Szerintetek II. Rákóczi Ferenc miért nem fogadta el a lengyel koronát?
Kétszer is fölajánlották neki a lengyel koronát és megválasztását az orosz cár is támogatta, ő mégsem fogadta el. 1711 és 1712-ben Lengyelországban maradt, azt remélve, hogy a katonai helyzet még megváltozik ahol a főurak kitüntetett figyelemben részesítették. Ez idő alatt inkognitóban, Sáros grófjaként Danckában lakott.
Én csak a véleményre voltam kíváncsi, szerintem akit érdekelnek a várak azok hallottak Neuschwansteinről. Azt nem tudtam, hogy a helyén volt már egy vár. Azzal viszont vitatkoznék, hogy II. lajos nem volt hangyás. Többek között éjszaka csinált mindent amit más nappal, mindent a Lohengrin stílusnak rendelt alá, végül belefojtotta magát és az ápolóját a starnbergi tóba. És anyagi csődbe vitte Bajorországot. A 8 mázsás aranytrón már túl sok volt.
Gyorsan utánanéztem, mert nem az én Kárpát-medencei "vadászterületemhez" tartozik ez a helyszín.
Azt írják, hogy a hegyen egy középkori várrom búslakodott, aminek a helyére húzták fel II. Lajos bajor király utasítására a pompázatos új várkastélyt. Tehát a sok száz éves EREDETI épület helyre egy ÚJat.
Ezzel a számomra véget is ért a történet, ugyanis nekem a régi, a valódi középkori históriával rendelkező épületek a kedvenceim, a kutatnivalóim és nem az utánzatok. Pont mint az érméknél: inkább megveszem a peremsérült, de sok száz éves múlttal rendelkező valódi régi pénzt, mint egy csillogó-villogó modern utánveretet.
A legújabb kutatások szerint II. Lajos bajor király, az építtető nem volt őrült... csak vármániákus teszem én hozzá.
Hát, ahogy elnézem az új valamivel lakájosabb lett. Megértem a tulajdonost, nem egy jégverem múzeumban akart lakni ahol rovarok és egerek is használták a lépcsőket (meg máshol is közlekedtek). A rovarok stb.
Véleményem szerint az Osztrák-Magyar Monarchia idejében a külföldet járó arisztokrácia egyes tagjai, bejárván a nyugati országok épségben megmaradt vagy éppen akkoriban a purista felfogás szerint újjáépített rezidenciáit, szerették volna a saját birtokukban lévő épületeket is így felújítani.
A pénzükért kényelmesen lakható valamit akartak.
Ez valóban így van. Az akkori időkben -- 1800-as évek második fele -- ez elfogadott volt.
V roku 1939 zámok a k nemu patriace pozemky kúpila firma Baa. Na základe Beneových dekrétov po vojne pripadol jej majetok tátu [8].
O pä rokov neskôr, dňa 9. mája1950 zámok vyhorel. Na náklady tátu sa odstránili následky poiaru a previedla sa celková obnova zámku. Súčasne sa rozhodlo, e tu bude zriadené múzeum, ktoré je súčasou Slovenského národného múzea. Zámok bol v roku 1970 vyhlásený za Národnú kultúrnu pamiatku. 42 rokov po smrti Jána Frantika Pálfyho sa teda splnilo jeho prianie, aby sa zo zámku stalo múzeum prístupné verejnosti.[4]
Milyen cipőgyáros? Ezt a teljesen hamis információt honnan vetted?
A bajmóci várat, mint családi örökségét gróf Pálffy János tulajdonos utasítására építették át az ő kényelmi szempontjainak igénybevételével. Például vízvezetéket szereltek fel a várban. A grófot a várbeli kriptában temették el, amikor 1908-ban meghalt. Hatalmas vörösmárvány szarkofágja megtekinthető, amikor belépőjegy ellenében körbevezetik a várlátogatót a Loire-völgyi francia várkastélyok mintájára átépített műemlékben.
1889 1908 között Gróf Pálffy János tulajdonos utasítására Hubert József budapesti műépítész a francia kastélyok mintájára nagymértékű átalakításokat végzett Bajmóc várán. Az évtizedekig tartó munkálatok az akkoriban hatalmas összegnek számító 2 millió aranykoronát tettek ki. Ugyanez történt meg a másik Pálffy vár, Szomolány esetében is. Az építkezések a korszakra jellemző purista stílusban történtek meg.
Magam elé képzelem az 1658-as eseményt, amikor a gyulafehérvári székesegyházba berontó török meglátja Hunyadi János szarkofágjának oldalán lévő kőfaragásokat.
Magyar lovasok török foglyokat hajtanak.
Na ezen aztán a törökünk alaposan felhúzta magát, fegyverével {buzogányával?} szép sorban leverte a magyar vitézek fejét, persze nem nyúlva a törökökéhez.
Ilyen formában látható most is a Hunyadi-szarkofág:
Természetesen nem Neked szólt! Pedig ebben semmi lenézés nincs. A gót katedrálisokat sem építőmérnökök tervezték,hanem jóféle pallér mesterek. Ráadásul nekik nem voltak 3D tervező programjaik és más mai csúcstechnikás kütyüjeik,mégis maradandót alkottak. De milyeneket!
Ha lesz valami Visegrádnál és Salamon toronynál, elhiheted,hogy el fogják rontani.
Pár éve csak beszélnek a Salamon torony felújításáról,de már akkor benyögték, hogy nem lehet megszabadítani a több emeletnyi vasbeton szörnytől. Ugyan miért nem? Talán nincs kedve az illetékes szakembereknek agyalni a megoldásokon? Ez sokszor probléma! FBAD topik társ már nem egyszer leírta itt,hogy amikor hozzá kezdtek Regéc kitakarításához, bizony a "szakma" képviselői így reagáltak: minek kell ehhez hozzányúlni? LUSTASÁG, ÖNZÉS,SZAKMAI FÉLTÉKENYSÉG!! Nagy tisztelet a kevés kivételnek!
Mit tennék a Salamon toronnyal? A kiromlásból kibontanám a betont,de még a stílus idegen kocka köveket is. Téglacsíkkal elválasztva mehetne fel a tört köves falazat. Elszórtan mehetne bele tégla is,jelezve ez már nem eredeti falazat. A belső tereket is újjá építeném a lenyomatok és a Schulek féle felmérés alapján. Fent meg gótikus magas tető! Ennyi! Lehet ezen évtizedekig agyalni,de minek!?
Én ezzel teljes mértékben egyet értek,ha egy új épületet terveznek! Akár még új stílust is teremthet egy tehetséges építész. Más viszont egy műemlék épület,aminél törekedni kell az eredeti kinézetére.
"Véleményem szerint Schulek több ponton is nagyot hibázott a Salamon toronynál "
Schulek ugyan asszonynak szegről-végről rokona volt (természetesen nem ismerték egymást), de nekem az a véleményem, hogy az építészek meg vannak győződve róla, hogy egy építmény amihez hozzányúlnak a terveik alapján az ő egyéniségüket és tehetségüket kell, hogy messziről hirdesse.
"A történelmi Magyarország területéről ilyen átépítésben részesültek Bajmóc, Szomolány és Trakostyán várai."
Az itt leírtak nem föltétlenül egyeznek a saját véleményemmel. Személy szerint azt hiszem, hogy a fenti épületek új tulajdonosai - Bajmócnál egy cipőgyáros - nem lelkesedtek a régi formájú várakért. Ők sok pénzért megvették az építményt és a pénzükért kényelmesen lakható valamit akartak. Ilyen lett.
