""A Liber Pontificalis pedig egy nagyon furcsa jóslattal zárul, nevezetesen a „sötét korszak” előrejelzésével!
Ez számunkra annyit jelent, hogy a pápai életrajzgyűjtemény régebbi részét nem írhatták Hadrianus pápa életében, hanem csak a „sötét korszak” befejeződése után. Ezzel csak azt kívánom jelezni, hogy megszakadt az a szorgalmas folyamatosság, amelyet Katus maga is elismer:
„A Könyv” írása időnként hosszabb időre abbamaradt, pl. a 9. század vége és a 12. század eleje között. A hiányzó életrajzokat a későbbi folytatók időközben keletkezett különböző feljegyzések, elbeszélések, valamint a pápaság egyéb történetírói munkáinak felhasználásával igyekeztek pótolni.” (Zimmermann, 7. Előszó a magyar kiadáshoz, Katus László)
Ez bizony egészen mást jelent, mint a fentieket megelőző, az érdeklődő olvasót félrevezető állítása:
„Ez a pápaság ’hivatalos’ története, hiszen a művet Rómában, a pápai kúriában írták több mint ezer éven át folyamatosan, időnként átdolgozva, kiegészítve az elődök szövegét.” (Uo. 7.)
Visszatérve tárgyunkhoz, a pápai történetíráshoz, megállapítható, hogy, a pápai történetíróknak az IDŐ több mint KÉT ÉVSZÁZADRA elvette a kedvét az írástól.” (Zimmermann, 97.)
Talán ennél s érdekesebb a következő gondolat:
„Amikor végre a 12. század közepén belefogtak a Liber Pontificalis újraszerkesztésébe, ezt is a rossz körülmények indikálták, egy pápai schizma, amely arra késztette a történetírót, hogy saját pártja igazának bizonyításához visszanyúljon a múltba.” (Zimmermann, 97)
Amennyiben elfogadom ezt a véleményt – márpedig elfogadom – a múlttal kapcsolatban semmi megbízható információra nem számíthatunk.""
A Kálti Márk féle Képes Krónika is használt AD-vel jelölt évszámokat. Ezeket Kált saját bevallása szerint a Római Krónikából vette. Erre már hivatkoztam a [6693]-as hozzászólásomban, csak én a 300 év betoldásának hive voltam (de még lehetek is):
"5.Az Árpádok fejezetben: "..Géza -isteni jóslattól intve- az Úr születésének 699. évében....Szent István királyt kapta...(Az évszám helyesen 969. A szerk.)[Szerintem meg 669.] 3. A Honfoglalás időpontja fejezetben. "Honfoglalás ideje az Úr megtestesülésének 600. vagy 677. évében." Mindez megtekinthető a köv. helyen http://www.kitalaltkozepkor.hu/weissgerber_akitalaltmagyarkozepkor.php honlapon. Szerintem ezekután a számolás a következő: Kr.u.600=i.u.293+600=i.u.893 a valószinűsitett honfogl. Kr.u.677=i.u.293+677=i.u.970 ez pedig a szerkesztő szerint I.István szül. időpontja."
Nem voltam következetes. i.sz.=CE( common era), HC már 190 évvel korrigált évek ( ill. Krisztus i.sz. 194-es születése utáni évek száma)
Az én CD-s Révaim még az 1920 körüli kiadás scannelt változata. Gondolom az újabbakban már jobban eltüntették a nyomokat.
-- Az én Révai lexikonom pápalistájában lyuk van Szt.Marcellin(296-304) és Szt.Marcell(308-310) között meg II.Jenő(824-827) és IV. Leó (847-855) között.
" Ezek után ajánlanám a fentebb már említett LP folytatók műveiből kicsemegézni milyen pápákkal dolgoznak a már lefoglalt csillagászati időben. "
Ekkor pl. Hangay-ra gondoltál?
Az én CD-n lévő Révai lexikonom megemliti "szt. IX. Leó-t (1049-54) korábban Brúnó. Alatta ment végbe az egyházszakadás. 1053.jun.18-án a lázongó normannok elfogták és Beneventben 9 hónapig fogságban tartották. Meghalt 1054.épr.19. Április 19-e az ünnepe."
-- "Véletlenül 1058-59 táján kellett lennie egy Benedek nevű ellenpápának és természetesen az akadémiai tudomány 1058-1061 között jelez egy II. Miklós pápát, akiről az LP folytatók nem tudnak!
Az LP folytatók nem tudnak II. Sándorról 1061-1073, VII. Gergelyről 1073-1085, de III. Viktorról sem 1086-1087! "
A Benedek (X.Benedek 10 hónapi pápaságról lemondott 1059. ) ellenpápáról és a II.Miklós-ról (1058-61) is ir a Rév.lex. pápalistája, meg II.Sándor (1061-73),ellenpápa III.Kelemen; III.Viktor(1086-87).
Tehát a hagyományos kronológia szerinti I Miklós (858-867) és II.Miklós(1058-61) javarész kiesnek vagy esetleg konkurrálnak.
Jelölésben lassan összehangolódunk. Leforditom másoknak is , mert én is másképpen jelöltem. Az már biztos, hogy ój jelölést is alkalmazni kell a tévedés elkerülése végett.
Te itt az i.sz. jelet a Hungár Cronilógia (HC) helyett használtad, mig én korábban a hagyományos kronológiára. /---Mig az én feltevésem szerinti Jézus születéssel ( AD283) kapcsolatosan az új kronológiai sort Kr.U. -nal jeleztem. De ezt csak zárójelben akartam megjegyezni ./
"Egy példán szemléltetve, Augustus császár halálát AD 14-re teszi a hagyományos kronológia, míg az ténylegesen csillagászati évben kifejezve az i. sz. 212-es évben történt, ráadásul Augusztus hónapban!
A konzullisták az ókor végén megszűnnek, és a népvándorlás korában elbizonytalanodik az időszámítás.
A keresztény időszámítást megalapozó húsvéttáblázatok alapján a hiba Dionysius Exiguus jóvoltából 190 év hibára csökkent.
A Karoling kortól ritkán előforduló AD (Anno Domini) szerinti dátum a mai számláláshoz képest 190 évvel többet jelent csillagászati visszaszámolással. Amennyiben igaz, hogy Nagy Károlyt III. Leó pápa császárrá koronázta, AD 800 karácsonyán, az annyit jelent számunkra, hogy az i.sz. [CE] 990-es csillagászati évben történt!
Teljesen természetes, hogy ez a 190 év eltérés egyszer csak eltűnik, és ennek kiderítésében nagy hasznunkra van a LP régebbi szerkesztése, pontosabban annak abbamaradása.
Nem kívánom itt felsorolni a korai szerkesztésű LP pápáit, csak a kronológia váz érdekében emelem ki a legfontosabbakat:
Szilveszter I. i.sz. 504-525 [AD 314-335]
Nagy Leó I. i.sz. 630-651 [AD 440-461]
Nagy Gergely I. i.sz. 780-794 [AD 590-604]
Leó III. i.sz. 985-1006 [AD 795-816]
István IV. i.sz. 1006-1007 [AD 816-817]
Paschalis I. i.sz. 1007-1014 [817-824]
Jenő II. i.sz. 1014-1017 [824-827]
Valentin i.sz. 1017 [AD 827]
Gergely IV. i.sz. 1017-1034 [AD 827-844]
Sergius II. i. sz. 1034-1037 [AD 844-847]
Leó IV. i.sz. 1037-1045 [AD 847-855]
Benedek III. i.sz. 1045-1048 [AD 855-858]
Miklós I. i.sz. 1048-1057 [AD 858-867]
Ezek a korai szerkesztésű LP befejezett élettörténetű pápái, és mint látjuk alaposan belekerültünk a csillagászatilag visszaszámolt 11. századba. Mint tudjuk ezeken a pápákon kívül, még szerepel egy hirtelen félbeszakadó befejezetlen II. Hadrianus életrajz, amelyet értéktelenné tesz a „sötét korszakra” történő zárószóutalás.
Azért értéktelen, mert abból indultunk ki, hogy az LP mindenkori szerkesztője közel kortárs, nem sokkal a pápa halála után írja meg szerkeszti hozzá az életrajzgyűjteményhez az elhunyt pápa élettörténetét. Nem tudhatja, hogy sötét korszak következik, ezt csak utólag lehetne tudni, természetesen csak akkor, ha tényleg volt is.
Ezek után ajánlanám a fentebb már említett LP folytatók műveiből kicsemegézni milyen pápákkal dolgoznak a már lefoglalt csillagászati időben.
Ezek az akadémia tudomány szerint 12. század közepén író történetírók, akiknek tudomása van a sötét korszakról, elfelejtkeznek megemlékezni egy IX. Szent Leó pápáról, akinek a mértékadó tudomány szerint 1049-1054 között volt a pontifikátusa!
Véletlenül 1058-59 táján kellett lennie egy Benedek nevű ellenpápának és természetesen az akadémiai tudomány 1058-1061 között jelez egy II. Miklós pápát, akiről az LP folytatók nem tudnak!
Az LP folytatók nem tudnak II. Sándorról 1061-1073, VII. Gergelyről 1073-1085, de III. Viktorról sem 1086-1087!
Az első általuk említett hús-vér pápa II. Orbán 1088-1099 között. Utána már szép sorban következnek a 12. század pápái egészen 1178-ig, amikor is gyakorlatilag megszűnt a római pápai történetírás.
Hogyan lehetne eldönteni, hogy melyik Miklós, vagy melyik Leó az igazi? Hiszen ugyanabban a csillagászatilag meghatározott időintervallumban élnek, és csak az egyikük számára van hely, idő!
Abból kellene kiindulnunk, hogy az egyéb, pápákra vonatkozó források „überelik” az LP-t? De azok a források vajon mitől jobbak? Nem említettem, de gondolom magától értetődő, hogy a két Miklós közé eső összes pápa kitalált, és így ráérünk majd azon morfondírozni, hogy melyik Miklóst mentsük meg az utókornak.
A 314-es hozzászólásodra akartam válaszolni, de a gépelésem közben nem vettem észre a befutott sok Benedekes riportokat. Csak mikor frissitődött a képernyő, akkor tátottam el a számat.
Kezd bonyolódni az ügy , mert én mindig csak a Révai lexikonra tudok hagyatkozni, hiszen az van csak kezem ügyében. De a logikádat azt hiszem követni tudom majd ebből is.
Tehát a Rév. lex. szerint Konstantin pápa (i.sz.708-715) .
Mivel a luftot meszelni kell a történelemből, igy a korábbiak 190 évvel feljebb kerülnek , s igy lesz az eltünt IV.Benedek idején Konstantin a pápa.
De igy van ez Formosus-tól (891-896) kezdve III.Viktor-ig (1086-87) ?
Persze én hagyományos i.sz. szerinti időket irtam , Hungár Calendar szerint mindez 190-nel kisebb számértéket adna.
VIII. BENEDEK
Mai sorszáma: 144. (1012. máj. 17. – 1024. ápr. 9.)
Hosszú szunnyadás után, egy ősi kitalált család visszatér a pápaság színpadára. A 926-ban meghalt Theophilactus család leszármazottai Tusculum grófjaiként jelentkeznek. VIII. Benedek tulajdonképpen Gregorio di Tuscolo egyik fia Theophilactus.
Egy különleges állatorvosi ló esetére emlékeztet VIII. Benedek pápasága. Az összes eddigi ellentmondás összejön pápasága alatt.
Kezdjük azzal, hogy nem is ő az úr, hanem egy Alberich (III!) névre hallgató családfő, aki 1044-ig beletenyerel a történésekbe. Ő egyben római konzul, és dózse!!! Ezen kívül lateráni palotagrófként az Örök Várost kormányozta, és kisöccseit nevezi ki pápáknak.
De lássuk csak sorjában a kitalációkat: A Crescentiusok pártja Gregorius diakónust szerette volna pápaként látni, de mivel II. Henrik német király Benedek megválasztását ismerte el érvényesnek, nem volt értelmi zavart kelteni Rómában. Az új pápa régi kitalált szokás szerint viszonozta a német király udvarias gesztusát, és Rómába hívta őt a császári korona felvételére. Ezt a meghívást Henrik elfogadta és 1014 február 14-én feleségével, Kunigundával együtt császárrá koronázták. (Mondin, 188.)
Rögvest szinódust szerveztek Rómában az új császár részvételével, ahol kirajzolódtak a keresztény világ két vezető kormányzójának újító és reform irányvonalai. Kár, hogy a Liber pontificalis nem tartotta még említésre méltónak sem ezt a látogatással egybekötött koronázást. Egyszerű oka van, hiszen amikor a 13. század elején kitalálták VIII. Benedeket, még nem találták ki a német-római császárságot.
A Liber pontificalis az Alpokon túli látványos utazásról sem tud, azt Bamberg környékén találták ki. Hangay szerint ez a pápa inkább hadvezér és uralkodó volt, és azon fáradozott, hogy Rómát Itália politikai központjává tegye. Egy tengeri ütközetben csapást mért az arabokra, és felszabadította Szardínia szigetét. (Hangay, 102.)
Mondin már nagy zavarban van, hiszen egyszerre az arabok, a normannok és a bizánciak veszélyeztetik a pápai államot.
Általában; Hihetetlen erélye és éleslátása révén súlya lett a pápai szónak. (Hangay, 102.)
Kár, hogy az ilyen véleményeket régészeti úton nem lehet bizonyítani…
1024. április 9-én hunyt el, aktív életéből 75 oklevél maradt fenn, ebből 20 minősül hamisítványnak.
VI. BENEDEK
Mai sorszáma: 135. (973. jan.19. - 974. júl.)
A római Benedek megválasztása előtt a S. Teodor templom kardinális papja volt. Kicsit érdekesnek találom, hogy János halála után azonnal pápává választották. De vajon kik? Igaz felszentelésére várni kellett egészen 973. január 19-ig, akkor érkezett meg a császári jóváhagyás. Az előző pápa életénél tudhattuk meg, hogy I. Ottó Húsvétkor még Rómában volt fia esküvőjén, de utána megtért Germániába, utólagosan tudhatjuk, meghalni. 973. máj. 7-én meghalt Memlenben, az ősi családi fészekben.
Ferdinándy Mihály a világesemények híres szemlélője szerint „talán még ezer év kell ahhoz, hogy meg lehessen fejteni annak a mind szellemileg, mind politikailag létfontosságú életcélnak a rejtett értelmét ami Ottóban rejtőzött…”
A legkézenfekvőbbre, a hamisításra nem gondolt a nagy tudású történész…
De folytassuk a pápával, hiszen csak most kezdődnek a vad dolgok;
Miután elterjedt a híre Ottó halálának a németekkel ellenséges párt rögvest megfosztotta trónjától VI. Benedeket, és az Angyalvárba zárták. Franco diakónust ültették a pápai trónra, VII. Bonifác néven. (974. június) Bonifác hamisított pápához illő halált osztott neki, megfojtatta őt a börtönben.
13 okleveléből jelenleg hatot tartanak hamisnak. Meglátjuk mi lesz két év múlva.
VII: BENEDEK
Mai sorszáma: 136. (974. okt.- 983. júl. 10)
Ahogy azt már megszokhattuk, a római nép kenyérre és cirkuszi játékokra vágyott, és úgy találták, hogy Bonifác-Malefác túllőtt a célon, nem kellett volna VI. Benedeket megfojtani, elvégre egy rendes római pap volt. Menekülnie kellett! A bizánci kézen (nem arab!) lévő Dél-Itáliába menekült a pápai kincsekkel együtt. (Lehet, hogy akkor tűnt el Nagy Károly, Ottó császári koronája, mert amit ma mutogatnak, az jóval később készült. Lásd melléklet. )
VII. Benedek Sutri püspöke volt, akit a húsz éves II. Ottó is támogatott.
53 okleveléből 18-at tartanak hamisnak.
V. BENEDEK
Mai sorszáma: 133. (964. máj. 22- jún. 23. Mh.:966. júl. 4.)
A kortársi megemlékezések Hangay szerint csak jót mondanak V. Benedekről. A rómaiak szinte könyörögtek I. Ottó császárnak, hogy ismerje el őt, de az uralkodó roppant indulatosan visszautasította a kérésüket, s végül a kiéheztetett város kénytelen volt Benedek pápát kiadni, és hagyni azt, hogy bitorlónak nyilvánítsa az Ottó császár és VIII. Leó által vezetett zsinat. Messze északra, Hamburgba száműzték, ahol a következő évben meg is halt. (Hangay, 95.) A hamisítók nem szerettek bajlódni az ilyen letett személyekkel. Oklevele nem maradt az utókorra.
"Egy kitaláció megítélésében nagyon fontos szerep jut, a hiteles korabeli személyek szerepeltetésének. Annak ellenére, hogy állítólag nagy számban estek el egyházi és világi előkelőségek a brentai csatában, és általában a magyarok dúlásának következtében, csodálatosképpen az elesett előkelőségek közül senkit sem neveznek meg néven, Liudprand is hallgat.
Gombos kutatásai eredményeképpen érdekes kép tárul elénk még a hamis, utólag gyártott források alapján is.
A leírhatatlan dúlásokat, öldökléseket és egyéb rémségeket már magában az az egy megállapítás is mélyen leszállítja, hogy a Pó-síkságon mintegy hat éven át száguldozó kalandozók a jelentősebb városok közül kimutathatóan csak Mutinába tudtak benyomulni. És ebben az ellenállás nélkül elfoglalt, nagy és gazdag püspöki városban, amelyet lakói még idejében elhagytak, a szilaj harcosok még kevesebb kárt okoztak, mint azokban, amelyeket ostromoltak, de elfoglalni nem tudtak.
Mivel Gombos fel sem tételezte, hogy valamiféle gond lehet az idővel, ezért az itáliai oklevélhelyzet 899/904 előtti gyászos helyzetét elődeink gyújtogatásainak számlájára írta. Legalábbis nagy részben.
A magyarok okozta csapás nagyságának megítélése szempontjából éber vigyázattal kell fogadnunk a 898/904-i kalandozás bevégződése után kelt új birtokleveleket is, amelyekben egyesek és testületek a magyarok pusztításai következtében megsemmisült, régi adománylevelekre való hivatkozással kérnek és kapnak birtokot. Mindenesetre feltűnő véletlenség, hogy a magyar pusztítást szerencsésen túlélő, régi adománylevelekkel sehol sem lehet igazolni az új birtoklevelek adatainak helytállóságát. Talán nem egészen a véletlen műve, az a jelentéktelennek látszó mozzanat sem, hogy az új birtoklevelekben hosszú időn át sémaszerű egyformasággal, olykor szószerinti egyezéssel ismétlődik a magyarok gyújtogatására való hivatkozás. Mindezek csak mellékes jelenségek ugyan, de mégis gyanút ébresztenek abban a tekintetben, hogy a birtokszerzők igen gyakran erősen túlozhatták a magyarok okozta csapást, amennyiben ez a hivatkozás egymagában is hatásos kereseti alapnak mutatkozott mind a kétes, mind a helytálló, de egyaránt nehezen igazolható igények kielégítésére. Remélem nem kell hangsúlyoznom Gombos zsenialitását, amellyel megérezte, hogy milyen tömegű hamisítványkásán átgázolva kell igyekezni tisztán látni a történelemben.
IV.BENEDEK
Mai sorszáma: 118. (900. máj. –903. aug.)
Előkelő római családból származott, pápaságát politikai zavargások jellemezték. Itália évenként szenved a magyarok betöréseitől és fosztogatásaitól…
Így könnyű, nem létező időben, nem létező pápát és országát a magyarok évenként kifosztják. Kár, hogy mi magyarok nem is tudunk róla, történetíróink elfelejtették feljegyezni. Azt a híres brentai csatát is csak az a 15. századi német kompilátor Liudprand írta le részletesen, az Anjou Nagy Lajos 14. századi könnyűlovasságának itáliai hadjárata nyomán.
A kitalált Benedek idejében versenyezni lehetett a császári korona megszerzéséért, fiatal versenyzők [Pl. a provence-i Ludovicus] ezt meg is próbálták. Ezekben az időkben, aki a fogadalmakat nem tartotta be, egykettőre megvakították, úgyhogy csínján kellett bánni azzal.
Benedek gabonát nem osztott a római népnek. Viszont ebben a barbár és véres időben a bűncselekmények napirenden voltak. Az emberek képesek voltak például Folcus reimsi érseket is meggyilkolni!
Ezért aztán Benedek a gyilkosokat jól kiközösítette… Egyesek úgy tartják, hogy Benedek is erőszakos halállal halt meg, én ezt ellenzem, hiszen i.sz. 900 és 903 között KONSTANTIN volt a pápa. Az általam tárgyalt Benedek, egyszerűen nem létezett, így 5 oklevelét hamisítványnak minősítem, az egy hamis mellé.
Korrigálva az István pápád számát: VI. István (i.sz.885-891)."
Vannak olyan elvetemült nézetek, miszerint II. István (752. márc.22/23 - 25/26.) presbiter még püspökké szentelése elött szélhűdésben meghalt. Ezért V. István...
Korrigálva az István pápád számát: VI. István (i.sz.885-891).
Ha VI.István és II.Orbán (i.sz.1088-99) közötti pápák kitaláltak ,akkor a velük kapcsolatba hozott történelmi eseményekkel is baj van. PL:II.Szilveszter pápa és a koronaküldés a magyar királynak.
Nehéz elképzelni, hogy az utólsó hús-vér pápa V.István, [AD 891-ig], majd az utána következő 190 év az luft, kitalált, és a folytatás a mai tudásunk szerint visszaszámolt reális II. Orbán i. sz. 1099-ig amely másképpen, a régi számlálás szerint AD 909-et jelent. Jön 100 év történelem, és akkor van az átállítás.
Én most egy ideig nem agyalok a dolgon, főleg hogy Dobois most mellőzi a témával összefüggő topikokat. Várom a beigért könyv megjelenését cyprus people -tól.
Néhány érdekesebb összefüggést azért megelőlegezhetne nekünk!
Nehéz az időugrást mentálisan követni! Beugrottam megint a csőbe.
ha , mint irod: "Így az AD 1018-as év megegyezik az i.sz. 1208-as évvel. ", akkor a bizonyitás után újra kell kezdeni a különböző népek történelmének egymáshoz illesztését, hogy ki kivel volt kapcsolatban.
Mert ha ugy történt , mint irod: "..Az AD 1017-es évben történt az időszámítás módosítása, oly módon, hogy a következő évet már 1208-as évnek számolták. ", akkor az i.sz. 1018-1207 közötti pápák nem létezőek, de a történelmi szereplőknél keresni kell a kapcsolódási pontokat. NEM LESZ EGYSZERŰ DOLOG , mint ahogy Illig gondolta!
Tehát Illig szerint III.Ottó kerül AD800 körüli időkre ( Nagy Károly helyére) ? Igy csak 200 évnyi történelmi mese szorul ki . De Illig szerint mely rész? Benne van a cikkben?
