"Ha bölcs hall az út-ról, megragadja és megõrzi; ha tudós hall az út-ról, megtartja, majd elveszíti; ha okos hall az út-ról, nem gyõz nevetni; és nem errõl az út-ról esik szó, ha tán megérti.
A régi vers ezért mondja: "A fényes út sötétnek látszik, az út-on járó eltûnni látszik, az egyenes út tévútnak látszik, a magas erény szakadéknak látszik, a nagy tisztaság szégyennek látszik, a hatalmas erény kevésnek látszik, a növekvõ erény lopásnak látszik, a szín-igazság hiánynak látszik. A végtelen négyszögnek egy szöglete sincsen, a végtelen edény készen soha sincsen, a végtelen zengésnek hangja nincsen, a végtelen képnek formája nincsen."
Az út rejtett és neve nincsen. Egyedül az út vezet és célba fut." Tao Te King (41.vers)
Sok szellemi hagyomány szerint a lélek azért záratott a testbe, hogy evilági "munkássága" során megkülönböztetőképességre tegyen szert. Hogy megismerje a "jót", "rosszat", elválassza a könnyűt a nehéztől, és ne elmerüljön a tapasztalatokban, mert akkor az nem "tapasztalat" lesz, nem belátást fog eredményezni, hanem csak mélyebb alászállást.
"Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyüt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel." mondja Hermész
Triszmegisztosz a Smaragd Táblában.
Igazából nem is "mi" szerezzük ezeket a komolyabb tapasztalatokat, hanem a lélek: sokszor gőzünk nincs róla, nem tudatos a számunkra, de belül érezzük valamiről, hogy ez "használt", vagy nem, hogy kaptunk valami teljesen megmagyarázhatatlan kincset, ami csendesen parázslik bennünk, noha szavakba
nem tudjuk foglalni, s esetleg nem is akarjuk "megérteni"... A lelkünk "érti", ez a fontos. Csak ne csapjuk rögtön agyon az aggyal! :) Ne akarjuk bedobozolni, viszonyítani, definiálni, elhelyezni a töri könyvben, stb. Felesleges. Az más szféra. Üdv!
Tapasztalatszerzes, igen. De mi van, ha beleragadunk a sok "tapasztalatba": esetleg függöseg lesz. Annyian irnak az elengedesröl: csak eppen sajatmagukon nem probaljak ki a receptet. Pedig az lenne a fontos: hogy mas legyek mint ami voltam.....---
hát én lehet hogy szerencsés vagyok,de rám egészen jó hatással van az alkohol:)))
azt hiszem a legtöbben akik a drogokról illetve az alkoholról nyilatkoznak sosem próbálták ki mi az,esetleg láttak más embereket akik a rabjaik voltak ennek...
aztán,én azt tapasztalom,hogy a környezetemben akikkel iszom,megnyílnak az alkoholtól és kedvesek lesznek,szóval abszolút jó hatással van rájuk
én igazából nem tudom hogyan és miért terjedt el a bevett hit,hogy az alkohol rossz,bár a legtöbb könyvben én is ezt olvastam
szerintem sok embernél egy két pohárka alkohol nagyon is jó hatással lehet,ha segít kicsit feloldani az amúgy kemény egót
azzal persze egyet értek hogy enélkül is mennie kéne
de én nem ítélkeznék olyan hirtelen egy-valószínűleg az ember létezésétől fogva létező-dologról
másrészt talán ti is azokról beszéltek akik már alkoholfüggők vagy nem?
Ez a 'bealtatózva szeretkezni' nagyon érdekesnek tünik... :-)
de CSAK AKKOR tud hitelesen szólni róla (meg mindenrôl) az ember, ha kipróbálta.
Nagyon régen nekem volt egy ilyen experiencem, és azt mondhatom, hogy iszonyu volt... úgy tünt (miközben... :-)... hogy próbálok lenni, miközben már egyre jobban nem vagyok... az erô meg vészesen csökken, mígnem kihullik 'a talaj a láb alól', a megfogható az érzékelés dialektikusan uralt határai közül ...
Ha valami lehúz - márpedig az alkohol, nikotin (is) azt teszi - nyilván "tudatsötétülés" lesz az eredménye. Márpedig a sötétség nem világosság...:)
Ahogyan írod is a "tárva-nyitva hagyott ajtóról": a kábult, legyengült tudat megnyílik mindenféle negatív erőknek, amik aztán mégjobban eluralkodnak rajta.
És lesz az egészből egy ördögi kör: már nem lehet tudni ki is iszik egyáltalán,
Az anyagba köt nem elég pontos meghatározás. Olyan dolog, mint elmenni otthonról és tárva-nyitva hagyni a bejárati ajtót. Bízva abban, hogy senki sem akar majd bemenni rajta. Olyan dolog, mint bealtatózva szeretkezni, hogy az embernek nincs beleszólása abba, hogy mi történjen vele és mi ne.
.. csak mert úgy az "igazi"... alkohol nélkül. Szellemi úton jársz, az alkohol (nikotin, stb.) pedig pont hogy az anyagba köt mégjobban. Tehát nemhogy szabadabb leszel Tőle, (minden ellenkező hireszteléssel ellentétben) hanem rab, mégjobban.
