérdezni, hogy mit lehet ilyenkor tenni van-e valakinek ilyenben tapasztalata?
Akkor bádogossal csináltassál rá burkolatot lemezből ( U alak ) . Elöl hozzáérhet , oldalt legyen húszcentivel szélesebb , tömjed meg ásványgyapottal és kész . Ehhez már hozzáérhet az eps . A szerelt kor kéményeknél ( 5cm kerámiagyapottal) 1200 celsius fokos kéménytűznél 140-160 celsius fokos külső burkolati hőmérsékletet írt nálam a tanúsítvány .
Van olyan tégla, amelynek annyira jó erős a külső rétege ("tégla héja/bőre"), hogy a megfelelelően kivállasztott (pl csak a legvégén szétfeszülő) dübel elég, ha csak három centi mélyen fúródik bele és mégis elég erősen tart. Ha viszont egy hosszú szakaszon szétfeszülő dübelt jó mélyen dugunk be egy olyan tégla belsejébe (ahol már nincs erős kerámia-rész, csak papírvékony gyenge üüreg-elválasztó hártyák), ott benn szétfeszülő dübel esetleg kb semmit sem fog tartani.
"minél nagyobb a hőátadó (a fűtött teret és hideg külvilágot elhatároló) FELÜLET, annál nagyobb hőmenyiség távozik tőled"
Ebből adódóan az egyszerű négyzet alakú családi házak SOKKAL olcsóbban kifűthetők, mint a romantikus, cikkcakos alaprajzú családi házak. A legtöbb igazi profi passzívháznak nem véletlenül olyan unalmas a körvonala, ők a fűtésmegtakararítás csúcstartói :)
Tehát: uggyannyi lakó-négyzetméterhez nagyobb külső (hűlő) felület = magasabb éves fűtésköltség!
...némelyike alaprajzon ráadásul durván ront, ha a fűtetlen garázst is hideg külvilágnak tekintjük (nagyon helyesen).
És az energiapazarló alaprajzú (lakásnégyzetméter/hűlő felület arány!) házakhoz tartoznak a felújított parasztházak is: marha keskeny, viszont marha hosszú, tehát kevés lakó-négyzetméter viszont marhasok hűlő-négzetméter..
Ha a hőszigetelő mesterek között van legalább egy, amelyik már dolgozott vakolható kőzetgyapottal, akkor az a csapat nem fog pánikba esni (és jelentősen munkadíjat emelni), amikor közlöd velük, hogy a kémény két oldalánál pár centis szakaszon EPS helyett kőzergyapot legyen a fali hőszigetelés.
"bedugtam csak a dübelt tövig, 2-3szor teljesen kihúztam/betoltam hogy kihúzza a port."
Ha kézzel simám bemegy a dübel tövig a tégla lyukba, akkor én arra gondolnék, hogy túl vastag lyukat fúrtam (túl nagy a fúró) és nem fog elég erősen tartani a dübel.
"Mi az amit szerintetek kihagytunk a szeánszból?"
Talán hiba volt GUMI kalapapáccsal beütni a tüskét. Tudtommal rendes fém fejű kalapács kell oda, kb egy kilós.
Ja az kimaradt hogy lényegében puszta kézzel egyiket se tudtuk kihúzni, úgy kellett levágni a fejét annak ami nem volt jó mert nem húzta be elég mélyre.
"Azt még én is értem, hogy ha vékonyabb a szigetelés, akkor kevésbé hatékony."
Nem szabad CSAK a hőszigetelés vastagságot nézni, mert ez csak az egyik fele a a dolognak. A másik fele az hogy minél nagyobb a hőátadó (a fűtött teret és hideg külvilágot elhatároló) FELÜLET, annál nagyobb hőmenyiség távozik tőled.
Gondold végig, hogy szerinted meliyknek lesz nagyobb a téli fűtésszámlája: egy 5 centi vastagon hőszigetetlt lakásnak, vagy egy 5000 köbméter térfogatú, viszont 20 centi vastagon hőszigetelet sportcsarnoknak? Ha mindig csak a hőszigetelés vastagságát veszed figyelembe, akkor azt fogod mondani, hogy szerrinted a sportcsarnok fűtésszámlája lesz sokkal olcsóbb, mert az négyszer vastagabban van hőszigetelve. Igen ám, de a sportcsarnok határoló felülete 16-szor nagyobb, mint a lakásodé!! tehát a hőszigetelése hiába négyszer vastagabb, a fűtésszámlája ennek ellenére SOKKAL magasabb lesz a lakásodénál. Ha ennek okát megérted, akkor rá fogysz jönni, hogy amikor (100 m2 padlás födém hőszigetelése helyett 150 m2 ferde tető hőszigetelése) 50 négyzetméterrel megnöveled a lakásod körüli hőszigtelendő FELÜLET méretét, azzal miért emeled meg a fűtésszámládat is.
A hőszigetelt (fűtött teret határoló) felület növelése arányosan ugyanannyit ront a téli hőveszteségen (fűtés-forintok!!!), mint a hőszigetelő anyag ugyanolyan arányú elvékonyítása. Te a 100 m2 padlásfödém hőszigetelést megnövelted 150 m2-ere akkor, amikor inkább a ferde tető hőszigetelése mellet döntöttél, ezzel kb harmadával megnövelted a födémen át a tél folyamán megszökő fűtés-forintok számát. Ezek a folyamatosan elszökő fűtés-forintok fogják kellenesen fagymentes hőmérsékleten tartani a padlásteredet egész télen (pl ugyanígy működik a házak oldalához ragasztott télikertek téli fagymentesítése is).
A hétvégén szigeteltünk 20cm fehér EPS-sel egy falrészt. A dübelezéssel meggyűlt a bajunk mert kb 20%-as nem ment elég mélyre és/vagy nem is tartott.
Nem ütvefúrva, 4élű karát fúróval. Fúrószár hossza 300mm, dübel hossza 260mm.
Mindegyiknél eljátszottam hogy bedugtam csak a dübelt tövig, 2-3szor teljesen kihúztam/betoltam hogy kihúzza a port. Aztán bedugtam teljesen, bele a tüskét és gumikalapáccsal beütöttem a tüskét.
Nem jöttünk rá mitől van az hogy valamelyiket behúzza frankón valami meg kilőg a falsíkból.
nem maga a tető ferdesége okozza. abból csak az következik, hogy nagyobb lesz a hűlő felület.
energiaveszteség = hőátbocsátási tényező x felület (nagyon leegyszerűsítve), és neked a magastető miatt kb 1,4-1,5-szöröse a felületed, amin vissza kell tartani a "meleget". így jön ki az a kb-i egyenértékűség, hogy ugyanannyi meleget veszítesz 100m2 10cm-es hősziggel, mint 150m2 15cm-es hőszigeteléssel.
Ha már megvetted a 150m2 15cm-t (22m3), és ezt a padlásfödémre fektetnéd az ott már 22cm vastagságot jelentene, mert csak 100m2-en kell szétterítened.
nagyon lebutítva, arányosítva: 150/15 // 100/22 = 10/4,5 .. vagyis 2szer hatékonyabb a hőszigetelésed a padlásfödémre ledobva (ha fix a hőszigetelés m3 mennyisége).
Azt még én is értem, hogy ha vékonyabb a szigetelés, akkor kevésbé hatékony. Sőt azt is, hogy ha adott összegből veszem, akkor a ferde rész nagyobb felület->vékonyabb lesz.
A kérdés az volt, hogy a ferde részbe rakott 15 cm miért egyezik meg a födémre rakott 10 cm-vel.
Ha odaragasztod, biztos nem penészedik mögötte, mert akkor nem jut oda nedvesség, se penészgomba. Vagy ha mégis penészedik, nem zavar senkit, mert a spórák nem tudnak kijönni. Ezt a drágább polifoam alapúval lehet megtenni. De bármilyen jó, sőt nem is muszály a fényes fele nézzen a lakás felé. (Lapradiátor mögött nem látszik, de tagos radiátor mögött fura a fényesség) Mondjuk a Solflex nyár-nak van fehér fele, két alátétlécre rögzíted, hogy tudjon mögötte áramlani a levegő, úgy hogy a fehér fele néz a lakás felé. Ez esetben nem a "hőtükör visszaver" hanem a "hőtükör nem sugároz" okból működik.
Radiátor mögé tehető hőtükörfólia ér valamit? Nem penészedhet be mögötte a fal? Muszáj odaragasztani vagy elég csak bedobni a radiátor mögé? Tudom, ez a komoly hőszigetelő megoldások topikja, de próbálkozunk mindennel, amig még a idén kevés tartalékból ki lehet hozni.
Már megint kötöd az ebet a karóhoz , meg feltalálod a spanyolviaszt ;-p ... évszázados megoldásokat vonsz kétségbe ill. találsz fel .( jártál a Keszthelyi kastély kertjében ? )
Jaja, csak azzal az aprósággal nem számolsz hogy a szabadonálló télikertet minden irányból a külvilág veszi körül, légmozgás, stb.
Az okosan megépített télikert déli fala van csak a külvilág felé, az északi a ház maga, ahonnan még csurran-cseppen is némi meleg a szigetelésen keresztül.
Azaz a szabadonálló télikert hátrányai jelentősek a házhoz építettel szemben.
és figyeld meg, hogy telente csupán 50-100 órában lesz kellemes idő benne (10 fok felett)
2000 órában viszont recsegő fagy (és az igazi tél első hetében elfagyott növények).
Mert minden hőtároló amikor éppen hőt "eltárol", a levegőből, olyankor hűti maga körül a levegőt, és csak akkor adja ki a hőt magából, amikor a környező levegő már hidegebb nála (fizika alapjai).
Ha lehetne csinálni ilyen "null-energiás" fagymentes télikertet, akkor miliószámra alkalmaznák a kertészetek (én persze tudnék csinálni talajhővel, de azt nem hajlandó megfizetni senki).
Ezt már megszívtuk korábban mi is szigetelés nélkül is. Azóta külső falon mindenhol legalább 10 cm hézag van a bútor és a fal között, és teljesen megszűnt mindenféle penészedés. A konyhával szerencsénk van, mert ahol a falra szerelt bútorok vannak, azok mind belső falak. Amúgy nem jellemző a házra a penész, bár tény, hogy eddig 24 fokon ment a fűtés, és lazán szellőztettünk naponta többször is a legnagyobb mínuszokban. Idén ez a habzsi-dőzsi nem lesz, muszáj lesz odafigyelni. Marad a 21 fok és a gyors pár perces átszellőztetés reggel-este. Mindenesetre köszönöm a tanácsot, erre tényleg fontos figyelni.
Az adott télikertben, ami 16m2-es, sohasem ment még 10 fok alá a hőmérséklet télen, jellemzően 15 fok körül van ott.
A ház hőszigetelő burkán kívül, utólag épült rá, 10cm EPS + ablak, ajtó választja el tőle.
A ház hulladékhője + a téli besugárzás fűti, nem is rosszul. Előtte direkt lombhullató dzsungel van, nyáron full árnyék, télen full napocska. Déli tájolás.
Nem így sikerült, így terveztem, csakúgy mint a féltetőket, amelyek pontosan ki lettek szerkesztve hogy a nyári napsütés ne érje a falat, a téli viszont igen.
Nem vagytok képesek felfogni, hogy én NEM azt mondtam, hogy télen soha nem süt a nap?
Télen sokat süt a nap, csak a fűtési szezon 4800 órájának lehet, hogy csak elenyésző töredékében, mondjuk évente csupán 50-100 órában süt be nagy erővel pont a te ablakodon (átlagos családi ház talaj felett átlagos mgasságban lévő ablakait feltételezve). Eben ez évi 50 órában persze valóban jó meleget ad a napocska, de aki az egész 4800 órás fűtési szezon fűtését és a háza milliós hőszigetelését ezen évi 50 napsütötte téli órára alapozva építi fel, az agyilag nagyon szomorú helyzetben van :)
"... a hülye angolok meg feltalálták a télikertet"
Ez nem logikus fizikai érv.
Az eszkimók meg feltalálták a jégkunyhót, de ez a mondat sem bizonyít semmit..
A legtöbb télikert a mögötte lévő fűtött házból (a lakás fűtéséből) lopja folyamatosan azt a kevéske hőt a falon át, aminek segítségével a tél 99 százalékában épphogy nem puisztulak el benne a növények (a nagyobb télikertekben többnyire csakkb 5 fok van), a tél maradék egy százalékban meg véletlenül éppen oda süt a nap, ezért jó meleg van benne. Ha valaki odacsal egy jó meleg téikertbe, ne hidd el neki, hogy minden nap órákon át ez van ott.
", ami a lakásba bejutó hőenergia mennyiség szempontjából közel nulla,"
Na, a következő sületlenség.
Számold ki winwattal, téli benapozás a kulcsszó.
Nekem a tetőtérben van 5 tetőablak, nyáron rajta van az árnyekoló roló kívül. Télen amikor visszatekerem akkor érezhetően, 1-2 fokkal megnő a belső hőmérséklet napközben.
Fűtés gyakorlatilag nincs fent, 33cm cellulózzal szigetelt, brutálisan sokat jelent minden beszökő napenergia.
... a hülye angolok meg feltalálták a télikertet , pedig aztán arrafelé tényleg ritkán süt a nap és semmi értelme ... már megint faszságon lovagolsz ...
"olyan ábrát keress, ahol a téli időszakban a napelem termelése van bemutatva a napelem"
Aki napelemet akar eladni neked, az a marketing anyagban IDEÁLIS körülményeket fog hazudni, ahol nem árnyékol soha semmi, nincs sem szomszéd ház, sem fa, de mg egy fűszál sem. Ha ez eddig még nem jutott eszedbe, az elég szomorú.
Emlékszel amikor a házfaladat egész napárnyékoló szomszédos épületekől és fákról beszéltem?
Szerinted a 2000 méter magasan lévő sípályára /hütte teraszra mi vetne árnyékot?
Sőt, kinn az űrben is mindig süt a Nap, az egész fűtési szezon összes órájában lehet rá számítani, arra is írhatsz napsütéses példákat, miközben mindenáron engem próbálsz lehülyézni egyetlen szakmai érv nélkül:)
olyan ábrát keress, ahol a téli időszakban a napelem termelése van bemutatva a napelem irányának/dőlésének a függvényében. és ott meglátod, h nem azonosan 0=nulla a déli és az északi irányú tájolás. függőleges felületen napelem termelés = falat ért sugárzás, ami melegíti és szárítja.
senki nem írta azt hogy egy nem passziv háznál ezt fűtésre figyelembe lehetne venni, csak azt, hogy van különbség az északi és a déli fal között
ha voltál már erdőben, vagy legutoljára az óvodában kivittek, akkor láthattad, h a moha a fa északi oldalán nő. a délin nem. pedig nem tanult klímaviszonyokról.
ha láttál már svájci nyugdíjasokat (=antimoha :) sípálya teraszon a nap felé fordított nyugágyakon dögleni, akkor az alapvető fizikai tudás hiányaid és a "pofánbaszlak" stílusod nélkül is felfognád: igenis más a klímatikus viszony (nem lesz grönland az északi oldal, de a mikroklímája igenis más: hidegebb, párásabb, mert nincs napsütés ami leszárítsa).
ha értelmes lennél és érdekelne h fejlődj, betennék 100 éves kőház képet, aminek az északi oldala tiszta nedvesség és moha, a déii meg szép tiszta száraz .. de nem érsz annyit, h fáradjak veled. csak azért írok, h a véletlenül beleolvasóknak ne csak a te faszságod maradjon meg.
"gyakorlatilag körben üveg. Télen is rendesen érezni, ha besüt a nap."
Ezt a kellemes napmeleget kb HÁNY ÓRÁN ÁT ÉREZNI ott egy-egy télen?
A Nap télen későn kel délkeleten és korán lenyugszik délnyugaton, mindössze pár órát tölt a horizont felett, végig lapos szögben mozog (dec 21: mindössze 20 fok magasan delel!) A lapos szög miatt a nap ezen kevéske idő nagy részét a közeli épültek és növények takarásában tölti. Persze, hogy nagyon feltűnően észreveszed azt, amikor véletlenül éppen nincs sem takarás sem felhős idő és végre bejön egy kis napmeleg a nagy ablakaidon. De az nem tudatosul benned, hogy az ilyen időszak rendkívül ritka és akkor is csupán talán max félóráig-óráig tart, ami a lakásba bejutó hőenergia mennyiség szempontjából közel nulla, pláne ha azt vesszük, hogy Magyarországon a fűtési idény hossza lehet akár évente 4800 óra is. És ha az évben 4800 órán át kell bekapcsolva tartani a fűtőberendezést, azt a kazánt nem fogja meghatni, hogy ezen a télen az idő 1 százalékában nem volt semmi dolga, mert épen rásütött a nap házadra.
Nekem egy télen keresztül a szomszéd felőli fal nem volt leszigetelve, minden más igen.
Annyit vettem észre hogy az az egy fal annyival hidegebb volt mint a többi, hogy kicsapódott rajta a pára és penészedett.
Előtte, amikor semmi sem volt szigetelve akkor nem volt ilyen gond, gondolom megoszlott a párakicsapódás a többi felületen, nem jelentkezett ilyen koncentráltan.
Sajnos a konyhaszekrény is azon a falon volt, le kellett szednem a falról mert atom penész lett mögötte.
Szóval én a jól szellőző, bútorokkal nem takart falakat hagynám a végére az tuti.
Megmérjem neked ha hazaérek? Szabályosan langyos szokott lenni a hőszigetelés külső rétege ha süti a nap.
Ettől függetlenül éves energia megtakarításban nem hinném hogy túl sokat hoz, de a szokásos lenéző stílusod indokolatlan, mert hülyeséget beszélsz ismét.
"a téli nap ettől sokkal erősebb: laposan süt, ami pont kedvezőbb a falnak"
Attól, hogy naponta öt percig kb öt tized fokkal melegebb a napsütötte déli házfalad, attól még nem lesz a ház északi oldala egy másik klimatikus zónában (pl.Grönlandon) . Aki neked ezt bemesélte a kocsmában/faszbúkon, az fizikából megbukott már óvodás korában, ne hallgass rá :)
A dél-nyugati sarokban van a nappalink, ami gyakorlatilag körben üveg. Télen is rendesen érezni, ha besüt a nap. Márpedig ha az ablakokon keresztül az arcomat melegíti, akkor a falat is.
2) azért is hidegebb, mert mögötte árnyék van, és a talaj is szinte mindig árnyékban van, tehát a talaj is hidegebb..
3) és a levegőt nem a napsütés melegíti fel, hanem a nap által felmelegített testek (házfal/talaj).
1+2+3 = az északi fal hidegebb.
egyébként a 2 sorod között semmi értelmes kapcsolat nem volt. ráadásul senki nem akarta az északi oldalt vékonyabban szigetelni.. valami nagyon elcsúszott benned
"azért gondoltam az északi falra, mert az húz legjobban, egyrészt a tájolása miatt,"
Ez a "húzás" csak nyáron igaz, amikor a többi(főleg a déli) falat bezzeg napi soksok órában melegíti a Nap.
Télen a déli falra csupán 0-4 órányi hamatgyenge napocska jut, ez nem teszi jó meleggé, maximum egy-két tized fokot tud emelni rajta. Télen ezt a "húzást"maximum bebeszéled magadnak a nyári emlékekre alapozva.
A hőszigetelés a kinti és a benti levegő hőmérséklet KÜLÖNBSÉG miatt kell.
A termosztát a lakás kellős közepén, egy belső előszobában van, annak nincsen egyáltalán külső fala. Pont azért gondoltam az északi falra, mert az húz legjobban, egyrészt a tájolása miatt, másrészt abban az irányban a szomszéd ház kb. 50 méterre van, tehát az sem védi a széltől. A déli oldalon mindkét ház pár méterre van a telekhatártól, így egy viszonylag szélvédett zug alakult ki, ráadásul a nap is süti. Meg arrafelé rengeteg ablak is van, amik mind ki lesznek most cserélve. Az északi oldalon csak pár kisebb ablak van, jóval nagyobb felület marad szigeteletlen. Azt tudom, hogy vagyonokat még nem fogunk spórolni vele, csak a szigetelés ára is folyamatosan megy fel, ezért logikusnak tűnik megcsináltatni a mostani áron, amit csak lehet.
Legtöbb háznál a födém hőszigetelésével lehet a legkevesebb befektetett pénzből a legnagyobb fűtésköltség-megtakarítást elérni.
De ahol ráadásul pl kályhával/kandallóval fűtenek. ott eközben a plafon mentén akár 100 fok felett is lehet a levegő, ha ilyenkor a födém túloldalán nincs egy jó 30 centis hőszigetelés, akkor elképesztő fűtéspénz-százalékokat veszítenek csak a mennyezeten keresztül. Ha ezt csak félig sejtenék a kályhával/kandallóval fűtők, akkor valamennyien már holnap kifosztanák az összes olcsó üveggyapot kereskedőt :)
"A szigetelést lehet szakaszokban csinálni vagy nem érdemes?"
Ahol kívül már hőszigetelés van, azon a részen belül a fal melegebb lesz valamivel, tehát ugyananyi fűtés abban a helyiségben valamivel melegebb időjárást tud már csinálni. Kevesebb fűtésköltséged akkor lesz, ha fokozatosan lejjeb veszed a fűtést (szobahőmérsékletet) mindig a hőszigetelt falfelület arányában. Ha ezt módszert nem tudod követni (pl nem engedik a fázós családtagok), akkor azt a helyiséget hőszigeteld utoljára, amelyikben a termosztát van :)
"eltéve, hogy a padlástérből nem szökik meg a meleg"
A padlástérbe majd honnan/hogyan kerül fel az a kevéske meleg? A lakásodból a hőszigeteletlen födémen át. Tehát a nagy fűtetlen padlástér miatt a lakásodat lényegesen jobban kell majd fűteni, ha ugynolyan melegben szeretnél lenni. (extra fűtés-forintok fognak folyamatosan csordogálni a lakásból a padlás irányába)
Van egy épület-energetikai szakifejezés: a határoló felület nagysága.
Gondold végi ezt:
1: a fűtött lakásodnak milyen térbeli alakja van
2: ez a fűtött laskóburok alul+felül+oldalról hány négyzetméternyi határoló felületen érintkezik a környező hideg külvilággal?
Ha lakásod felülről mondjuk 100 négyzetméteren érintkezik a padlással, akkor két lehetőséged van:
1: ezen felső határoló felület 100 m2 túloldalát KÖZVETLENÜL hőszigeteled a most megvásárolt 22,5 köbméternyi üvegygapottal tehát kellemes 22,5 centi vastagságban
2: inkább a ferde tetőt hőszigeteled, ezzel a lakótér felső 100 m2 hőleadó felületet 150 m2-re növeled (lényegesen megnövelted a lakásod határoló/hőleadó felületét, tehát megnövelted a fűtésköltségedet) PLUSZ a nagyobb felületre a 22 helyett már csak 15 centi vastag gyapot jut a 22,5 m3 hőszigetelő anyagból, amivel ismét csak ronottál a hőszigetelés jóságán (tehát tovább növelted a fűtésköltégedet)
Mi igy csináltuk anno: 2 oldalt egyszerre, 2-t később.
Nyilván van hátránya, valószinűleg a fűtésszámlán kevesebbet spórolsz, mint ami a szigetelt falak arányából kijönne, de ilyen áremelkedés mellett szerintem jó megoldás.
"Amennyivel nagyobb, pont annyival gyengébb hatású a ferde felületre felrakott hőszigetelés. Tehát pl 150 négyzetméternyi ferde tető alá berakott 15 centi gyapot kb annyira jól hőszigeteli a lakást, mint ha az alatta lévő mindössze pl 100 négyzetméteres lakás-födémet nevetséges 10 centi vastagon hőszigetelnénk."
Ezt mondjuk nem értem (feltéve, hogy a padlástérből nem szökik meg a meleg, a hőszigetelést megkerülve). Nem mintha a ferde rész szigetelése mellett akarnék érvelni, azt már úgyis eldöntötte a "kérdező", csak nem értem.
A szigetelést lehet szakaszokban csinálni vagy nem érdemes? Úgy értem, ha az egész házra nem tudjuk most kifizetni, akkor megéri csak mondjuk az északi oldalt megcsinálni, aztán később a többit, vagy érdemesebb megvárni, amíg összegyűlik az egészre a pénz? Mert végül is, ha fázom, akkor egy begombolt kabát nyilván jobb, de ha csak a hátamra terítek egy kendőt, már akkor is kevésbé fázom, mintha nincs rajtam semmi. A háznál működik ez így?
"csak annak volt félreérthető aki többnyire mindenből mindenáron először azt hozza ki hogy a kérdező hülye"
Többnyire nem a kérdező a hülye, hanem a kérdező valami óriási tévedésben van,, mert elhitte/bevette egy másik hülye hülyeségét (legtöbbször bemeséltek neki valami szar városi legendát), ezért most sürgősen le kellene beszélni erről a hülyeségről, hogy ne rontsa el a hőszigetelését, vagy ne szórja el a pénzét feleslegesen/értelmetlenül. Ez a lebeszélés sok embernél nem lehetséges másképpen, csak ha pl erős kifejezésekkel kirángatjuk a komfortzónájából.
Ha nem hiszed, hogy igazam van, akkor olvasd vissza bármelyik 10-15 kérdést a fórumból.
Egyébként kétfajta hülye van:
- az egyik fajta rájön magától és belátja, hogy két perce még hülye volt és hálásan megköszöni az okosítást :)
- a másik fajta a konok/öntudatos hülye, aki foggal-körömmel ragaszkodik a hülyeségéhez és tiszta erőből megsértődik/visszatámad, amikor rájövesztik a hülyeségére.
Ragassz egymáshoz ragasztóhabbal 2 db 18 centis tábla élét** és másnap próbáld meg a ragasztásnál eltörni, ha tudod. Rá fox jönni, hogy ezt még ennél is tovább erősíteni teljesen felesleges.
**1: az egyik 18 centis tábla élének közepén végig fújsz ragasztóhabbal egy 8-10 centi átmérőjű "hab-kolbászt
2: a két lapot egymáshoz szorítod (a hab két oldalt ki fog türemkedni egy picit)
3 lefektetetd a földre, körbe keríted egy erős spárgával vagy vékony kötéllel vagy spaniferel , amit feszesre húzol egy-két napig, amíg a ragasztóhab meg nem keményedik.
Ugyanezt megcsinálhatod 8 táblával is, csak jóval hosszabb (8-9 méteres) kötél kell hozzá.
Viszont a tetejére mehet a tekercses hőszigetelés.
Amúgy nem a padlásteret szigeteled,hanem az alsó részek záró födémjét felülről.
Ha már tisztán látod,akkor a tekercses szálas szigetelő anyag / sok féle van /kb. 30 cm vastagságban. Ahol jártok majd ott kemény polihab és rajta OBS lemez.
A poli hab minden szerves e célra gyártotthab -hungarocel - nikecell - dunacell stb.
ha nem kell, hogy egy síkban legyenek, akkor simán csak csinálj a nyílástól nagyobb XPS táblát, és tedd rá a nyílásra felülről. legyen átfedés, de ugyanúgy működik, mintha beleejtenéd síkba. így nem kell ferdén vágnod, és annyira pontosan sem, mert alulról mindig tudod pozicionálni, h hol legyen. csak annyi kell, a meglévő felső síkja "sík legyen", és a felemelhető "tető" alja is sík legyen. és 18cm-rel túlnyúljon, h meglegyen a hőszig. burok.
A világon mindenre van válaszom, csak kérdezni kell :)
A passzívházas topicba évekkel ezelőtt "terveztem" egy "passzívház padlásfeljárót" ez gyakorlatilag bármilyen vastagságban elkészíthető házilag is, ráadásul ha érted a párazáró réteg lényegét, akkor nem kell hozzá drága XPS sem: https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=91059837&t=9115542
a lényeg:
- a padláson élével összeragasztasz (r.habbal!) 8 db jóvastag ES lapot tehát van egy 2x2 méteres egybefüggő darabod
- ezt rátolod a padlásfeljáró nyílására és körben a szélére teszel 10 téglát nehezéknek
- vékony nájlon fóliából egy kis rugalmas polisztirolragasztóval kialakítjuk a párazáró réteget
Ezen kiemelhető óriás"dugó" egyik sarkát jól láthtóan jelöd mg alul, hogy később mindig ugyanabba az irányba elforgatva kerüljön vissza a helyére (párazárásilag fontos!)
Megszoktam már, hogy minimum elvárják tőlem a gondolatolvasást :)
"A ház falára 16 centiméteres grafitos EPS kerül és elég hülyén nézne ki, ha a lapok széleit nekinyomnák a kéménynek."
Nem ígérhetem, hogy ezaken a pontokon a kémény külső fém burkolata soha nem lesz melegebb 80-90 foknál (EPS lágyulási hőmérséklete), viszont a kőzetgyapotok jóval magasabb hőmérskletet is kibírnak.
Tehát szerintem a kémény melletti min. 10 centis részt csináld mondjuk vakolható kőzetgyapotból és onnan tovább folytathatod EPS-sel.
Pont ezen okból kifolyólag akarom úgy megcsinálni a tetőt hogy az 5x15cm gerendákra keresztbe is teszek 5x15cm-esket, és ezt a magasságot színig töltetem cellulózzal.
Így alapesetben egyáltalán nem járható az egész, de ha valamiért be kell menni bárhová is a tetőtérben akkor mocsárjárással 2-3db 120-150cm hosszú deszkát használva oda lehet bandukolni. De akár még az is lehet hogy fentmarad "örökre" 6-8db ilyen deszka, így félig óriáslépésben végig lejhet menni a tetőn, csak egy síkban húzgálva a deszkát. 5.6m x 6.5m a vízszintes tetőrészem.
Talán félreérthető volt a kérdésem. Nem plusz hőszigetelést akarok a kéménynek, tisztában vagyok vele, hogy ez hőszigetelt kémény. Pár éve használjuk.
A ház falára 16 centiméteres grafitos EPS kerül és elég hülyén nézne ki, ha a lapok széleit nekinyomnák a kéménynek.Viszont a kémény mellett is le kellene szigetelni a falat, ezért kéne valahogy "bedobozolni a kéményt. Én arra gondoltam, hogy tetőlécből kellene valami keretet készíteni, amit a falhoz erősítenénk, a keretre OSB lap kerülne, majd erre csavarozással az EPS lap és ezután a szokásos ragasztó, üvegszövet stb.
Ez mennyire jó elgondolás? Ennél van egyszerűbb, olcsóbb megoldás?
Köszönöm, ez egész jó hír, hogyha nem tud drasztikus hőmennyiség elszökni ott. Tehát végeredményben kb. hőszigetelésként viselkedhet akár a levegő az üregben. Ez jó hír igen.
A levegővel teli üregekben kialakuló hidgeg-meleg szállító légáramlatok FÜGGŐLEGES körforgást póbálnak kialakítani. Egy mindössze 1-2 centi magas VÍZSZINTES üregben én em számítanék jelentős hő-körforgásra. Fogj egy infra hőmérőt (hívj egy hőkamerás embert) és ha ott belül a mennyezet széle a tél leghidegebb napján sem hűl 10-12 fok alá, akkor ne is törődj vele.
Ez a kémény gyárlag hőszigetelve van (a fém burkolat alatt), annyira, amennyire feltétlenül szükséges a tűrhető kéményhuzat fenntartásához. Persze némi plusz kémény hőszigetelés mindig még tovább javít a huzaton, kérdés, hogy ez a kazánodon segítene-e egyáltalán bármennyit is (és nem kidobott pénz).
Lehet félreérthető voltam. Sajnos az építkezés már túlhaladott ezen az állapoton, csak random google streetview-t nézve jött fel ez a kérdés bennem, hogy "hoppá, ez kimaradhatott korábban"
Jelenleg ez a rész így néz ki:
Szóval itt már csak fúrással tudom ezt orvosolni szerintem. Ám jobb anyag nem nagyon van a purhabnál ide nem? Főleg nem utólagosan... Gondolom egy 2cm XPS-t minimum be kellett volna tömködniük, de az már elkésett sajnos...
"Mi volna ha 20cm-ként kis furatot fúrok a redőnytokba és telinyomom nemdagadó purhabbal a rést a friss furatokon át?"
A kép szerint nem is kell, lyuk: a terasz alatt látható résbe mélyen bedugod az alacsony dagdású hab kifújó csövét és végighúzod, hogy kitolcse a rést.
Ez igaz. De Nagyon nem ugynannyiba kerül egy 30-50 centi széles járda, vagy soksok négyzetméterenyi rakodófelület kiépítése.
Egy havernál pl a tető ferde szarufáiról lógattam le párhuzamosan kettesével horganyzott láncokat és ezek a láncok tartanak széles deszka polcokat és nagy műanyag ládákat (kempingcucc, búvárcucc, sífelszerelés, stb) az 50 centi széles polisztirol járda két oldalán, arról pont kényelmesen elérhető magasságokban és távolságban. A keskeny járdán kívül nulla járható felület.
Ha volna egy lakás, ahol az építésnél minden bizonnyal (hárít a kivitelező a kérdésre, tehát tuti nem raktak oda semmit...) nem töltötték ki a redőnydoboz teteje és a vasbeton erkélylemez alja közötti rést, ott utólag mit lehetne csinálni a hőhíd csökkentése végett? Nemhőhídleválasztóval (Schöck T QL stb.) szerelt az erkélylemez, hanem körbeszigetelt/szigeteléssel körberakott. Így a beltér födéme a külvilággal "kapcsolatban van" hőtechnikai szempontból, a redőnytok tetejének szélességében szigeteletlenül. Ez nem igazán ideális.
Persze a redőny az "szereld magad" konstrukció, szóval gondoltam mielőtt bekerülne a jelenleg üres tokba maga a redőny, azelőtt kéne ezzel valamit tenni.
Mi volna ha 20cm-ként kis furatot fúrok a redőnytokba és telinyomom nemdagadó purhabbal a rést a friss furatokon át? Ennél jobb ötletem nem nagyon van, de valamit kezdeni kéne vele.
Pirossal jelölve a szigeteletlen rész, a falra került persze homlokzati szigetelés, de ezt a részt kissé elnagyolták...
Mi nem használjuk pakolásra a padlást, de kapásból a kéményellenőrzéshez fel kell menni, ha cserepet kell valahol cserélni, fel kell menni, ott vannak csövekben mindenféle kábelek, karbantartás, villanyszerelés miatt is előfordulhat, hogy fel kell menni. Szóval én óvakodnék az egyáltalán nem járható szigeteléstől. Azt mondjuk nem tudom, hogy ha végiggurítanánk pl. üveggyapottal, azt szükség esetén félre lehet-e esetleg dobni, aztán visszatenni a helyére. Mert azt mondják, hogy attól tönkremegy, ha rálépkednek.
Az EPS-ek tetejére teherelosztásnak tennék mondjuk OSB lapokból kivágott darabokat . Ha EPS-80-as , akkor számolj utána , hogy mit bír 1 négyzetcentiméteren mint terhelést .
"A pince. Ott pl. olyan dolgok tárolhatók amik nem érzékenyek a nedvességre."
A "nedvesség" olyan szó,amitől a falnak tudok menni. Általában olyan emberek használják, akik maguk sem tudják hogy miről beszélnek, ezért igyekeznek minél homályosabban, minél tudálékosabban kifejezni magukat. Óvakodj azoktól, akik a "nedvesség" és a "nem tesz jót neki" kifejezéseket használják, tudatlanságot, hozzánemértést álcáznak vele.
Kivéve, amikor a "vizes" szó helyett használja valaki: Egy jól szellőző (kb 60% páratartalom) pincében/sufniban/garázsban polcokon tárolt tárgyak VIZESEK lesznek? Mitől?
Márpedig padláson lehet tárolni pl. a téli sporthoz tartozó felszereléseket ( a szánkók, sílécek, kemping felszerelések -székek gril sütők stb. ) nagyon ritkán használt un. pót bőröndöket , télen kerékpárokat.
Meg még ezermás ritkán használt dolgot.
Vagy pl. a kisebb mobilmedencét.
Ha csaknem 180 - 280 nm-es az ember lakása.
És ha már tárolás.
A pince. Ott pl. olyan dolgok tárolhatók amik nem érzékenyek a nedvességre.
Pl. használaton kívüli beföttesüvegek, gépkocsipót abroncsok .nyári és téli gumi,festékek stb.
Nálam a pincében van berendezve egy mini műhely. Gyalupad ,satú,vagy 55 féle szerszám. kisgépek. (furó,flex,gyalu, gépi fűrész.
Tapogattam én is (Knauf Naturoll) még felrakás előtt, úgy tényleg nem gáz.
De amikor rakosgatod felfelé és száll a por a nyakadba kezedre szemedbe akkor azért az ember máshogy látja már a helyzetet.
Tény és való hogy nem annyira porolós mint a 20 évvel ezelőtti gyártmányok. A vízszintes tetőrészemről lecibált régi szigetelés melójakor azért jól jött hogy sehová nem jutott be a por.
(Lehet hogy öregszem már, fiatalabb koromban még simán úgy flexeltem hogy nem volt rajtam fültok, mert hát ki lehet bírni. Mostmár háklisabb vagyok rá, felveszem.)
Sajnos sokan elkövetik azt a hibát, hogy több százezer forintot költenek járható/pakolható padlsfelület kiépítésére, hogy aztán ott tárolják azt a két fillért sem érő kincset, amit addig a padláson őrizgettek. Egy havernak azt mondtam, hogy két perc alatt ingyen megoldom a kincseinek (főleg ötven éves nyúlketrecek) padláson tárolását: adtam neki ezer forintot és közöltem vele, hogy most százszoros árat fizettem a nyúlketrecekért tehát nem éri semmi ár, ha, most felgyújtjuk őket az udvaron és azonnal felejtse el örökre a "pakolható padlás" nevű hülyeségét. Erre megsértődött :))))
Nem tudom, simogattam, nyomkodtam nem tapasztaltam semmi kellemetlen hatást, azon kívül, hogy kicsit büdös :) Persze festő overált már beszereztem, maszk, kesztyű van itthon még bőven, meg motoros szemüveg is:)
Nekem nem ilyen a födém mint a linken, hanem ahogy leírtam a rétegeket, csak az alsó vakolatot hagytam ki, mert az nem tartottam lényegesnek. Jelen anyagárak mellett a teherviselő váz, és a rákelülő fedőlemez ára cca 50 m2 re cca 300e, ehhez még a gyapot amit már megvettem 175e. Lehet, hogy rosszul gondolom, de nem tesz annyit hozzá a meglévő + kialakuló rendszerhez, hogy megérje a +költséget.
A barna színű knauf insulation-t raktam vagy 3 hete, csak maszk volt rajtam és rövidujjúban csináltam, szerintem ez már kevésbé irritáló anyag. Semmi bajom nem volt, azon kívül, hogy még meleg volt a padláson.
tényleg a leghatékonyabb lenne födémre ledobni a hősziget.
ha használjátok bármire a padlásteret, akkor építs a hőszig tetejére (nem párazáró) járófelületet. Fa baklábak és járófelület. az is hobbiprojekt. de sokkal hatékonyabban használod fel az anyagot, mintha a tetősíkba teszed.
Mi is gondolkodtunk a födém szigetelésén, de mivel használjuk a padlásteret, ezért mindenképpen járható, és pakolható felület kell. Amit csinálunk az fóliával, gyapottal belefér 200-ba durván, és magam is megtudom csinálni, nincs munkadíj, csak hasznosan eltöltött szabadidő, és az alkotás öröme :)
Köszi, a fólia már megvan, mastermax 3 eco. Födémre terített gyapotra megy majd, a szélét gondoltam valahogy rögzíteni a szarufákhoz vagy cseréplécekhez. (Plusz majd kifeszíteni fölé zsinegeket, hogy ne nagyon tudjanak elmozdulni később.) Régi kádár kocka, nincs fólia a cserepek alatt, tud fújni a szél a padláson.
A Dewalt termékek állítólag igen jó minőségűek, nagyon sokáig bírják a munkát. Csak sajnos igen drágák (többnyire sajnálom rájuk a pénzt).
Egyszer vásároltam egy Modeco Expert kézi tűzőgépet, mert a kialakítása alapján igen masszív, strapabíró terméknek tűnt. Kb a századik tűzőkapocs belövése után (kb 2-3 perc munka) szét is esett két masszív, strapabíró darabra :) A boltban azt mondták, hogy rengeteget eladtak belőle és még nem volt rá panasz. Lehet, hogy csak az én szorításom túl erős :)
"ferde felület lényegesen nagyobb mint a födém felület."
Amennyivel nagyobb, pont annyival gyengébb hatású a ferde felületre felrakott hőszigetelés. Tehát pl 150 négyzetméternyi ferde tető alá berakott 15 centi gyapot kb annyira jól hőszigeteli a lakást, mint ha az alatta lévő mindössze pl 100 négyzetméteres lakás-födémet nevetséges 10 centi vastagon hőszigetelnénk.
Illetve írod hogy páraáteresztő. Ezek szerint nem a meglévő szigetelést akarod lefedni. Akkor UV álló vastagfólia törölve. Ettől még az általam javasolt rögzítő eszköz megfelelő a célra.
Mi ilyesmivel csináltuk. Vettem belőle kettőt - mert két ember kell ahhoz hogy ne anyázással elvégzett szopás legyen a fóliázás, hanem haladós és pontos munka. Azóta sem jött le egy sem. A fóliából pedig UV álló mezőgazdasági vastagfóliát érdemes venni.
Köszönöm mindkettőtöknek a választ! Már a garázsban pihennek a tekercsek :) Ez az ár még belül volt a lélektani határon. A napokban elkezdem és szépen felrakom. A tető nem egész 3 éve lett felújítva, szóval jónak kel lennie. Így a padlást is lehet használni tovább :)
Hő-, hang- és tűzálló szigeteléshez: -ferde tetők (használható és nem használható tetőtér), -vázszerkezetben (fa és fém), -gerendák közötti mennyezetek, álmennyezetek, -válaszfalak.
és ezért alkalmas ferde (és függőlegesre is) síkokra, ahova te tennéd. a pdf alapján nem lesz gond
Tető szarufák közé szeretném tenni, 40 fokos szögben, 15 cm vastagot. Nincs beépítés, csak tárolásra használjuk a padlást, ezért nem akarok a födémen szigetelni.
Most lefoglaltam a szükséges 14 tekercset, holnapi átvétellel. Talán nem nyúltam mellé nagyon!
Nem akarok járó/rakodó felületet. Csak arra gondoltam ha valamiért egyszer be kell menni akkor "mocsárjárással" a "szintadók" tetején pallókkal keresztbe rakva tudnék közlekedni.
A tetőm fóliázott és nem akarom felülről semmivel letakarni a cellulózt.
Érdeklődnék, van-e valakinek negatív tapasztalata Eurowool ásványgyapottal? Ezt találtam elérhető közelségben a legolcsóbban. Ferde tetőbe raknám, beépítetlen padlástérbe, csak hőszigetelés miatt.
"Ha az ügyfelek kb 80 százalékánál bukkan fel ravaszkodás/félrevezetés/hülyének nézés, "
Matematikakailag lehetetlen amit írsz. Az ügyfelek 3/4-e tök laikus, azt sem tudja miből és hogyan épült a háza. Ha a maradék 1/4 képben van, és minden második szarházi ravaszkodó akkor is az ügyfelek 1/8-a ravaszkodik szándékosan.
Én azt tapasztaltam leginkább hogy az ügyfelek nem akarnak rosszat maguknak, ha tudják hogy ahogy eddig volt szar, akkor inkább gyűjtenek és megcsináltatják rendesen. A nyerészkedő, kókány szakikból van mindnekinek elege, sokan dolgoznak szarul és drágán.
"Úgy gondoltam ha a vakolat amennyiben egybefüggő akkor el takarja a felette lévő alsó deszkázat réseit."
Ez így is van. Cakhogy ezen vakokat felett csapán egy légrés van(a két deszkaréteg között), ez a légrés nem akar "átcsorogni" a deszkák közötti réseken :) , erre a légrésrehiszik sokan, hogy ez a légrés adja a a fa födém hőszigetelését (valójában alig segít rajta), valójában a sok száraz fa, a száraz sárréteg és a stukatúr nád összeaddó (gyengécske) hőszigetelése adja.
"Miért szokás eltitkolni a fólia létét főleg
A ház eladója MiNDENT el szokik titkolni, ami extra munkát okoz a ház rendbehozatalához, mert a vevő erre hivatkozva extra munkát kiált és alkudni akar.
Jelen témánál maradva: igen gyakori a hőszigetelés ALÁ a födémre leterített nájlon fólia (az alja persze csurom víz egész télen), ahol ilyen van, ott az egész födém hőszigeteés (a gazdi szeme fénye :) egyből mehet a szemétbe fóliástul és lehet letenni egy vadi új födém hőszigetelést, természetesen párazáró fólia nélkül. Ez a vevő számára plusz munka, tehát a vevő alkudni fog ház árából, ezeket a hőtechnikai elcseszéseket el szokás titkolni a vevők elől.
főleg ha az még a gerendák alatt a lakótérhez közelebb esik?"
Csak az OK, ha a párazáró réteg NAGYON közel van a lakótérhez, minden más megoldás óriási hiba.
A párazáró réteg vagy rohadt közel legyen a fűtött lakótérhez, vagy inkább ne is legyen sehol.
Igen az agyag tapasztás elterjedt volt a régi padlásfödémek borításara. Funkciója a tűzvédelem és a dübörgés csillapítás , na meg valamicske hőszigetelés. igaz ez elég szerény, de csak valami.
Gazdagabb helyen az un. padlásborító téglát alkalmazták.
A sár az egy konzisztencia megnevezése.
Minden finom ásványi törmelék sarat alkot vízzel. Így a homok, az agyag, az utca pora stb.
A padlások saralása egy művelet volt. Amikor a kenhető agyagmasszát felkenték a padlásra. Pár nap alatt megszikkadt,majd megkeményedett és ellátta a fenti funkciókat..
Felénk a kisebbség végezte.
A jó padlásfödém pára áteresztő volt. Azaz a felszálló pára nem ütközött akadályba. Néha ha extrém hidegben lecsapódott, az hamar felszáradt ---- tehát víz nem gyűlt össze.
Feltéve ha maga a padlás is megfelelően szellős volt.
Más. az' ösi ' hőszigetelés a modern műanyaghabok és azok ragasztása előtt az un. szerelt hőszigetelés volt.
Az oldal falakon. Lényege a falra szerelt váz szerkezet, ami majd mindig faszerkezet.
A fa tartó közé valamilyen hőszigetelőanyag,majd a borítás. A borítás mindig vízzáró (műpala, alú,fa és műanyag lécek stb. ) a pára vígan jött a falon át és a hideg felületen lecsapódott....a borítás belsején.
Meg a hőszigetelés külsején. Hogy a víz ne gyűljön össze alkalmazták az un. átszellőztetett légrést. A szigetelés és a borítás között.
Lényege egy függőleges légcsatorna,ami alul és felülnyitott Így az áramlólevegő azonmód felszárította az esetleg lecsapódott vizet..
Viszont ez a szerelt szigetelés már elavult....munkaigényes,drága stb. A magyar lakosság így nem ismerhette meg, mivel mire ideért ...kiment a divatból.
Maga a homlokzati hőszigetelés csak 60 -65 éves.
Az évek során minden féle pótlékkal etették az embereket. Meggyőződéssel állították, hogy a 2 ..... néha 4 cm-es perlit szigetelő habarcs milyen jó.
Ja jobb mint a semmi. A Terranova vitte a csúcsot a csúsztatásban. Meg hogy az 5 cm-es hőszigetelés milyen kitűnő. Még komoly számítással bizonygatták,hogy elegendő.
A hőszigetelésben viszont nincs olyan,hogy elég.
Ennyire van pénz, ezt tudjuk megcsinálni, ezzel kell megelégedni.... és kész !
a felső "sár" valószínűleg agyagtapasztás. ezzel zárták le régen fentről.. és ez a tűzvédelmet is biztosította. 100 éve nem volt még nejlon, max újságot tettek a felső deszkázatra, hogy az friss "sár" ne folyjon le.
A te problémádra a megoldás az, amit már írtak: a falak vonala fölött szedd fel a felső pallót (vagy bontsd meg a külső oldalról az eresz alatti deszkákat) és töltsd ki a falak feletti fagerendák közti részt szálas hőszigetelővel. azért kell szálas, mert az szellőzik a legjobban, és fontos, hogy a fa körül tudjon a pára mozogni, különben hamar elkorhad a nedvességtől.
az a lényeg, hogy a hőszigetelő burkon csak a födémgerendák és a fa állószék elemek menjenek át. Tehát mindenképp érd el vele a homlokzati hőszigetelést (nem baj, ha mindkét irányban túllóg)
ha bármilyen új párazárót teszel fel, azt a fűtött tér felől, még a hőszigetelések elé tedd.
pl: belső fűtött tér - új gipszkarton - új párazáró - meglévő mennyezet (nádvakolat, deszkázat, gerenda/légrés, deszkázat, agyagtapasztás) - új hőszigetelés - jól szellőző padlástér
Mekk pedig egy kicsit sajátos stílusban kommunikál. te még jól jártál, volt aki sokkal csúnyábbat kapott tőle egy sima kérdésért :)
Köszönöm a választ nem állt szándékomban mellébeszélni...elnézést ha annak tűnt. Én csak meg szeretném érteni ennek a födémnek a működését/szigetelését emiatt félre fogalmazhatok még dolgokat hiszen ismerkedem a témával.
Úgy gondoltam ha a vakolat amennyiben egybefüggő akkor el takarja a felette lévő alsó deszkázat réseit. A felsőt természetesen nem ott hullik a légrésbe...és van is.
Miért szokás eltitkolni a fólia létét főleg ha az még a gerendák alatt a lakótérhez közelebb esik? Ott tudomásom szerint a pára még nem tudja károsítani a faszerkezetet.
Szigetelni szeretném a födémet egyszer, helyesen és itt vártam rétegrendes leírást és útmutatást, hogy a légrések végeit mivel zárjam le amennyiben le lehet és nem okoz kárt a faszerkezetben. Utóbbira kaptam választ Palásitól amit ksözönök
Láttam már néhány olyan födémet, amelynél megesküdött a házgazda, hogy nincs a födémben semmi párazáró réteg, aztán egy perc múlva csak hebegett, amikor megmuttattam neki a 3 ceti perlitbeton "hőszigetelés" alá leterített vastag nájlon fóliát. Minden ügyfél hazudik / hülyének néz.
"Ön is tudja, hogy a nádszövetes vakolat meg tudja ezt akadályozni."
A stukatúr réteg 20 centivel lejjebb van a felső deszkák közötti résekhez képest. Ott alul nem is kell, nem is lehet semmit semmit megakadályzni, nem logikus? :)
"Reméltem is , hogy öntől mint topik gazdától fogok kapni segítséget a kérdésemmel kapcsolatban."
Kaptál is segítséget (keresd a rejtett/eltitkolt fóliát), de köszönet helyett te is mellébeszéléssel válaszoltál: szerinted az alsó nádszövet+vakolat (stukatúr) elzárja a felső dezkaréteg réseit: https://img.index.hu/imgfrm/6/5/2/4/MED_0017236524.jpg
Bemutatkozás: Nem vagyok semmilyen szakember, nem értek semmihez és nem vállalok semmilyen munkát. Mivel az email-ekre válaszolás is munka, ezért a levelekre sem szoktam válaszolni. Minden megosztott gondolatomat és ötletemet tessék a terület szakértőjével leellenőriztetni.
Sártapasztásos fafödém szigeteléssel kapcsolatban fordulok hozzátok. Olvastam a témában elég sokat de az én födém kialakításomra egyértelmű választ/bejegyzést még nem sikerült találni.
A helyzet klasszikus... kőzetgyapot szigetelést (10+5cm) szeretnék a sártapasztásra fektetni.
A jelenlegi rétegrend:
- salak (kb 7-10cm)
- hézagos deszkaburkolat
- fagerendázat légréssel (15 cm)
- deszkaburkolat
- nádszövet
- vakolat
A kérdéses terület az a 2 deszkázat közti légüres tér aminek a végei túlmennek a ház téglafalán kívülre egészen az ereszcsatornáig. Mellékelek egy képet hogyan is néz ki a minőségért elnézést :)
A kérdésem, hogy ezt hogy lehet/kell megcsinálni hogy jó legyen?
Zárjam le a légrést a téglafal vonalában? Ha igen mit használjak? kőzetgyapot? vagy ytong+purhab esetleg?
vagy hagyjam és csak terítsem le a kőzetgyapotot? Ez esetben a szigetelés érne valamit? Nem szökne el a meleg az említett légrés végén?
Szükséges-e a kőzetgyapot és a sár közé párazáró fólia?
Ha a járó/rakodó felület alja és a hőszigetelés felszíne között van hagyva egy JÓL ÁTSZELLŐZŐ légrés, azon át el tud távozni a külvilág felé a hőszigetelésből kilépő pára. Ha a járófelület nem nagy össszefüggő (pl OSB) lapokból áll, hanem pl 10-12 cm keskeny deszkákból, akkor a deszkák között kihagyott 1-1 centis távolságok/szellőző rések szerintem helyettesíteni tudják az előbb említett 5 centi vastag átszellőztetett légrést.
Ha a ragasztás jó felületre történik, jó ragasztóval és lelkiimeretesen (pl felület előkészítése!) akkor inkább a hab anyaga szakad és nem elválik a faltól.
Ráadásul ezer gyártónál meg van adva a polisztirol nyíró és húzó irányú szakítószilárdsága. Lehet számolgatni: 10.000 newton/m2 = 1 kis személygépkocsi súlya négyzetméterenként. Dübelezés nélkül.
Először készíts a padláson 20 centi vastag "járdákat" poliszirolból (ragaszd le a padóhoz ragasztóhabbal hogy ne billenjen fel amikor a szélére lépsz),
és csak utána töltsd fel cellulózzal/gyapottal a az összes többi részt.
(persze hogy nem lehet szerkeszteni a hozzászólást)
Lemaradt, hogy érdemes volna a szigetelés végső magasságáig stafnival/pallóval felhozni egy szintet amivel látszódik nekem is hogy meddig kell hogy kitöltsék, és hogy ha esetleg valamikor be kell menni ebbe a térbe akkor ne legyen megtaposva a cellulóz? Ezekre lehetne rakni már valami pallót keresztbe amivel lehetne ide-oda rakosgatva közlekedni rajta.
Befúvásos cellulóz szigetelés esetén mivel lehet megbizonyosodni róla hogy megfelelően dolgoztak-e és nincs kispórolva az anyag?
Esetemben csak egy vízszintes rész volna szigetelve, de amúgy pl. ferde síkban ahová nem lehet belátni hogyan ellenőrízhető hogy hézagmentesen van kitöltve?
Tapasztalati tény, hogy ha jó a ragasztás, akkor az EPS anyagában szakad, nem a ragasztás enged el. A dübelre azért van szükség, mert hosszú távon maga a vakolat is elengedhet, amire a ragasztó tapad, ha meg van rajta kőpor, festék, stb, akkor még inkább.
Amennyiben az a felület , ahová fogod ragasztani a hőszigetelést rendesen tart , akkor arra egész felületen ragasztást használj ! A hálózást meg végezd úgy , ahogyan szokás , függőlegesen , ragasztóba ágyazva a hálót 10cm-es átfedéssel .
"- Van egy kb 1 méteres széles 4 méter magas szakasz a homlokzaton, ahol a tárcsás dübelezés NEM oldható meg ( mellékes hogy miért ! ) mit javasoltok. Arra gondoltam teljes felületen ragasztanám a lapokat, majd dupla hálózással tervezem a környezeti lapokhoz ( dübelezettekhez ) erősíteni."
Milyen dupla hálózást lenne érdemes alkalmazni ? ? ?
1.
Függőlegesen, az érintett terület közepén az első réteg ott találkozzon és arra kerüljön a második réteg. Így kb a második teljes egészében lefedi azt a szakaszt ahol NEM lehet dübelezni.
2.
Vízszintesen ( mint a tetőfóliák átlapolva ), egyben túlnyúlva az 1 méteres szakaszon, ennek a túlnyúlásnak a mértéke lehet 1 méter is, keveset nem tartok érdemesnek. Erre kerülne a normál függőleges hálózás. Az is fontos nekem, itt melyik legyen alul és melyik rajta.
3.
Vízszintesnél felmerült bennem, van e értelme, a hálót a dübezelethetetlen :D területre felkenni, majd azon kívül az EPS-l együtt dübelezéssel rögzíteni és utána behúzni. Erre a kombi megoldásra tenni a normál hálózást. Tudom ez az utolsó buta megoldásnak tűnik, de hátha járt már így valaki és bevált.
Köszönöm szépen mindenkinek a gyors válaszokat! Akkor nem kínlódok a párazáró fóliával, szépen kitakarítom a padlást, és leterítem rá a gyapotot.
"A beton koszorút is vastag hőszigetelés teljesen vegye körül, amelynek széle vastagon érjen hozzá a külső fali hőszigeteléshez is!"
A talpszelemen esetén kiviszem a szigetelést a külső Nikecell szigetelésig, így ott a koszorú teljesen szigetelve lesz.
Az oromfalnál szükséges-e a téglafalra is felvinni valameddig a szigetelést, vagy elegendő a koszorúra vízszintesen ráteríteni egy 20cm plusz réteget? Pl. így: https://ibb.co/7GQScjZ Mekkora átfedés legyen a betonkoszorúra és az alulra terített gyapot között?
Vagy egyszerűen elég ha csak felhajtom az alulra fektetett 20 cm-es réteg végeit a falra, valahogy így? https://ibb.co/bLZsRXb
Egy szót sem írtál arról, hogy ez a födém miből van.
H öntött beton, az önmagában eléggé párafékező ahhoz, hogy teljesen felesleges a tetejére még plusz párazáró fólia is. csak dobd rá a 20 centi gyapotot és kész is vagy. A beton koszorút is vastag hőszigetelés teljesen vegye körül, amelynek széle vastagon érjen hozzá a külső fali hőszigeteléshez is! (a koszorúból sehol egy centi se látszódjon ki a vastag hőszigetelésből!!)
"a födém szigetelését nehezíti 4-4 darab székoszlop is"
Paszívházaknál ezeket is szokás hőszigetelni, pl 10 centi gyapotot tekerj köréjük lazán 0,5-1 méter magasságig. Párazárós körbetekerés szükségtelen.
"van egy egyszerű UNIVEX szellőztető, mely egy 10 cm átmérőjű légcsatornán fújja a levegőt a padlástérbe."
A légcsatorna felső/hideg szakaszán garantált vízcseppek megjelenése (és onnan visszacsepegése a a klotyóban a nyakadba). Tehát a csőnek ne legyen hideg szakasza: tekerj köré min. 20 centi gyapotot
"A csövet meg tudom toldani, hogy a szigetelés felé kerüljön"
Vízszintes csőszakasz a 20 centi födém hőszigetelés ALÁ kerüljön!! Akkor nem lesz hideg a cső soha.
kéményt bontsd vissza födémig. mindig csak a baj lesz vele. és hőhidat is okoz.
a koszorúkat kívül-felül-oldalt-mindenhol szigeteld le min 20cm szigeteléssel, különben penészcsíkod lesz a szobasarokban. ez a legfontosabb. ezt ki ne hagyd. ez a tipikus hőhíd.
wc szellőzőbe tegyél egyirányú visszacsapó szelepet, és szigeteld körbe a kiálló csövet (legyen kb. min 1 m kinyúlása.
mivel már van egy betonfödémed, nem biztos, h kell párazáró fólia
Födém szigetelés előtt állok, az anyagokat a fórumban által olvasottak, tapasztalatok alapján már megvásároltam. A terület körülbelül 95 m2, erre szeretnék 2x10 cm gurigás kőzetgyapotot teríteni, átfedésekkel. Alulra párazáró fólia kerülne, felülre geotextil. A födém perlites betonból készült, a ház körbe van szigetelve 5 cm-es nikecellel.
A kérdéseim:
1. (1. kép) A födémen körebe van egy kb. 20 cm magas betonkoszorú, a szigetelés pont ezzel egy szintbe kerülne. A párazáró fóliát úgy terveztem, hogy a koszorú 10 cm-es részére ráhajtom. A kérdésem: kell-e külön a koszorú kb. 10 cm-s vízszintes részére bármi szigetelést tenni? Elülső és hátulsó oldalfalon tégla van, oldalsó betonkoszorúnál fut a talpszelemen.
2. (2. kép) Sajnos a födém szigetelését nehezíti 4-4 darab székoszlop is. Ezeknél hogyan kivitelezzem a párazáró fóliát? Alá sajnos nem tudom tenni. Szükséges-e valamilyen magasságban párazáró fóliával körbetekerni a gerendákat? Esetleg elég a födém szintjén szigetelni, és a fához nyugodtan érhet a szigetelés? Ugyanez a kérdésem, egy félig lebontott kéménnyel kapcsolatban is.
3. A WC mennyezetén van egy egyszerű UNIVEX szellőztető, mely egy 10 cm átmérőjű légcsatornán fújja a levegőt a padlástérbe. A födém síkjától kb. 5 cm-re lóg ki. A kivezető végére egy szúnyogháló van rögzítve a bogarak ellen. A csövet meg tudom toldani, hogy a szigetelés felé kerüljön. A párazáró fóliát feltekerném a csőre (ha szükséges), és lehet a szigetelést is akár plusz egy méteres csőmagasságig rátekerném. Télen eddig ezen a ponton nagyon jött a hideg a lakásba. A kérdésem, hogy itt lehet-e valamit csinálni, hogy kevésbé jusson be a hideg. Gondolkoztam azon, hogy 90 fokba kifordítom a padláson a csövet, és ráteszek egy hálós zsalu szelepet.
"Keresek valami online kalkulátort, amivel páratechnikai számításokat is lehet végezni"
A winwatt nevű szoftver képes effajta számításokra. Ha esetleg nem tudod feltelepíteni/használni, kérj meg egy épület energetikust, hogy a winwattban modellezze neked ezt a "két párazárós" rétegrendedet.
Alapszabály amatőrökek: a párazáró fólia mindig annyira meleg rétegben legyen, hogy a fólián belülre eső összes réteg együttes hőszigetelése soha ne tegye lehetővé a fólia harmatpont alá lehűlését (tehát pl a párazáró fólián kívüli összes réteg együttes hőszigetelése mindig legalább négyszer jobb legyen, mint a fólián belülre került rétegeké.) Jelen esetben a régi fólián beül pont ugyanannyi hőszigetelés lenne, mit rajta kívül van, tehát igen messze lennénk a négyszeres szorzótól
Sejtttewm, hogy azért fogalmazol ilyen ravaszkodva (kompromisszumnak nevezed az egyértelmű törvénysértést), mert a fizika törvényeinek mehágásához szeretnéd kicsalmi a jóváhgyásunkat :) Sajnos nem megy a dolog:
- mert ha ilyen a rétegrend:
- plusz 20 fokos lakás
- 15 centi új gyapot
- régi (meglévő párazáró fólia)
- 15 centi meglévő gyapot
- mínusz 20 fokos külvilág
..akkor a régi párzáró fólia aktuális hőmérséklete mindig PONT félúton lesz a lakás és a külvilág hőmérséklete között, teát pl +20 és -20 fok estén ez a párazáró fólia pont nulla fokos lesz. Márpedig nulla fokos párazáró fólián garantált a folyamatos vízpára kicsapódás, tehát a belső faszerkezet + a beső15 centi gyapot folyamatos nedvesítése (fa korhadása + vizes gyapot hőszigetelő képességének elvesztése).
Olyan kompromisszumos megoldást keresnék, amit a belső oldalon, a meglévő gipszkartonra szerelve (csavarozva, ragasztva) is meg lehet valósítani. Mindenféle bontás nélkül.
Tudom, hogy páratechnikai okok miatt nem ajánlott belülről hőszigetelni, ....
Keresek valami online kalkulátort, amivel páratechnikai számításokat is lehet végezni különböző anyagokból épített több rétegű falszerkezetekre, könnyűszerkezetes épületszerkezetekre. Esetleg tudsz, tudtok ilyeneket ajánlani?
Régen volt már, amikor az oskolában ilyeneket tanultam.
Legfontosabb, hogy a végeredmény olyan legyen, hogy a párazáró (fólia) réteg a teljes rétegrendben minél közelebb legyen a fűtött szobához (miné melegebb rétegben). Ezt a szabályt kötelező betartani, bármennyire is nem akaródzik :)
Miután belülről leszedted a gipszkartont és a párazáró fóliát, azután már ezerféle lehetőséged van a hőszigetelés befelé vastagítására. Ha nincs ötleted, hogy innen hogyan tovább, szívesen segítünk.
Ha mindkettő a külső forró felületével fűt, aklor a nevükön kívül nincs közöttük különbség: mindkettő a hősugárzással próbál fűteni.
A sugárzásos fűtéseket két nagy csoportba osztom:
- alacsony hőmérsékletű (100-300 fokos hősugárzó felületű
- és magas hőmérsékletű (látható vörös/narancs izzás: 450-900 fokos)
infra sugárzókra.
A magas hőmérsékletűeket sokkal jobban szeretem, ezeket a hullámokat sokkal könnyebb nyalábolni/szórni/célozni/tükrözni/irányítani.
"A helyszín egy iroda ahol kihűl a berendezés"
Én elhelyeznék magasan (pl állványos?) magas hőmérsékletű (vörösen izzó) hősugárzó(ka)t, ami a magasból ferdén lefelé minél több bútor felültere "rávilgít", leginkább az ott tartózkodó ember minél több hőérzékeny felületére (kéz, arc, hát, stb). Magas hőmérséletű hősugárzó esetén meglepően kevés watt is elég lehet: mindössze 3-400 wattos hősugárzókkal is meglepően jó eredményeket sikerült már elérnem (pl kellemes munkahelyek fűtetlen épületben).
Tisztában vagyok vele, hogy a kívülről építkezés lenne a legszakszerűbb megoldás, de a ferde falrészek (tetősíkok) kívülről történő szigetelés vastagítása esetünkben nem pálya. Nem bontunk tetőhéjalást.
Azért eresztettem annyira bőlére az előző szövegemet, mert azt reméltem, hogy a meglévő rétegrendek figyelembevételével lesz konkrét javaslat (anyagra, vastagságra) a belső oldali szigetelés még páratechnikailag is biztonságosan megvalósítható alternatíváira.
A kivitelezés lépéseivel, szakaszaival tisztában vagyok, a munkát is saját kezüleg végezném.
Ezeknél a ferde részeknél már csak a belső oldalróllehet további hőszigetelést felhelyezni.
Ezzel vagyok gondban. Milyen anyag, milyen megoldás ajánlott ide?
Ami hőtechnikailag és páratechnikailag is jó.
Hogy ne kell attól tartani, hogy a gipszkartonban párakicsapódás lesz a harmatponti eltolódások miatt.
2., A vízszintes mennyezeti részek meglévő rétegrendje belülről kifelé:
- Gipszkarton, 12 mm vastag
- Hőtükrös párazáró fólia
- 5 cm vastag üveggyapot filc (LHF-4 Therwolin) a gipszkartont tartó 5x5 cm-es stafni fák közébe rakva
- 10 cm vastag üveggyapot filc (LHF-4 Therwolin) a szarufákat összefogó vízszintesen szerelt fák közé rakva
Ezeknél vízszintes részeknél kívülről a padlás felüli oldalról is növelhetőa hőszigetelés.
Ez a rész nem tűnik problémásnak. Itt 10-15 cm vastag üveg vagy ásványgyapot leterítésével biztosan javítható a mennyezet hőszigetelő képessége.
A tetőtéri lakrészek nem hagyományos értelemben vett tetőtéri helyiségek.
- Vagy más helyiségekkel körbeépítettek és ezért csak a padlástér felőli mennyezeti rész szigetelését kellene növelnem.
- Vagy két szemben lévő oldalukról szigetelt téglafalakkal határoltak és a padlástérrel határos mennyezeti oldaluk mellett csak egy ferde gipszkartonos oldaluk van.
Ha szálas hőszigetelésre további szálal szállnak, attól az szerintem nem károsodik, sőt javul a hőszigetelési képessége.
"Közben keresek táblázatot/kalkulátort a különböző anyagok páraáteresztő képességéről... létezik ez?"
Olyan listák léteznek, amelyek néhány anyag fajlagos (tehát 1 méter vastagságú, a levegőéhez viszonyított) páraáteresztő képeességét felsorolják. Kalkulátrról nem tudok.
Ezek alapján a gyapot után kb. semmi sem jöhetne, max. valami fólia
A laza gyapot párafékezése kb megegyezik közel ugyanolyan vastag levegő rétegével. A legvacakabb nájlon fóliák között viszont gyakori a gypotnál 300-500-szor erősebb párafékezésű is, a magas párafékezésű rétegeket szokás nevezni páraZÁRÓ rétegnek.
- olyan hőhíd, ami a ház éves fűtésköltségét zsebbel érezhető mértékben (5-10 e Ft/év) megnöveli
- olyan hőhíd, ami a belső falfelület legalább egy pontját párakicsapódási(fal-vizesedési) hőmérsékletre képes lehűteni
- olyan hőhidak, amelyek mindkét fenti szempontból jelentéktelenek, ezért teljesen felesleges foglalkozni velük (szerencsés esetben a belső fal felületen még hőkamerával sem kimutathatók)
Az én klíma konzolom hőszigetelésen átnyúló 15 centis szakasza (hőhíd) mindössze kb 75 mm2 vas (megfelel egy mindössze 10 mm átmérőjű vas rúdnak), ami ráadásul egy nehéz B30 téglafalon van. Ebből ki lehet számolni, hogy ez a "hőhíd" fűtés-forintok és párakicsapódási szempontból is a "szóra sem érdemes" kategóriába tartozik.
"Vagy az esővíz nem fog esetleg úgy becsorogni a szigetelés alá a konzolon?"
Tipp: A fali hőszigeteléssel megállsz 10 centire a konzol kiálló vasától. Tehát van két kiálló vas, körülötte 10 centi lyukkal. Ezután fogsz egy flakon ZÁRT CELLÁS habot, amivel tökéletesen légmentesen kitöltöd ezt a két lyukat. Vízcsepp legyen a talpán, amelyik egy zárt cellás habon keresztül be tud csorogni a hőszigetelés alá :)
"nagy tágulású flakonos purhab: tényleg kontrollálhatatlanul vegyes méretű légbuborékok vannak benne (akár 3-4cm-es is), de attól még hőszigetel. "
Az, hogy hozzáNEMJértők ezrei hőszigetelésre használják, attól még továbbra is nagyon rossz hőszigetelő anyag :) Merev térkitöltére (pl ajtó/ablak tok és a fal között), ragasztásra kiváló, de aki hőszigetelésre használja, az fizikából nem lehet túl izmos :)
"nem is hiszem, h fújás közben felragad a függőleges felületre"
Ne feledd, hogy az alacsony dagadású habok mind polisztirolRAGASZTÓ-habok, SZERELŐhabok, kiválóan tapadnak mindenre a világon.
Ahol hőszigetelő anyaggal kell kitölteni valamilyen üreget/rést ott kizárólag alacsony dagadású habot használok. a megkeményeés után elvágva némelyik annyira sűrű habot képez, mont a "bolti" eps / Xps.
"Lapostetőre láttam fújt "purhabot" építeni utólagos vízszigetelésnek, de az nem PIR/PUR alapú"
biztos vagyok bene, hogy az poliuretán alapú volt, ráadásul lapostetőre csakis zárt cellás habot szabad(na) fújni (fordított rétegrendű hőszigetelések).
"a kék színű valamilyen burkolat (deszka/OSB/MDF/maradék lambéria)."
Bármi jó oda, ami nem párafékező és megtartja ott a gyapotot.
Pl a (piros) deszkarétegbe betekrsz 20 centis facsavarok hegyéből 2-2 centit, a csavarok fejére ráakasztasz csirkehálót és az tarja a helyén az alatta lévő vastag gyapototot.
"A szigetelésre mennyi idő után rakható fel a kültéri konzolja?"
É a hőszigetelés ELŐTT tettem fel a konzolokat, jó hosszúakat (700 mm), hogy a hőszigetelés után is maradjon bőven hely a kültéri és a fal felület között.
Holnap leszedik a régi klímát a falról, és úgy gondoltam, feldobnék valamennyi szigetelést a falra, mielőtt felrakják az új klímát. Ezzel kapcsolatban lenne pár kérdésem:
-A szigetelésre mennyi idő után rakható fel a kültéri konzolja?
-EPS100-at, vagy XPS-t rakjak oda, ahová a konzol kerül?
-Mennyire probléma, ha esetleg nem lesz hálózva konkrétan a konzol alatt?
Vagy ha belekezdek, azt mindenképpen meg kell csinálni a konzol felrakása előtt?
-Ha nem sikerül telibe szigetelni a falat, mennyire problémás, ha megázik? Mivel tudom felülről védeni a szigetelést?
Esetleg a legfelső sor tetejére ragasszak egy vékony csík XPS-t ragasztóhabbal?
Vagy mennyi idő alatt köt meg a ragasztó, hogy egy esetleges eső már nem árt neki?
A házunk elég elbaxott tetőkonstrukciüóval rendelkezik, van egy ilyen "vályúnk":
A vályú, egy bejárattal nem rendelkező rész, nagyjából 1m széles és 7m hosszú. A vályú alatti rész egy szoba plafonja, így jó volna szigetelni ezt a részt.
Egy pár kép az életből (nem az enyémek, ez a szomszéd tetője [Copyright by Peti2], az Ő tetőtere nincs beépítve, ezért látszik is a konstrukció. Nálam fóliázva van a tető, nem ilyen szellős)
Arra gondoltam hogy a lakott tér falát a fóliáig leszigetelném 12-16cm EPS-el, és a szemben lévő térdfalat is. Az aljára 30cm gyapot vagy cellulóz menne.
Ahhoz hogy megközelíthető legyen ha bármiért be kéne menni a vályúba, vágnék a lakott tér falán egy nyílást. Ide egy térdfal ajtó elég jó megoldás lehet vagy másban érdemes gondolkodni?
Nem, nem fujkalos pisztolyhabrol beszélek, bocsánat ha félreérthető voltam! 🤭 Rendes két komponenses géppel szórt purhab. Nagyjából az aminek az adatlapját lentebb linkelték.
Amit írsz lapos tetőre az a poliurea lesz sztem, igen az vizszigetelo és hasonló gépekkel szórják mint a purhabot. De ahogy tudom nagyjából 5 centi rétegvastagságtól már a zárt cellás hab is olyasmi, bár medencét nem szigetelnék vele. 😁
Egy beépített tetőtér oldalfalának hőszigetelését szeretném megvastagítani, ld. az alábbi rajzot.
(nyilván a téglalapok teteje ferde, illeszkedik a tetősíkhoz)
Új lenne a narancs színű valamilyen gyapot és a kék színű valamilyen burkolat (deszka/OSB/MDF/maradék lambéria).
Azon gondolkodom, hogy a meglévő deszka burkolatot, amely
- egyrészt több milliméteres hézagokat tartalmaz,
- másrészt nem ad egyenes felületet,
- harmadrészt fene tudja, kezelt volt-e, illetve sokuk zsaludeszka lehetett előző életében, mert beton vagy vakolat maradéka van rajta kívülről
- sőt, pár szúette is lehet, legalábbis apró lukak vannak rajta, de szilárd, nem porlad.
(a) meghagyjam-e (modjuk a szúette deszkák cseréjével), és akkor vajon jobb-e a jobban illeszkedő üveggyapot, vagy legyen inkább kőzetgyapot
(b) vagy elbontsam (és akkor megint kérdés, hogy a narancs színű milyen gyapot legyen...).
Nyilván nem dolgoznék feleslegesen...
Amúgy a falmagasság kb. 1 m itt. Az új szigetelő réteget beszorítanám függőleges deszkák közé, amiket felül a gerendákhoz, alul a padlóhoz rögzítenék.
A régi, 10-12 cm vastag szigetelő látszólag nincs megroskadva (a deszka illesztések között szépen látszik teljes hosszban), bár mondjuk gerendaközönként 1 helyen szívesen megbontanám ellenőrzésképpen.
Még a fóliázás érdekelne... Nem tudom, most mennyire jó fólia van a lambéria mögött, nincsenek nagy illúzióim. Ugyanakkor nagy munka lenne kicserélni. Továbbá, ha mégis áteresztené a párát (hálószobákról beszélünk), az a padlástérbe kijutva talán nem okozna gondot, mert elég huzatos... szerintem. A kék burkolat és a narancs szigetelés közé talán ezért nem is kéne páraáteresztő fólia sem. Jól gondolom? Mennyire hagyjak réseket a kék burkolaton? Mehet telibe OSB vagy MDF, vagy legyen rés az illesztéseknél?
A narancs színű új szigetelés részben betonra kerülne, részben sárral (cementes lével?) borított födémre. Kell valamelyik alá fólia? Mindegyik porszáraz, a cserepek alatti fólia ép.
ne foglalkozz vele. egyszerre profi villamosmérnök és szerelő, statikus, energetikus, gépész, stb..
és ha valaki kérdez, vagy válaszol, akkor leb.sza, h milyen hülye és utolsó buta paraszt. a stílus maga az ember.
nagy tágulású flakonos purhab: tényleg kontrollálhatatlanul vegyes méretű légbuborékok vannak benne (akár 3-4cm-es is), de attól még hőszigetel. ahogy az acél (és bármilyen anyag) is hőszigetel, csak az acél nagyon-nagyon rosszul :)
kis tágulású flakonos purhab: sokkal kisebbek benne a légzárványok, mert nem kell nagyra felfújnia magát.
nem vagyok hőszigetelő nagymester, de láttam már rengeteg kifújt habot építkezésen. általában/elsősorban rögzítésre használják a kispalackos purhabokat (nyílászáró tok - faltest), ill. a kisebb hőhidak kitöltésére (tok-fal, xps-eps átmenet, stb).
még sosem láttam kézi palackból nagy (függőleges) felületre felfújni. nem is hiszem, h fújás közben felragad a függőleges felületre (ha nem előre van kialakítva a két oldal, mint a fújt cellulóznál), de akkor meg problémás lehet befújni a résbe.
Lapostetőre láttam fújt "purhabot" építeni utólagos vízszigetelésnek, de az nem PIR/PUR alapú, hanem gyantás anyag volt. elsősorban homogén vízszigetelésnek, és nem hőszigetelésnek épült, mert arra ők nem ajánlották.
szóval szerintem: lényeges vastagságot nem fogsz nyerni a fújt purhabbal, viszont egy nem megszokott, nem járatos dolgot építesz (és lehet h drágán). én nem javaslom.
1) létezik aranyáron "vákumos" hőszig.tábla, ahol a csökkentett belső levegőmennyiségnek köszönhetően jobb a hőszigetelési értéke (amíg van "vákum").
2) ugyanúgy aranyáru megoldás, ha ezt a kritikus falat újrafalazod vékonyabb tartószerkezetből, és akkor marad hely a grafitos/szálas hőszigetelésre. de ezt csak statikussal megtervezve csináld
Értem, hogy aranyáron van alapanyag( az kell ez kétségtelen), de lentebb taglaltuk, hogy a grafitost is meg kell venni és el vannak most szállva azoknak az ára is. Plusz a munkadíj is az egekben.
Nem hiszem hogy titkosabb módszerek vannak, mint bármely más szakmában kívülről annak tűnő dolgok.
Elkanyarodtunk attól hogy, a Pur adott ( bármennyire szar is még drága is még titkos is😉) és az utána lévő rétegek a kérdésesek rentábilisan.
Nem értelek. Nem is neked volt ez válasz. Nem is ez az egy mondat a lényeg kiragadva.😲 Tanácsokat és tapasztalatokat jöttem gyűjteni, ami segít a döntésben. Nem személyeskedésert.
"Ha le van hálózva + ragasztóval elsimítva, akkor maradhat úgy hosszú ideig vakolat nélkül? Esetleg kültérivel lefestve?"
BÁRMILYEN módszerrel meg kell akadályoznod , hogy a nap UV sugárzáa elérje a habot. PL van több olyan kültéri festék is, amelynek az oldószere nem bántja a polisztirolt. De van, aki nem védte semmivel a naptól a polisztirolt, majd több évig spórolt, mire összejött a pénz a hálózásra+vakolásra.
Gondolkodásmentes ítélkezés helyett azt javasolnám, hogy tegyél fel kerezt-kérdéseket, amelyekre a válaszokat mgad is ellenőriznitudod a fizika vagy az energetika területéről. Persze ezzel még nem szabadulsz meg a gondolkodás terhétől :)
Ugyenem a bótban kabható olcsó, bagy dagadású flakonos purgabokra gondols Mert a nagy dagadású purhabok belsejében nem tized milliméters lyukak keletkeznek, hanem akár ökölnnyi méterű üregek is, ezét aki az olcsó purhbokat hőszigetelő anyagnak tekinti, az bűnösen buta fizikából.Apró sűrű cellás (valóban jól hőszigetelő) sűrű hab csak az alacsony dagdású hab-flakonokból jön ki (szerelőhabok, rgasztóhabok, stb.)
"Az olcsó gyapot lecsúszik, a deszka miatt hőhidas lesz, a burkolatot még kezelni is kell. "
A gyapotokból léteznek komolaybb fajták, amelyeket kimondottan meredek lejtés tetőkbe és/vagy függőles falakba gyártanak. Ilyen szerelt falban szeretnék kipróbálni a helyben befújt cellulózt/fagyapotot is, kérdés, hogy a fújkálók köbméterenként mennyiért vállalják be, hogy soha nem fog megrogyni
Különben is a külső burkolatot meg lehet oldani megbonthatóra, hogy a felső (a megrogyás miatt kiürült) felső csíkba akár utólag is mehessen plusz gyapo/cellulóz).
Ha a falon 60-70 centinként van egy két centi vastag 15 centi széles deszka (közöttük hőszigetelő anyag), azt nem nevezném hőhídnak :) belül a szoba falán valószínűleg még millió forintos hőkameraával sem lehetne kimutatni ezeket a "hőhidakat".
A külső burkolatot valóban kezelni kell, feltéve, ha fából van (és pl nem festett CK lapok) és szépnek szeretnénk megőrizni:
Ne vonj le öncélú következtetéseket kérlek. Nem tiszta hogy ironikus vagy-e, vagy csak simán elfogadtad. Szeretem mások tárgyilagos - és nem személyeskedő - véleményét meghallgatni és az alapján kialakítani a sajtokat. És tudom tisztelni azt, aki " csinált már olyat" mert a tapasztalat mindig több mint a duma. Ha meg még szakember is még fontosabb a véleménye.
Amit "Dehogyne" kolléga írt jobban leírja a problémákat.
Igen fújtam már, csináltam már, persze ehhez sem értek, de ezáltal tapasztaltabban mernék belevágni. És az egészben az a dühítő, hogy én sem jókedvemben spúroskodok itt, de erre tellik. Pont.
Szerintem azt se szabad elfelejteni, hogy a purhab minden rést kitölt az EPS-nél azért a szaki ügyességén is múlik, hogy mekkora lesz a hőhíd a találkozásoknál.
A belinkelt doksi alapján a purhabból majdnem annyi kell mint a grafit reflexből, a pur 0,021-0,022-ről indul, de idővel 0,026-0,028 lesz a hővezetése (felhordott vastagságtól és felhordás módjától függően) a gyártó (korrekten megadottnak tűnő) saját adatai szerint. A grafit reflexről nem találtam adatot, hogy idővel romlik-e a szigetelőképessége, mivel a ragasztóval teljesen el van zárva a külvilágtól, talán feltételezhetjük hogy nem romlik. Ez esetben 0,031 hővezetés áll szemben 0,026-0,028-al, azaz kb. purból is fel kell raknod a grafit reflex vastagságának 85%-át, tehát 15cm grafitos helyett 12,75cm purt. Helyet nem nagyon nyersz vele és akkor még meg kell oldani hogy legyen előtte valami, a végére lehet vastagabb is lesz a szerkezet mint a grafitos esetén.
Véleményem szerint sok hiba lehetőség. Nem egyenletes anyagkeveres, szakértelem hiánya, illesztések, dubelezes, napozás, meg milliónyi buktató. Nem akarok magyarazkodasba belemenni, de mint írtam nem értek hozzá és nem is tagadom! 😉
Persze, akár örök életre is. A ragasztó időjárásálló, semmi baja nem lesz. Az eps-t nem szabad sokáig napon hagyni hálózás nélkül mert elporlad a felülete az UV-tól, utána embert nem találsz aki lehálózza, ugyanis le kell csiszolni az egészet.
Akkor úgy fogalmazok, hogy felrakni a grafitost nem tudom, mert lelkesedés még csak-csak lenne, de szerszámok,
hozzáértés, rutin, affinitás nincs. 😜 Viszont a Pur-t meg tudom csinálni. 😁 (Nem kérek kövezést 😜) Tehát ezáltal olcsóbban tudok kijönni a purral, csak az azutáni retegrendet kellene igazából kitalálni...
Köszi! Összeadtam én is csak én bővebbet vettem😜 3-5 centit írtál.. És többnek gondoltam a záró burkolatot is mint 2 centi. De még szűken véve ahogy írtad az is 21 cm. 😁
Nem fogsz olcsóbban kijönni mint egy 15cm-es grafitos rendszerrel.
És annak a kivitelezése már rutinfeladat, sőt egy részét magad is meg tudod csinálni. Ha nincs elég lóvé megállsz a hálózásnál és majd színezed ha gyűjtögettél.
Nálam is pár hete kapott színt a fal, 14 évig szürke volt.
Ez a hab is azon hőszigetelő anyagok körébe tartozik, amelyek a levegő hőszigetelő képességére épül.
A levegő hővezetése rendkívül alacsony: 0,024W/mK. De ez csak akkor igaz, ha nem hagyjuk áramlani, így épül a letöbb hőszigetelő anyag a légáramlás megakadályozására (vagy legalábbis nagyon-nagyon lelassítására).
Márpedig ha egy hőszigetelő anyag hővezetése a benne lévő levegőétől függ, az a hőszigetelő anyag nem lehet jobb 0,024-esnél, hiszen a fizika törvényei ezt nem teszik lehetővé. A 0,026-0,028 elméletileg hihető értékek, de amelyik anyag ennél sokkal jobbnak hirdeti magát,
- abban vagy nem levegő van, hanem speciális hőszigetelő gáz (argon, kripton, stb)
- vagy annyira sűrű szerkezetű, amelyben már a gáz molekulák sem képesek megmozdulni
Igen jól hangzik, köszönöm, de sajnos akkor megint ott vagyunk, hogy drága ennek a rendszernek a nm ára. 😟
Olcsóbb, de hasonló hatékonyságú megoldást keresek mint a 15 centis grafit rendszer! Nagy eséllyel purhabbol kiindulva! 😉
A másik rendszer amit te most optimalisnak írsz az meg alaphangon 25-30 centi... Rengeteg!🙂 Nincs ennyi helyem. (Így is rengeteg dilemmám van az itt olvasottak alapján is. Gázcső, ablakkávak, ereszdeszka, villany dobozok, stb.)
Kedves Elek! Nincs gáz! A fújt purhabba nincs hozzáadagolt speciális hőszigetelő gáz. Levegő max. amivel fújod.
Kiggyó: Azért jött az előtétfal ötlete, mert ( mivel a homlokzatra- egyenes falra - nem "divat" zártcellást fújni) nem ad egyenes, sima, csiszolható felületet. Ezért vakolni kellene?! Vagy máshogy kihozni a síkot, természetesen rentábilisan! 😉 Ezért gondoltam, hogy előtétfallal talán kevesebből kijön!?
(10 centi uveggyapot van a födémen ha tőlem akartad kérdezni. Igen kevés tudom, de egyszerre nem megy minden. Majd az is sorra kerül. Nincs a világon annyi pénz amit ne tudnék a házba beletenni. 😉 De talán a homlokzattal nyerek a legtöbbet!?)
Konklúzió: Akkor Csavarhúzós hozzászólásában lévő képletben kiegyezhetünk a megfelelősségi arányok tekintetében? 😁 Van ehhez kalkulátor a weben? Tehát ha én 15 ös grafitost gondolnék jónak, akkor 10 centi zárt cellást kell fujnom? 😉
Rajtad kivül állitja valaki, hogy a gáz elillan a habból? Légyszíves tanulmányt linkelj be akeditált laborból. Különben elhiszed, hogy az EPS vagy üveg/közetgyapot értékeit, hiszen az is csak marketing.
Viszont közben nézem, hogy van a doksiban olyan hogy Declared Thermal aged conductivity, azaz hővezetés mesterséges öregítés után, ott már 0,026-0,028-at ír. Az EPS-ek nem tudom mennyit romlanak idővel.
Az előtétfalként alkalmazott betonyp/CK/OSB lapok illeszkedési vonalainál hajszálvékonyan meg szokott repedni a külső festék/vakolat (másképpen rezeg, mint a mellette lévő lap). Ez ellen tudtommal úgy szokás védekezni, hogy az egész felületre kívülről ragasztanak 1-2 centi lágy (eps30, eps80) polisztirolt és azt hálózzák/vakolják a szokásos módon. Sajnos nem olcsó megoldás.
Úgy nézem ennél 0,021-0,022 a hővezetés, austrotherm AT-H80 0,039, ha a jobb értéket vesszük a PUR-nál, akkor kb. stimmel a 2x szorzó, valószínűleg jobban is zár mint az EPS. A grafit reflex 0,031, ahhoz képest viszont 2/3 vastagságot fel kell rakni a PUR-ból hogy ugyanott legyél.
...és a fórumokban nagyon sok becsapott ember foggal-körömmel védi az emlettt csalók hazugságait, hiszen a csalókat leleplezőket betámadni sokkal könnyebb, mint bevallani, hogy őt is simán be lehetett csapni...
"Annyira meredekek az állítások hogy ennek eldöntéséhez nem kell labor."
Aki tíz percél tovább tanul fizikát és az IQ-ja magasabb egy muskátlinál, az nagyon sok épület-energtikai átverést már messziről észrevesz, hiába lenget előtte egy csaló bármilyen szép pecsétes papírt. És sajnos nagyon sok ilyen átverés van.
Ez a marketing szöveg .) Ez a hőszigetelési érték csak addig igaz, amíg a hab fújásához használt speciális hőszigetelő gáz (néhány hónap/év múlva) el nem illan a habból, hogy helyet cseréljen ugyanazzal a levegővel, ami pl a mezei olcsó hőszigetelő habokban is van.
Gondolom a szaki a két legszélső értéket vette alapul a két anyagnál , csak az egyiknél EPS a legrosszabb , míg a PUR/PIR -nál meg a legjobbat . Jó lenne , ha annak a habnak az adatait mutatná meg , amit konkrétan nálad fog felragasztani .
Akivel én fogom csináltatni megadta az anyag tipusát, és megkerestem neten az adatlapját. Ő a sima hungarocellhez hasonlitotta, hogy kb 2 szer annyit tud ( zárt cellás) .
Annyira meredekek az állítások (hogy a fújt hab fele-harmada vastagságból hozza a grafitos EPS hőszigetelését), hogy ennek eldöntéséhez nem kell labor. Én nem állítok semmit, mert nem mértem, de mielőtt sok pénzt adnék érte, előtte megmérném. A gyártói honlapokon fizikai képtelenségek olvashatók, pl. zárt cellás ÉS páraáteresztő, ami elég gyanússá teszi ezeket a szememben. Saccra a reális a "harmada vastagság" helyett a "kétharmad vasatgság" a garfitoshoz képest. (mert ennyit tud a táblásan kapható változat: https://archivizio.hu/bejegyzes/hoszigetelesek ) Tehát kb. 12 cm EPS = 10 cm grafitos EPS = 6,5 cm zártcellás PUR-hab.
Azért te egy komoly cég vagy, hogy már több purhabos cég által fujt habnak, laborban le tudtad mérni a hőszigetelő képességét. Nálad nagyob hülye gyerekkel még nem találkoztam a fórumon. Mindenhol ott vagy, és nem a habot hanem a hülyeségeket fujod. Több kárt okozol, mint más 1000 ezermester.
Jocjoc123: igen te ezt láttad( én is) videón, én meg élőben is és valahogy úgy vagyok vele, hogy fából is építkeznek szia szépen tud égni, valamint a hungarocell is produkál hasonlókat.
Mekkelek: Nem, nem agitál semmi purhab szóró cég! 🙂 Tapasztaltam, láttam élőben. Természetesen vannak kételyeim, kérdéseim, mint egyszerű laikus felhasználó, de meggyőzőnek tűnt. Szakmai képzettségem nincs, méréseket sem végeztem. A szitu a következő: kb. 200 nm- kéne szigetelni amiben van bőven lábazati, terasz, pince, ablak stb. kihívás is. Mivel kb 15 centi grafitost kéne feltenni homlokzatra, a jelenlegi árakon 22-25k/nm között van ha jól tajekozodtam(munkadíjjal). Konkrét purhabos ajánlatok még nincsenek, egyelőre csak a fejben matek megy és a tájékozódás. Olvasom titeket is egy ideje, tudom hogy nem kedvelik sokan a purhabot, de a miérteket nem fejtik ki túlzottan. Például ( tényleg komolyan! 🙂) érdekelne olyan link amit írtál hogy nem felel meg 5-8 centi hab 15 centi grafitosnak, mert amiket én találtam kalkulátorok szerint igen.
Ha te azt mondod nem kell zárt cellás, akkor a nyitott cellásra gondoltál? Azzal az a bajom hogy 15-20 centit simán fel lehetne fújni ( mert ugye szigetelés szempontjából nem egyezik azonos vastagságú zárt cellással), nem vízzáró (!) plusz meg rámegy az előtétfal vastagsága is.
Kíváncsi lennék előtérfal megoldásra is, mert azzal kapcsolatban nem sok ötletem van... (Faanyag drága, téglából nem rakok) talán betonyp lap?? És természetesen az egész rendszernek "olcsóbban" kéne kijönni mint a grafitosnak. 😟
én még nem láttam olyan purhab szóró céget, amelyik nem hazudott volna óriásit a habja hőszigetelő képességéről. Házak ezereinek lesz meglepően magas fűtésszánlája, mert a naiv gazdi elhitte, hogy a helyben szórt hab hőszigetelési jósága megfelel tízszer vastagabb olcsó eps-ének :))))))
Szóva az az 5-8 centi legyen inkább 12-15 centi... és szerintem nem kell oda zárt cellás hab (viszont az előtét fal /burkolat legyen jó páraáteresztő).
Szívesen meghallgatnám a véleményeteket homlokzati hőszigetelés kapcsán. Felmerült egy olyan verzió is, hogy zárt cellás szórt purhab 5-8 centi kb. és ez elé "valamiféle" előtét fal (mivel a purhab fujas felülete nem egyenes.) B30 as fal mészkő poros vakolat az alap amire menne.
A vályog páraáteresztőbb, mint a tégla fal, ezért vályog falat csak jó páraáteresztésű hőszigetelő anyagokkal szabd hőszigetelni (pl gyapot, Baumit Open, stb). Ezek meglehetősen drága anyagok, ezért szoktam azt mondani viccesen, hogy vályog falú házat csak gazdag ember vásároljon magának :)
"vályogházat alaposan kell szigetelni, hogy ne vízesedjen!!!"
Vályogfalat KIEMELTEN fontos alulról vízszigetelni, mert vályogfalban a felfelé szivárgó víz nagyon durva dolgokra képes (összedőlhet a ház):
Nem találom a konkrét cikket, de szerintem a Komkel blogján olvastam, hogy ha nincs megfelelő vízszigetelés a vályognál akkor tilos bármiféle hőszigetelést rárakni, mert akkor a kőzetgyapot sem fog kiszellőzni. Ha jó a vízszigetelés, akkor kőzetgyapot elvileg mehet (megfelelően páraáteresztő vakolattal), EPS akkor sem. (Nem vagyok szakértő.)
Sokmindent átolvasva két dologra jutottam: vályogházat nem szabad szigetelni, hogy jól tudjon szellőzéni, valamint vályogházat alaposan kell szigetelni, hogy ne vízesedjen!!! Van olyan szakértő aki eligazítana?
"A "nem fordítva" azt jelenti, hogy bütyökkel az xps felé?"
igen.
Jókat lehet nevetni, amikor az építőknek halvány fogalmuk sincs arról, hogy valójában mi a drénlemez célja, vagy egyáltalán mit jelentenek a drén / drénezés kifejezések :)
"beton közé tennék egy drénlemezt (nem fordítva!!!), ami a fal tövéből az esővizet levezeti a szivárgó zónába"
A "nem fordítva" azt jelenti, hogy bütyökkel az xps felé? Tehát a rétegrend úgy nézne ki, hogy lábazat -> kenhető vízszigetelés -> XPS -> drénlemez -> terasz betonja. Ez így megfelelő? (Ugye elméletileg vizet csak akkor kap, ha az eső vízszintesen esik, mivel a függőleges csapadékot az eresz megfogja)
"a pára távozásával rengeteg hőenergia is távozik télen"
Inkább azt mondanám, hogy a megszökő pára folyamatos pótlása (a lakáslevgő párásítása) lehet csúnyán energiaigényes folyamat (a párásítás során felmerült plusz párolgáshő-igén/hiány pótlása extra fűtéssel). Tehát egy jó zártra sikerült párazáró réteg valódi fűtés-forintokat spórol nekünk.
Egyszer megnéztem egyet: a Nap felé fordítva a napfény milió apró lyukon átsütött rajta (a szálak keresztezési pontjain). Tehát páraZÁRÓ fóliaként ez nem használható.
Viszont a lyukak túl aprók voltak, ezét ez páraÁTERESZTŐ fóliának is szar.
20 centi vastag xps ilyen helyre túl drága szerintem (túl kevés nyereség, ezért lassú megtérülés)
Én olyasmit tennék, aminek a felső vastagsága (talaj felett 30 centivel) 10-12 centi és az aljára elvékonyodik kb 5 centire.
Az XPS bírja a betont akár közvetlenül is. De az árok alján közvetlenül az anyaföltre szórnék 15 centi osztályozott kavicsot (szivárgó zóna) és a lábazati hőszigetalés és a beton közé tennék egy drénlemezt (nem fordítva!!!), ami a fal tövéből az esővizet levezeti a szivárgó zónába.
simán EPS-el ráfordulni a műanyagra a redőny sínjéig
A műnyag lemez valószanűleg párazáró. Azon kívül pénzkidobás drága XPSsel hőszigetelni.
Paroc vagy petralana. Mindegyik jobb, mint a rockwool szerintem. Persze itthon ezeket is stoppolják jó magyar szokás szerint, hogy többet kérhessenek érte, de Szlovákiából egy hét alatt olcsóbban meghozzák, mint a multirockot, ha nem kell a visszaigénylés. Itthon multirock ”nagyobb” mennyiségben 2hónap most kb.
Teljesen laikusként jöttem (főleg kertes/növényes fórumokat látogattam eddig, de) fa padlásfödémre kellene kőzetgyapot.
2*15 centit terveztünk, Rockwool Multirock-ot.
De az nincs szinte sehol. Nézem a Bauhaus kínálatát, de ott Knauf-ot használnak. Melyik termék az, ami még jó lehet erre a célra? Azért vagyok kicsit megzavarodva, mert sok helyen írják, hogy csak homlokzati hőszigetelés.
A képen látható falrész szigetelésénél az lenne a terv, hogy a pirossal jelzett területen a fal mentén a betont 40 cm szélességben feltörjük, majd a kiásott lábazatra a 20 cm vastag szigetelést rá tudjuk ragasztani.
1. Miután a szigetelés felkerült, a maradék kiásott árok a föld visszatöltése után visszabetonozható? Kell valamivel védeni az XPS-t a betontól és a földtől oldalirányból?
2. Mi történjen a zölddel jelzett lépcsővel? Teljesen legyen feltörve ott is, beszigetelve, majd visszaépítve, betonozva oda a lépcső? Elbír az XPS pár cm betont, vagy hogyan lehetne megoldani, hogy az ott levő lábazati szigetelésre rá lehessen lépni ki-be járáskor?
A teraszhoz vezető nyílászáró műanyag táblával van hozzáépítve a falhoz. Hogy lenne célszerű a homlokzati szigeteléssel menni?
pl. XPS-t ragasztani a műanyagra, és ahhoz toldani a falon levő EPS-t? Vagy simán EPS-el ráfordulni a műanyagra a redőny sínjéig?
Ha nem tud bejutni abba a részbe pára akkor miért rosszabb ha nincs ott "közvetlenül" a párazáró fólia mellett a szigetelés, hanem marad egy bizonyos térfogatú légrés? Ha telerakom szigeteléssel akkor páratechnológiai szempontból miben változtat a helyzeten?
Betonozott födémre tervezek kőzetgyapotot rakni. Melyik a leggazdaságosabb párazáró fólia most? Sima építési fekete fólia is jó vagy kell valami normális anyag hozzá?
Igen, tudom, hogy költség szempontból nem volt túl optimális a választás, de a tető miatt maximum 20 cem-ben tudtam gondolkodni, mert így is éppen ki tudtuk sakkozni a 12 fokos dőlésszöget a meglévő tető jelentős megbontása nélkül. Befelé pedig még számolnom kellett a lécezés és a gipszkarton vastagsággal, ennyit engedett meg a hely. Szívem szerint raktam volna többet.
Még egy kérdés: Maradék ilyen fóliám van, sajnos semmilyen felirat nincs rajta, elviekben tetőfólia. Pont annyi van belőle, amennyik kellene, de nem tudom eldönteni, hogy használható lenne-e.
"nem így van a nagykönyvben megírva, de mennyire lehet gáz, ha a födémen befújt cellulóz szigetelésre ráterítek 10cm gyapotot?"
Tulajdonképpen a kettő rokon anyag, hőszigetelő képességük is ugyanazon a működési elven alul (légáramlás lassítása sűrű szálak/szöszmösz segítségével.). Tehát keverhetők egymással.
"folyamatosan vándorol a cellulóz, kicsit össze is esett az évek során"
Próbálnak picit kevesebb drága anyagot befújni ugyanazért a pénzért?
Ha minden munkán megspórolnak 10 % anyagot, akkor a tizedik munka saját zsebbe mehet :)
"10cm gyapotnak nincs akkora súlya, hogy jelentősen összenyomja a cellulózt"
Nagy sűrűségű (pl vakolható vagy járható) táblás gyapot elég nehéz ahhoz, hogy csúnyán összenyomjon kis sűrűségűre (lazára) fújt cellulózt.
A padlás párazárójáról csak annyit, hogy azon vizet lefolyni v. párát lecsapódni sosem láttam. Szóval az értelme valószínűleg csak abban jelentkezett, hogy amikor onnan lejöttünk sosem viszkettünk, míg előtte sajnos mindig. :D
