Gezoo már sokszor mondták neked hogy a merőlegest egy kiragadott pillanatban méred mikor a belső forrást elhagyja a foton és amikor a külső forrásból belép mind a két irány szőg merőleges a fal sikjára , de mivel mozgó rendszerről van szó ezért az azonos szög ellenére mégsem párhuzamos a két foton haladása.
Tudom, hogy mellékes, csak fel akartam hívni rá a figyelmet.
Térjünk vissza egy kicsit az eredeti problémára. Azt már korábban elfogadtad, hogy az inerciális mozgást végző doboz+fényforrás esetén a foton kijut a szobából. Világos most már az is, hogy ha gyorsul a foton kibocsátása, de a dobozból kijutása előtt a doboz+fényforrás együttese, akkor nem biztos, hogy kijut onnan (paraméterektől függően), vagy máshogy megfogalmazva: van olyan mértékű gyorsulás, hogy nem jut ki?
Nem hinném hogy a két foton azonos , hasonlóak lehetnek mármint frekvenciára hiszen ezt tudjuk mérni.
A szoba másik falára csak a belső forrásból származó foton érkezik meg azonos frekvenciával .
Ez a relativitás elméletéből fakad , nagyobb utat azonos időalat nem tehet meg de a másik falon lévő detektor kisseb frekvenciát mér a nagyobb utat befutot foton esetén .
Ezt ugy mondanám inkább azonos jellemzőkkel induló biró hatás a másik falon nem azonosan detektálható.
A másik kérdésedre a válasz pedig az hogy a külső foton nem képezi a mozgó rendszer részét .
A foton mozgása információval bir a rendszer mozgási állapotáról .
Amúgy igen. Ha a belső megfigyelő azt látja, akkor a külső megfigyelő azt látja amit fent rajzoltál (bár persze ott nincs berajzolva a doboz elmozdulása).
Két egyforma foton van itt.. A rajzon csak azért van a mozgástengelyük más színnel jelölve, hogy meg tudd különböztetni a kintit a bentitől.. A fotonok egyformák.
az átrepülő fotonra azért nem hat ugyanaz az erő, mert az egy idegen foton, és diplomáciai mentessége van. az ilyen fotonokat a matematikus foton vesszőnek hívja.
Gezoo a szobában keletkezett foton és a szobába belépő foton haladása nem párhuzamos annak elenére hogy a kilépési illetve belépési szögük egyformán derékszög a falon mérve.
Gezoo a belső foton megörzi a szobamozgásának irányát .
A belső fotonra nem hat semilyen ellenerő hogy megváltoztassa a mozgását a szobához képest .
A foton nem olyan mint a hajóról kidobot bója hogy a vizre érkezve lemarad a hajótól .
A rendszeren belülkeletkezett foton haladását a szobához képest (itt nem a foton mozgássa változik hanem a szobáé) csak külső erő változtathatja meg pl: gyorsulás , és ezt jól irtad le .
Tételezzük fel , hogy a fotonok közös pontban lépnek be az egyenletesen egyenesvonalban mozgó rendszerbe.
A belső megfigyelő a szobáhozképest mindig merőlegesnek látja a belső forrásból származó foton haladását , a külső forrásból származó fotont pedig mindig lemaradva a szoba mozgási irányától , a másik falon.
A külső megfigyelő érdekes dolgokat láthat:-)))
Mégpedig ha a külső fotonnal egyezik a mozgás állapota akkor azt látja hogy a külső foton ferdén átszeli a szobát pedig a saját sikjával az párhuzamosan halad .
A szobán belüli fotont a szoba alap sikjával továbbra is párhuzamosnak látja , a saját sikjához képest pedig ferdének .
Ha a külső megfigyelő mozgása eltér a külső forrás sebességétől akkor a saját sikjához képest mind a két foton haladását ferdének fogja látni , de a szobához képest a belső fotont mindig párhuzamosnak látja a szoba padlójával.
Nem az a lényeg, hogy elmozdul a rendszer, hanem az a lényeg, hogy közben változik a sebessége.
Nézzük az eseményeket egy külső szemlélő szemszögéből, aki inerciális mozgást végez. Mit lát ő? Ha a lift nem gyorsul, akkor azt látja mondjuk, hogy az a foton megy ki az első lyukon, amely pont 2 fokos szöget zár be a vízszintessel (persze az ő rendszerében). Ha a lift nem gyorsul, akkor ez a foton pont odaér a 2. lyukhoz is, ezt a lentebbi ábrákon már láttuk.
Ha gyorsabban megy a lift, akkor sincs gond, akkor már nem a 2 fokos, hanema 3 fokos szöget bezáró foton jut ki az első lyujkon, de az továbbra is átmegy a következőn, szintén az arányosság miatt. De mi van, ha gyorsul a lift? Érjen oda az első foton a lyukhoz mondjuk 2 fokos szögben és ekkor kezdjük el gyorsítani a liftet (legyen a gyorsítás nagyon nagy nagyon rövidi ideig tartó). Ha a lift nem gyorsulna, akkor ez a 2 fokos szögben haladó foton pont átmenne a 2. lyukon, azonban a gyorsítás miatt most már a 3 fokos szögben haladó foton tudna csak átmenni. De szegény nem 3 fokos szögben halad, hanem 2 fokosban, ergo nekimegy a falnak.
Nézd meg alaposan a lenti ábrát, ami alapján az arányokat számoltuk. Egyszerűen arról van szó, hogy ha a foton folyamatosan gyorsuló rendszerben halad, akkor ebben a rendszerben az ő pályája nem egyenest határoz meg, hanem parabolát. És a parabolára már nem igaz ugyanaz az arányosság, ami az egyenesre még igaz. Ha nagyon nagy gyorsulással gyorsítom rövid ideig - mint a fenti példában -, akkor szintén parabolát ír le addig a nagyon rövid ideig, utána meg pont abban az irányban menne tovább amikor a gyorsulás megszűnik. Jó közelítéssel tört vonalon halad. Ekkor persze már igaz rá az arányosság, csak éppen nem az ami az előző meredekségű egyenessel számolandó, hanem egy másik arányosság. Emiatt fog elakadni a falban.
