Minden liter meggypéphez adjunk 7-8 dl vizet, 20 dkg cukrot és 4-5evőkanál tört meggymagot.
Az érett meggyet kimagozzuk, átpasszírozzuk. A vízben az összetört meggymagot 20-25 percig főzzük, a levet sűrű szitán átszűrjük és a lében a cukrot felfőzzük. A főzés közben keletkezett habot leszedjük és a meggypépet hozzákeverjük. Az egész anyagot többször jól átkeverjük, forrpontig melegítjük. Előre elkészített előmelegített üvegekbe töltjük és a tetejére egy csipetnyi nátrium-benzoátot hintünk. Légmentesen lezárjuk és nedves gőzbe tesszük. 25 percig gőzöljük és kihűlés után tesszük a helyére.
Nekem van egy tuti jó présem (Bosch MUM passzírozója). Azon átengedve a magozott meggyhúst tényleg ketté válik a lé a velővel és a szinte száraz héj.Azt lecukrozva szokott a lekvár készülni.
Ez az ivólé egyébként elég édes ebben a töménységben, de felbontáskor még vízzel hígítjuk.
Recept innen (a könyv végén csak régi, zalai, vasi tartósítások vannak!!! )
Gondolom, édes magvút. Olvastam recepteket, amik a befőttekhez is írnak üvegenként 3-4 szemet, de mindenhol kihangsúlyozzák, hogy csak az édesmagvú fajtáké használható fel. (Abban nincs cián.) Én mandulával raktam már el barackbefőttet, de mivel jelentéktelen volt a különbség a natur és a mandulás között, (ráadásul a mandula nagyon drága), maradtunk a natur mellett.
Cefrébe viszont kifejezetten a keserűmagvút írják, nem tom már milyen arányban.
Hétvégén fogunk meggyezni, és szívesen olvasnék minél többféle receptet.
Ha tudok elég palackot szerezni, (egyelőre esélytelennek tűnik), akkor meggylé és meggyszörp is lesz. Ha nem, akor az idén is csak befőttet készítünk.
Eddig még nem sikerült igazán jó meggylekvárt főznöm, pedig más gyümölcsökből jók szoktak lenni. Valahogy elveszíti az üdeségét, pedig a lehető legkevesebb cukorral dolgozom. Lehet, hogy fajtaprobléma?
Cigánymeggyből csodákat lehetne művelni, van is néhány fiatal kis fám porzónak, de itt a homokon még a szokásosnál is apróbbat terem. Iszonyat szaporátlan kimagozni, csak a fele súlyát teszi ki a gyümölcshús. Az asszonyt sem bírom rávenni a magvalására, inkább a nagyszeműből megcsinál tíz kilót, mint ebből egyet...
Ha a meggymagnak lenne mérhető ciántartalma, akkor már rég nem élne senki a mérsékelt égövben. :o)
(Meggyleves, meggybefőtt, stb...)
Egyébként még a tényleg magas ciántartalmú, keserűmagvú kajszik cefréjébe is kell tenni valamennyi magot, ha azt akarja az ember, hogy a pálinkának szintetikus aroma nélkül is intenzív barack-zamata legyen. És ez nem házi praktika, mert ipari méretű gyártásnál is így csinálják.
Nem véletlenül mérik a pálinkák ciántartalmát: van egy megengedett alsó határérték, ami lehet (és van is) bennük, de ennek semmiféle kimutatható élettani hatása nincs! Nem ettől megy szét a piások mája...
Én évek óta teszek el télire meggy-ivólevet. Rostosat.
Ebben (nem térek el az eredetileg ismert recepttől, mert finom...) kiló meggyenként, vagy liter levenként, most nem emlékszem pontosan, 20-30 db meggymagot megtörve meg kell főzni és ezzel az "alaplével" hígítani a levet.
Nem a magtól üt, attól csak kellemetlen mellékíze lesz, hanem a nem tökéletesen irányított erjesztés során a hozzáadott cukorból származó (nagyobb mennyiségben mérgező) metil-alkohol miatt. Ha jól tudom, akkor a meggymagnak elenyésző a cián-tartalma, ezért inkább csak a végtermék ízét rontja.
Amíg megvolt a cigánymeggy-fánk, hasonlóképpen készítettük, de a mi receptünkben szerepelt egy kis vörösbor-élesztő az indításhoz, és kétszer fejtettük.
Csak mert ma kaptam egy e-mailt, közreadom, hátha érdekel valakit (nekem nem esik útba):
Kedves mindenki!
Nagyon kedves ismerősöm, apukája betegsége miatt, mától szüreteli a szülei málnását várhatóan 3-4 hétig. A málnás Diósjenőn van, de ő Vácon lakik. Átvétel ezen a tengelyen lehetséges. Ár: 600,-/kg Akit érdekel, hívja Bircsák Katit 06 20/537 4187 A beérkező megrendelések sorrendjében adják majd a málnát. A málna idén nem volt vegyszerrel kezelve a gazda betegsége miatt, de mi ennek nagyon örülünk. :-))
Kedves neduddgi(én) barátom invitált ide egy másik fórumról.
De ha már a meggybor készítéséről van szó......
Szóval.
Kis elmélet a gyümölcsborokhoz: A gyümölcsökben viszonylag kevés cukor van, 6-8 %. az ebből keletkező 4-5% alkohol kevés ahoz, hogy konzerválja a bort (ilyen kevés alkoholtartalmú borok azonnal megromlanak, vagy tovább oxidálódik az alkohol ecetsavvá.) Ezért a cukortartalmat mesterséges cukor hozzáadással kell növelni !!! Tudni kell, hogy 1kg cukor erjedésekor 6 dl alkohol keletkezik, ezért ha a bor alkoholtartalmát 1 tf%-al akarjuk növelni, akkor a gyümölcslé minden literjéhez kereken 20 Dkg cukrot kell raknunk. (Mivel a gyümölcsök pontos cukortartalma évről évre időjárástól függően változik kicsit, egy pontos recepthez mustfokolót (cukorfokmérőt) kellene használnunk....
Annyi cukrot kell adnunk a gyümölcsléhez, hogy kierjedés után minimum 8-9 Tf%% alkoholtartalma
legyen a bornak. De 10-11tf% alkoholtartalom is jó. Mindenesetre 14 tf% fölé ne menjünk, mert ott már leáll az erjedés. (A cukor is tartósít, és az élesztőgombák alig élnek) 8-9Tf% alkoholtartalmú bor lesz a 12 cukorfokra beállított gyümölcsléből. 10 Tf% alkoholtartalmú bor lesz 15 cukorfokúra beállított gyümölcsléből. 13 tf% alkoholtartalmú bor lesz 19,5 cukorfokú gyümölcsléből.
A másik tudnivaló még (miért kell vízzel higítani a gyümölcslét?) a legtöbb gyümölcslében a cukor-sav arány nem megfelelő, ugyanis kevés a cukor és túl sok a sav. A málna, ribizli, meggy, egres levében különösen sok a sav!!!!!!! A savasság higítása nélkül élvezhetetlen lenne a bor!!!!
Szóval most már tudhatjuk, miért kell a megylét vízzel higítani és cukorral keverni.
A meggybor készítéséhez a legalkalmasabb (íz és szín tekintetében is) a feketére érett cigánymeggy. A meggy szárát letépjük, megmossuk, kimagozzuk. Aki szereti a magokból kiázó keserűmandulára
emlékeztető kesernyés ízt, (sokak szerint ez a meggyborok íz-illatvilágában fontos) az a magoknak az
egyharmadát visszateheti.Csak az egy-harmadát szabad, különben a bornak erősen ciános ízze lehet. Aki nem szereti ezt az ízt egyáltalán , az csak a kimagozott gyümölcshúst használja tovább.
Ezután jön az előerjesztés. (Ez fontos különben ízetlenebb lesz!) Két napig a zúzalékot előerjesztjük, de ezután azonnal kipréseljük. (Késedelem esetén ecetesedés, leromlás mehet végbe.) Majd minden liter léhez 1 liter vizet adunk (a savtartalom beállítása).
És a (már behigított) must minden literjéhez 200 g cukrot adunk. A cukrot 3 részletben kell hozzáadni: először 100g, azután 50-50gramm. Az első részletet préselés után, a másodikat 4 napra rá, a harmadikat már egy újjabb hétre rá. (Ha egyszerre rakjuk hozzá a cukrot, az "tartósítana" ,azaz nehezen lassan forrna ki a borunk, mert az élesztőgombák élettevékenységét gátolja a túl sok cukor.) Az utolsó részlet cukor hozzáadása után 10 nappal-2 héttel készóül el a bor. Forrásához üvegballonba tesszük, "kotyogón" keresztül. A kotyogó egy vízzár, ami megakadályozza hogy a bor levegővel érintkezzen, és ezáltal megromoljon vagy megecetesedjen.
Később ha édesen szeretjük, még megcukrozhatjuk a bort, 5 dkg cukor/ liter.
Nos régen készítettünk megybort (is, szőlőbort is, de az más), de én már 3 éve nem ittam alkohot, úgyhogy emlékezetemet kicsit fel kellett frissítenem egy könyvből, de régen is ez alapján gyártottuk a bort.
Nálam is a fő fogyasztók Anyukám barátnői, és a menyem és barátnői. Vagyis ez inkább női itóka nálunk, azért nem készítem túl erősre. A meggylikőrt én már összeraktam, a napokban ide feltett recept alapján.
Igen, ez is olyan, mint a töltöttkáposzta. :o) Az alap többé-kevésbé ugyan az, de ahány ház, annyi változat. Én is csináltam ilyesmi likőrt, de végülis ez az erősebb pálinkarecept lett kapós a családban. Én a magam részéről nem igazán szeretem sem a likőröket, sem az ízesített pálinkákat. Csak megcsinálom, aztán a többiek szavaznak a recept sorsáról.
Idén meggybort és meggylikőrt is rendelt a csapat.
Nagyon jó meggybort ittam már, egy ismerősöm szokott minden évben készíteni, de nem árulja el a pontos receptet. Illetve a receptet talán még el is mondja, csak éppen azokról a részletekről hallgat, amitől az övé tiszta, rendkívül finom, és nem fájdul meg tőle az embernek sem a feje, sem a gyomra, még akkor sem, ha kicsit többet iszik belőle a kelleténél. Nem hiszem, hogy belevágok a projektbe. Keveset nem lehet csinálni, elég sok vele a munka, és csak a végén derül ki, hogy mit sikerült összehozni: a "szokásos" fejbevágósat, vagy valami igazán jót.
Meggylikőrből még nem tudom, milyen receptet próbálok ki.
Szia! A 713. sz. hsz-ben van képem a diólikőrről. Majdnem úgy készül, mint a Tied.
16 szem zöld dió felezve
1 egész fahéj, néhány szekfűszeg
1 citrom és 1 narancs héja egészben
felöntve 1,5 lityi jó vodkával
ez pihen sötét helyen úgy októberig. Mikor már nincs dolog a kertben, akkor főzök 1,5 dl vízből és 30 dekányi cukorból szirupot, kihűtve beleteszem cuccba, majd üvegekbe szűröm. Teszek bele idei dióból 1-1 darabkát. El szoktam tenni karácsonyi ajándéknak, addigra összeérik, de minél tovább áll, annál jobb.
Kipróbált, bevált, tartósítószer nélküli zöldségkonzerv recepteket én is szívesen olvasnék. Borsóval, zöldbabbal nincs gondom, azt előfőzve fagyasztjuk. Nem vettem észre, hogy az ebből főzött étel bármiben is különbözne a bolti konzervből készülttől.
Viszont csalamádé, vegyes vágott savanyúság, más üveges savanyúságok, tartósítószer nélküli elkészítése nagyon érdekelne. Jóapám még így csinálta, pedig akkoriban ha kellett, ha nem, mindent telenyomtak szalicillel, vagy nátrium-benzoáttal. Csak akkor még nem érdekelt ez a dolog, így elvesztek a "titkos" receptek. :-(
Esetleg afféle úri huncutságok, mint a minirépa, baby-kukorica, és más hasonló "trendi" dolog is érdekelne. Gondolom, a csírátlanítás ez utóbbiaknál is működik, csak nem tudom, mennyi a felmelegítési/hőntartási/lehűlési idő, illetve a csírátlanítási hőfok. A zöldségek talán még a gyümölcsöknél is hamarabb túlpuhulnak, és úgy már nem finom.
Én is összeszedek mindent, rokonoktól, ismerősöktől, piacról, boltból, stb. Sőt: környékbeli kirándulásaink során még az elhagyott, romos tanyákat is átkutatom. :o) Ilyen helyekről is sikerült már jópár hasznos és dekoratív üveget összeszednem.
Én is tökéletesen megfelelőnek látom VKOrsi üvegjeit, csak úgy gondolom, hogy pár éven belül neki is nagy szüksége lesz rájuk! Csak ő még ezt nem tudja... :o))
Amikor a nagyfiaim kicsik voltak, mi is rengeteg fasza palackot kidobáltunk, mert "úgysem lesz nekünk ilyenre szükségünk", meg "minek az a sok kacat", meg "majd veszünk, ha mégis kell". Mostmeg úgy kell összeguberálni. :o)))))
