már bocs, de egy metrónál a megtérülést/hasznot tisztán utaspercmegtakarításban számolni meglehetősen nagy marhaság...
és mi van a járulékos beruházásokkal??
tehát azzal, hogy esetleg az ingatlanberuházók a következő 10-15 évben ugyanennyi pénzt beruháznak a nyomvonal mentén, amit metró nélkül nem - vagy csak töredék mértékben - tennének meg.
de azt azért nem vetheted a szememre, hogy nem vagyok konzekvens... :-)
a szekrénytartós hidak építésében is van azért fejlődés:
a 100-150t-ás pályaelemek bedaruzása helyett már 7-800t-ás pályaelemeket emelnek be hidraulikus emelőszerkezetekről, lényegesen gyorsítva (és ócsítva :-) az építést..
Given its intermediate design, it is unsurprising that extradosed bridges are relatively expensive and material inefficient.
Almost any span that could be bridged by an extradosed bridge could be spanned more inexpensively with a continuous girder, or more efficiently (but at even greater cost) with a cable-stayed.
n most cases the spans are short enough that the use of cables at all is an aesthetic rather than engineering-necessitated choice. This does not imply that is a "bad" choice, since in some cases the difference in cost and efficiency is small, and the extradosed type is a very elegant form.
szóval drágább megoldás, kizárólag esztétikai célokat szolgál.
Tegnap módomban állt egy kicsit bámészkodni, és észrevettem, hogy a Lágymányosi híd melletti vasúti híd pillérei jóval szélesebbek, mint amennyi helyet a vasúti pálya elfoglal, és láthatóan elő vannak készítve valaminek. Mit szántak oda annak idején?
>>> A szintén világörökségi besorolású Hortobágyon idén akartak hozzákezdeni annak a körforgalmi csomópontnak az építéséhez, ami a Kilenclyukú híd előtt hozna hamisítatlan budaörsi hangulatot a pusztára. A csomópontot magasan álló lámpasorral vennék körül, vagyis éjszaka is meghatározná a látképet. Az építkezés tíz éve napirenden van, de az események csak tavaly gyorsultak fel. A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. mindvégig azt az álláspontot képviselte, hogy a közlekedési műtárgyakra vonatkozó szabályoktól sehol nem lehet eltérni, a világörökségi rang nem ad felmentést. <<<
ez sok közlekedési beruházásra igaz (60-85% támogatási ráta). ámdeazonban az is, hogy ha a híd pármilliárddal olcsóban épülne, akkor a fennmaradó összeget el lehetne költni egy másik, legalább ilyen jó megtérülésű (utasperc per év) közlekedési beruházásra. a négyesmetrót szokták felhozni állatorvosi lóként: ha a budapesti közlekedésfejlesztési beruházásokat rangsoroljuk utasperc per év szerint, akkor a metró kb a negyvenedik helyen van, és a ráköltött pénzből az előtte levő 39-et mind meg lehetne csinálni.
Aki az esztétikát háttérbe helyezi a hidek esetében, annak javaslom hogy kicsit beszégessen a bécsiekkel. Szegények a mai napig irigykednek Budapestre, mert náluk a mennyiségi el volt az erősebb a minőségi helyett. Külön pech, hogy a közelmúltig egyetlen függőhídjuk is összedőlt.
Ha egy papucsot akarok venni a boltban, akkor nem zavar a minőség, mert egy nyárnál tovább úgysem hordom. De a házamat egész életemre építem. Így van ez a hidakkal is. Építhetünk igényteleneket, is de az utódaink fogják ránksütni, hogy zsugoriak és szűklátórkörűek voltunk. Szerencsére az elődeink nem voltak azok, elég szép hidakat hagytak ránk...
Csatlakozom Atzához, nekem is tele van a tököm azzal hogy a H1234-nak mindig van valami baja. Amúgy a két híd közt bár valós időben 10 év sincs, technológiában 30 év a különbség. Ezek a Szekszárdi és M0D típusú acél szekények, vagy a szolnoki/köröshegyi feszített vb hidak a 70-es, 80-as évek technikáját képviselik. Az extrodused hidak meg a kor szinvonalán állnak. Ilyen függesztett-feszített szerkezetek úgy 120-250 m-ig építenek. Ez nekem azt mondja hogy kb 200m-ig gazdaságos, az ennél nagyobb fesztávú hidak már a rekordok miatt épülnek. Az M43-nál 180m a fesztáv. Az acél szekrények 100 m körüli fesztávokra valók, a feszített vb hidak ennél kicsit többre, 120 körülire. Ha ezekből a szerkezetekből akarták volna építeni, akkor legalább egy pillérrel több kellett volna, ami ráadásul a mederben állna, illetve valószínű kettő állna a mederben. Gyanítom, hogy az összefeszítés miatt jelentős anyagmegtakarítást érhető el egy hagyományos feszített vb hídhoz vagy egy acél szekrényhez képest. Hasonló erőjátéka van a Lágymányosi hídnak, csak ott a kábelek helyett rudakat alkalmaztak, és az acél szekrény a rudak által van feszítve. Összességében az M43-nál szerintem nincs nagy különbség egy extrodused, és hagyományos acél, vagy vb. szerkezet közt. A különbség inkább az, hogy néhány éve még sem a hazai építőipar, sem pedig a tervezők nem voltak képesek extrodused hidakat tervezni, és építeni.
tehát arra gondolsz, hogy a teljes hullámtéren (és tán még azon kívül is) gyenge altalaj miatt nemhogy csökkenteni, sokkal inkább növelni akarták a pillérek számát, hogy az egy pillére jutó terhelést csökkentsék?
éppenhogy pl. ilyen körülmény szólhat a mederpillér kiváltása mellett nagyobb fesztávval.
de a nagyobb fesztávhoz szükséges erősebb parti (partközeli) pillérek alatt is nyolcvan méter homok lenne. plusz még egy 500 méteres fesztávú (mondjuk) kábelhíd...?
éppenhogy pl. ilyen körülmény szólhat a mederpillér kiváltása mellett nagyobb fesztávval...
ott mégse tették.
(nekem ebből az jön le, hogy még az extra cölöpözésigény sem drágította meg annyira a mederpillért, hogy nagyobb fesztávval érdemes legyen kiváltani...)
Jogos. Szerintem egy ilyen híd egyfajta kompromisszum a műalkotás és a költség között félúton. Ilyen szempontból a Colbert-hidat túlzásnak tartom (hasonlóan a Kőröshegyi völgyhídhoz és az M8 hídjához), ott már .
Az Árpád híd és a Hárosi híd is szörnyű ilyen szempontból.
Nem értem egészen miért ócsárolsz következetesen szinte minden műtárgyat, ami az országban manapság épül, szerintem inkább örülni kellene, hogy végre rátértünk a minőségre és esztétikára, a hárosi összvér meg a hasonló kicsinyes műremekek után.
Értem én a spórolást, de nem több 10%-nál a különböző szerkezetek közötti árkülönbség, akkor meg már inkább.
egyébként lehet oka a mederpillérek hanyagolásának, a szexárdi hídnál (ahol nem volt erre lehetőség) iszonyú mélyen homokos a meder, mélyen beszúrt cölöpokre állították a hidat, és a felépítményt úgy tervezték, hogy a terhelés során a cölöpök majd tovább fognak süllyedni, elég sokat. Ami azért erős konpromisszum.
