21-ről hirtelen nem jut eszembe semmi. Az mi volt? Valahogy Kőbányán nem tudott megmaradni igazán helyi futballcsapat. Az utcsó kísérlet a nyolcvanas években a Ganz-MÁVAG volt a Kőbányai úton (ott játszott a Kisteleki is akkoriban), de ma lakópark van a stadionja helyén ... Pedig Kocsis Sándor is Kőbányai nevelés :)
Hát az a bunda nem volt semmi. Több csapattól is megvonták a feljutás jogát (talán a Húsostól és az Ékszerésztől is). Ha jól emlékszem a rendező, a bíró, az edző(k) és a csapat(ok) is meg voltak véve külön-külön. A pontos leírás is megvan valahol asszem, mert olyan vicces volt, hogy nem lehetett kihagyni a sztorit.
Egyébként a gól amit takidoki említ ma szabályos lenne? Elméletileg kötelező, hogy minden ruha a játékoson legyen (bár nemrég volt nagy vita valahol, hogy a cipő nélkül elért gól, az gól-e?).
És tényleg, Kőbányai AC... (Egyébként volt régebben Kőbányai TE is, most nem jut eszembe, pontosan mikor (talán 21-ben), tudomásom szerint ez volt az első klub, amelyet kizártak az MLSZ-ből (bundázás miatt).
KAC néven szerepelt még a Kőbányai AC is. Róluk van egy meccstörténetem, lehet, hogy nem 100%-ig igaz.
Az EMTK labdarúgói ebben a szezonban (1931/32) végre elérik az évek óta hőn áhított célt: a csapat a Kőbányai AC csapatával folytatott öldöklő versenyfutás után megnyeri a BLASZ II. osztály „Kárpáthy” csoportjának küzdelmeit és feljut az első osztályba.
Ebben az időben Pálfy Gyula az egyesület elnöke, míg az edzői teendőket Kovács Sándor végzi.
A bajnokságot eldöntő mérkőzést, különös esemény fűszerezte. Az EMTK a Kőbányai AC együttesét fogadta, aki nyer, az a bajnok és felkerül az I. osztályba.
A mérkőzés 2 - 2-re állt, amikor néhány perccel a lefújás előtt Kemény Sanyi, az EMTK középcsatára jó ütemben csapott le a labdára és megiramodott vele. A KAC középhátvédje megpróbálta utolérni, de nem sikerült. Kemény gyors volt, mint a szélvész, a középhátvéd viszont utolsó mentsvárként elkapta a csatár nadrágját, hogy annál fogva tartsa vissza, de a nadrág leszakadt a támadóról.
És ez alatt a nadrág alatt, nem volt semmi…
Kemény azonban nem állt le, hanem - úgy, ahogy volt, meztelenül - tovább vezette a labdát, kicselezte a kapust és berúgta a győztes gólt. A bíró pedig megadta.
A nagy boldogságban senki sem törődött azzal, hogy van-e a középcsatáron nadrág vagy nincs.
Így ünnepelték, nadrág nélkül a gólszerzőt és így ünnepelte ERZSÉBET a feljutást.
Kicsit szétesett a dolog, de azért értelmezhető. Az amatőr csapat volt az Erzsébet FC (EFC) 1926-1945-ig és a profi csapat neve változott többször, mely 2 évig 1928 ősze (az előző II. osztályú bajnokságban 3. helyet elérő csapatot valamiért kizárta az MLSZ) és 1930 között még szüneteltette is működését a bajnokságban.
Ők legalább nem egy városban voltak. Ritkán fordulnak egyszerre elő egy évad tabelláin, különböző osztályokban. Maximum az átigazolási híreknél lehet problémás, de ott általában kiírták legalább a város nevét. :) A KAC-al eddig még nem volt problémám, az ETC, ESC volt ami dühített :)
Jelen tudásom szerint a mai ESMTK nevei így alakultak:
AZ ESMTK ÉS JOGELŐDEINEK ELNEVEZÉSE AZ ELMÚLT 100 ÉVBEN
ETC
1907 - 1923
Erzsébetfalvai Torna Club
1923 - 1926
Erzsébeti Torna Club
1926 - 1935
1926 - 1945
Erzsébeti Torna Club (Professzionista)
Erzsébeti Futball Club (amatőr)
1935 - 1936
Erzsébet - Soroksár Futball Club (Professzionista)
1937 - 1938
Erzsébeti Torna Club (Professzionista)
1938 - 1944
Lampart Futball Club (Professzionista)
1944 - 1945
Erzsébeti Torna Club
1945 - 1948
ER - SO MADISZ
1948 - 1949
Erzsébeti Torna Club
1949 - 1950
Erzsébeti Barátság
1950 - 1953
Erzsébeti Építők
1953 - 1954
Erzsébeti KASE
1954 - 1956
XX. kerületi Bástya Sport Egylet
1956 - 1957
Erzsébeti Torna Club
1957 - 1960
Pesterzsébeti, majd Budapesti Petőfi Torna Club
1960 - 1973
Erzsébeti Spartacus Torna Club
1973 -
Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör
EMTK
1909 - 1923
Erzsébetfalvai Munkás Testedző Kör
1923 - 1939
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1939 - 1944
Pesterzsébeti Munkás Testedző Kör
1944 - 1945
Kossuth Futball Club
1945 - 1949
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1949 - 1956
Pesterzsébeti Vasas Testedző Kör
1957 - 1958
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1958 - 1969
Erzsébeti Vasas Testedző Kör
1970 - 1973
Erzsébeti Munkás Testedző Kör
1973 -
Erzsébeti Spartacus Munkás Testedző Kör
Erzsébeten a két legnagyobb klub az ETC (polgári csapat) és az EMTK (munkás csapat) volt, belőlük alakult 1973-ban az ESMTK. ESC néven az Erzsébetváros szerepelt (ez nem erzsébeti csapat), az ETSC pedig az Erzsébeti Törekvés SC mely a 20-as években jó kis gárda volt, de nincs köze az ESMTK-hoz. Pesterzsébet 1923-ban kapta meg a városi rangot, akkor történt az első névváltozás. A Pestszenterzsébeti változat tudomásom szerint nem érintette a klubbokat, tehát Pestszenterzsébeti TC nem létezett. A profikorszak bevezetése után az ETC-nek profi és amatőr csapata is volt, az EMTK viszont csak amatőr csapatként működött. Az ETC két ízben fuzionált a Soroksárral, akkor létezett az ER-SO csapata, és szintén ők olvadtak be a Lampart profi együttesébe is.
A háború után az ETC mint polgári csapat nem kapott olyan támogatást, mint az EMTK, kereste a helyét, ezért volt olyan sok neve. Az utolsó sikerkorszaka a Budapesti Petőfi néven futott (másodosztály), de az akkori fúziójáról nincs 100 %-os információm, többek szerint a Vörös Meteorral jöttek össze, így lettek második ligások (egyébként csak a BLSZ-ben indulhattak volna 1957-ben)
Én egyébként az ESMTK összes szakosztályát igyekeztem feldolgozni, nem csak a focit, eddig 21 szakosztályt sikerült fellelnem. A focicsapat meccsei viszont csak 1989-től vannak meg mind.
És mit szólsz a KAC-hoz? Az lehetett Kispesti, Kaposvári, Kecskeméti, Kolozsvári és Kassai Atlétikai Club. Kár (szerencse), hogy nem játszottak egymás ellen.
Erzsébet - ahogy Gazsi is megjegyezte volt - igen érdekes hely volt a futball múltja szempontjából. Örömmel fogadunk érdekességeket. Pl. ha le tudnád írni, hogy mikor is alakultak-működtek és fuzionáltak esetleg ezek a csapatok (fejből írom, lehet, hogy hibázok: EMTK-ETC-ESC-ETSC-Erzsébetváros), én nagyon örülnék. (vagy az ESC, az a pesti Erzsébet volt?) Illetve hogy is voltak a település névváltozásai (Erzsébetfalva - Pesterzsébet - Pestszenterzsébet)? Ezek a változások megjelentek a klubok elnevezésében is?
Több száz botrányról gyűjtöttem anyagot, de ez a kedvencem. Ez most nem Erzsébet lesz. Külön ajánlom a tisztelt topictársak figyelmébe a "mellemről a bőrt leharapta", a "letegezett", továbbá a "zsidóbérencnek nevezett" kifejezéseket, végül a fogadás tétjét.
Sporthírlap 1927. 09. 22. Bírói jelentés a Szentlőrinci NSE– KEAC amatőr harmadosztályú mérkőzésről.
„A mérkőzésen kiállítottam: 1. Berczel György (SZNSE) játékost azért, mert egy összecsapás alkalmával ellenfelét ököllel szándékosan arculütötte. 2. Füzér Ferenc (SZNSE) játékost, aki előzetes figyelmeztetés dacára ellenfele hasába szándékosan beletalpalt. 3. Izsák Istvánt (SZNSE), aki az ellenfél második gólja után oldalról torkonragadott, fojtogatott és mellemről a bőrt leharapta. Veszélyes helyzetemben öltözőmben kerestem menedéket, miután előzően a mérkőzést beszüntettem. – Jelentem, hogy Izsák öltözőm oldalát, mialatt öltözködtem, betörte, öklével fenyegetett, többször leköpött, letegezett és csirkefogó gazembernek, továbbá zsidóbérencnek nevezett. Öltözködés közben egy néző, akt személyesen ismerek, nevét azonban nem tudom, öltözőm ablakát feszegette abból a célból, hogy engem megtámadjon. Ugyanakkor a klub állítólag Barabás nevű elnökének vezetésével a tömeg megrohanta az öltözőt. Barabás agyonveréssel, meggyilkolással fenyegetett, a közönséget pedig ellenem lázította. – amidőn a pályát elhagyva, a villamoshoz igyekeztem, csak a kivont karddal és töltött revolverrel védekező négy rendőr és néhány fegyőr kíséretében tudtam a Barabás által ellenem vezetett tömeg inzultálásai elől megmenekülni. A rendőrök az Üllői úti laktanyáig kísértek. – Tudomásomra jutott, hogy a Szentlőrinci NSE a győzelmet lefogadta 50 liter borba, azonkívül nagyobb összegre s minthogy vereségükért engem okoltak, ily módon véltek rajtam bosszút állani.” Izsák Istvánt örökre eltiltották, Barabás László ügyvezető alelnököt egy évi kizárással büntették.
Sporthírlap 1938. 12. 07. Játékvezetői jelentés a félbeszakadt EMTK–FSC budapesti első osztályú amatőr mérkézésről
„Kiállítottam Likó Lászlót, mert ellenfelét – mikor nem is volt nála a labda – kíméletlenül megrúgta, majd a földrekerült játékosba újból belerúgott. Kiállítása után ököllel rámsújtott és combonrúgott. Játékostársai lefogták, de ő kiszabadította magát és újra az előbbihez hasonló módon inzultált. Erre a mérkőzést nem voltam hajlandó továbbvezetni. […] Megjegyezni kívánom, hogy a rendezők jórésze, ahelyett, hogy a játékosokat vagy a közönséget igyekezett volna fegyelmezni, – inkább felpaprikázta őket állandó közbekiáltásaival és integetéseivel.”
Nemzeti Sport 1933. 12. 11. Erzsébet–Szentlőrinc (4:3) másodosztályú mérkőzés után:
„Amikor a játékosok bevonultak az öltözőbe, csak azt lehetett látni, hogy Bíró István határbíró felemeli a taccszászlóját és annak a nyelével Dérinek, Szentlőrinc kapusának a fejére sújt. Azok a szurkolók, akik az eset közelében állottak, rávetették magukat a határbíróra, és agyba-főbe verték. Erre a játékosok is beleavatkoztak és rövidesen csatatérré változott a pálya. Egymás után kerültek elő a véresarcú nézők a tömegből. A nagy verekedés láttára az egyik erzsébeti szurkoló revolvert rántott elő és azzal kezdett hadonászni. Erre egy másik néző úgy rúgta gyomron a revolverest, hogy azonnal összeesett. A nagy verekedéssel szemben a rendőrség eleinte tehetetlen volt, de végül is a gumibotok megtették a kötelességüket.”
Úgy tűnik a Nemzetit nem szerették Erzsébetfalván...
Sporthírlap 1926. 04. 19. Botrány Pesterzsébeten az ETC–NSC mérkőzés után.
„Az ETC közönsége a bíró minden ténykedését éktelen zajongással fogadta, övéit biztatva egyenesen megfélemlítette az NSC játékosait s a pályáról öltözőjébe vonuló bírót mindenképpen inzultálni akarta. Majd mikor ez nem sikerült, a pályán kívül helyezkedett készenlétbe, s az autón távozó NSC játékosokat és a bírót kőzáporral fogadta, az autók ablakait betörte.”
Sporthírlap 1926. 04. 20. Az erzsébeti botrányról Faragó Lajos, az NSC futballigazgatója.
A közönség folyamatosan zajongott, kritizálta a bírót. „Mindez még nem lett volna baj, ha nem kellett volna azt tapasztalnom, hogy a velem egy páholyban ülő ETC vezetőségi tagok voltak a leghangosabbak a bíró elleni tüntetésben.” A mérkőzés bírója az elvonulásról: „Autónk első ülésén egy Pestről kirándult rendőr ült, aki az előző autóról szóló rémhírek hatása alatt messzire kinyújtott karjában revolvert szegezett mindenkinek.”
Nemzeti Sport 1923. 09. 10. Nagy botrány Erzsébetfalván: ETC-NSC
A mérkőzés vége felé az NSC egyenlített, a nézők szerint a gól szabálytalan volt. Berontanak, s két határbírót a bíróhoz cipelnek, de ő mégis megadja a gólt. Az NSC bevonult öltözőjébe, aminek ablakát a hazai drukkerek betörték. „A csúnya csatának a rendőrség vetett véget, mely megtisztította a pályát a közönségtől. A harcnak azonban még ezzel sem volt vége. A csőcselék a sporttelep kapuja körül ólálkodott, s mikor az NSC-isták a pályáról kimentek, hogy autóba s villamosra szálljanak, hatalmas kőzápor fogadta őket. Az autó ablakait betörték, a játékosokat kísérő rendőrt megdobták. A komoly veszedelem láttára a rendőrök a levegőbe lőttek, majd kardlappal kergették szét a »sportkedvelő« erzsébetfalvai ifjúságot.”
Ugyanez az eset a Sporthírlapban: Sporthírlap 1923. 09. 13. Botrány az ETC–NSC mérkőzés után.
A mérkőzés végén az NSC megszerezte a vezetést. A bíró beszámolója: „Az ETC pálya rendezősége emberfeletti munkával önfeláldozóan szállt szembe a tömeggel és sikerült is az öltözőkbe berohanni készülő tömeget a kardlappal dolgozó rendőrökkel egyetértve visszaszorítani. Még így is betörték az NSC öltözőjének az ablakát. A tömeget nehezen sikerült az utcára kiszorítani. A csőcselék kövekkel felszerelve várta az NSC játékosait, engem és a határbírókat, s midőn az NSC játékosainak egy részét vivő autó a pályáról kifordult, a csőcselék kövekkel bezúzta az autó ablakait. A soffőr mellett ülő rendőr pisztolyt rántva ugrasztotta szét a csőcseléket s így tudott az NSC ép bőrrel távozni Budapestre.”
Szétnézek a jegyzeteimben, hogy a "botrány" cimkénél milyen bejegyzések szerepelnek, néhány erzsébeti esetet megosztok a topic-kal.
Sporthírlap 1922. 10. 26. EMTK–VII. ker. másodosztályú mérkőzés. A VII. ker. játékosait a mérkőzés után megtámadták, többüket összeverték. „Erzsébetfalva mindig kritikus hely volt az összes csapatokra és a bírákra nézve. Botrányfészek volt a múltban mindig, s ugy látszik, erről a nevezetességéről nem hajlandó lemondani.” Az egyesületek most azt tervezik, hogy bojkottálni fogják az erzsébetfalvai pályákat.
Köszi mindent srácok, ez igazán gyors munka volt. Pár dolog máris újdonság volt számomra. A címem gyotakacs@mvm.hu, az otthoni takidoki@tonline.hu. Így is ki tudok igazodni az infókban, de ha elküldöd exelben megköszönöm. Egyébként ha nem zavar, lehet, hogy személyesen is találkozhatnánk egyszer, mert úgy tűnik nekem jelentős irodalommal is rendelkezel. Nekem is van néhány dolgom, de még sok a hiányosság.
Persze, hogy macerás, ettől szép. Ha vagy 1000-1500 tekercs mikrofilmet nem tekertem át az elmúlt tíz évben, akkor egyet sem.:) Gondold el, aki középkori okleveleket tanulmányoz, az mit él át.:) Az MLSZ esetében és a MLSZ Hivatalos Közlönyre gondoltam, ilyen volt 45 után is, könyvtárban kellene megnézni. Pl. ezt az Széchényiben:
FM3/1302 / Mikrofilmtár (Vár), SMf, 97 Cím és szerzőségi közlés: A Magyar Labdarúgók Szövetsége hivatalos közlönye szerk. Gerhárd Lajos. Megjelenés: Budapest : Magyar Labdarúgók Szövetsége, 1921-1962.
Persze csak ha meg fog jelenni, mert kiadó az nincs még rá. Legrosszabb esetben majd elektronikus úton terjesztjük. Egy kisebb oldalszámú változat viszont úgy néz ki, hogy meg fog jelenni szeptember környékén, de abban az eredmények, tabellák nem lesznek benne.
Sajna segíteni nem tudok, de külön örülök a feltűnésednek. Igen, mert valami fura okból mindig is érdekeltek az erzsébeti csapatok, plánehogy annyi volt belőlük, hogy csak na. Azt hiszem a történetet nagy érdeklődéssel fogom olvasni.
Takidoki vagyok valójában, de csak a becézett formát fogadta el a gép. Az ESMTK NB II-be most felkerült csapatának a honlapját szerkesztjük a fiammal (www.esmtk.gportal.hu). A csapat ebben az évben lesz 100 éves, és ebből az alkalomból megírtam az egyesület történetét (már amennyit sikerült fellelnem belőle, de így is 300 oldal), de vannak bizonyos hiányosságaim. Tudom, hogy itt háború előtti bajnokságokról cseréltek eszmét, de nekem nagyon kéne az 1949/50, az 1950-es egyfordulós, az 1951-es, 1952-es, az 1955-ös és a csonka 1956-os BLSZ I. osztályú bajnokságok végeredménye. (Ez akkor III. vonal volt). Itt szerepelt az akkor Pesterzsébeti Vasas néven futó gárda.
Ha ezen kívül valakinek vannak infói az Erzsébeti TC, Erzsébeti (Budapesti) Petőfi, Erzsébeti Építők, Erzsébeti Spartacus nevű csapatokról (ez mind ugyanaz az egyesület), vagy az Erzsébeti MTK, Erzsébeti VTK nevűekről azt is nagyon megköszönném.
A visszatért városok csapatainak jó szerepléséről - újra. A napokban találkoztam a visszatért területekkel foglalkozó történész barátommal, és elmondta, hogy néhány lapban több forrást is talált, ami a futballal és jó szereplésükkel foglalkozik. Hat lapot is felsorolt, ezek közül két kolozsvári újságra, az Ellenzékre és a Keleti Újságra hívta fel a figyelmemet (továbbá a megjelenés helye miatt talán a nagyváradi Magyar Lapok is érdekes lehet). Ő persze nem sporttörténész szemmel nézte át e lapokat, de elmondása alapján érdemes lenne kijegyzetelni őket. Ősszel-télen meg fogom tenni.
