" A szőlőhegyi területemre telepített kákival, hatalmas fügékkel, nagy babérral én is közelítem lassan a két évtizedes jelenlétet, mégis csak olyanoknak van pl. fügéje a közelben, akiknek egyébként is volt, vagy lenne.
Ha azt mondom, hogy "Magyarországon vagyunk", akkor ezzel egy bizonyos attitűdre utalok. Itt szigorúan tilos "kilógni a sorból". Ha van valamilyen növénykülönlegesség valahol, azt esetleg elmennek megnézni, "elzarándokolva" oda, mint valami kegyhelyre. Az ott van, az valami különcé, aki olyan bolond, hogy "ilyenekkel foglalkozik", aztán mindenki hazatér és teszi a dolgát tovább, ahogy szokta, legfeljebb néhány hasonló "különcben" indít el olyan gondolatokat, hogy neki is lehetne valami hasonló. Itt a topicban mi mind ilyen "különcök" vagyunk. De a mi törekvésünk itt az, hogy megpróbáljuk kialakítani azt a mentalitást, ami nem így közelíti meg ezeket a dolgokat. Különcnek lehet tekinteni azt, aki a háza köré középkori várat épít, vagy veteránautó tulajdonos, stb. De a nálunk meghonosítható, kiemelkedően hasznos növények terjesztését bizony nem ilyen szemlélettel kellene megközelíteni.
"Ember, ha ilyet ültetsz, nem fogsz már kilógni a sorból". Igyekezz, mert, ha időben nem ültetsz, Te fogsz kilógni a sorból, mert mások megelőznek!"
Ezen a fórumon olyan, teljes mértékben, vagy korlátozottan téltűrő, nálunk még kevéssé ismert gyümölcsfajok hazai termesztésével kapcsolatos tapasztalatokat, gondolatokat, ismereteket oszthatunk meg egymással, melyek feltétlenül érdemesek lennének a magyarországi meghonosításra. Néhány hobbikertész már rendelkezik ezen növények néhány példányával, ezért szándékunkban áll e példányok felkutatása, a tulajdonosok tapasztalatcseréje. E fajok közül a legjelentősebbek és legérdemlegesebbek a kivi, a káki/hurma/datolyaszilva (diospyros kaki), a füge, a jujuba (ziziphus jujuba) és a pawpaw (asimina triloba). Ezek mindegyike teljesen rezisztens, tudomásunk szerint semmiféle növényvédelmet nem igényel, így megvalósítható velük a biotermesztés. A füge és részben talán a káki kivételével mindegyik teljesen télálló. Éppen a füge korlátozott fagytűrése miatt elengedhetetlen, hogy foglalkozzunk az éghajlattannal, különösképp a mikroklímát alakító tényezőkkel, mert ezek ismeretében belátható, hogy a fügét is az ország jelentős területein megfelelő biztonsággal lehet termeszteni. A topik feladata a tanácsadás, helyes művelési példák, modellek bemutatása is. Bárki beszélhet sikereiről, de akár esetleges eddigi kudarcairól is, ez esetben célunk a megoldás együttes keresése, azonban nem lenne jó, ha ez a jobb sorsra érdemes, azaz akár nagyüzemi ültetvény céljából meghonosításra érdemes növényeknek a valóságtól eltérő, negatív propagandát eredményezne. Sajnos nagyon makacs, közkeletű tévhitek akadályozzák ezen gyümölcsfajok hazai elterjedését, éppen ezért célunk e tévhitek lerombolása, néhány sikeres magyar mintaültetvény és elszórt házikerti példák bemutatása által. A már létező mintaültetvények bemutatásával szeretnénk egyfajta mintát adni a magyar kertészeti, gyümölcstemesztési szakma kezébe. A jelenlegi helyzet sajnos az, hogy több évtizedes lemaradásban van a szakma ezen gyümölcsfajok meghonosítását illetően, konkrétan sehol nem foglalkoznak a honosítással. Ez köszönhető részben az e növényekkel kapcsolatos makacs fagyérzékenységi hiedelmeknek, valamint Magyarország klímatényezőinek totális félreértelmezésének.
Az eddigi csekély elterjedtség jelentős részben köszönhető a különböző hazai kertészetekből beszerzett megbízhatatlan, rossz minőségű szaporítóanyagnak is. Ez különösen nagy gondokhoz vezethet egy olyan kétlaki növény esetében, mint a kivi, amelynél jelentős számú vevőréteg kizárólag hímnemű növényekhez jut hozzá a nem létező önporzó néven, vagy hamisan, különböző neműekként forgalmazva. Ezért célunk a megbízható beszerzési források felkutatása, a megfelelő tulajdonságú példányok házi, vagy esetleg kertészeti szaporítása, egymás közötti cseréje.
Foglalkozunk még a hagyományos gyümölcsfajok rezisztens fajtáinak szelektálásával, vagy régi, feledésbe ment, de jó és ellenálló fajták újraélesztésével is. Szeretnénk szakmai útmutatást adni olyanoknak is, akik belevágnának új fajokkal, fajtákkal az üzemi méretű termelésbe is. Azt várjuk, hogy a topik leendő résztvevői az itt megszerzett ismeretek aktív terjesztőivé is válnak, felgyorsítva ezek magyarországi meghonosítását.
Ma metszettem a kivit. Rendkívül egyszerűnek tűnik a leírás, hogy a letermett kopasz vesszők kifelé, a szőrős újak maradnak, de a gyakorlatban ez mégsem tűnik ilyen könnyűnek. Íme egy levágott ág. Pont a zöldes, szőrős részen vannak a kocsányok, ahol a kivik voltak, s a vastag lekopaszodott részeken nem. Ezek a kis vesszők általában rövidek. Én nem merve kockáztatni csak ezeket mertem levágni, - itt most pont nem így van - mert itt biztosan voltak kivik.Egy kocsány a vastag rész elején is van, de leginkább a vékony rövideken, a bal oldali kis ágon van felfelé két kocsány.
A másik dolog, meg, hogy vannak szép hosszú szálú vesszők, tele rügyekkel, erősek, vastagok, nem annyira szőrősek, jellemzően a vessző elején van pár kocsány, utána akár métereken át semmi ilyesmi. Ezeket nem mertem levágni.
Itt látható a bal oldali felfelé induló vastag ág. Az elején vannak kocsányok, de után jo hosszan már semmi. Ezeket meghagytam, de le kellene vágnom? Pont az a bajom, hogy ami vékonyabb és szőrős, én pont azon láttam a kocsányokat, ahogyan a fenti képen is van. Ezentúl még az összevissza csavarodott hajtásvégeket vágtam le, amelyek jellemzően nagyon vékonyak voltak és kiszáradtak, elfagytak, mert be sem értek a télre.
Bocsánat az értetlenkedésért, de a nagy ágrengetegben éppen elég kisilabizálni mi milyen nem levágni a vázágakat, amelyekről a termőkarok indulnak, meg ugye tartok a túl nagy ritkítástól is, hiszen a kivi nálunk árnyékoló szerepet is betölt.
Próbáld a boltit beletenni egy nylonzacskóba, mellé 4-5 szem almát, gumizd le. Ne legyenek nedvesek a gyümölcsök. 3 nap múlva nézd meg nem penészes-e valahol, általában nem az, ez attól is függ, hogy a gyümölcsök állapota milyen. Visszagumizva még két nap után általában sokkal édesebb, puhább, kellemesebb ízű lesz. Eltűnik a csípőssége, ami néha a nyelvet irritálja a keményebb, savanyúbb kiviknél. Szerintem a boltit is be lehet érlelni finomabbra, de az ittthoni, ami ráadásul tényleg bio, még jobb. De érlelni ezt is kell január előtt. A fagyok beálltakor, amikor leszedjük, ez is kemény és savanyú, nem teljesen érett, de pont ezért tartható el sokáig, mert utóérő. Mi áprilisban ettük meg az utolsókat tavaly.
Ha a bolti így sem ízlik, akkor ne remélj csodát a sajáttól se, inkább próbáld a minikivit, az talán a drótkerítésen is elvan.
Drótkerítés mellett nem megoldható, hacsak nem teszel a kerítésoszlopokra T-tartókat, amikhez rögzítve drótokat húzhatsz ki, így a termővesszők nem a földön fognak lógni.
Falban nem fog működni, illetve nagyon keveset fog teremni, kezelhetetlen lesz.
Évek óta olvasom a kiviről szóló áradozásokat. Bár én még csak boltit ettem ami nem túl finom, de a sajáthoz nekem is megjött a kedvem. Az lenne a kérdésem, hogy nagyon leegyszerűsítve megoldható lenne a termesztése drótkerítés mellett? Ugyanis nem tudok hová és hogyan kiépíteni rendes támrendszert neki.
Nekem ez nagyon jó hír, mert a kivi a legfontosabb nekem, a másik a paw-paw, amelyet szintén nem érdekelnek a fagyok. Az előbbi rendkívül hasznos, a másik pedig rendkívül különleges. Jó a füge és a káki is, de nekem ők a második sorban vannak.
Az öregek sem emlékeznek ilyen hosszú és kemény télre ! A hegyekben körbe sokkalta hidegebbek voltak de itt nem volt -15 volt amit a leghidegebbet mértem ,pedig északi és a déli oldalon is mérem két hőmérővel !
Most már kényszerből, ha hagytad, hogy a pincében "kicsírázzon". Ebben az állapotban ugyanis a legártalmatlanabbnak tűnő, -1-2 fokos fagy is kivégzi a hajtáskezdeményeket. Ugyanúgy, mint a takarás alatt kihajtatott fügék esetében.
Nálad nem volt akkor nagyon hideg ! Itt hó borított mindent vagy egy hónapon keresztül, és 25cm-nyi ! -15 fok volt a leghidegebb az északi oldalon 2m körüli magasságban ! Egyéb gyümölcs nem károsodott meg indultak a rügyek minden fán ! A valóság majd később jön a virágokkal !
Bármikor metszed a kivit, mindig lesz csöpögés, mihelyt a nedvkeringés beindul. Itt nálunk a közel egy hónappal ezelőtt metszett kivi is már nedvedzett. Nem kell attól tartani, hogy elvérzik, nyugodtan lehet metszeni a csöpögéssel nem kell törődni.
(Olaszországban azokon a területeken, ahol jelen van a kivi bakteriózisa, rájöttek, hogy a fertőzés egyik növényről a másikra való átvitelének akkor van a legkisebb esélye, ha a metszést a legintenzívebb nedvkeringés (csöpögés/folyás) időszakában végzik, mivel így a növény a baktériumokat tulajdonképpen leöblíti magáról. Ennek megfelelően a metszés most már szándékosan erre az időszakra van időzítve.)
Most is beigazolódik, hogy a kivi téli túlélése miatt nem kell aggódni. Majd amikor már a vegetáció előrehaladtával világossá válik, melyik faj hol és mennyire károsodott, mindenki látni fogja, hogy megsemmisült fügék és elfagyott kákik mellett sértetlen kivik lesznek. Kár, hogy a sok éven át leírt igazam bizonyítására katasztrófákra van szükség. Sovány vigasz, hogy minden rosszban van valami jó. :))))
A növényzet nálunk hibátlanul telelt, ami a lombhullatókat illeti. A hatalmas lombozatú, nagy babérfám viszont valószínűleg áldozatául esett a rendkívül hosszan tartó, mély talajfaggyal párosuló hidegnek. Nem a legalacsonyabb hőmérsékleti mélypont (abszolút minimum -13 fok) okozta a bajt, hanem a tartós fagyhatás következtében blokkolt vízfelvétel és vegetáció. Minden egyéb tökéletesen rendben van, de ezt is nagyon sajnálom, ritka példány volt a maga nemében.
Gondolom, ott a füge túlélése kizárólag a takarásnak köszönhető. Ami viszont a tanulság, hogy a takarást a -15 fok alatti hőmérsékletek előfordulásának esélye elmúltával azonnal el kell távolítani, mert különben nagyon korán hajtani kezdenek a növények és csekély fagy is nagy kárt tehet bennük.
Nálam amelyiket nem szórta le,nagy és finom volt.Kár,hogy minden évben az első termése féléretten leesett.
Akinek van helye,megér egy próbát.Magától szép koronás fa lett belőle.Nem takartam,áprilisban már tele volt kicsi fügékkel.Talán az volt a baj,hogy a nap megsütötte,mert levele még nem volt.
Egy volt kollégám adta gyökeresen vagy 10 éve, kb csukló vastagon ültettem át egyik kertből a másikba tavaly nyáron ! Dunántúlról való zöld színű, megérve a kicsit ráncosodik, jó nagyok szoktak lenni olyan kisebb körte méretűek !
