Hogy érted, hogy "Az olcsóbb, cserébe rossz hatásfokú."? Mármint a visszatáplálás olcsóbb, de rosszabb hatásfokú? Miért, ha visszaküldöm a hálózatba, sztem az a legegyszerűbb (nem az előírásokra gondolok), mert akár akkut is töltök, elkerülhetetlen, hogy pl. egy 2-3 napos szeles idő esetén az akkukat már régen feltöltöttem és nem tudok mit kezdeni a feles energiával, és el kell fűtenem cekászokon, mert mást nem tehetek... ha meg visszatáplálok, akkor bármennyi energiám is van, a hálózaton elfér, mert felhasználja valaki éppen az adott pillanatban, majd mikor meg nekem kell, mert nem fúj a szél, akkor kapok másik elektronokat (nyilván nem a sajátjaimat :D) és a leadott és felvett energia különbségét kell csak fizetnem. Ebben az esetben az én olvasatomban, nem fordulhat elő olyan eset (kivéve áramszünet), hogy mit kezdjek az energiával. Javíts ki, ha hülyeséget mondok, vagy elkerülte vmi a figyelmemet!
"...villanymotorral hálózatra visszatáplálást. Az olcsóbb, cserébe rossz hatásfokú." A hálózatra táplálás módszerei közül a létező legnagyobb hatásfokkal a közvetlen szinkron-, utána a közvetlen aszinkron generátoros bír. Ennél csupán 1 hajszállal gyengébb az akár 97 %-os hatásfokot is elérni képes trafó nélküli inverteres visszatáplálás. Az összes többi megoldás valóban rosszabb ezeknél. A motoros változatoknál a rákapcsolódás, fordulattartás és lekapcsolódás megvalósítása kritikus. Házi megvalósítása nem ajánlott.
Korábban kérdeztél lassú fordulatú motorról, amivel ilyen visszatáplálás egyszerűen megvalósítható lenne. A lassú forgású mennyezetventillátorok motorjai ilyenek. Biztos emlékeznek rá az öregebbek: Irodákban, műhelyekben lógtak a mennyezetről hatalmas alumíniumlapátos ventillátorok. Azokban is lassúfordulatú külsőforgórészes motorok voltak, 100W teljesítménnyel és kb ugyanannyi fordulattal.
Mult heten meregettem egy hangszoromagnest (eredetileg Phlillips tvben volt). Feluleten merve 0,18 T 8mm-re a felulettol 0,032T. A tekercsben levo tererot a magnes es a vasmag kozott levo legres hatarozza meg.
A napelemes rendszert lehet olcson epitenni, DE a rendszert nem europai kereskedoktol kell venni! A 230W-os napelemtablakat kozvtlenul a kinai gyartotol vasarolva mar 100k HUF/db alatti áron meg lehet kapni. Sajnos a zold eleg durva hivoszo, ezert az europai forgalmazok 30-80%-os haszonkulccsal dolgoznak.
A nagyfeszultseggel azert nem mokolhatsz otthon szabadon, mert ez esetben konnyen borton lehet belole, ha valakit agyonut.
Annyira nem lehet rossz a hangszórómágnes, ha 2-3cm-re lebegnek egymás felett papírcsőre húzva. 50Ft/db áron nekem is megérné. Sajnos én nem találok környékünkön.
Szia Gyula20. Én teljesen egyetértek azzal amit írsz. Csak sajnos az anyagi körülmények sokunknál korlátozott, és a napelem bizony nem olcsó. Én is azért ajánlom mindenkinek a légmagos generátort, mert az a pár Watt ami van abban a kis szélben az ne az áttételezésre, gerjesztésre, vasveszteségre stb. menjen el. Te már szerintem tapasztaltad, hogy a kicsi befogott felület csak haszontalan forgó játék. És aki szélgenerátort akar építeni, az először 1 évig folyamatossan mérjen szelet, utána számoljon, és a veszteségeket ne feledje ebből levonni.
Hangszóró mágnes: 60 / 24 x 13 Rögzítő erő :38 N ár: 570 Ft / db Ez eléggé használt méret, a roncstelepen kb 50 Ft / db. Ismerősök lomjai közt is találtam ezt a méretet. Az elektromágnes húzóerejének képletét felhasználva a mágnes 0,2 Tesla-t tud. Ez nem sok, de érdemes megnézni, ezt az értéket hogyan csinálja. Az erővonalak útja a levegőben szerintem a mágnes magasságával egyenlőnek vehető. Egy vasmagos tárcsagenerátorba beszerelve mit fog csinálni? Mert ott az erővonalaknak kétszer 2 mm-t kell átvinni, meg egy kis vasat, miközben kétszer átmennek a mágnesen. Bár először azt kellene tisztázni, mekkora Tesla értékkel kell számolni a szélgépes generátornál, ha a vas lemezelt szénacél. Tud erre valaki egy jó értéket? Nagyon megköszönöm a választ.
Ezért járom körbe, egyelőre egyetlen mágneses csapást nem tettem :-) csak töprengek, hogyan érdemes. A magasabb feszültség kérdése nemrég jött elő, és még nem döntöttem, de hajlok felé, és amit írtál, az rendben van. Azt mondjuk nem tudom, hogy bárkinek mi köze van hogy én hogyan rázatom meg magam a tákolt generátorommal, ha az az én birtokomon belül marad, tehát senki mást nem tud veszélyeztetni? A szigeterőmű kérdését is vágom, hogy ha mondjuk azért van áramszünet, mert démász szakaszol és lekapcsolt minket, hogy tudjon dolgozni, és erre a villany nélkül maradt szakaszra én elkezdek termelni, az elég nagy gáz lenne, mert ők nem számítanak a "kóborvillanyomra"..
Az én büdzsém nem 1.5milla, így tehát a megtérülést sem így kalkuláltam eddig... ha "papíros" tehát visszatermelős invertert veszek, akkor az egész kb 800e-ből jön ki, ha nem akkor olyan 250e körül, de akkor meg akkuk kellenek, ami megint sok.
Itt billegek most, hogy "akku vagy nem akkuk... ez itt a kérdés.."
Olvasva Gyulát, hát nem tudom.. nekem a napelemmel csak az a gondom, hogy az a 2.1KW névleges rendszer az sok-sok...sőt nagyon sok millió, mert egy ilyen teljesítményű napelem az kb. 2-3millió (beszerzési forrástól függően) és ehhez megint csak kellenek az elektronikák, meg még sok +. Az én véleményem, hogy a mi fogyasztásunkkal számolva 15-20 év alatt térülne meg, és mivel már 40 éves vagyok.... hát nem tudom nekem érdemes-e.. A szélgenerátor meg bekerülési költségét tekintve jóval kevesebb, DE csak azért mert lehet "fusizni". Napelemet csak venni lehet, de generátort lehet házilag is csinálni.
Szia Gyula20! Ne haragudj de nem tudok veled 1-et érteni. Pontosan tegnap tettem fel a szélkereket az oszlop tetejére és míg a széltérkép azt irta szélsebesség 0km/h, addig az én szélkerekem kb 60-80f/p-el pörgött. Tudom hogy hihetetlen amit írok de igaz. Tettem fel 1 videót, nem igazán lett jó mert már késő du. készült de a lényeg érthető és látható. Megkérdezhetem mennyibe van eddig a napelemes rendszered? Nekem a kerék és az öszzes többi nincs 10-be. Nagyrészét megoldottam az otthoni dolgokból. Ha késziteni kell 1 generátort akkor sem leszek az inverterrel összesen 150-nél többe. Nekem ez kb fél évi számla. De legyek nagyvonalú és legyen 1 év. Neked visszajön 1 éven belül amit rá költöttél? Szerintem nem . Szerintem inkább próbálkozz előtte gondolkodni és csak utánna szélkereket késziteni, ha eddig minden csak kudarcba fulladt nálad. Nézd meg a videót, nekem csak ez az első de nem hiába vesződtem vele.
Bocs az ősziteségemért, és nem megbántani akartalak ezzel a pár sorral.
Huh, még a gyors döntés előtt, jó pár dolgot tisztázni:
A törpefeszültségűnél magasabb feszültségű rendszerek építésénél, előírás, hogy a rendszernek és annak minden elemének életvédelmi tanusítvánnyal kell rendelkeznie. Ez nagyjából kizárja a sufnibuherálást, hacsak nincsenek jó kapcsolataid a hatóságnál. Egy nagyfeszültségű rendszernél meg kell oldani, hogy a generátor biztonsággal leállítható és a leválasztható legyen. Nem túl mókás egy 15 méteres oszlop tetején jiggelni, ha mégiscsak beindul a generátor szerelés közben.
Az akkumulátor hidegen hagyja őket. Nekik csak az a fontos, ha már zajt viszel a rendszerükbe, akkor azt előírásosan tedd, és ne öld meg az embereiket.
Viszont ha sok akkumulátort halmozol fel egy kupacba, akkor ismét előjönnek a különféle betartandó dolgok. 8-10 akksi folyamatos töltésben rendesen tudja termelni a hidrogént, rossz szellőzésnél ajtóstul megy ki az ember egy szikrától.
1.5 millás befektetés (ha tényleg komolyan gondolog a visszatáplálást) a 36 forintos átvételi árral számolva 41,6 MW letermelése után lesz nullszaldós. Ez még folyamatos csúcsüzemben (3kW kimenő villanynál) 579 nap. Az egyetlen bökkenő csak az, hogy ilyen szituáció a mesében nincsen. Viszont ekkor még egyetlen W-ot nem használtál magadnak.
Köszi az előző kérdésemre kapott gyors válaszokat. Van még egy kérdés: Én úgy fogom feltenni a szélkereket, hogy a tengelyen tudjon forogni és tengelyirányban elmozdulni. Egy rugó fogja a széllel szembe előre tolni egy ütközőre. Kis szélnél szépen fog üresben forogni az álló tengelyen. Ahogy nő a szél, a forgás gyorsulni fog, és a rugót összenyomva elkezd szél irányba a tengelyen hátrafele mozdúlni. Egy adott fordulatnál és hátramozdulásnál összeér a tengely és a lapátok menesztő eleme, és a szélkerékkel együtt elkezd a tengely is forogni, na meg a generátor is. Egy ilyen elképzelés működni fog? Jó lesz ez kissé "hisztis", nehezebben induló generátorhoz? Most jó lenne sok választ kapni.
Igen, valóban igazad van, ma nálam a 2,1 kW-os névleges teljesítményü napelem rendszer kb. 30-40W -ot termelt.
Ez igaz - de az is , hogy a jobb nyári napokon / ez az idei évben bőven volt /
19-20kW/h -ot.
Ez nem jó megközelités ,a viszonylag" nagy" nak nevezhető szélkerék talán egy év alatt nem termel ennyit!!!
Ez nem konstrukciós hiba , hanem országunkban nincs szél . bárhogyan is erölködünk, ettöl nem változik meg , talán jobb is, senki sem szereti a folytonos huzatot.
Ezideid talán több száz embert sikerült lebeszélnem a szélkerék építésről , meggyözödésem az , hogy fajlagos energia mennyiséget számolva a napelem kiépítésének költsége fele , negyede a szélkerék által termelt energiának, illetve a rendszer kiépítésének.
A földközeli / 10-15 m magas / szélkerék egy jó játék, de nem több !!!
Több éve kisérletezek vele - tudom, hogy sohasem tud számottevően besegiteni egy családi háztartásba.
Álmodni jó vele !!
Nem hiszem, hogy szerényke országunkban annyi áttéttel rendszerrel és generátorral kisérletezett valaki mint amennyivel már próbálkoztam , számottevő eredmény nélkül.
Alapvetően, lehetséges, hogy ismétlem magam a " széltérkép " szerint nálunk
1,5-2 m/sec. átlagszél van.
Méréseim szerint , több éves infó nincs 0,5 m/sec az átlagszél .
Egyébként mindenki maga dönt, a szélkerék építés egy kreativ játék - de sohasem hozza a megálmodott teljesítményt.
Üdv: Gyula
Egyébként benézhetnél , már több mint egy éve hőszipkával melegítek .
Én laikusként azt mondanám, hogy amennyire pontos a forgó/állórészed, tehát nem üt, lehet minél közelebb, DE én figyelembe fogom venni, hogy mikor a csapágyak kezdenek kopni, lesz lógása, és akkor már üthet, és összeérhetnek! Tehát 2-3mm-t biztosan fogok hagyni a biztonság kedvéért, nehogy tönkretegye a tekercseket.
Köszönöm szépen mindenkinek, nem válaszolnék egyenként.
Valami ilyesmi felé hajlottam én is, hogy akkor legyen a 180-400v közötti tartomány (szélerőségtől függően), és ebben most megerősítettetek, mert a torony tövébe nem terveznék "akkumulátorházat" télen fűtéssel, meg nyáron hűtéssel, hogy ne kelljen kar vastagságú kábelekkel játszani a nagy áram miatt, hanem akkor egyszerű 220-as földkábellel bemehetek a házba, és oda telepíteném a vezérlő szekrényt. (számolgatok/tervezgetek ezzel a megoldással)
Levelezgetek a DÉMÁSZ-szal, és ma beszéltem telefon is velük, és nem tűntek 7 fejű sárkánynak... több helyen azt olvastam, hogy ne is ábrándozzon a delikvens a visszatáplálásról, de most úgy érzem van rá némi esély, bár lehetnek nem tetsző megkötések, pl. hogy nem lehet akku és visszatáplálás, mert nem kedvelik, félnek a "szigeterőmű" hatástól áramszünet esetén (jogos, de nyilván megoldható, hogy ne legyen ilyen, hanem leváljon a hálózatról az erőmű, ha gubanc van, nekem sem lenne jó felgyújtani a házat, mikor a falu túlterheli az "erőművemet") Amiket találtam a net-en invertereket és elvileg még DÉMÁSZ is elfogadja ezt a típust, és engedi rákötni a hálózatra, az tudja is, hogy áramszünet esetén leválás. (csak elég drága cucc.. de még számolgatok, hogy akku 4-500e-ért, vagy egy 3KW-os profi inverter 4-500e-ért.)
Kis teljesítményre a 12V a legjobb. mert nincs átalakítási veszteség, olcsón kaphatók fogyasztók a kereskedelmi forgalomban. Nagyobb teljesítményre kénytelen vagy magasabb feszültséget használni, és kevesebb áram fűtődik el az egyenirányítás során. Attól is függ, hogy mi a a jobb, hogy te mit szeretnél a termelt árammal. Elrettentő példa: napelemmel akkut tölt, inverter, akkutöltő, kerékpár akkuja. A közvetlen felhasználás a legkevésbé energiapazarló.
48V nem vág agyon ha elkötsz valamit. Ez az egyetlen előnye.
Akkumulátor tekintetében csak nyersz a nagyobb akkumulátor mennyiséggel, mert a felhasználható akkukapacitásod is nő. 10 db 24V 55Ah-s akku 13.2kWh ami egy kisebb családi ház 2-3 napos energiafogyasztása. Vékonyabb drót, több menet, nagyobb kimenőfeszültség. Vastagabb drót, kevés menet, nagyobb kimenőáram. Alapvetően 10A/1 négyzetmilliméter az ökölszabály, ez alapján lehet méretezni a huzalvastagságot. A profi inverterek azért kérik a 2-400V-os bemeneti feszültséget mert macerás több száz ampereket kapcsolgatni
Valaki meg tudná nekem ideologizálni, hogy mi a jobb, egy 48V-os rendszer, vagy egy 200-500V-os? Én is próbáltam összeszedni, hogy kis feszültség nagy áram, drót problémák..stb, de pl kevesebb db akku kell, míg egy nagyobb feszültségű rendszernél, egyszerűbb a 2-300V továbbítása, kis árammal, de több akku kell..stb.
Generátor szempontjából meg vékonyabb drót, több menet a másikkal szemben, DE mi van még? Kihagytam valamit? Melyik "jobb" a másiknál? Mert pl. látok nagyon profi invertert, de az csak a 200-500V-os tartományban működik, míg én eddig 48V-ban gondolkoztam..
Beírtam én is egy hosszú hozzászólásban, de a fórummotor lenyelte. Nem kéne oracover, lehetne sima öntapi oracal, kilépőél, belépőél balsa vagy fenyő, ijesmi. Geometriai elcsavarás nem akadály, tetszőleges rotor gyártható.
Azért a "mi" felhasználásunk nem=egy 20 évre tervezett szerkezettel! Nagyon veszélyes lehet egy elszabaduló rotor (az én esetemben kb 4m átmérőjű), majd mivel a szerkezet kiegyensúlyozatlanná válik az egész nagyon veszélyessé válik. (láttam pár ilyen videót)
Nem mondom, hogy az alapgondolat nem megfontolandó!! SŐT!!! Ha továbbgondoljuk (mert az oracover is pl. nem igazán időjárásálló, lásd napsütésre buggyos lesz, hidegre meg rideg és elengedhet a ragasztó... tehát nem ideális), lehetne CNC-s habmag, ami nagyon pontos, és bármilyen rotorforma kivágható (és nagyon könnyű), majd tényleg valami vékony furnér torzió - felületére ráragasztott fa lemez, mely annyira vékony, hogy felvegye a formát - majd ez után én tennék rá egy üvegszövetréteget műgyantával, és 2 réteg UV álló festéket. Így már kellően szilárd lenne. A rögzítését pedig úgy oldanám meg, hogy a hab magba kell valami szilárd cső pl végig, és ezt is rögzíteni kell a habhoz is, és ezen keresztül mehetnének a rögzítő csavarok. Most csak elképzeltem... lehetne ezen még finomítani, és gondolkozni rajta.
Ha a kapcsolódási pont feszültsége pozitívabb a 3F híd pozitívjánál, akkor azt, ha negatívabb a negatívjánál, akkor azt táplálja. Deltában az áramerősség gyök3-szoros.
Igaz az, hogy ebben a kapcsolásban az egyfázisú terhelést csak az a tekercs táplálja, amelyiknek épp nagyobb a feszültsége a másik kettőnél? A rajzot a vasmagos tárcsagenerátorok nézegetése közben találtam a neten.
A fával ill oracoverrel borított torziózott habmagos CNC-vel vágott rotorlapátot inkább meg sem említem, hadd reszeljenek inkább kézzel fából, mert az az igazi.
Azért ne dobd el a kanalat, Inoxy kolléga elég hamar el szokta igazítani a népeket, dehát ő valóban készített már gépet.
Más kérdés, hogy a hátamon felállt a szőr, hogy egy kilépőél 8 mm-es legyen, dehát ez van.
Te csak ne fogjad vissza magadat, hadd okosodjunk.
Ha mást nem, magánban, de annak nincs teteje, mert több szem(telenkedő) többet lát...:}}}
Néhány oldallal korábban elég gyorsan leszavaztak, ezért inkább csendben maradok. :-)
A fával ill oracoverrel borított torziózott habmagos CNC-vel vágott rotorlapátot inkább meg sem említem, hadd reszeljenek inkább kézzel fából, mert az az igazi.
Nem túl jó a képlet, de segít nagyságrendileg megközelíteni az oszlopot terhelő erőt, vagy a viharvédelem készítésekor az eltolás mértékének megbecsülését:
F = 0,016 * gyorsjárás^0,5 * D^3 * v^2 az adatok méter és kilopond
A fenti képletnek semmi köze a teljesítmény számoláshoz. A tengely irányú erő számolásakor előkerül az állásszög tangense is, ami miatt általánosításkor egy olyan görbe keletkezik, amit én nem tudtam jobban megközelíteni, ennek is örültem, több időt nem akartam rászánni. A szélkerék akkor adja le a legnagyobb teljesítményt, ha a szél sebességét 1/3-ra csökkenti. (Pattantyús 2. kötet 813. oldal). Ezt szolgálják a lapátozások. A lapát számát kisérleti adatokból hozták ki, 1-4 lapátra viszont megvan az egy adott átmérőn szükséges lapátszélesség képlete. Ez nekem excelben megvan. Ha érdekel, küldj egy levelet, átküldöm. Másnak is!
Sziasztok! kicsit más: A mai ködös időben a DS 40 napelemem termelte az ENERGIÁT! üresjárási fesz 16V (nyáron 40-43 V ) terhelve 6 V/ 10mA egész napi "termelése" 562 mWh --hát nem csodálatos ?mikor térül meg--SOHA!
Nem túl jó a képlet, de segít nagyságrendileg megközelíteni az oszlopot terhelő erőt, vagy a viharvédelem készítésekor az eltolás mértékének megbecsülését:
F = 0,016 * gyorsjárás^0,5 * D^3 * v^2 az adatok méter és kilopond
Na, ebben már van lambda, de véletlenül nem D2, és v3 ?
Mert a teljesítménynél ugye így vannak.
Mostmár tényleg elő kell keresni a számolásaimat.
Azt is lehet érezni, a lambda önmagában még kevés, mert a lapát karcsúsága se mindegy, nameg lehet lassújárású kereket csinálni 3, meg 15 lapáttal is.
Nem kell kétségbeesni a FET miatt. Induláskor ilyen áramimpulzusokat produkál, majdnem kapcsolóüzemű módban, de akkor még minimális az áram. Nagyobb fordulaton meg már folyamatosan be van kapcsolva.
Villanyszerelő ésszel egész másképp gondolná az ember. :-(
Dehogy gondolod másképp...
Csak ugye ha ki-be kapcsolós töltéssel megy az akkutöltés, már veszett az energia nagy része.
Azt szerintem Te is világosan látod, hogy stepup/stepdown konverter nélkül nem lehet megúszni.
Mostanában egyre inkább hajlok arra, hogy a generátornál kell egy stepup, ami birka módon fölnyomja a generátor feszét, teljesen szabályozatlanul, aztán viszonylag vékony kanócon a fogyasztás-tárolás-invertálás helyén meg stepdown a kívánt értékre.
Gyanítom, az összhatásfok nem lesz rosszabb, mint ha 50 amperokat akarunk 30-50 méterekre fuvarozni.
Illetve...:}}}
Szóval a szabályozási láncnak a folyamat végéről vissza kell jutnia a generátorba, csak a birkamód feltranszformálást értem úgy, hogy az energiaátviteli lánc vastagáramú része erősen változó feszültséggel működne.
Mindenesetre egyenáramú betétet nem lehet megúszni, attól tartok...
"Terhelve 120 f/p-nél 29,33 V-ot ad. Ez kb.35W." Valami sehogy se stimmel. Korábban magad írtad, hogy 60 fordulatnál 10 voltot ad. Nem írtad, hogy mekkora terheléssel. Ellenben ha rajta a szabályzó, nem lehet rajta terhelés. Máshol azt írtad, 450 fordulatnál ad 70-80 V-ot terhelten. A feszültség a fordulattal lineárisan növekszik. ??? A 120 fordulatnál terhelten mért 29,33 voltot meg milyen műszerrel mérted? Mert ha ott már belép a szabályzó, a tűimpulzusok miatt úgy fog csalni a műszer, ahogy nem szeretnéd. :-( Szabályzó előtt mértél, vagy utána a terhelésen?
Az állandó mágneses generátort ezzel a megoldással simán tudom szabályozni, Majdnem úgy működik mint egy szabályzott gerjesztésű generátor.
Ezzel csak akkor, ha ott ülsz éjjel-nappal, és kézzel optimalizálod a dolgot...
Arról nem beszélve, kögy a köztes egyenáramú betét ( ami lehet jó nagy kapacitású elkó is) nem kikerülhető, onnan meg kapcsolóüzemre kell váltani, mert analóg tartományban fűt a FET is, mint egy ökör az istállóban...:{{)
Mivel tudom, hogy Te fűtesz, hellyel-közzel egyszerűbb az élet, amúgy meg nemigen úszható meg a dolog PIC, vagy AVR nélkül.
Szia! "visszafelé is érvényesnek kéne lennie... talán... vagy a fene tudja" sajna IGEN ...... az általam tapasztalt jelenség : üresjárásban még csak-csak ,--De terhelve a 24V-s motor 6V-s akkuhoz jó...Ez PM motoron /ablktörlő, fűtés , hűtőventi stb. Nem is régen a liftes barátommal megnéztük mire képes a liftben alkalmzott BLDC motor. gyárilag 4,5 kW-s áttétel nélkül emeli a szekrényt/ellensúlyt... generátor üzemmódban --süllyedéskor felgerjed 200V-ig , de 1kW-s fűtőtesttel terhelve --akár 60-80V-t is ad !Az áram azért 10-12A is volt néha....-- ha más kapcsolást választottam /az áram 3-5 A/akkor a fessz nem esett 100 V alá.... kedvenc "törpe"generátoraimon is /5-12V léptetőmotor / üresjárásban lehet feszültséget kapni Pl: 5 V-s motor "lead " 15-20V-s impulzuskat --DE terhelve azért az 1-3V megfogja...
Ahogy láttam "légirépa" kolléga már fejtegette ezt az ügyet, de nekem más a véleményem. Van ilyen "böszme" nagy motor "<a href="http://www.hobbyking.com/hobbycity/store/uh_viewItem.asp?idProduct=5142&Product_Name=Turnigy_80-100-B_130Kv_Brushless_Outrunner_%28eq:_70-55%29" target="_blank">kismotor</a>"
Csak az a gond ezekkel, amit írt a kolléga is, hogy nagyon de nagyon vékony dróttal tekerték meg őket. A 0.2mm-es huzal nem alkalmas veszteség nélküli felhasználásra. Ilyen célre 2mm-es drótból kell tekerni a cuccot, mert nem lesz nagy feszültség, tehát a 48V közeli értékeken, hogy meglegyen a 2-3KW-ot, kell ugye 62A, de ezek a motorok tudnak 100A-t felvenni, csakhogy nem üzemszerűen életük végéig, hanem mondjuk 1-2 percig, majd elfüstölnek, hiszen a kis keresztmetszet miatt hő termelődik, az pedig veszteség, és káros a motorra nézve, mert hűtés nélkül elég a drót. Másik probléma, amit megint csak írtak előttem, hogy a KV érték, ez modellező körökbeni érték azt jelenti, hogy pl. ez a motor (fenti link) 130KV értékű, tehát 1V hatására 130fordulat/perc, ami visszafordítva annyit tesz, hogy ha a szél forgatja pl. 300-as fordulatra, akkor is CSAK 2.3V lesz az üresjárati feszültsége, ez pedig kevés. 48V-hoz 6240fordulat/perc kellene minimum, ezt pedig nehéz lenne elérni egy 4-5m-es légcsavar/turbinalapát-al. Ezek az értékek is számolhatók, tehát, hogy légcsavar átmérő (amiből adódik a max fordulatszám, hogy a légcsavar vége ne lépje át a hangsebességet!!), állásszög, lapátok száma.. stb mekkora fordulat, mekkora teljesítmény szükséges a megforgatásához, és ez mekkora sebesség (jelen esetben szélsebesség) szükségeltetik, de ezek a számolások szerintem csak hasalt értékek, viszont lehet, hogy ki lehet indulni belőle propi számoló Lehet játszani az értékekkel, és megnézni milyen sebesség, és teljesítmény adódik, és ez visszafelé is érvényesnek kéne lennie... talán... vagy a fene tudja
Igen, igen.. pont ezt a részét keresgéltem a net-en, mikor gugli barátom rámutatott erre a topic-ra ;) A helyzet az, hogy repülő-modellezek és pont ilyen neodym állandó mágneses 3 fázisú motorokat használunk, mert nagyon jó a hatásfoka, iszonyat teljesítményekre képes és ezért nézegettem, hogy magát a generátort is megépítem, mert úgy érzem (nem tudom garantálni, csak érezni), hogy jobb lesz egy átlagos autógenerátornál, vagy másnál, illetve akkor én határozom meg minden jellemzőjét.
Az ami kicsit visszatartott, hogy itthon a nagyobb neodym-ek iszonyat drágák, még a "mágnesnagykerben" is, mert vettem már olyan40x20x10mm körülieket játékból (vízvezetékre, gézvezetékre), viszont most találtam egy texasi mágnesgurut és nagyon olcsón adja a 2"x1"x0.5"-osokat, már nem lenne csak a mágnes töbszázezres tétel (ja én egy kb 3KW-osban gondolkozom).
Mechanikai elrendezését pont nem értettem, de így már vlami kezd kikristályosodni, azt nem mondom, hogy értem, de tegnap visszalapoztam itt 2004-ig és elkezdtem olvasni.. nem tudom mikorra érlek be titeket, de igyexem ;) Valószínű, hogy építek egy makettet, motor ugye adott, egy sima repülő brushless 3 fázisú és rotor meg egy repülőgép légcsavar, abból tudok akár 3 ágút is csinálni/venni, így ki tudom kísérletezni ezt a mechanikai túlpörgésvédelmet is, a terhelésessel együtt. (ellenállások rákapcsolgatása)
Levelezgettem már a DÉMÁSZ-szal, de nem túl biztató, ugyan akkor meg olvastam, hogy ELMŰ-ÉMÁSZ területen másképp állnak az ügyhöz. Van ezzel kapcsolatban igazi gyakorlati tapasztalat, hogy óracsere és visszatermelés, esetleg úgy, hogy akku spórolás, mert átadom a felesleget a szolgáltatónak, és ha kell majd visszakérem tőle? <a href="http://www.pannonsolar.siteset.hu/index.php?m=10822" target="_blank">cikk a visszatáplálásról</a>
off szted? :D Miután 48Ft lett az áram és 25% az áfa és a villanyszámlánk azonos fogyasztás mellett a duplája lett...?? nem csoda, ha azt mondom, majd én "csinálok" magamnak villanyt és lesz villanyos bringám, meg villanyos autóm, és otthon is ingyen fog minden működni. on
Ezt hívják úgy, hogy tárcsagenerátor. Jó ideje itt is erről folyik a vita egy kis mágneselmélettel vegyítve. Az emberek nagy része ilyet épít vagy valami dc motort használ, esetleg autógenerátort, a bátrabbak meg villanymotort tekercselnek át. A mechanika fotóján azt látod, hogy a függőleges tengely mellett van a vízszintes tengely, a másik oldalán döntve a farok tengelye. Ez a viharvédelem része, angolosan úgy hívják "furling tail". Youtube-on tengeteg videót találsz róla működés közben. Én is építettem ilyet, csak a nem megfelelő méretezés miatt nem működött. De vannak itt, akik ilyet használnak eredményesen (van aki gravitációval van aki rugóval), nekem most speciel egy felfelé billenő gépem van. Az tény, hogy a szélkerék nem játék, veszélyes üzem, mechanikus viharvédelem MINDENKÉPP kell rá.
Igazuk volt azoknak, akik azt mondták, hogy rossz a képlet, mert nincs benne a gyorsjárási tényező. Logikus volt az észrevétel. Bővebben: Egy adott átmérőjű szélkerék elméletileg azonos teljesítményt ad le különböző gyorsjárási tényezővel. Egy adott sugáron nagyobb gyorsjáráshoz kisebb beállítási szög tartozik. A nagyobb relatív légsebesség miatt nő a profil felhajtó ereje. Ez két komponesre bomlik. A tengely irányú erőre, ami a nagyobb felhajtó erö és a lapát elfordítása miatt elég drasztikusan megnő. A másik komponens, a forgató erő, ami viszont a megnövekedett felhajtó erő ellenére is fura módon lecsökken. Teszi ezt azért, hogy ne változzon a leadott teljesítmény, nagyobb sebességhez kisebb forgató erő tartozik.
Sziasztok, Most találtam rá a topic-ra, és nemrég olvasgatok minden félét a net-en a témában. Ezt ismeritek? http://www.otherpower.com/17page1.html Mi a véleményetek róla?
De így is kiszámolhatod 1m2-re: 1/2*p*v2 ahol p=levegő sűrűsége (kg/m3), v=szélsebesség (m/s) Az eredményt N/m2-ben kapod. Ezt már csaka rotorod felületével kell megszoroznod és megvan a rá ható vizszintes erő N-ban.
Magyarországon 20m/sec-re vonatkoztatva a szélnyomás értéke: 250N/m2. A rotorod által súrolt felületet ismered, így egyszerűen megkapod a rá ható erőt.
Akkor az a bizonyos szélkerék tengely irányú erő. Nem túl jó a képlet, de segít nagyságrendileg megközelíteni az oszlopot terhelő erőt, vagy a viharvédelem készítésekor az eltolás mértékének megbecsülését:
F = 0,016 * gyorsjárás^0,5 * D^3 * v^2 az adatok méter és kilopond
Mostmár legalább értem, miért nincs erről jó adat a neten.
Ha 60 f/p-nél 10 V a terheletlen feszültsége a generátorodnak, 120 f/p-nél 20 V. Ha tartaná ezt a kapocsfeszültséget, az 25 ohmon 20 W-ot jelentene. Terhelve ellenben jelentős mértékben esik a kapocsfeszültség, gyanítom, nem adna többet 10 V-nál, ami ~4 W. Ha elhagynád a szabályzód, annyit vennél észre, hogy nem lassul-gyorsul a kereked, a termelt össz. energia meg talán 1 mWh-val se lenne kisebb. Legalábbis a terhelésen mérve.
A közelben nem zörögnek a rádiók, csíkoznak a TV-k? Mert a FET által az átmeneti tartományban átengedett tűimpulzusok elég durva zavarokat okozhatnak. :-( Semmi kondi vagy zavarszűrőféle nem látszik a rajzon.
120 f/p-ig szabadon forog a rotor. Ez az értelme a kapcsolásomnak.
Ha azonnal terhelném a generátort a 25 ohmos betéttel, akkor kis szélben nem tudna felpörögni a rotor. Ezért engedem forogni, aztán megterhelem, lelassul, megint engedem és így tovább. Így szabályoz.
Még mindig nem válaszoltad meg, mi értelme a kapcsolásodnak. "Én bolyler vizének elömelegítésére használom."
Tehát nem akkumulátor, hanem ohmikus terhelés.
"...nálam egy egyszerú elktronika figyeli a fordulatszámot (pontosabban feszültséget) és kb.120 f/p-nél (ezt egy potival tudom állítani) kezdi el terhelni a rotort."
Az alábbi sorozat ellenállás terhelés esetén tökéletes TSR szabályozást biztosít a generátorodnak:
10 ohm terhelésen: (példa) _1 V, 0,1 W _5 V, 2,5 W 10 V 10,0 W 12 V 14,4 W 20 V 40,0 W 50 V 250,0 W (az aláhúzások a számok elhelyezésére kerültek be)
1. Amíg az akkumulátor feszültségét el nem éri a generátor, addig semmi terhelés nincs rajta. Ha azt eléri, megindul a töltőáram, de nem lökésszerűen 40-50 A, hanem a szél erejének, fordulatszámtartó ill. növelő képessége szerinti mértékben 1-2-3...A. 2. Ami fontos egy ilyen töltésvezérlőnél: Töltöttségi ellenőrzés, söntreirányítás. Túláramkorlátozás. Az általad idézett rajznak egyik esetben sincs funkciója. Az elsőben sem, mert az a generátor felépítéséből és funkciójából következően automatikus. A TSR tartásban meg aztán egyáltalán...
Amit tuutuu állandóan hangoztat, hogy a rotor mindig optimális TSR-el forogjon.
Amíg a rotor nem ér el egy bizonyos fordulatot addig engedi szabadon forogni. Íg y a rotor soha nem áll, hanem opt. fordulatotn forog. (Persze ha van szél)
De én a nagyonsok mágneses figurára gondoltam, és neked se 8 pólusod van.
Az meg, gondolom evidens, hogy minél nagyobb legyen a fesz ( egyrészt, mert kis fordulaton is lesz belőle valami), másrészt meg el kell valamennyire vezetni a villanyt, és a 10-amperok csak a veszteséget növelik.
Ha a tekercsek mind eltérő állásban vannak, mint a rajzomon, nincs 2 olyan tekercs, ami szinkronban lenne. Egyébként ez biztosítja a legegyenletesebb járást.
"A tekercseket milyen szisztéma szerint lehet összekötni?" Nem lehet fázisonként összekötni. Körbe lehet kötni, de mindet önálló fázisként kell egyenirányítani. 36 fázis, 72 diódás sokfázisú hídegyenirányító kapcsolás. Várható teljesítmény 200 fordulatnál 560 W. Max. terhelhetőség kb 2X.
Az elékeltség fogalmát arra értem, ahogyan erbe írta: az egyik tekercs félig a mágnes előtt van, azt húzza, a másik pont fedésben, annak mindegy, a harmadik meg a mágnes után, és azt meg visszahúzza.
Így is lesz recegés, de nem tragikus, és ha jól értem, erbe is a gerjesztett generátor híve, hiszen azt lehet csak úgy szabályozni, hogy az egész rendszer optimális gyorsjárással forogjon.
Most teszek egy kísérletet, hogy kiderüljön, értem-e.
Majd erbe helyreigazít, ha tévedek.
Eggyel korábban írta, hogy akár 8 mágnes is jó 3 mágnespatkóval, és az elékelést is leírta.
Annyit kell még hozzáképzelni, ha több mágnesed van, több "patkód" ( állórészbeli fázistekercsed) lehet, és szigorúan csak az azonos elékeltségi helyzetben levőket, de fázishelyesen sorba is kötheted, nem kell föltétlenül 100 fázisú gépet csinálni.
De mindenképp az azonos szituációban levő tekercsekről , és nyilván olyan polaritással, nehogy kiöljék egymást.
Korábban már emlegettem 1 üres 3 fázisú motort, amiből szeretnék generátort készíteni. Az állórész 36 hornyú, a forgórész 32. 9/8 pólusúra lehet elosztani. Lehetne kisebbre is, de az már nagyon esetlen arányokat adna. A 18/16 meg már túl kicsi. Az állórészen 9, forgórészen 8 pólus az 40/45 fokos osztást jelent. Lemodelleztem. Az ábrázolt mágnesek helyett minden 4. horonyba tekercselt gerjesztőtekercs lesz. Az erővonalrajzon lekövethető, hogy nincs 2 olyan darab, ami egyszerre fogna, így ragadás nem fordulhat elő. Igaz, más okból se. A 36 horony finoman követi egymást, ~2mm hézag van közöttük, a forgórészben pedig csavartak a hornyok, mint az látszik is egy korábbi képen. A program eszközkészlete csak ezt a durva tákolást tette lehetővé.
"Az eredeti tervben (vissza lehet nézni):" Ja kérlek szépen, az már nagyon régen volt. :-( Be kell vallanom, ezt a hosszú hozzászólást, akkor egyáltalán nem olvastam végig. Csak a többiek által untig hajtogatott ragadásra reagáltam. Egyébként 162 mágneshez is el lehet úgy helyezni 8 patkót, hogy mindegyik pontosan egyszerre fedjen mágnest. :-( De ha 8 mágnest teszel és 9 patkót, már minden megoldva. :-)
Azért ez elég érdekes. Az eredeti tervben (vissza lehet nézni):
- megírtam a vasmagok eltolását. Erre valaki beírta hogy túl nagy lesz az indító nyomaték. Erre most meg azt írod hogy toljam el a magokat
- megírtam hogy nagyon sok mágnest fogok használni. Erre valaki megírta hogy túl nagy lesz a rezonancia. Erre megint valaki megírta hogy használjak sok mágnest.
Mi lenne ha el is olvasnánk egymást post-jait és nem mindenki csak a magáét mondaná. :-)
Nem kell sok pólus. Elég 8 db is akár. A lényeg, hogy legalább 3 vagy több általad felvázolt patkót olyan formában helyezel el a korong mentén, hogy 1 fedje a mágnest, 1 félig érje az egyik oldalról, 1 pedig félig érje a másik oldalról. Ha mozdítani akarod, a fedett húzná vissza, de ami felé közeledsz, az húzza magához. Mire készülsz elhagyni a fedettet, addigra a 3-at már elhagyta, az nem húz vissza, de belép a negyedik, ami előrefelé húzza. Ha több a tekercs, ezt akár 5 vagy X felé is szét lehet osztani. Jó elosztásnál meg sem érzed hogy mágnes és vas van a szerkezetben. Nem ragad, mint ahogy szsrobert annyit méltatlankodik miatta. Amire ügyelni kell: A tekercseket nem lehet sorbakapcsolni, mert mind önálló fázis. Mindet külön-külön kell egyenirányítani.
Ha tisztán mágneskorongot forgatsz a nyomatékhullámzásod nulla lesz mert állandó a mágneses tered. Ha mágnesekkel körberakott korongot forgatsz akkor a nyomatékhullámzásod függeni fog a mágnesek fizikai méretétől. Ha a mágnes szélessége összemérhető a horony szélességével, vagy keskenyebb mint a vasmag szélessége (értsd: a horonynál nagyobb hézag van a mágnesek közt) akkor nagy lesz.
Fene tudja, hogyan működne a dolog, ha eltérő tekercs/ mágnesszám lenne.
Ez jelenleg messze meghaladja a képzelőerőmet, pedig nyilván a problémák ekörül forognak.
( Én biztosan nem tárcsagenerátorozok majd, de a dolog erősen érdekel.)
A tekercs és a mágnesek száma eltér. Nálam 12 tekercs és 16 mágnes van. Ez a megoldás már csak minimális rezonanciát okoz még alacsony fordulaton is. A mechanius építményt , hegesztéseket, csavarkötéseket egyáltalán nem veszi igénybe. Teljesen felesleges ezen aggódni. Aki már épített generátort (többet is) mind tudják ezt.
Az egyfázisú generátor, az rázta a tornyot. De a 12 tekercs sorbakötve nagy feszültséget adott. Le kellett szerelnem.
A képlet tényleg rossz! Ezt tényleg eltoltam! Na, valahogy helyrehozom. Az én gyorsjárási tényezőmnél passzolt, és örültem. Jó a logikád, egyértelmű hogy rossz.
Hmmm ezek szerint az a példámban fölvázolt 200 pólus nem elegendően sok? Szerinted mennyi lenne elég a rezonancia csökkentéséhez? 400 mágnes? Csak ahhoz már kellene egy 3 méteres tárcsa. Vagy nagyon pici mágnesek. De tényleg nagyon picik. 10 mm vagy kisebb. Ez nem gáz?
Csak hogy ne érje szó a képlet íróját, máshogy írva: P = D^2* v^2 / 24 A képletet a neten találtam meg, de leellenőríztem a leadott teljesítményből és a lapátszögből kiindúlva. Öt sávban számoltam az erőt, hogy ne legyen nagy difi a csavart lapát miatt. Ez a képlet helyes eredményt ad, nyugodtan lehet használni.
Hmmm...
A gyorsjárási tényező hiányzik, így nemigen lehet jó a képlet, mert a hátrafeszítő erő bizony a gyorsjárási tényezőtől függ...
Engem is érdekel ez a téma, majd a későbbiekben, ha lesz házam én sem szeretnék teljes mértékben az áramszolgáltatótól függni, úgyhogy keresek alternatívákat :D De úgy hallottam, hogy egy szélerőművet nem egyszerű engedélyeztetni... légügyi hatóság meg stb...
Szia Joco 21! Teljesen az én hibám, örülök hogy szóltál. Oda kellett volna írnom, hogy a képlet ökölszabály szerű figura. Valamilyen megfontolásból felírtak egy számsort, majd amit lehetett számszerüsíteni (pl. a levegő fajsúlyát) konkrétan beírták, számoltak, és maradt a " /24 " , de a felhasznált adatok dimenziói eltüntek. Ezért számoltam utána. Az én számolásom excelbe történt, szívesen átküldöm, ha érdekel, és megköszönöm, ha leellenörzöd, így biztosab leszek abban, hogy nincs senki félrevezetve az, aki használja a képletet.
