"Szóval nem látom, Obama hogyan is törölte el az emberes űrprogramot. Ha nem tesz semmit, akkor dőlt volna az egész rá a NASA-ra. Mindenki rinyál, hogy még mindig ugyanazt a technológiát alkalmazzuk, mint a hatvanas években, és tapodtat sem léptünk előre, de amikor végre valaki azt mondja, hogy induljunk el előre a körbe-körbe járás helyett, akkor meg azabaj."
Ne várj vele addig, a körmeid meg pláne ne rágd az izgalomtól.... :) Máshol már ilyen cikkek mennek:
"SpaceX is planning to launch their first Falcon 9 rocket no earlier than May 11, but the flight could slip until at least late May as the Air Force continues reviewing the private booster's destruct package"
Szóval at least late May, de akkor meg már ideje nyaralni menni, szóval nyugi, minek sietni? A NASA hivatalosan is kiadta az új irányt, nem az a fontos, hogy űrhajózzunk, hanem hogy serényen készüljünk valami távoli, ködös feladatra. A SpaceX ennek önerőből is nagy szakértője volt, de most Elnöki felhatalmazásuk is van hozzá.
"SpaceX has already booked 32 flights on its Falcon 9 booster and seven launches of its smaller Falcon 1 rocket. The first Falcon 9 rocket is targeted to launch on a test flight on May 8."
Egy hét múlva kérek egy gerion elemzést a helyzetről!
Sőt én látok összeföggést azzal a korábbi kísérlettel is, amikor automatikus megközelítést és kapcsolódást gyakoroltak egy műhold páros segítségével, majd ezután robotizált szerelési munkálatokat szimuláltak.
"Szerintem ez már csillagháborús kategória (lesz ha összejön)"
Erről olvastam egy DARPA tanulmányt, hogy úgy képzelnek elegy ilyen gépet. Ami már a mostani űrsiklókat válthatja fel majd 2025 környékén.Hogy a gépnek lesz egy több lépcsős hajtóműve aminek az alapját az SR-71 képzi és amikor eléri a megfelelő sebbegéset átvált scramjet-re és külön lesz egy rakéta hajtóműve amivel kiszakadhat a légtérből. Amúgy érdekes, hogy a HTV 2-nél a hajtóműveket míg az x-37b-nél minden új cuccot kipróbálnak ami egy leendő új űrsiklóhoz kell. Talán van valami összefüggés köztük,
A nemrég felbocsájtott kémhold a nemrég Szojuzzal indított Kobalt-M műhold . Ez a "klasszikus" filmre dolgozó kémhold alacsony pályával és pár hetes élettartammal.
A kozmosszal indított Parus műhold az egy kommunikációs műhold magas pályával, pár éves élettartammal . A vevőantennáival természetesen lehet bizonyos mértékű elektronikai felderítést végezni, mint minden más kommunikációs műholddal.
Az hogy az teljes 24+6-os kiépítéshez képest a Glonassz 21+2, vagy 20+2 állapotban van, a lényegen nem változtat. 17 felett már három műholdas megfelelő rálátás van. 2007-óta ütemesen mennek az indítások, az idén további hat műhold megy fel, egyet meg várhatóan kivonnak.
A Glonass kapcsán az oroszok kommunikációja lehet félrevezető, mert évek óta minden indítást úgy kommentálnak, mintha már csak 1-2 műhold hiányozna és kész vannak. Ettől alakul ki az az érzés, hogy építjük a cocializmust, de sose készül el.
Amúgy a Glonass rendszer számolásában vannak "könyvelési trükkök" is. A 716-os számú műholdat például úgy aposztrofálják, hogy "karbantartás alatt áll", de mivel itt a jelgenerátor meghibásodása a "karbantartás" oka, nagy kérdés, a Földről mit lehet érte tenni.
Két további műholdat "tartaléknak" minősítettek, bár ilyen van a GPS-rendszerben is, ez egy fokkal hihetőbb.
Láttad a "Johnny English" című Mr.Bean filmet? Szerintem szenzációs, és Rowan Atkinson sem annyira reménytelen idiótát alakít szerencsére. Na, ebben van egy jelenet erre, valahogy így:
Johnny igyekszik adni a nagymenő dzsémszbond titkosügynököt, és egy kérdésre éppen ezzel a nagystílű válasszal legyint: - Ha ezt elárulnám, meg kellene, hogy öljem magát. A nő akinek mondta, nem hisz neki, és cinikusan-fenyegetőn: - Na, azt próbálja meg! Johnny sanyarú, Mr. Bean arcra vált vissza, és elmegy egy italért.
"A nemrég felbocsáltott orosz kémműhold élettartama pár hét lesz, mivel ez a sorozat még filmre dolgozik."
Ez az infod honnan származik? Én azt olvastam erről az indításról, hogy egy Parus sorozatú katonai kommunikáció műhold:
"Published: 2010 April 27
A Russian rocket launched a classified payload from Russia's northern cosmodrome Tuesday.
A Cosmos-3M rocket lifted off from Pad 1 at Site 132 in Plesetsk on April 27, 2010, at 05:05 Moscow Summer Time. The spacecraft was expected to separate from the upper stage of the launch vehicle at 06:08 Moscow Time, while out of range of the Russian ground control stations. According to the Russian space forces, Titov test and control center succesfully established contact with the satellite at 06:41 Moscow Time on April 27.
The payload was officially identified only as Kosmos-2463, but it is believed to be a Parus spacecraft for military navigation and communications.
According to this month's statement by the commander of the Russian space forces Oleg Ostapenko, the current mission would one of three last launches of the veteran Cosmos-3M launch vehicle."
A Glonassz 2001-ben érte el a mélypontot 7 aktív műholddal. A visszakapaszkodás 2004-től indult. 2007-ben 13 db aktív holdjuk volt, 2009 végén 19. 2010 március óta 21 aktív hold van a rendszerben.
Augusztusban és novemberben megy még 3-3db. Ezekkel már teljes globális lefedettség lesz. Ezek még M sorozatúak 7 éves névleges élettartammal. Az év vége felé tervezik az immár 10 évesre tervezett élettartamú K sorozat tesztrepülését.
A nemrég felbocsáltott orosz kémműhold élettartama pár hét lesz, mivel ez a sorozat még filmre dolgozik.
Ebben a számban benne vannak a döglött műholdak, a földre visszazuhantak, a még fel sem lőttek, ja és az orrkúpok is. Kozmosz százvalahányezer, vagy hol is tartanak?
"A Russian carrier rocket orbited a military satellite on Tuesday at 6:08 Moscow time (2:08 GMT), a spokesman for the Russian Space Forces said.
The Cosmos-3M rocket lifted off earlier on Tuesday from the Plesetsk space center in northwest Russia.
The military satellite is a new addition to a Russian network of about 60-70 military reconnaissance satellites."
Szerintetek, látva az orosz saját, azaz nem bérindítások nem túl nagy számát, és a műholdak páréves élettartamát, elképzelhető, hogy az oroszoknak lenne 60-70 aktív katonai felderítő műholdja....? Még a Glonass-rendszert sem tudják összehozni, évente küldenek fel párat nagy lelkesedéssel, de az összdarabszám csak nem akar nőni mindig 20 körül mozog.
Önmagában egy küldetésre inkább egyszeri tankert érdemesebb felküldeni.
Az első ilyen depó ha lesz egyáltalán akkor valószínűleg a későbbi mélyűri hajókon használt üzemanyag-tároló rendszerek demonstrációjára fog elsődlegesen szolgálni.
Okosabbak akkor leszünk, ha eldől hogy pontosan milyen architektúrát és milyen időrendben terveznek, és hogy mik ennek az 5 éven belül megvalósítható elemei.
Egy küldetésre nem hiszem, hogy értelme lenne. Példádban a különbség, hogy 2 db 80 tonna vagy 2 db 90 tonna HLV indul-e LEO-ra(ról). Akkor már legyen 3 db 50 tonna és megúsztad a HLV fejlesztést, épp csak végre kell hajtani az upgrade-eket az Atlashoz vagy Delta-hoz. Ennél viszont mégiscsak tutibb lenne olyan HLV család, ami 50-150 tonna LEO-t tudna modulárisan.
Mi értelme lenne egy emberes aszteroida küldetésnek ? Újabb milliárdok mennének füstbe, mert jönne egy újabb elnök, aki törölné az egészet. Itt van a Hayabusa, meg a Rosetta. Ezeket tovább fejleszteni, samplereturn-osítani őket, a keringő egység meg maradhatna a szikla körül egy darabig. Egyetlen küldetésért nem éri meg ( gondolom), sok aszteroidára menni, meg idővel megint törlés gyanús eset. Persze jó lenne megérni, csak legyen már egy olyan ötlet, amit végig is visznek.
Nem tudom hogy miféle HLV-Depó vitát képzelsz bele az írásaimba, de erről szó sincs. Egy módszer alkalmazásának lehetőségéről írtam.
Szemléltető példa: Egy féléves hatfős Földsúroló-aszteroida küldetéshez:
1.Ha egyben akarjuk indítani akkor 140-145t LEO HLV kell.
2.Ha nincs pénz (márpedig nincs) ekkora dögöt kifejleszteni és üzemeltetni, akkor a jelenlegi NASA költségvetésből:
2A. Két darabból kapcsolja össze a kémiai NEO űrhajót, ekkor 2db 90t LEO képességű HLV kell.
2B. Egy darabban indítja a NEO űrhajót és LEO-n telitankolja egyszeri tankerből vagy depóból. Ekkor 2db 80t LEO képességű HLV kell.
A depó előnye ezen belül csak az, hogy ott marad és újra feltölthető.
Látható hogy nem a szent grál. Soha nem is írtam ilyesmit. Ez csak egy lehetséges módszer a hordozórakéta méretének további csökkentésére legyen az EELV vagy HLV
Elég sovány eredmény. Még mindig jobb, ha lenne HLV-nk és azzal megoldanánk üzemanyag mennyiség problémáinkat. HLV segítséggel, ha jól emléxem 40 tonnát tudnánk Mars felé indítani. Ha ennél több kell, legyen több HLV!
Igazából a depó létjogosultságát csak akkor tudnám elfogadni, ha egy seregnyi LEO és GEO aktivitás lenne kisebb járművekkel és akkor mint valódi MOL (na jó, esetleg ÖMV vagy Shell) kút működne az újratöltésekhez. Most még ez is futurisztikus.
Nagyobb küldetés: elképzeltem, hogy több lépésben viszünk fel üzemanyagot - nyilván tárolótartályokban. Ha az űrhajó úgy van megoldva, akkor ezeket a tartályokat rá lehet dokkolni, és mitán kifogytak, el is lehet "dobni" (lekapcsolni), és így egy több lépcsős űrhajót lehet készíteni. Nyilván technológiai problémákat felvet (súlypont, lekapcsolhatóság), de ha nagyon kémiai-abn gondokozunk, akkor akár szükség lehet ilyesmire.
Igazad van, nem egészen azt írtam le, amit gondoltam...
Szóval. A -13 után a CSM bevethetetlenné vált, viszont a Saturn nem. (A human rating irreleváns, hiszen nem volt más emberes hajó.)
Ha a Saturn rendelkezett volna egy szabványos interfésszel, akkor bármilyen (emberes vagy embertelen) terhet felvihetett volna a CSM rendbetétele alatt. És persze ha ez igény lett volna.
Modernre lefordítva, ha a hordozót is és a terhet is szabványos interfésszel alakítod ki, nem függenek egymástól, és az egyik kiesése alatt a másik használható marad. Illetve, ha a hordozó csak részlegesen esik ki (vagyis elveszti a human ratinget, de repképes marad), akkor is vihet ember nélküli terhet.
Ez a teher lehet akár üzemanyag is. Nagy üzemanyagigényű küldetésekhez szükség lehet arra, hogy több részletben kerüljön fel a lötty. Egyébként szerintem is életszerűbb az, hogy nemzetközi összefogásban meg fel az üzemanyag, és ezzel fizetnek az emberes küldetésben egy helyért.
Ja igen, a kis gravitáció pedig arra csábít, hogy magas struktúrákat készítsünk.
Speciel a Holdon _lényegesen_ egyszerűbb lenne egy űrlift megépítése. Nincs légkör (-i drag), alacsony a gravitáció, ... Ördög és pokol! A Holdnak túl alacsony a forgási sebessége, és így túl magas a Hold szinkron pálya (kvázi nem is értelmezhető, ha jól sejtem...).
Na mindegy, nagyon magas tornyot azért lehet építeni.
Igen, és Sanghaiban lényegesen sűrűbb alevegő, mint a Holdon. :) És a gravitáció is kisebb (bár a lebegtetésre fog az elhanyagolható ennyiségű energia fordítódni).
Kamov! Nem tudom, hogy milyen technológiára lesz pénz 20 éven belül. Majdhogynem csak akaraton műlik.
nem csak elektrmágeses kilövősín van meg technológiaként. A légüres tér szinte csábít arra, hogy igen nagy kezdősebességet elérve induljon a felszínről az, amit ki akarunk lőni. És ha ebben nincs ember, akkor a nagyobb gyorsulás sem korlátoz annyira.
