Persze az Omaha Express esetében nem kell olyan szédületesen nagy sebességre gondolni: 50-60 km/h sebességgel voltak képesek a korabeli gőzmozdonyok 3-5 személykocsival haladni.
Ezért van az, hogy a westernfilmekben néha a banditák vagy az indiánok lóháton utolérik a vonatot:-)))))
Nem tudom, hogy az Omaha Express 1867. júliusában történt állítólagos kisiklasztásának az áldozatait beleszámoltad-e a civil áldozatok körébe?
Tudod ez volt az az incidens, aminek csak egyetlen forrásban találtuk nyomát, a nem éppen pontosságáról nevezetes A híres Vadnyugatban (szerző: Molnár László Miklós).
Ekkor állítólag egy 200 fős lakota-csejenn harci csoport siklatta ki a kelet felé tartó Omaha Expresst a Horseshoe Bendnek (Lópatkó-kanyarnak) nevezett helyen.
A mintegy 100 utast pedig kíméletlenül lemészárolták.
A történelmi igazság kedvéértel kell mondani, hogy ez is elég borzasztó volt, nemcsak Sand Creek és Washita Fork...
Az látszik, hogy az újlatin katolikusok kegyetlenek voltak, de befogadóbbak is. A protestánsok meg kegyetlennek eléggé azok voltak, lásd himlővel fertőzöttek takaróit osztották ki vagy eleve mérgezett lisztet adtak az őslakóknak, elvették a gyerekeiket, tiltották a nyelvüket, stb,stb... Az oroszok meg próbaképpen 10-12 őslakót egymás mögé állítottak és kipróbálták, hanyadikig tudja a lövésük megölni. 7-8 férfit átvitt az akkori puska is, állítólag.
Egyes - főleg angolszász - források szerint a spanyolok voltak É-Amerika legkegyetlenebb gyarmatosítói.
Persze ez erősen relatív.
Pl.ha az indiók felvették a katolikus vallást és elfogadták a spanyol korona fennhatóságát, annyira azért nem bántották őket.
Sőt beolvadhattak a nagy hispán nyelvű spanyol-amerikai népkonglomerátumba.
Es verdad, caro Don Quixote? :-)))
Ezzel szemben egy rézbőrű, mégha megkeresztelkedett is, a prűd új-angliai puritán társadalomban mindig csak lenézett és kirekesztett pogány pária maradt...
Hát, csak megpróbáltam, gondoltam, ha most is hű vagy a kedvenceidhez, akkor talán bejön a tippem és én is nyerek egy olyan szép nyereményt, mint legutóbb Galgadió! :-)
Hát, eltartott egy darabig. De ez is csak közelítő becslés, a minnesotai felkelés civil áldozatait pl. 300-900 közé teszik a források, ez azért elég tág intervallum.
Ráadásul 1868-ban a helyi hatóságok képviselői gyakran eltúlozták az áldozatok számát, hogy a veszélyt még nagyobbnak állítsák be és a hadsereg újabb csapatokat vezényeljen az adott körzetbe.
Cochise Stronghold - dátum nélküli régi képek. A második és a harmadik Sidney Fly munkája.
Ez a napjainkban készült ezüst medál is ezt a címet kapta: Cochise Stronghold (Dragoon Mountains, Arizona).
A kék türkiz a kék eget, az átlós minták a hegyfal gránitrétegeit, a türkiz és korál kövecskék pedig az obszidián csúcsokról visszaverődő fényeket ábrázolják. A varázskő a mindenség közepe.
Igen, ezt mondtam, hogy azokról végképp nincs információm.
1866-67 tele pl. elég kritikus volt a Bozeman Road mellett felépített erődökben, mert akkor Red Cloud harcosai elvágták a hó miatt amúgy is bizonytalanná vált utánpótlási vonalaikat.
Ugyanígy 1865 első negyedévében, a Platte-től délre, Kelet-Coloradoban és Nyugat Kansasban, amikor az oglala-cheyenne bosszúhadjárat megkezdődött Sand Creek után és a keletről érkező szállítmányok nem jutottak el Denverbe és a Sziklás Hegység keleti oldalán fekvő kisebb városokba.
Egyébként az összes indián háború közül az ún. második szeminól háború (Second Seminole War 1835-1842) követelte a legtöbb amerikai áldozatot: az Egyesült Államok katonákban, milicistákban és civilekben összesen kb. kétezer emberéletet veszített.
Sokan meghalhattak csata nélkül is, hiszen a pl. lovassághoz bevonultak teljesen amatőr friss bevándorlók tömegével. Főleg a várható későbbi előnyökért, akik aztán a különleges körülményeket nem birták ki.
Becslésem szerint 1851 és 1891 közötti 4 évben, az Arkansas és az amerikai-kanadai határ közötti területen, a sioux-cheyenne-arapaho törzsszövetség ellen vívott harcokban, illetve a rajtaütések során kb. 650-700 katona és 900-1000 polgári személy veszthette életét.
Utóbbiak 80-90 %-a a minnesotai santee-felkelés ill. 1865 és 1869 között a Platte és az Arkansas közötti területen végrehajtott oglala-déli cheyenne portyák áldozata volt. A Platte-től északra és a Missouritól nyugatra nem nagyon voltak fehér települések, így a harcokat kevésbé szenvedte meg az amerikai polgári lakosság. (Az indiánok ellen viszont ugyanúgy totális hadviselés folyt.)
Ezek csak a fegyveres összeütközések veszteségei, értelemszerűen nincsenek benne azok, akik a járványok, éhezés, szélsőséges időjárási viszonyok miatt haltak meg az erődökben.
"Istenem, hogy micsoda félelmetes portyázók voltak ők a 80-as évek elején!"
Hja, a régi szép idők... :)
Mág Victorio illene a sorba. Nem sokat foglalkoztam még vele, annyi rémlik, hogy a saját harcosai is elszökdöstek, mert megszállottnak tartották egy idő után. Ha igaz.
Mindenképp jogos, az idézet alapján törzsnévnek lehet gondolni. Szerintem azért jelölte így a szerző, mert létezik a hopi-oraibi kultúra, mint külön vizsgálható egység, és erre akart utalni. A feltett képeket is ebből a kultúrkörből választottam.
A csehszlovák Miloslav Stingl egyik könyve szerint az apacsok elleni háborúk kétezer amerikai (USA-polgár) életébe kerültek.
A sziúkkal kapcsolatosan nincsen ilyen adatom, de végül is össze lehetne nagyjából adogatni az egyes csatákból rendelkezésre álló adatokat, csak hát elég munkás és időigényes lenne.