Sziasztok! Íme egy zsengém, remélem tetszeni fog nektek. Én azt vallom, ha az ember szerelmes verset ír, az legyen az optimista. Én mindig az vagyok, és bevallom, akinek írtam, máig hű társam, immáron 9 éve. Remélem, hogy ez még sokáig így marad.
Mi a szerelem?
Ha nagy beteg vagy, meggyógyítalak,
Ha szomorú vagy, felvidítalak,
Ha éhes vagy, enni adok neked,
Ha nagyon félsz, fogom a két kezed.
Ha egyedül vagy, repülök hozzád,
Ha kétség gyötör, vigyázok terád,
Ha magányos vagy, hű társad leszek,
Ha álmod elszállt, álmodom neked.
Ha megkívánsz, testem-lelkem adom,
Ha hozzám bújsz, minden vágyad hagyom,
Ha fázol, szívem majd felmelegít,
Ha álmod elszállt, dalom elszenderít.
Ha félsz, testemmel védelmezlek,
Ha gyenge vagy, én erős leszek,
Ha nevetsz, én veled nevetek,
Ha sírsz, minden bút elkergetek.
Ha átölelsz, érzem minden sikerül,
Ha fogod kezem, az ég is kiderül,
Ha kitárod karod, hozzád simulok,
Ha kitárod szíved, már nem izgulok.
Ha hiszel bennem, én is hinni fogok,
Ha bízol bennem, én is bízni fogok,
Ha útnak indulsz, én is veled megyek,
Ha szeretni fogsz, én is boldog leszek.
Egy nyári éjjelen jött a végzetem, te voltál ki meghódított éreztem. Arcod ragyogása s szíved tündöklése, mosolyod tengere,bársonyos bőröd érzése. Lassan szívem hozzád simult, és lelkünk egymás mellett kifinomult. Emléxem féltél, de már tudod nincs miért, SZERETLEK Örökkön örökké!!
Késő van, érzem lelkem elhalványul, fájdalmas emlék a múltból elvonul. Jön egy új érzés, mely felettébb kellemes, szívem lelkem újból szerelmes. Te vagy kinek mindezt köszönhetem, Szíved lágyan szeretgetem.
itt vagyok,várlak, feledni akarom a rossz éjszakámat veled álmodtam az éjjel, szemeid nem a gyönyöröket, hanem fájdalmat meséltek, nem értelek el,hogy kezemmel kisimítsam homlokodból a fájdalmat,ölelj át kérlek,feledni akarom a rossz éjszakámat
mindent akarok tudni milyen titkok utaznak végtelen robogással megállítanám kitérőn állnék füstös peronon tapadok karcos ablakon lássalak, egy pillanat egy képnyi szünetre nem szállnék ott le hiszen csak egy arc egy remény, vonás markomban izzon kő akkor sem engedném ha sistergve átégetné legyen ez a titok ára
Ezek sajátok sajnos nem túl profik de hát nem lehet minden az de igyekeztem!:-D
Sosem hittem,hogy ilyen lehet, Zokszó nélkül van ki szeret. Eltévedtem néha hosszú útamon, Remélem ez lesz a jutalom. Egyetlen szó van mit mondhatok, Téged szeretlek de nagyon! Lehet hogy ez álom és nem a valóság, Elhiszem mert nagyon vágyom rá. Két sziv mely együtt dobog,
Nélküleg csak fél vagyok. Olvad a hó és olvad a jég, Énbennem a szerelem tűze ég! Mit jelentesz nekem elmondhatim Imádlak és Szeretlek nagyon!!
Életem egén a boldogság fénye ragyog,
Örülök neki ha veled vagyok.
Te vagy számomra az útat mútató ösvény,
Nem érdekel engem semmiféle törvény!
Boldogságot hozol és a szívemet viszed,
Több vagy számomra mint Te azt hiszed.
Te vagy a fény,Te vagy az élet,
Nélküled még az élettöl is félek!
A boldogság néha lassan őlö méreg,
De amit töled kaphatok attól sohasem félek!
Cimük az még nincs!Az elsőnek van egy érdekessége olvassátok össze a kezdőbetüket!:-D
Te vagy ki szívemet megdobogtatja kedvesem Érted a világ végére is elmennék egyetlenem Gondolkodás nélkül ölnék érted szerelmem Elhagyni sose foglak, ezt megígérhetem De ha te elhagysz én meghalok nélküled.Végre úgy érzem megtaláltam kire régóta vártam Ábrándoztam rólad, de csak mostanáig virágszálam Remélem te vagy az akire régóta vártam Látni akarlak minden nap, hogy babusgassalak Ajkad édes ízét érezzem minden pillanatban Kezed fogjam és mondjam szeretlek rózsaszálam.
ezt ma reggel írta nekem az az ember,aki a legfontosabb számomra.SZERETLEK!
akárhol,bármikor a válladon szeretnék szuszogni hetilap helyett napilapod lenni legalább néha,de tudod,olyan,amivel ablakot lehet pucolni,összehajtogatva vele legyet elkergetni, napilap, jó nagy, amivel betakarózhatsz,ha fázol, legyezheted magad,ha meleged van,ráülhetsz egy padon
több,mint két órára ölelni,nevetni akárhol,bármikor veled összegabalyodni beszélni,hallgatni életről vallani lenni,illatod érezni a virtualitásból kilépni
Azt mondtad, eljössz s nem vagy itt, nincs semmi jel se fent, se lent, tornyod körül csak a fakó késői holdsugár dereng. Sírok teérted hangosan, de mégsem ébredsz a szobán, kusza leveled olvasom, de a tintája halovány. ...Jégmadár-tollal ékített lámpádba kék a gyertyafény, bagollyal hímzett függönyöd lágy illatot röpít felém. De jaj, az Elvarázsolt Hegy kegyetlen és határtalan, én itt vagyok, te messze túl, köztünk tízezer szikla van.
Láng
Vágyom arra, mi te voltál, s vagy
Vágyom arra ki te leszel, s majd
Együtt éljük meg mindazt, mit lehet
Hiszen még mindig olyan jó veled.
Ne nézz hátra, csak előre kérlek,
Mert a múltba nézni sokszor vétek,
Pláne ha nem mindig jó, amit látsz
És emiatt még gyakran másra vágysz.
Ha a szíved a szívemre rímel
Ez a bánat minket sosem ér el.
Színezzük ki együtt a világot
Kezdjük el újra e barátságot!
Ilyen verset írni csak olyan tud
Kiben él a láng miből neked is jut
Hagyd hát, hogy a láng megperzseljen
Sose félj, nem éget fel egészen.
Gondolatok versben
Valahol mindig azt akartam tudni,
Milyen is az: tiszta szívvel igazán szeretni.
Milyen az, mikor lángra gyúl az ember,
És úgy érzi nem fog rajta soha semmi fegyver.
Te vagy az, kit a lelkem oly nagyon vár,
És aki rég beírta a szívembe magát már.
Onnan nem törölhet ki téged semmi,
Remélem ez ellen már nem is fog tenni senki.
Te vagy már nekem a kezdet és a vég
Nem kell ezt mondani, tudod te ezt már nagyon rég
Te jelented nekem a lelki támaszt,
És olyan sok kérdésre a megnyugtató választ.
Nem rettentett meg engem az a húsz év
Se régen, se most, mert bennem él még a hév.
Nem az évek számítanak, hanem a szerelem
Amit irántad érzek, s nekem ez lesz a kenyerem.
A nagybetűs ÉLET tudod oly furcsa
Hiszen nincs seholsem – mint egy könyvben – az megírva
Hogy kinek mi lesz e Földön a sorsa,
Kinek jut csak egy szelet, és kinek az egész torta
Hogy mennyi idő adatik meg, senki sem tudja,
Az ember csak akkor lesz boldog, hogy ha
Mindazt maradéktalanul élvezni tudja
Amit a sors megad, és lesz rá gondja.
Legyen az egy nap, egy hét, egy évtized
Az ember csak igazán akkor érti meg
Amikor számot vet majd egyszer az életével
De ez az idő még – remélem – nem most jő el.