Sógornőm tanácsára iszom medveszőlőlevél-teát. Bűnrossz, de szerinte jó felfázásra. Szerintetek is? Mert ha nem, akkor inkább abbahagynám.
Egy rádióműsorban hallottam nemrég, hogy a hólyghurutot okozó bacik igen érzékenyek a ph-érték ingadozására. Ezért érdemes meginni elébb 1,5-2 l fekete teát, ami a csersav miatt jó savas, majd várni úgy 2-2,5 órát, mire lejut a hólyagba és kipisilni. Ezután jöhet valami olyan tea 1,5-2 literje, amelyik lúgos kémhatást csinál odalent. Így állítólag kipusztulnak a kis dögök antibiotikum nélkül is. Nem tudja itt valaki, hogy milyen teától lúgosodik a vizelet?
en meg soha nem gyujtottem katangkoro-t, de a Rapoti-Romvary konyv ertekezik rola. Ime:
gyujtendo a
1) gyoker (okt-apr)
2) a vekonyabb, max. 40 centis szarhajtas a tolevelekkel egyutt (jul-aug)
Hatasa: etvagygerjeszto, emesztest serkento, epe- es majbantalmak ill. magas vernyomas ellen.
Szaritani gondolom ugyanugy kell, mint a tobbieket, meleg, szellos, arnyekos helyen (klasszikus favorit a csaladi haz padlasa). A gyoker es a novenyresz is 3:1 aranyban szarad be.
Azért ajánlottam a zilizt és a mályvát, mert ezeknek a nyálkatartalma jó a gyomorbántalmakra valamint köhögés csillapítására is. A papsajt mályva szinte mindenütt megtalálható, az orvosi ziliz csak nedves helyeken tenyészik.
(elöre is elnézést a helyesírásra érzékenyektöl, de hosszú ö és ü betüt nem tudok produkálni)
A gyermekláncfünek a levelét és a gyökerét kell gyüjteni. Pontosan most nem tudom az optimási gyüjtési idöszakot, de ha jól sejtem, a levél mostanában, a gyökér inkább összel aktuális. Este megnézem a könyvekben.
Természetesen frissen is jó, söt akkor a legjobb a növény, mivel a száritás és tárolás során csak veszít a gyógyerejéböl (nem is érdemes egy-két évnél tovább tárolni szárított növényt).
Ha próbálod a gyermekláncfü teát, mindenképpen ízesítsd, méghozzá mézzel (nem igazán jó ízü).
A szárítást jó meleg, árnyékos, száraz helyen kell végezni (legjobb a családi ház padlása, de az sajnos nem mindenkinek van - így pl. nekem sincs....).
Ha gyorsan kell a növény, vagy nem tudsz megfelelöen tiszta gyüjtési helyet találni, nyugodtan menj szaküzletbe, mert az ilyen gyakori és nagy mennyiségben elöforduló növények nagyon olcsón kaphatók. Én pl. sajét gyüjtésemet megelözöen vettem az idén egy zacskó pásztortáska füvet, potom 60 forintért - ez napi egy csészével majd egy hónapig kitart. (Itt nem elsösorban a filteres, hanem a zacskós kiviteleket részesítsd elönyben).
Ja, elfelejtettem megkérdezni, hogy az általatok említett növényeket (papsajt mályva, pitypang, a zilizt nem ismerem fel)mikor kell gyűjteni, hogyan kell szárítani, vagy frissen is jó-e, illetve melyik részéből kell teát főzni. ( Gondolom ez az alkalmazási módjuk). Eléggé kezdő vagyok gyógynövény téren, mert eddig csak a kész filteres, vagy zacskós teákat próbáltam.
Még csak a malva verticellatát próbáltam, de ez nagyon bejött. Ja, meg néhány egyéb gyógykészítményt (Darmpflege,Herbalax,szűztea, Tamarin lekvár, Depuran-ez jó volt ugyan, de nagyon drága és talán már nem is forgalmazzák,stb.), de nem nagyon váltak be.
Pongyola pitypang (aka gyermeklancfu, taraxacum officinale) is jo emesztesi bajokra, ha jol emlekszem. Nem probaltad meg? Mindenhol terem, nagyon egyszeruen gyujtheto.
Csak annyit találtam, hogy van ilyen, árulják és hogy alkalmazzák gyógynövényként. Biztos, hogy csak ez a faj segít? A papsajt mályva vagy az orvosi ziliz könnyen beszerezhető.
Elég komoly emésztési problémákkal küzdök, így csak a mályvatea nyújt segítséget. De mivel elég drága, szeretném termeszteni. Tudtok valamit a Malva Verticellataról?
pontosítanék a Martilapuval kapcsolatban: csak gyógyszertárban lehet kapni. Legalábbis a múltkor egy Herbária szaküzletben az utolsó zacskóval vettem meg; azt mondta az eladó, hogy mázlim van, mert több nem is lesz, mert nem forgalmazhatják.
Egyébként nekem is nagyon bevált, a kislányomat szoktam vele kikúrálni, amikor megfázik (egy kis útifűvel és kakukkfűvel keverve).
A martilapu , régi jó gyógynövény , biztos hogy
nem lehet venni a boltban?
Ugyan még sosem probáltam venni , de valoszinütlennek tünik hogy ne lehetne kapni.
Anyukám asztmás, neki szoktam szedni tavasszal ,
jót szokott tenni neki.
valaki nem tudja véletlenül, hogy hivatalosan miért nem lehet Martilaput forgalmazni? Gondolom, hogy a kémiai elemzésnél találtak benne valami káros hatóanyagot, de kíváncsi lennék egy pontosabb válaszra.
Nekem egyébként nagyon bevált ez a növény, legfeljebb ezentúl majd sk. kell szednem valahol.
Létezik egy remek, igaz elég régi könyv,de több kiadást megért, amiben az ismertetéseken, felhasználáson és sok egyében kívül a gyűjtési naptár is megtalálható, ajánlom figyelmedbe: Rápóthy-Romváry: Gyógyító növények
mostanában kezdtem el behatóbban foglalkozni a gyógynövényekkel és rá akarom magam szánni arra, hogy idén ne az üzletekben vegyek szárított növényeket, hanem magamnak gyűjtsek. Pontosabban már rá is szántam, mert két hete szedtem egy pár teára való martilapu-virágot, bár az elhúzódó tél miatt nem túl sokat találtam.
A topic-ban eddig inkább a kerti termesztésről esett szó (sajnos nekem nincs kertem, tehát ez nem jön szóba), ezért érdekelne, hogy valamelyikőtök foglalkozik-e gyűjtéssel.
Itt a tavasz, lassan élednie kéne a topic-nak :)
Szia ChrisH!
Találtam még egy-két dolgot.
Üdv Onobody
[I] Fives könyv. Fiveknek és fáknak nevekről, természetekről és
hasznokról írattatott és szöröztetött magyar nyelvön az fő Doctoroknak
és természettudó orvosoknak, Dioscoridesnek és Matthiolusnak bölcs
írásokbúl BEYTHE ANDRÁS által
Ecclesiastic: 38.
Istentől vagyon minden orvosság, mely az Királyoktúl veszön ajándékot:
az orvos doctoroknak az ő tudománya fölmagasztalja az ő fejét, és az
Nagyságosaknak tekintettyök előtt megtisztöltetik. Az fölséges ISTEN
földből terömtötte az orvosságot, melyet az értelmes embör meg nem
utál.
Tisztöllyed az Orvost az szikségért.
1595
NÁDNAK
Nevezeti
Deákul Arundo, magyarul nád.
Természeti
Hidegítő és szárasztó.
[13] Hasznai
Az nádnak az gyökerén termött lágy lisztszabású gyöngyöket, avagy da-
rab csomókat ha megtöröd, az testibe szorult vasat és töviset kivonza.
Ha ecötben összvehabarod az combodnak dagadását megállatja. Az levelei
az nádnak ha megtöröd és reá kötöd, orbánczot és egyéb tűzes fakadást
gyógyít. Az mohátul őrizködj mert ha füledbe esik, megsiketít.
MALVÁNAK
Nevezeti
Malva.
Természeti
Az malvák nedvesek és fél rész szerint melegítők.
Hasznai
Az malvát és Salátát ha paréjul eszöd tejjel avagy olajjal, szép köny-
nyen tartja az hasadat. Ha az malváknak levelét, gyökerét és magvát
tejben avagy borban megfőződ és melegön iszod gyakorta, száraz huru-
tot, kehöt és tüdőnek rothadását gyógyítja. Ha pedig az malvákat az
asszukorságos embörök gyakran faolajjal főzve avagy salátával eszik,
igen jó.
[35] Ha az malváknak, köménynek és ánisnak levelét, gyökerét és magvát
borba megfőződ és az dajkák eszik, sok tejök lészen vélök. Hasfájást
gyógyít. Ugyanezön ital jó erölködéstől is, mikor az embör sem nagyob-
bik sem kissebbik szikségét nem teheti, ez az ital megindítja. Az mal-
váknak kifacsart vize igen jó gyújtovány hideglelés ellen, ha gyakran
iszod, az tüdőt, az oldalnak kelésit, fakadékit meghidegíti és lágyít-
ja. Nehéz lélegzetvevő betegségöt, öklelést avagy nyilalást gyógyít.
Kórságosoknak is igen jó. Ha valaki kifacsart levét issza az malvák-
nak, sok belső betegségektől meggyógyul. Ha az malva levelét salátá-
val, ecöttel, sóval avagy sós ecötben eszöd, az árpaszömöt meggyógyít-
ja.Ha mézzel az levelét öszvetöröd, és megkenöd vele, ugyis használ.
Mindenik féle malvának ha az virágit mézes borban avagy mézes vízben
megfőződ, egy kevés timsót is vetsz vele, szájnak és inének rothadá-
sát, vesztését meggyógyítja, ha gyakran mosod vele. Az malvákat ha
megfőződ erőssen és vizével gyakran mosod szájadat, fogadat, nyelve-
det, torkodat, az fene seböt és egyéb dagadásokat avagy sülőket megy-
gyógyítja. Darázsnak és méhnek csipésit kend meg az malvából kifacsart
vizzel és meggyógyul. Ha az malvának virágjábul olajat csinálsz, és
azzal kenöd az dagadásokat, csipésöket, ezön haszna. Embörnek avagy
egyébféle állatnak vizeletiben, avagy pedig erős lúgban ha megfőződ az
malva levelét és gyökerét, és azzal mosod az koszos fejet, meggyógyít-
ja. Mindenféle sebnek dagadását megállattja és tisztítja ha azmalva
vizével mosod az sebeket. Ha olajjal az malvának gyökerét és levelét
öszvetöröd, s azzal kenöd, avagy csak az gyökerét és levelét az kele-
vényre kötöd, megérleli és meggyógyítja. Ha pedig az malvának gyöke-
rét, levelét és magvát faolajban, rózsaeczötben, árpalisztben és az
malvának főtt vizében erőssen összefőződ, és ezzel az lépet kenöd,
rasztot gyógyít,: májnak, lépnek, veséknek, az asszonyembör matrájának
fájását meggyógyítja. Orbánczot és fenét megolt, és az testbe lőtt
nyílakat kivonja. Igön jó az malvák gyökerével, levelével és magvával
clistert csinálni az colicás emböröknek. Ha levelét gyökerét és magvát
az malvának egy zacskóba kötöd, és maga levében megfőződ, és veséjére
avagy ágyékára kötöd annak az kit
[36] kő avagy aréna, fövény bánt, melegön rajta tartod, vele párlod,
és az meleg vizet föcskendővel az testibe lővöd, kihozza az fövényt az
hólyagból és veséből.
UTIFÜNEK
Nevezeti
Deákul Plantago, Arnoglossa, magyarul utifű, báránynyelű(fű).
Természeti
Szárasztó és hidegítő természetűek az útifűvek : némellyenek hegyös az
levele, némellyeknek szélös.
[38] Hasznai
Az gyenge levelét az útifűnek ha sóval, ecöttel összefőződ mint egy
parét, és úgy eszöd : hasfájást, tekerő csömört, vérhast gyógyít. Ezön
haszna az magvának és porának, ha iszod. Ezeknél jobb az vize, ha vi-
zét veszöd, használ vérpököknek, vérvizelöknek, elaszott, száradt em-
börnek. Ha hármat törsz meg az gyökeréből és megfőződ borban, harmad-
napi hideglelést gyógyít. Ha négyet főzől meg, negyednapig való hideg-
lelést gyógyít. Ha vizét veszöd és azt iszod az hideg reád jövése
előtt, igen jó. Havikórságot megállat, mindön belső betegséget gyógy-
ít. Ezön haszna az facsart levének, ha gyakran iszod. Hagymázt, fejfá-
jást az vize meggyógyít ha az homlokodat kened vele ; szömfájást, da-
gadást az vize gyógyít. Siketségöt, fülfájást gyógyít, ha az fülbe bo-
csájtod. Az szájadat, torkodat gyógyítja ha az vizével mosod, lépet,
rasztot gyógyít az vize, farkassebőt, rothat kelést, szömölcsöket, tű-
zes fakadást meggyógyít. Az embör combja között való tűzes fakadást,
kelést meggyógyítja az vize ha vele mosod és az füvével kötözöd. Ha az
menydörgőfűvel összeelegyítöd az útifű vizét, tüzes mérges Antal tü-
zét, orbánczot gyógyít. Ezön viz az sült is megfakasztja, és eloszlat-
SZENT LÁSZLO KIRÁLY FÜVÉNEK
Nevezeti
Deákul Gentiana , cruciata, magyarul Szent László Király fűve ; hason-
ló az levele az hegyös levelű útifűhöz, üres a szára, és vékony mint
az kapornak avagy köménynek : az virága ugyan sárga, tokos és sok mag-
va vagyon, hegyes, árnyékos, vizes és rétes helyekön terem, az gyökere
hosszú mint az farkasalmának.
Természeti
Az gyökere melegítő természetű.
Hasznai
Csak az gyökerének vagyon haszna. Ha megszárasztod az gyökerét, megtö-
röd és megszitálod, hat pénznyomónyit Myrrhával egyiránt, az folyóvíz-
ben termő ráknak az szömének porát két aranynyomónyit ha iszol borban
négy napig, dihes eb marását gyógyítja. Minden mérget kiűz az embör-
ből. Az dihes eb mart sebét kinyisd ecöttel, sós vízzel mosd meg, vess
köpölyt az sebre, szivatasd ki mérgét aű dihös eb és kigyó harapás-
nak.Ha az gyökere porát tizenkét pénznyomónyit egy kis borsal és rutá-
val gyakran iszod, mindön mérges állat harapása ellen jó. Az kin asz-
szukórság vagyon, májok megveszöt, csak isznak, annak igen jó borban
innia. Ha az zöld gyökerének vizét kifacsarod, jó oldalfájásrul. Ösz-
vegyűlt aludt vért esésből, verésből kiviszen, megholt gyermököt kihoz
az asszonyállatból ha issza, avagy az szeméröm testire kötöd az vizes
gyökerét valami ruhán avagy gyapoton. Ezön gyökérnek kifacsart leve,
mely seböt és rothadt seböt tisztít és gyógyít ha mosod vele. Ha az
ruhát megáztatod az vizében és szömre kötöd, szömdagadást gyógyít. Az
testön elterült sennyedéköt, rút himlőt, fakadást és orbánczot megál-
lat ha vele kenöd avagy mosod.
[60] Imigy kell kifacsarni az levet : vegyed az Gentiana gyökeret,
törd meg, áztasd meg jó vízben öt napig, azután főzd meg, hogy jól
megfő, facsard ki.
KENDERNEK
Nevezeti
Deákul Cannabis, magyarul kendör. Egyik vad kendör, másik szelid ken-
dör.
Természeti
Ugyan melegítő és szárasztó, nem hidegítő,
[95] az mint némelyek mondják.
Hasznai
Keveset enni jó az kendör magból, de az soka árt, mert meddüvé teszön
és az gyomrot megveszti. Ha az magvát megtöröd és tejben megiszod,
szomjoságot megállat. Az levele míg zöld, az vize is igön jó az fejnek
dagadására. Köszvényt is jó véle kötözni. Ha az facsart levét az fülbe
töltöd, apró férget megöl az fülben. Az vad kendörrel igen jó orbáncot
és tűzes dagadást kötözni, ha megtöröd az levelét.
EBKAPORNAK
Nevezeti
Deákul Cotula feotida, ajuga, Chamaepitis, magyarul ebkapor. Sárga az
virága.
Természeti
Szárasztó és melegítő.
Hasznai
Ha borban megfőződ avagy mézes vízben és
[96] negyven napig estve reggel iszod, sárgaságot, farsábát meggyó-
gyít. Rasztot, küvet, fövényt ront, vizeletöt indít, hastekerést, te-
kerőcsömört és mérget kiűz. Ha figével, mézzel és terpentinával öszve-
főződ, colicát gyógyít, hasat indít. Az csöcsben költ követ, keménysé-
gőt, kelevényt meggyógyítja, sebőt forraszt, orbáncot, Szent Antal tű-
zét meggyógyít ha mézzel öszvetőrőd és reá kötöd és az vizével az se-
bet mosod. Asszonyember rút vérét megindítja, ha mézes vízben gyakran
issza. Ezön ital használ kigyóharapásnak és hurutnak.
SZAPORAFŰNEK
Nevezeti
[107] Deákul Verbena, columbaria, sacra herba. Magyarul szaporafű.
Természeti
Szorító, szárasztó, melegítő természetű, mert keserű.
Hasznai
Ha az szaporafűvet borban főződ és melegön iszod gyakran, mindenféle
belső betegségök ellen igön jó, májat, lépet, vesét tisztít, kővet
ront, mérget kiűz, sárgaságot gyógyít. Ezön haszna az vizének is. Ha
ecötben öszvetőröd, orbáncot és tűzes dagadást megállat, ha mézzel
öszvetőröd, sebőt forraszt. Ha régi disznóhájjal öszvetőröd és olvasz-
tod, igön jó asszonyállatnak testének, combjának, szárának és hasának
dagadását véle kenni. Ha az vizével az hagymázben feküvő embörnek hom-
lokát kenöd, meggyógyítja. Megveszőtt szájat és fogat az vize gyógyít.
Dagadásokat, sulyokat, varakat, fakadásokat az kifacsart leve meggyó-
gyít. Igen jó az megállott vér indítására és belső betegségre. Békát,
kígyót elűz, ha borban iszod és füstölöd véle. Farkas és rothadt sebőt
[113] VÉNUSZKÖLDÖKÉNEK
Nevezeti
Deákul Umbilicus veneris, magyarul vénuszköldöke. Igön elterült fű az
földön, mint egy kis födök, olyan kerek levelei vannak, ugyan bokrokon
nő, kuckon, régi házhelyekön és kövér földön. Szederjes virága vagyon,
az gyökere sok számtalan apró, mint egy földimagyarónak.
Természeti
Hidegítő természetű.
Hasznai
Belső sült az vize és gyökere porul meggyógyít. Külső sült pedig az
levele és gyökere elront, ha réá kötöd. Igön jó fene sebőt és tüzes
orbáncot véle kötözni, mert megállatja. Ha az gyökerét megesződ, az
kővet az hólyagban elrontja.
ÖKÖRFARKNAK
Nevezeti
Deákul Verbascum, magyarul ökörfark. Sokféle : fejérvirágú, sárgavirá-
gú, fekete és szederjes virágú. Az levele hasonló az vöröskáposztához.
Természeti
Szárasztó, tisztító és meleg természetű mindenik.
Hasznai
Az nagy ökörfarknak az sárga levelűnek, ha vörös borban megfőződ az
gyökerét, megállatja az férfi és asszonyállat vérét, de ha hideg leli
az vérhasfájót, vízben főzd meg. Ha pedig ugyanezön ökörfarknak főződ
virágát, gyökerét borban és azt iszod, régi hurutot, szakattakat, tö-
kösséget, tagjaleesteket gyógyít. Az veséből és hólyagból kővet és fö-
vényt kiűz. Ha az gyökerét rutával öszvefőződ vízben és azt iszod,
igön jó az férögnek és kígyónak kiűzésére. Ha az vizét az virágával
iszod, torokfájást és nyakcsap lelesést gyógyít. Ha az erdei ökörfark
vizéből egy jó kortyot iszol gyakran, igön jó hurut és fejfájás ellen,
még az vonító barmot is az ki lélegzetőt nem vehet, meggyógyítja. Ha
amaz szagos ökörfarkot megsózod és iszod, avagy lictáriumot csinálsz
belőle és azt eszöd, amaz fejerázókat, az öszvevont nyakat meggyógyít-
ja. Az kiknek lábok leesik, jó azoknak innia és benne füröszteni. Ha
disznóhájjal öszvefőződ az levelét, tővét, virágát és kenyőt csinálsz
belőle, jó orvosság guttaütést véle kenni. Ha az ökörfarkot vízben
megfőződ, igön jó dagadt szömöt véle kötni. Köszvényös testőt használ
véle kötni és benne füröszteni. Ezön haszna
[116] az vizének is ha az hevőn érlelőd. Ezön haszna az olajának is.
Ha foly az szömöd, hull az könnyöd, jó ennek az vizével szömödet mos-
ni. Az orbáncot, tűzes dagadást meggyógyítja az vize, olaja, virága.
Mindön viszketességőt megállat az vize, ha az vizébe ruhát mártassz és
réá kötöd. Ha figét, almát, gyümölcsöt az levelében takarsz, sokáig
megáll és meg nem rothad. Köszvényösöknek, megszakattaknak igön jó az
levele fürdőben, használ vele kötözni az kimenyült kezet és lábat. Az
virágának vize igön jó az asszonynépek orcája kenésére, sömörgözést,
halaványságot eltörül orcájokról. Az fejér ökörfark virágával szömöl-
csőt ha megdörgölsz, elveszti.
Látod, lehetett volna annyi eszem, hogy visszalapozok egyet. Mindegy, martilapus borogatást használunk, még nem tudom, használ-e, és közben szedi tovább a felírt antibiotikumot. A dolog azért bonyolultabb, mint egy normál esetben (ami két hét alatt képes meggyógyulni) mert a nagyinak egy csomó visszere is van.
