A 12 órás fűtési periódus úgy jön ki, hogy hőt termelnek a bent lakók, a háztartási gépek, a főzés, fürdés, szoláris hőnyereség, stb.
A kihűlést arra irtam a múltkor, hogy egy rendesen hőszigetelt ház nem fog már a sielés másnapján 15 fokosra lehűlni, hogy mindenáron ellenőrizni kelljen a távolból. Kell neki pár nap mire szobahőmérsékletről lehűlne ennyire.
Okés, tényleg viheted majd a normálisabb állapotút. Azt biztos ki tudom szedni épen, a másikat nem biztos, meg az amúgy is nagyon vetemedett és kutyaajtó miatt lyukas.
Beruházás többletköltsége: kb. 2-2,5 MHUF, ami 7-9 év alatt megtérül, tehát el lehet rajta gondolkodni. Emellett van passzív hűtés nyáron a szondákból.
Volt még egy sorozat a Lima-n kívül, ami még inkább "kőszerű" volt, a felülete is, de most nem találom, de ha az asszony hazaér majd kikérdezem mire emlékszik.
Az én házamban kb. 70m3 vályog van, az legalább 100 tonna. Ha ezt hagyom lehülni, lejön a p...a a havasról, mire visszafűtöm.
Amikor beköttettem a gázt, dec 22.-én hozták meg a mérőórát, 6fok volt a lakásban.
Az ágyat elkellett húzni fél méterre a faltól, mert sugározták a hideget. Hiába volt a termosztát állandóan 22 fokon, tavaszig jéghidegek voltak a falak.
Következő szezonban már a kezdettől tudtam fűteni, rá lehetett tolni az ágyat a falra, nem volt jégverem.
Ezért mélázok azon, hogy érdemes e egyáltalán, akár csak éjszakára is levenni a fűtést.
Egy normálisan hőszigetelt ház 24 óra alatt 1 fokot hűl maximum, még nagy hidegekben is. Teljesen felesleges ilyen kütyükkel szórakozni, és kidobálni rá súlyos tizezreket.
Beállitod a termosztáton 15 fokra a szabadság üzemmódot (max egy hetes kemény hideg után hűl le ennyire), és mondjuk visszaérkezésed előtt 1 nappal a normált, és csókolom.
Kényelmi szempont. Ha pl. hétvégente elmész otthonról, lejjebb lehet venni. Ha szerdánként kerékpároztok, mire hazaértek, arra kezd melegedni. A szomszédok pl. telefonálnak amikor jönnek, hogy mikor tekerjük feljebb :D az is kényelmes megoldás nekik :)
"A hét minden napjára külön-külön, egymástól függetlenül naponta 6 szabadon megválasztható kapcsolási időpont(10 perces lépésekben állítható) és minden kapcsolási időponthoz más-más szabadon megválasztható hőfok (0,5 C-os lépésekben állítható)beállítására van lehetőség."
Mondjuk így belegondolva, inkább nyáron szoktunk nyaralni :D egy-két hazaérkezés télen, pár nap-egy hét után, hát ki tudja. Azért még mindig kérdést, mennyiért engedhet meg az ember magának ekkora luxust :)
Remek, fejlődik a technika :D a kérdés most már csak az, hogy külön csak a termosztátok használhatóak-e a drága doboz nélkül, ami netre küldi a jelet. Mert ha a termosztát wifi-s, akkor sok érte az a cirka 15 ezer forint? Mert ha tudja a szabadság üzemmódot, az már úgy jó.
Engem elsősorban az érdekelne, hogy működhet-e a dolog? :D Mennyire drágább a hagyományosnál? Bár ahogy nézem, ha netre megy fel, az nem occó. Mondjuk úgy meg minek, hogy a wc-n ülve is tudjam kapcsolgatni? :D mert ha esetleg wifi-routerrel tudnám tartani a kapcsolatot, akkor már csak net kell, de úgy meg nem tudom össze lehet-e monyákolni...
És te hogyan gondoltad ennek a megvalósítását? Most hogy leszedtem a szigetelést a padlásfeljáró fölül, ( 3 táblát összeragasztottam)nem láttam vizesedést.
"Én eddig abban a tudatban éltem, hogy egy A+-os és egy AH épület között a legjelentősebb különbség a hővisszanyerős-szellőztető berendezés beépítésében van, javítsatok ki ha nem így van."
Két megoldás létezik:
A variáció:
A tudományos megközelítés, hogy rajzolsz egy grafikont, ahol elhelyezed az egyes fűtési lehetőségeket. Az y tengely legyen a költség mondjuk 10 évre (beszerzési+beépítési+szezonális üzemeltetési költségek/120 hónap), az x pedig a leadott hőenergia. (itt konkrét eszközökre kell kiszámolni, mert minden gyártó ceruzája másképp fog)
Ezután kiszámolod a ház pontos hőigényét (mondjuk winwattal) és látni fogod, hogy egy bizonyos U érték (kb 0,2) elérése után a fűtési igény majd felét adja a filtrációs veszteség. A grafikonon felveszed a hőigény és a hőigény/2 pontokhoz tartozó fűtési módszerek árát. Ha hőigény/2 ponton találsz olyan megoldást, ami úgy is olcsóbb, hogy hozzáadod a hővisszanyerős szellőztető költségeit (szintén 10 évre, itt van egy bekerülési költség és áramot eszik. Bonyolítás, hogy ebből is van ezerféle és figyelembe kell venni a jóságfokát is), akkor tegyél be szellőzetőt.
B variáció:
Ha az asszony nem szeret takarítani, vagy egy "kedves" szomszéd gumicsizmával fűt, akkor meg mindenképp kell és punktum.
ui: fura sorok felül: véletlen nem wordben írtad a hozzászólást és onnan másoltad be?
Korábban leterítettük a padlást 10cm gyapottal simán csak a száraz,tiszta betonra,amire itt páran azt írták ne rakjunk se alá,sem pedíg fölé semmit(párazáró,hártya folia stb.).
- ha van gáz akkor elsősorban a gáz, kondenzációs kazánnal”
ha így van erősen hajlok a gáz felé, komfortja miatt is, ( ez az első szezon hogy cserépkályhákat rakom, még az elején tetszett is a fahasogatás, de a derekam nem bírja má soká..)
elektromos fűtéstől idegenkedek, eddig fel sem merült bennem „klímagyilkos energia” valahol ezt olvastam (bár 20 év mulva ingyen lesz az áram Paks 2-nek köszönhetően, hehe)
Én eddig abban a tudatban éltem, hogy egy A+-os és egy AH épület között a legjelentősebb különbség a hővisszanyerős-szellőztető berendezés beépítésében van, javítsatok ki ha nem így van.
A padlásfeljáróm alsó felén mindig lecsapódott a pára, a padlársa szerkesztettem fölé egy osb dobozt, hogy lenyitáskor ne hulljon le a por, mostmár az párásodik. nyilván nemigazán párazárók ezek a létrák.
Korábban írtam ( talán emlékszel), felraktam a tetőtérbe eps- szigetelést 2*16 cm-ert, páratechnikai probléma lehetséges volt mivel alul üveggyapot van, most felnéztem hogy mi a helyzet és a padlásfeljáró mellet láttam vizet, ( korábban a padlásfeljárót megpróbáltam lezárni hogy folytonos legyen a szigetelés így 3 db összeragasztott szigetelést helyeztem rá,( úgy tűnik nem sikerült légmentesen, illetve hőhíd is van gondolom)
Kérdés - Ha leszedem akkor lejjebb csapódik le a pára is kifolyik a padlásfeljárón, vagy el tud illanni a légtérbe?
Az oldalsó fa részre ragasztottam 4 cm szigetelést, illetve aréseket pur habbal kifújtam , nem tudom onnan jön e a pára vagy a padlásfeljárón keresztül.
Az új EUROCODE szerint a szél és hó (meteorológiai) teher függ a földrajzi helytől (Bécs vagy Budapest) a tengerszint feletti magasságtól, a környezettől (pusztaság vagy város), a tető formájától (nyereg, sátor, félnyereg stb.) és attól hogy hány oldalról veszi körül fal, melyik irányból fúj a szél, illetve hótehernél kialakulhat-e hózug. Általában elmondható, hogy féltetőre nem mindig a hóval terhelt tető a legrposszabb, előfordulhat, hogy a szél föl akarja szivni a tetőt. A konkrét esetet kell méretezni.
Erre én is gondoltam már, de az a baj, hogy a szarufák nem gyalult, téglalap keresztmetszetűek, hanem amolyan szélezett kör keresztmetszetű, azaz le van csapva a teljes körből 4 kisebb körcikk. A tok és a szarufa helyenként összeér.
Így nem is nagyon fértek hozzá a dologhoz, meg nem is látnám, hogy mit csinálok. De ha nincs jobb, akkor ez marad.
Belülről még csak-csak meg lehetne fújni habbal, bár az sem tudom ,hogy mihez tapadna, vagy mi tartaná a helyén, de a "külső" kis hézagot hogyan lehetne elérni? Kívülről valahogyan?
"Hőszivattyút csak akkor javasolnék, ha meg tudod termelni az áramot is hozzá. Amennyiben ugyanis úgy vásárolod, akkor árban gyakorlatilag ott tartasz mintha gázzal fűtenél... "
Én úgy tudom, hogy 30Ft /Kwh villanyból csinál 5-7Kwh melegvizet. Gázból ez kb. a háromszorsa.
A szellőztető rendszer gyakorlatilag nem térül meg. Egyszerűen sokba kerül és még áramot is fogyaszt.
Nem is erről szól egyébként. Ez egy főleg kényelmi megoldás, az ablak nyitást automatizálod (amennyit a hő visszanyeréssel megtakarítasz azt nagyjából ki is fizeted villanyszámlába). Most még főleg kényelmi megoldás, de már kötekednek a szellőztetéssel gáztűzhelyhez is, az esetleg megtérülővé teheti...
Szerintem első körben a csövek kerüljenek be, illetve ha utólag be lehet tenni akkor elég a helyét kihagyni. 200-300 ezer a központi egység hozzá, plusz csövek, kiépítés, és az egyéb apróságok.
Hőszivattyút csak akkor javasolnék, ha meg tudod termelni az áramot is hozzá. Amennyiben ugyanis úgy vásárolod, akkor árban gyakorlatilag ott tartasz mintha gázzal fűtenél... (Egyelőre, de a gáz ára kiszámíthatatlan -bár politikusaink ismerve borítékolható a folyamatos áremelés)
A faelgázosító már érdekesebb kérdés. Bár inkább tömegkazánban gondolkodnék (kényelmesebb, hisz egyetlen lépésben teszi ugyanazt mint a faelgázosító és olcsóbb is de bizonytalan vagyok a kivitelezés minőségét illetően).
Illetve ha tömegkályhát/kazánt építesz azzal gyakorlatilag kiváltod a cserépkályhát (előbbinek jobb a hatásfoka) ha a földszintre teszed. Persze ez esetben is kell a víztér a távolabbi helységekhez, illetve ebbe be tud segíteni később a szellőztető rendszer is.
Régebb óta küzdök a tetőablakaimmal, mivel sajnos a szarufák közé szinte bepréselték őket, nem maradt hely melléjük szigetelni, így elég durván hűti/fűti az adott helyiséget az abalak.
Sajnos a konyhában már penész is jelentkezett a sarkoknál. Gndolkoztam azon, hogy kutyaólasítom az adott tetőfelületet, de az építési engedély+terv és kivitelzés egyelőre nem fér bele.
A kérdésem az, hogy megoldható-e, hogy ugyan oda, de keskenyebb tetőablakot tetetnék be a régiek helyére?
Ez esetben lehetne keretet készíteni az ablak számára és maradna hely szigetelni a szarufák és az ablak kerete között.
Belülről még hagyján, hogy így-úgy (kartonnal, lambériáva)l normálisan meg lehetne csinálni az új felületet, de kívülről mi a megoldás? Bitumenes szindely a héjalás, a színe ilyen sötét barna szerű valami.
Utólag ki lehet egészíteni ezt a zsindelyt (ha kapnék ugyan olyat), vagy bádogozni kéne ezt a kb 10-10 cm-t oldanlként?
Építkezés előtt állunk, jelenleg tervezgetés fázisában.
Jelenleg 100éves házban élünk 2pici lányommal és az asszonnyal, úgyhogy felújításnak nem lenne sok értelme, bontani kell..
100m2hasznos alapterületű kb 8*13m téglalap alapú egyszintes sátortetős építményben gondolkodom, fele részben alápincézve. A telek ideális, déli tájolású.
Amit elterveztem egy A+ vagy AE ház lenne,30cm téglafal, 20cm dryvit, 30cm a födémre min..stb
Sokkal inkább bizonytalan vagyok a gépészettel, „mivel fűtsünk?” kondenzációs gáz, faelgázosító, esetleg hőszivattyú?!
Hővisszanyerős szellőztető berendezés telepítése minimálisan milyen költségekkel járna, megtérülne-e valaha is a befektetés?
Ajánlható-e kiegészítő fűtésként cserépkályha ( a mostani házban kettő is van, egyiket átmenthetném) AE házba?
Az egész projektre lesz összesen kifeszítve kb.20millió forintunk, ebből kéne megállnom.
Minden hozzászólást, jótanácsot köszönettel veszek:
Valóban , de annak már nem , hogy szél esetleg a ficakokban , vagy akár egész oldalon (esetleg előtetőn) méteres havat hodjon össze . Vannak dolgok , amit nem árt kicsit túlméretezni .
Csakhogy azt nem tudni, hogy mennyi hó esik egy télen - elolvadás nélkül.
A nyáron futottam bele ebbe aproblémába. Egy előtető kapcsán. Sehol sem találtam erre adatokat. Így jobb hijján feltételeztem, hpgy max 200 mm víznek megfelelő hó maradhat ott fenn.
Azt a súlyt ami nálam olyan 1,2 tonna a tetőnek pedig birni kell.
Akkor mennyi is az a hóteher ami elófordulhat nálunk ?
Mert annak a valószinűsége kicsi, hogy a novemberben leesett hó márc közepéig ott is marad.
Igen, de ma már a normál cserépléc minősége... Mondjuk rendszerváltáskor még a bramac lécbe se merték beletenni a 3cm átmérőjű átmenő csomót mint manapság.
Igen értem a terhelést (s még a dőlésszög jelentőségével illetve a szélárnyékos oldal szerepével is tisztában vagyok), csak normál cseréphez hivatalosan elég a sima cserépléc, betoncseréphez alapból a bramac előírás, nálunk 85cm szarufaközre még ennél is vastagabb kellett (talán 5*7,5, de nem mernék rá megesküdni)
Ma már mindenki bramac lécet használ mindenhova. Alig drágább mint a sima kommersz tetőléc. Nem feltétlenül a száraz terhelésben kell gondolkozni hanem amikor 15-25 cm hó van a tetőn vagy amikor 80 km/h szél nyomja. Nekem bolero xxl van a tetőn ami kb akkora terhelés mint a régi eresztésű tetőcserepek adtak.
nekem tondach tango, van de nem gyere be, tavaly befújt alá a hó, ha nekem kéne választani bramac római, vagy duna, egyszerű minta, jól összezár...igaz vannak szebbek, de a funkciót tekintve szerintem a legjobb
A betoncserép súlya saccra duplája a hornyolt hagyományos cserépnek négyzetméterenként. Tehát itt már lehet hogy a szarufából is kicsit vastagabb kell, vagy sűrűbben rakni, stb. Illetve ha marad a régi szarufa akkor esetleg nem elég a baramac léc sem (nálunk ez volt helyzet, mert a tetőtér maradt).
Valójában a lécezés azonban ritkásabb kicsit betoncserépnél.
Azonban pontos árakat nem tudok mondani, nekem is szinte csak építtetői tapasztalataim vannak.
Szerintem nincs jelentős különbség a hornyolásban s tapasztalatom szerint az épp a betonnál vacakabb kicsit (jellemzően nem szokott beázni egyik sem ha betartják az előírásokat), az átfedés pedig jól zár mindkettőnél.
És ez a tartószerkezet, ami kb. pár száz kilóval kell többet elbírjon - vagy mennyi számolt -, mennyivel kerül többe? Sűrűbb tetőlécek kellenek? És a nem egyszerű betoncserép mennyivel drágább, egyáltalán érdemes az egyszerűt venni? És a betoncserép kevésbé hajlamos a beázásra (írtak valamit a linkelt oldalon, hogy pontosabban képesek önteni, gondolom akkor jobban illeszkedhet?)?
Ha már ide terelődött a téma, remélem nem gond ha felmerült pár kérdés :D
Sokat számít hogy milyen kiegészítőre van még szükség, vagy nincs rájuk szükség. Illetve a tetőszerkezetbe is beleszól a tetőfedő anyag súlya vagy egyéb tulajdonsága (teli deszkázat kell a zsindelynek, esetleg megnövelt szarufa vastagság és minimum bramac léc a betoncserépnek, stb.), illetve hogy mennyit kell bádogozni (ez jórészt elkerülhető pl. a bitumenes zsindelynél).
Alapvetően a beton az olcsóbb. Azonban komolyabb szerkezetre van szükség hozzá (nagyobb súly), úgy viszont már hasonló árra jön ki. Normál (hornyolt) tetőcserép esetében nagyobb azért a súlykülönbség, nem 1-2 deka, a közel azonos súly vagy hódfarkút (amit duplán kell rakni) vagy a mázas vastag cserepet jelentheti...
Kb. 2 éve nézegettem az árakat.
Olcsó hullámpala kiesett, mert csak "mediterrán" (gyomorforgatóan bocimintás) volt kapható, de kiegészítők már nem. A "hagyományos" (már ez is azbesztmentes) hullámpala irreálisan drága, továbbá semmiféle tapasztalat nincs a tartósságára nézve (mivel azbesztmentes ez már nem ugyanaz az anyag).
Az acéllemez körülbelül annyit bír amennyit a gyártó ígér, tehát 30-40 év után cserére szorul (Lindab-al van tapasztalatom, a keleti oldalon 17-18 év elteltével sehol nincs már rajta festék), továbbá drága is. (Lindab a piacvezető, akkor mit várhatunk az utángyártottól?) Itt azért ne feledjük hogy telibe kell deszkázni mint a bitumenes zsindelynél...
Bitumenes zsindely szintén 20-30 évet bír, de a szeles oldalon esetleg kevesebbet, s nyáron elég büdös tud lenni. Legalábbis pár évig biztosan.
Hagyományos mázatlan tetőcserép. Gyakorlatilag nem találkoztam az utóbbi 20 évben gyártott jó minőségű cseréppel. Nem csak mészkukacos, hanem agyonégetett sz*rok. 15 év után már lapokra fagy szét ahol kicsit meg tud állni a víz (eresz felett, hóvágók felett). Hiába hazudik a gyártó 20-30 évet rá...
Így lett nálunk betoncserép. Valójában ennek az élettartamáról sincs hosszú távú tapasztalatom, de 15-18 évest már láttam, s azzal nem volt gond.
Az égetett agyag- és a betoncserepek mindig lécezett tartószerkezetre kerülnek fel. A hagyományos égetett agyagcserép korszerű fajtái mutatósak, hosszú életűek, színtartóságuk jó, hiba esetén egyszerűen javítható a tető. Az égetett agyag tetőcserép esetében többnyire a cserepek fagyállóságát és vízáteresztését kifogásolják. A kerámiaanyagok pórusrendszerébe hatolt víz a nagy hidegben megfagy, ilyenkor a víz térfogata mintegy 10%-kal növekszik. Ha ezt a nyomást a pórusok falai nem tudják elviselni, a cserép repedezik, lemezesen törik, esetleg szétmállik. Az utóbbi években itthon is tért hódított a betoncserép. Ezek méretpontossága nagyobb az égetett agyagénál, vízzáróságuk, fagyállóságuk kiváló, állják a hó, a szél nyomását, 100 éves élettartamukkal csak a rézlemez-fedés veszi fel a versenyt. Egyszerűen felrakhatók, könnyen javíthatók és a színtartóságuk nagy.
KömKel, tőled vett alu rendszerlemezes mennyezetfűtést tettünk föl a fél lakásban, és az utóbbi hetekben vettem észre, hogy mikor megy a fűtés, néha halkan pattan egyet-egyet itt-ott a mennyezet. Leginkább éjjel észrevehető. Gondolom mozognak kicsit a csövek. Te tapasztaltál ilyet? Minden csövet rögzítettünk aluszalaggal a rendszerlemezek átmeneténél és közepénél is. Bajom lehet belőle, vagy problémát nem okoz hosszú távon? Köszi!
ne a darabarat nezd, hanema m2 arat. es meginkabb a kiegeszitok arat! vannak cserepek amikhez nincs/nem kotelezo semmi. mas cserepeknel viszont van kulon jobbszele elem, balszele elem, ezekkel badogozast sporolsz, de nem olcso. tovabba speci kupcserep, netan az elso sor ami a kup ala kerul az is kulon speci cserep. nekem ezek a speci kiegeszitok es bizbaszok osszesen majdnem annyiba kerultek mint az osszes alap cserep.
nekem Creaton balance van a tetőn, teljesen meg vagyok vele elégedve. én is a kisebb súly miatt választottam, illetve azért, mert ez kerámia és nem betoncserép. Lentiben van a gyár, ahol állítólag nagyon jó az agyag, ezért a cserép is megbízható
en szedtem le csempet anno spaklival. kell venni jofele magyar fanyelu spaklit festekesboltban, aminek a pengeje kek acel. akar meg is lehet elezni. es azt szepen alakalapalni. nagyon ragaszto fuggo, vagy joreszel felpattan egeszben, vagy szinte egysem.
Hi!Járólapot szerintetek milyen praktikával lehet úgy felszedni, hogy lehetőleg minél több megmaradjon épen és újra le lehessen rakni?
Pár éve lett lerakva. Mivel nem én burkoltam, nem tudom megmondani, mennyire jól vagy hézagosan került a helyére. Most átépítés miatt kell bontani, de kisebb helységekbe jó lenne, mert nem ócska minőségű.
a 200-as az tuti nem. es a 3-400-as sem biztos. es ne 12-essel indulj neki, minimum a 16-os szerintem, inkabb kellene egy 20-as, abba belemegy a 16-os cso. mondjuk en szereztem kolcsibe nagy hiltit, asszem 35-os lukat toltam, es 32-es lefolyocsovet tettem bele belesnek.
Ma találtam párhuzamos repedéseket a pinceplafon vakolatán. A gerenda alatt szokott elrepedni? Vagy a gerenda és valaelyik oldali tálca találkozásánál?
A téglák közötti vasalt beton tart. Anno 5 db 10-es válaszfallapot toltunk össze gerendától gerendáig és csak a téglák végénél levő vasalt beton tartott 40 centinként, így nem kellett telibe zsaluzni a födémet mint a km. téglánál
jaja, igy lehet feltolni. csak a kifolyt cucc egesz meretes kupot kepezett a padlon. ergo felette a fodeb belesejebol egy akkora tolcsernyi ureg van azota. es az nem tul jo.
Nem az lenne a lényeg, hogy a cső ne legyen bedugózva, hogy a szája előtt akadályt képező salak ki tudjon folyni? És lehessen betólni a csövet mint egy gyűrűs kút ásásakor történik? (Persze ez csak fejjel lefelé, lentről értelmes)
a salak a furot is elegge megfogja, de azert elforog benne. nekem amikor a furot kihuztam, elkezdett lent folyni ki a salak. hiaba dugoztam be alulrol, felulrol a csovet nem lehetett atdugni a salakon, addigra a salakban mar nem volt lyuk ugye...
ezt ismerem! a furo kihuzasa utan azonnal csovet kell tolni bele. en felulrol furtam, alulrol felfele ment a cso, ketten csinaltuk, tulajdonkeppen a cso tolta ki a furot. marmint a masdoik luk keszult igy, az elsot ne kerdezd.
alulrol ugye van eselyed latni hogy hol van a gerenda. felulrol nincs.
amugy felulrol akar furhatnal a szekrenyen keresztul is.
szerintem a szekreny kiszedeset nem uszod meg. leveszed a labazatot ha van, kiszeded az osszes csavart, es azt az egy elemet kihuzod a pult alol. utanna jon az orult mericskeles valamilyen referenciaktol. pinceablak homlokzaton fuggolegesen felvetitve, konyhaablakhoz oldalra kimerve, stb.
Eleve egy beépített konyhaszekrény alá kéne a pincéből kábelt vezetni. Fölülről csak a konyhaszekrény eltávolításával volna lehetséges megfúrni a födémet.
Ha alulról lenne fúrva, a pince felőel, akkor előforulhat, hogy nem a padlót, hanem az emeleti válaszfalat találja el az ember. De még ha a padlót is, akkor a szekrény alatt burkolólap van, abba ütközik bele a fúró.
Egy horcsik-födém átfúrásánál többféle problémám merült fel. Kérdéses a vastagság, az is, hoy hogyan találom meg a megfelelő pontot, meg hol lehetnek a gerendák.
270 itthon az igazán elterjedt, a 282 sokaknak már túl sok a tapasztalataim szerint.
Meg ráadásul nem sokkal drágább egy garantáltan repedésmentes álmennyezet készitése, mint vakolni egy gerendás födémet, és az álmennyezet felett elég jól lehet vezetékezni és lámpázgatni utólag is.
Azért a 282 belmagasság már nem olyan nyomott. Mit értesz optimális alatt? Nyilván jobb a 310-320, különösen nappaliban, de annak azért van anyagi és engedélyezési vonatkozása is.
Most nem találom hirtelen, de korábban már beraktam valakinek.
Egeseramik a gyártmánya, de már sajnos megszüntették ezt a tipust, csak a jóval gagyibb változatát forgalmazzák, ami nem érdes-erezett, csak rá van festve a minta sikba.
Normális tervező ha lehet egész téglasorral tervez, tehát 25 cm-ként.
Ha a padlóba pl 10 cm hőszigetelés van, akkor 18 cm a padló rétegrend vastagság, akkor vagy 275 (ekkor 262 a belmagasság; kicsit kevés), vagy 300 (ekkor 282 a belmagasság) cm a falmagasság.
Természetesen sok tényezőtől függ még, pl:
- födém tipusa
- tetőteresnél nagyon számit pár centi belmagasság is a lépcső miatt
Nálam a laminált parketta volt ilyen. Ennél a járólapnál az a gond, hogy az egyik árnyalatnál a háttér melegebb világos bézs, míg a másiknál hideg szürke. Ordít, ha összekeverednek. Egy egész nap válogattuk és pakoltuk őket, mire ketté lettek szedve :-) Ráadásul dög nehezek :-)
Nekem famintás a lap (az ügyfelek 90%-a azt hiszi, hogy parketta), és nagyon kellett vegyitenem a különböző dobozokat, hogy ne legyen foltos, azaz helyenként sok sötét, utána meg világos.
Kiraktam magam mögé 9-10 dobozt, és mindig a másikból húztam a következő lapot.
Ez egyébként a manapság divatos Ódon (tiritarka) cserepeknél is gond, mert egy-egy raklap tud teljesen eltérő lenni színben, mint a többi. Az ácsok hülyét kapnak tőle, mert nem lehet folyamatosan rakni, hanem több raklapból kell válogatni.
Fugázó: MAPEI flexi fugázó, típusszámát nem tudom fejből, de ha fontos elő tudom kotorni a zacskóját, van még belőle, úgyis kell holnap a kísérők fugázásához.
Elgondolkodtató, hogy belevágjak-e... az egészet nem szeretném felszedni, embertelen meló volna... Mindenesetre készítek egy térképet, hogy melyikek vannak fellazulva, aztán tavasszal meglátom, hogy szaporodott-e...
Mivel eredetileg is 2 gyártásból származtak, már variálva vannak szín szerint, helyiségenként szétosztva, a problémás 46m2-es helyiségben már nem tudok pótolni csak pár lapot, a többi helyen tudnék, de ott meg kevés a hiba :-)
Aljzatbeton nyáron készült, jó 10 napig utókezeltem locsolással, majd kb. 2 hónapot kötött/száradt. Szerintem teljesen száraz volt már mire le lett burkolva. Burkolás után is 1-1,5 hónapot pihent.
Hm, nem burkolnék így sem, mert az megint határeset.
Várnék a fűtési szezon végéig, aztán elkezdeném felszedni a kopogó lapokat. Addigra lehet, hogy lesz még.
Aztán lehet, hogy kiderülne, hogy a nem kopogók is rohadt könnyen feljönnek, úgyhogy azokat is.
Tisztogatás után megnézném, hogy mennyi ép lap maradt, és elgondolkodnék, hogy hogyan osztom ki őket újra, és mit veszek a töröttek helyére. Sajnos, ugyanolyan gyártási kódút (színűt) nem fogsz kapni.
Ha jól emlékszem, több helyiség, akkor tudsz variálni.
Az aljzatbetonozás után mennyi idővel készült a burkolás egyébként? Kiszáradt a beton?
"Gondolom, az nem baj, ha megy a padlófűtés közben? Mindössze 30 fokos az előremenőm, tehát max 26-27 fokos körüli lehet a padló."
De igen.
Én még az előtérnél a süllyesztett lábtörlő körül járólapozok és fugázok hamarosan, de előtte 1 nappal elzárom azt a fűtéskört, és legalább 1 hétig nem is engedem rá újból.
A padlófűtés nagyon gyorsan fogja kiszáritani a ragasztót és a fugát, ugyanott leszel ahol elindultál.
Nem véletlenül nem szabad burkolás után 30 napig padlófűtést használni...
Nem érdemes bevizsgáltatnom a ragasztót, mivel igen könnyen lehet egyéb ok, ami nem a ragasztó hibája, mint például alapozó hiánya, csempe portalanítása vagy kenése, ilyen nagy laphoz nem elég erős ragasztó alkalmazása, ragasztó nem megfelelő felhasználása ecetera-ecetera.
Arra vonatkozóan is megkaptam a választ, hogy elvileg felszedhetőek és újraragaszthatóak a lapok, persze óvatosan kezelve és így is biztos lesz laptörés.
Azt hiszem először végigkopogtatom az összes lapot, megszámolom, hogy mennyiről is van szó, aztán próbaképpen valami félreeső helyen megpróbálok felszedni egy fellazult lapot és visszaragasztani felülettisztítás, alapozás után.
Gondolom, az nem baj, ha megy a padlófűtés közben? Mindössze 30 fokos az előremenőm, tehát max 26-27 fokos körüli lehet a padló.
nem nagyon vesz fel vizet a greslap, ezert is fagyallo. ugyanakor ha a szuper allagu ragasztot szetnyomod egy 1-2mm vastag pacava, igencsak megvaltozik az allaga.
Meg a fogas vassal felhordott ragacs is hurkákban van, ami szétnyomódik, amikor rákerül a lap.
Valamennyire elkezdhet bőrösödni, de aztán az felszakad.
Az lehet, hogy túl nagy területet ragasztózott be egyszerre a mester, és a nem mélyalapozott beton kiszárította a ragasztót. Vagy felhasználta a döglött ragasztót, stb. Erre utalhat, ha foltokban szar a ragasztás.
Sajnos az ilyen ajánlott mesterekkel sokszor ráfarag az ember :(
Nem basztatásképpen mondom, csak nálunk is leraktam 80 m2-nyi 12x60-as lapot (7200 Ft/m2), helyenként elég vastag ragasztórétegbe ágyazva. (mert az aljzatbetonozást a nappaliban a 12.óra végén már kurvára untam, és nem mindenhol lett jól lehúzva :) )
CM17 mélyalapozót használtam, és Sakret flexibilis ragasztót, ráadásul az augusztusi kánikulában, és csak egyetlen lap kopog üregesen. Fogazott glettvassal megkentem az aljzatot, majd a lap hátuljára raktam a ragasztót.
Én elhiszem, hogy a burkolók nem mernek más anyaggal dolgozni mint Murexin meg Mapei, de a többivel sincs semmi gond. A probléma inkább mindig az emberi felhasználással van.
Az, hogy a lap hátulján és a falon sem maradt fent a ragasztó pogácsája, egyértelműen a ragasztó hibája. Viszont hogy ez attól van, hogy szar-e a termék, vagy szarul lett felhasználva, vagy nem megfelelő a tapadófelület, ezt már nagyon nehéz eldönteni...
Igazából részleges javításon gondolkodtam eddig, mert ami feljött eddig, az már fellazult rögtön az első felfűtés utáni hetekben, azóta újabbakat nem találtam. Kb. 500 lapról van szó, ebből hasraütve 60-80-at érinthet a probléma, hol kisebb, hol nagyobb mértékben. Mivel egyelőre még csak a huppogást tapasztalom, a fuga sem pereg ki (egy helyen volt ilyen, de azt javítottam), ha az egészet kellene felszedni, akkor már inkább várok, hogy tényleg elkezdjenek törni a lapok, aztán akkor újraburkoltatom az egészet. Egyelőre megpróbálnám sajátkezőleg felszedni óvatosan a "főkolomposokat" és várok, hogy jelennek-e meg újabb fellazulások. Vannak egész nagy olyan területek is, ahol egy lap sincs fellazulva és vannak olyanok is, ahol egy rakáson szinte az összes huppog.
A fuga letisztítására a lapról a kísérőknél teljesen jól ment egy mezei spaklival. Ahol jobban tapadt, ott megkocogtattam a spakli élével, aztán már jött is.
Amin agyaltam, hogy finom rézszálas drótkorongot rakok a gravírozós turbómaróba, az talán nem bántja a lapot, viszont a fugát szedi. Az elég gyors lenne, ha működik.
Ahogy írtam az előbb, sajnos nincs teljesen színazonos tartalékom túl sok.
"Szerintem is a mélyalapozás maradhatott ki, egyébként mi volt az a tuti ragasztó?"
Murexin KMG 25 speciál.
A terasznál már nem ez lett használva, hanem a KGF 65 totál flex, lehet azt kellett volna már itt is. Terasznál nincs még tapasztalat hosszú távon, mert az még csak most lett lerakva pár hónapja.
A beton felület, amire burkolt, az egy kőműves mestermunka volt, púp nem volt benne, csak mélyedés, de egyik sem volt nagyobb 2-3 mm-nél. A szobákban gyakorlatilag nem is kellett aljzatkiegyenlíteni, csak a kis mélyedéseket kellett lokálisan szintbe hozni. Szóval egy sima felület lett burkolva, nem kellett vastag ragasztóréteget használni. Megkenve nem volt a lapok hátulja.
Ősszel volt burkolva, nagy meleg nem volt.
Kösz a tippet, megnézem majd boltban a fugakaparót. Gyémánt korongot inkább nem erőltetem, annyira nem bízok magamban .-)
Amilyen könnyen lejött a ragasztó a falról, meg a csempéről is, talán le tudom játszani a padlóról is a lapot...
MAPEI-nél mondta egy technológus, hogy kenjem a lapok hátulját is, nem bántam meg egyik sem mozdult meg, pedig a betonban voltak repedések is. Ha megnézed az ilyen felvált lapokat egynek sincs kenve a hátulja, ha kenve van a legritkább esetben jön fel.
Szerintem kenni kell, én még a falnál is kentem, ártatni nem ártott.
Nem tudom, hogy a burkoló hibája lenne-e, lehet, de egyrész barátom, másrészt a környék legjobb burkolója hírében áll és rendkívül lelkiismeretes is. Attól még lehet, hogy ő tévedett.
Mélyalapozó...hmmm... a fürdőszobát biztosan mélyalapoztam, arra konkrétan emlékszem, hiszen utána kentem fel a vízszigetelést. Az biztos, hogy sokat szenvedtem itt a nappaliban is a padló előkészítésével, meg kefével szedtem fel a betonra ragadt agyagos sarat és porszívóval pormentesítettem a felületet, de hogy mélyalapoztam-e? Őszintén szólva nem emlékszem... magamat ismerve megcsináltam, de az az igazság, hogy nem vennék rá mérget. Annyi dereng, hogy a tüzépen még beszéltem is a sráccal, hogy Murexin lesz a rendszer, mélyalapozó, folyékony fólia, ragasztó. De hogy ezt a nappaliban is használtam-e, azt csak akkor tudom megmondani, ha egy lapot felszedtem és látszik a Murexin kékes színe a betonon.
Előtte is végig volt már repedve, szerintem a 18 foknak, meg az utána való felfűtésnek csak annyi szerep volt, hogy a hőmozgásra lehullott a lap, mert már amúgy is csak a lélek tartotta a helyén.
Szerencsére a lapok egyelőre bírják a rálépdelést, sarkoknál is alá van kenve a ragasztó az tuti, tehát ellentart, egyébként meg eszméletlen erős egy lap ez, pakoltuk fel a padlásra az egyéb maradék lapokat és kicsúszott a kezemből egy fél csomag és kb 4 méter magasból lezúgott erre a lapra, mindössze egy vékony takarópapír volt rajta. Elöntötte az agyamat az ideg, hogy most tuti lehet újraburkolni azt a részt. Felszedtem a papírt, hogy felmérjem a kárt és láss csodát, egy karc nem volt rajta.
Felszedéskor én nem új lapot szeretnék visszarakni, hanem az eredetit. Bár van tartalék lapom egy rakás, sajnos már itthon derült ki, hogy van egy kis színeltérés a lapok között és úgy van szétválogatva, ebből az árnyalatból már csak 2-3 db van, a másikból még vagy 50. Szóval biztos lesz veszteség, de zömmel ezeket szeretném megmenteni.
Ha úgy tapad a ragasztó a padlóra is, mint a falnál, akkor nem lesz nagy kaland felszedni szerintem. A falnál kézzel leszedtem simán.
A gyémánt kaparóval vigyázni kell, könnyű megsérteni a lapot is.
De, ha egy lapot felszedtél, onnan el tudsz indulni.
A többi majd részben rajta a fugával jön fel. Amit tudsz, törd le róla kézzel, esetleg (ha tényleg erős lap), óvatos kalapálással. A többit meg vagy drótkefével, vagy csiszolóvászonnal. Esetleg egy "nem kár érte" fareszelővel a nagyját először. Melóhelyről vittem haza ilyen felszedett lapokat, ott bevát ez a technológia a megtisztításra.
Biztos még így is eltörik néhány lap, remélem, van tartalékod.
Részleges javításon szerintem ne gondolkodj, mert valószínűleg azonosan szarul lett lerakva az egész...ami még nem jött fel, az majd később fog.
Ne már, hogy beltérben kenni kell a lap hátulját, nem igaz.
Megfelelő (sík felület) kell + ilyen méretű lapokhoz 8-as, de inkább 10-es fogas glettvas.
A ragasztó konzisztenciája sem mindegy, nekem is egy burkoló mutatta meg először, milyet keverjek.
Ha lerakáskor oldalirányban meg van mozgatva a lap, a 90%-os ragasztó kitöltés simán összejön, az még padlófűtéshez is elég asszem.
Szerintem is a mélyalapozás maradhatott ki, egyébként mi volt az a tuti ragasztó?
Ekkora lapokhoz Szileton CM 17-et használtam, de egy részt először a gyengébb CM16-tal kezdtem, az se jött fel 5 éve. Padlófűtés van, igaz nem sokat használom.
Nem vagyok burkoló, csak beletanultam az építkezés alatt.
Vékonyréteg ragasztónál a legritkább esetben kell a lapok hátát kenni. Erre gyakorlatilag csak nagy nedvszívású anyagnál vagy nagy melegben van szükség.
Fuga kiszedéshez van fuga kaparó, gyémánt szemcsés fém lap(ok) műanyag nyélben. Illetve széles fugánál még szóba jöhet a gyémánt korong a fuga átvágásához.
A lapokat nagyon ne feszegesd. Gyakorlatilag annyit bírnak ki biztosan, hogy beteszed a spaklit a fugába és a nyelét óvatosan ütögeted kézzel. A többire nincs garancia hogy kibírja.
nade ezt egyszerűen nem értem. profi árért mit csináltak ezek? 18 fokban nem szabad leválni a kísérőnek (most burkoltam 10 fokos előszobát, após burkoló, megnézte, ("megjárja").
normális anyagot kell keverni. mi a f.t csináltak?
az alja meg aztán télleg gáz, a láb megtalálja azt részt ahol nincs alatta anyag és eltöri mint a sicc. a sarkán meg főleg. igazából nemtom mit lehet csinálni.
felszedni? eltörik és fel kell vésni a maradékot és a régi ragasztót a padlóról az új lapnak.
nagy szívás!
fugával ne törödj bármivel kijön.
alá meg nem tudod bedolgozni az anyagot tökéletesen. profik megmondják talán.
Attól félek az lesz a baj, amit mondtatok, nem volt kenve a hátoldal. A kísérők egyébként több helyen kezdenek elválni a faltól, ezeket könnyen tudom javítani, két napja újra raktam azt az ominózus falszakaszt is, igyekeztem alaposan. A falat portalanítottam, mélyalapoztam, a lap hátulját is lemostam, megkentem és telibe ragasztottam fel a falra. A bajom azzal van, hogy az 500 aljzatbetonra lerakott lapból jó pár elvált, zömmel nem teljesen, valamelyik sarkánál még tartja a ragasztó. Ez olyan 60-80 lapot érint, ezek közül csak olyan 10-20 esik közlekedési útvonalba, ahol zavaró lenne. Gondolkozok rajta, hogy esetleg megpróbálnám ezeket felszedni valahogyan és visszaragasztani rendesen. Ami itt problémás, hogy a fugát mivel szedjem ki, hogy biztos ne sérüljön a lap. A másik kérdés, hogy amelyik lapot már csak 20%-ban fogja a ragasztó valamelyik sarkán, azt a 20%-ot le tudom-e ügyesen feszíteni, hogy ne törjön a lap. Ha már kint a lap, akkor a ragasztómaradék eltávolítása már gyerekjáték lesz. Azt nem tudom, hogy az új fuga mennyire fog elütni... gondolom az elején igen, de aztán egy év múlva már annak is meg lesz az "alapszíne"..
én csak amatőr módon raktam le egy helyiséget 1000ftos padlólappal és 800ftos csemperagasztóval de annyit én is tudok hogy mindkét oldalt kenni kell (főleg az alját és belenyomni) de itt ha recseg ropog akkor nincs alatta anyag. de lehet hogy rossz volt a ragasztó állaga. sajnálom..
Újfent Hozzátok fordulnék. Talán már írtam tavaly róla, hogy az új építésű családi házunkban problémák vannak a hidegburkolattal. A nappali-konyha-előszoba, folyosó ugyanazzal a 10 mm-es greslappal lett burkolva. Okulva az előző lakásunk felújításánál elkövetett spúrkodásból, itt azt mondtam, hogy nem spórolok a lapon, legyen az örök élet (legalább 10 évig), kiadtam 500eFt-ot egy erős lapért (60x30-as), élvonalban lévő gyártó erős flexiragasztóját használtuk, burkolás előtt alaposan pormentesítettem az aljzatot, stb. Aljzatbeton is előírásszerűen diletálva (lap is ennek megfelelően lerakva, színazonos sziló fugával a dilatációnál). Miután beköltöztünk lettem figyelmes rá, hogy ennél a lapnál válnak fel a lapok, itt-ott recsegnek, ropognak a lábam alatt, kopogtatva egyértelműen hallatszik, hogy elvált a padlótól, csak az egyik sarkukon vannak még odatapadva. Fel nem jönnek fogja őket a fuga, eddig a bosszankodáson kívül nem volt baja.
Hétvégére elutaztunk, levettem a fűtést 18 fokra arra az időre. A nappali hátsó falánál már egy ideje látszott egy vékony repedés ott ahol a járólap kísérő a falra van ragasztva, látszott, hogy kezd elválni a kísérő a faltól, de nem volt vészes. Mikor hazaértünk mondja a párom, hogy leesett egy kísérő a falról. Hozzáértem a mellette lévőhöz, leesett az is. Végül simán minden erőfeszítés nélkül kézzel leszedtem az összesa kísérőt arról a falról. Amit furcsállottam, hogy a ragasztópogácsa nem volt hozzátapadva sem a járólap hátoldalához (patyolat tiszta volt a hátoldala a lapnak, mint új korában), sem pedig a vakolathoz, hanem teljesen külön volt tőle. Ahol rajtamaradt a falon, ott is épp hogy fogta, kézzel simán leszedtem.
A kérdés, hogy érdemes-e ilyenkor reklamálni a gyártónál, esetleg bevizsgáltatni a ragasztót, vagy felesleges, mert a gyártó úgyis elhárítja a felelősségel azzal, hogy nem volt megfelelően bekeverve, vagy a felületelőkészítés nem volt jó, vagy valami ilyesmi. A burkolás egyébként 1,5 éves, lehet, hogy a gari is lejárt már.
Tetőtéri ablaknál a kartont végiggyaluljuk (az ablakba kerülő élt). S a hátát kb. fél centi szélességben fózoljuk, és leheletnyit (gyakorlatilag csak a felgyűrődött papírt) a színét is. Illetve szilikont nyomunk az ablak nútjába hogy tökéletes legyen a légzárás hosszú távon is.
A gipszkarton profilokkal már majdnem kész vagyok, csak a tetőablakok körül kellene megcsinálnom a keretet.
Addig tiszta, hogy az ablak tetejénél levő vízszintes kávánál mi és hogyan tartja majd a gipszkartont.
Az oldallapoknál is értem a technikát.
De az alsó függőleges kávával "bajban" vagyok. Egyszerűen nem találok ilyen csomópont leírást/képet az interneten. Illetve amit találok, ott "csalás" van. Érdekes módon pont a parapet fallal van egy síkban a függőleges káva és simán odatesz egy függőleges C profilt és az pont oda esik....
(Bramac cserépnél nem lehet csak úgy akárhova odatenni....)
Nálam meg a parapetfaltól ~10cm-rel beljebb esik majd a függőleges káva. Tehát a fent leírt megoldás nem játszik.
Arra gondoltam, hogy két UD profilt felcsavarozok a szarufákra a megfelelő helyre függőlegesen, majd ebbe teszek 2 db CD profilt és 1-1 csavarral rögzítem az UD profilokhoz. A gipszkartonba meg majd belemarom a csavar fejét.
Valaki elárulná nekem, hogy mi a helyes/ajánlott csomóponti szerkezet?
abbol hogy 8.8m szeles, es 30 fokos, kijon a gerincmagassag, ami nem fugg attol hogy kontyolt vagy sem. ha az megvan, akkor meg mar szamolhato a konty feloli haromszog barmilye.
Reménykedem erősen, hogy mégsem arról van szó (most várom a szakértő válaszát.) Készítettünk új képeket (az ablak felnyitása nélkül, az üvegen át) jobb látási viszonyok mellett, nappali fényben, és az élesebb képeken máshogy néz ki, szerintem ez nem könnyezőgomba, hanem "sima" penészgomba. De csak akkor könnyebbülök meg, ha a szakértő mondja ki ezt. (Addig nem merünk hozzányúlni, felnyitni az ablakot.)
Egyébként tudnátok arra magyarázatot adni, miért nem jó felületi fertőtlenítésre a hőlégfúvó? (Nem barkácsáruházi darabról lenne szó, hanem nagy teljesítményű profi gépről.) Tényleg nem értem.... Ha a felületet megégetjük, hogy ne szórodhasson élő spóra stb., és utána légmentesen lezárva elszállítjuk és elégetjük az egész ablakot, akkor mi ezzel az elvvel a gond?
"Fertőtlenítés hőlégfúvó géppel.
Virágföld, madárketrec, ólak, kutyaházak stb. fertőtlenítése hőlégfúvó pisztollyal könnyen és gyorsan elvégezhető. (...) 500°C fok felett minden baktérium és élősködő elpusztul. A szú sem éli túl ezt a hőfokot. Vigyázzon azonban a hőlégfúvó használata közben, hogy az anyagok ne károsodjanak, és nehogy tűz keletkezzen."
A fürdő-WC kombót szeretnénk áthelyezni a ház másik részébe. Az a kérdésem, hogy a lefolyócsöveket és a csatornába csatlakozást ez esetben hogy szokták megoldani? Milyen bontásokkal és rombolással jár főleg házon belül?
Készítettem egy skiccet. A felső házfal maga a telekhatár, így a házon kívüli ásás nem igazán megoldható! Középen a főfalak vannak, a lekerekített téglalap jelzi a WC részt. Természetesen a fürdőszoba is menne, csak ugyebár a wc lefolyócsöve kicsit aggasztóbb méretű. A nyíl pedig egyértelműen mutatja, honnan hova kerülne.
A beton olcsóbb. Egy családi ház földszinti aljzat esetén ha van idő a kötési időkre akkor egyértelműen beton. Azonban ha nincs idő az elhúzódó felújításra, akkor már versenyképes lehet.
Illetve régi épületeknél szóba sem jöhet (általában) a betonozás, mert nem bírja el a födém.
S ahol nehezen megközelíthető (drága munkaerő) ott is versenyképes lehet.
Lehetséges, :-) én is olvastam ezt. Ám nem pusztán ezzel kívánjuk mi sem megszüntetni a problémát, hanem pusztán azt reméljük tőle, hogy így elszállíthatóvá válik. A felületen el lehet vele pusztítani (remélem) az élő részeket, majd légmentesen lezárt műanyag zsákokbanelszállítani az egész ablakszárnyat, elvinni valahová, ahol lehet, és elégetni en bloc. Én ezt írtam lejjebb.
Azért még reménykedem, hogy nem is erről van szó. Nagy megkönnyebbülés lenne, ha a szakember kimondaná, hogy nem az.
Nem foglalkoztam a technológiával, statikai szempontokat is hanyagoltam, de még a durva hibákra sem tértem ki (pl. betonozáskor alsó szomszéd eláztatása). Csupán arra próbáltam felhívni a figyelmet, hogy a panel technológia nem minden esetben azt jelenti hogy minden amit az ember lát az beton.
Érzésem szerint hüledezni fog a hőlégfúvótól. A könnyező házigomba fertőzésnél még a vakolatot is veszélyeshulladék-lerakóba szállítják, a téglák közül kikaparják a falazóhabarcsot, és a falat gázperzselővel negyed vagy fél órán keresztül égetik, majd utána jönnek a vegyszerek.
Igen. Az nekünk nincs. De szerintem ami a festéket leégeti, az nagy eséllyel elég a felületi gombának is.
Spórailag arra gondoltam, hogy leborítunk mindent fóliával, és nagyon óvatosan kinytva az ablakot első lépésben lefújjuk az egészet fixatívval (amit a művészpasztellhez használnak), az nem engedi szállni. Utána jöhet az atomtámadás a hőlégfúvóval. :-)
Ma felvettem a kapcsolatot telefonon a szakemberrel (szakmérnök). Véleményt fog mondani róla, meglátjuk mit. Biztos, hogy nincs pénzem a megszüntetéssel megbízni őket,mivel épp ma derült ki, hogy még mindig nem fogadják be a számlámat (!!) a tavaly végzett munkámért (mostanában ezzel is húzzák az időt), nemhogy fizetnének végre. Most mit mondjak? :-( Mindenképp megbeszélem vele, mitévők legyünk ilyen helyzetben.
Tehát ha egy lakótérrel összefüggő szobáról van szó, ott az abszolút páratartalom megegyezik a lakótérével. A táblázatból leolvashatod, hogy az ehhez tartozó harmatponti hőmérséklet 15 fok.
Beltéri ajtó esetén a szoba összefügg a lakótérrel. A szoba fűtésénél gazdaságosabb a szobaajtót minél légzáróbbá tenni, és szellőztetni a fűtetlen szobában. Komolyabb lehüléskor már a szoba válaszfalának lakás felőli oldalára is gondolni kell, ugyanilyen megfontolás alapján.
Nagy valószínűséggel a cementre és homokra nincs szükség. De ez egyáltalán nem biztos...
A Flórián tér környékén (Miklós utca) olyan panelok vannak, ahol az előszoba 10cm salakon szegezett parketta van... (A szobákban már ragasztott parketta ha jól tudom)
Illetve ugyanitt az 5-6 négyzetméteres konyha aljzatában volt 4 cm a vízszinthez képest.
Azonban nem ez az általános, sajnos sokkal jellemzőbb az átverés...
Nálam 1.1-es ablakok vannak, redőnyök le voltak eresztve végig.
Sehol se pára, se penész.
Mondjuk ehhez hozzátartozik, hogy nem volt hőhid sehol, egyedül a lábazati hőszigetelés nem készült el, de a padló alatti hőszigetelés vonala alatt van a homlokzati hőszigetelés, tehát a klasszikus hőhid itt sincsen jelen, csak tompitottan.
(Amig épitkeztünk, és se a padlás, se a falak nem voltak hőszigetelve, vastagon állt a penész a falakon)
Nekem az emeleten a nem futott szobaban stabilan 70-80% lesz egy het alatt a paratartalom, es a kb 2.8-as ablakok akar telibe parasak. Ugyhogy parnaponta ott szelloztetve van. Nyaron meg kicsereltetem az uvegeket.
ha már penész, most beleültettétek a bogarat a fülembe?
az alsó szinten van egy szoba, amit csak akkor fütünk, ha épp a gáz megy, ( a kandallótól oda szinte semmi meleg nem megy+ északi is), és csak raktárnak használjuk) és akkor is ha a gáz megy ez a szoba kapja legutoljára a meleget.
eddig 18 fok körül volt benne, ma megnéztem 15 van per pillanat. a lakásban 23-24 fok van általában, itt alakulhat ki penész? eddig nem vettem észre.
fűtsem inkább???? hány fokot kéne tartani? kell szellőztetni ezt a szobát is?, hetente, max 2-3 szor megyünk be.
Szüleimnél még a fürdőszobában is megszűnt a penész a hőszigetelés után, pedig ott emlékezetem óta mindig volt, a régi ócska faablakokkal is, meg az újabb műanyaggal is. Volt festve penészgátlós festékkel is (valami márkás), nem ért semmit.
Most, ha az ablakon folyik is a víz, a plafon és a fal sarkában így sem jelenik meg a fekete folt. Szóval ott valami durva hőhíd lehet, ha normális szigetelés után még mindig penészedik. Vagy pedig nem vagytok fázósak, és csak 16 fok van a szobában.
Egyébként a teljes padlóburkolás kb. 25nm, a falburkolás plusz 30nm.. Ha mindezt a cuccot egymásra rakják, nagyjából meg is telik a két vizes helyiség köbméterben :)
Nem fogok két részletben kérni tőlük semmit mert egyáltalán semmit nem fogok kérni. Mondjuk, ha viccesebb hangulatban leszek, lehet, hogy rákérdezek, hogy hogy sikerült az átlag bruttó tüzépes árak háromszorosáért nettó árakat kalkulálniuk (pláne olyan cuccra, ami szerintetek nagy valószínűséggel nem is kell). Ez jobban zavar, nagyjából determinálja is a "gyümölcsöző" együttműködésünk időtartamát.
helló ez eléggé kamuszagú! én újitottam fel pont ilyen panelt semmiféle sóder meg ilyenek nem kellettek pedig betonig le volt verve minden feltépve. aljzatkiegyenlitő, csemperagasztó és mehet rá a burkolat.
most újitottam fel egy 100nm öreg házat oda nem kellett ennyi anyag, pedig egy hétig járt a betonkeverő és 30centi vastag vakolatot raktak fel fürdőbe 2m magasan.
talán a csemperragasztó lehet reális és a 150kiló rigipsz kb fele (se) nincs mit glettelni a panelon kis lukak a betonban és kész.
Természetesen mindenkit át lehet verni, de ennek is van határa.
A megrendelők általában a cső métereken szoktak nagyon meglepődni, aztán ha figyelmesen utána számolnak, kiderül, hogy bizony kell oda annyi méter. Már aki tud számolni, az belátja.
Apró trükk pl. a dupla felszámolás. Nálam egy falikazánnál majd 35 eft jött erre ki.
Volt egyszer a kazán falra erősítése - ez lett volna 10 eft- Ezzel az volt a baj, hogy a mester már a falon találta - a kéményesek miatt majd egy hónappal előbb kellett felszerelni, mint ahogy ők jöttek.
Tehát a felszereléskiesett. Aztán ugy ebbe a készülékbe bemegy 5db. cső / 1 gáz , 1- 1 fűtés ki-be, 1- 1 hideg melegvíz ki be / ok. ez mind elzárokon keresztül. És ezek szerelése az elzároknál is és akazannál is fel van véve. Az elektromos drótot nem is említettem, mivel ennél csak be kell dugni a konnektorba.
Volt még egy tétel ez az un. hatósági nyomás próba, arra 26 óra volt fel véve. Kérdem ki lesz a hatóság , Mondja az a gázszolgáltató, ok. akkor azt írja és hogyan jön ki az a 26 óra, ja hogy addig kell nyomás alatt tartani , de nem kell állandóan lesni.
Végül meg lett a 'hatósági' nyomáspróba is, a szolgáltató ember kerek egy órát volt kint mindent leellenőrzött, elvégezte az adminisztrációt is, stb.
Természetesen a megrendelőnek és a kivitelezőnek rugalmasan együtt kell működni.
Még egy érdekesség az un. senki munkája.
Ilyen is akad bőven.
Pl. nálam aaz ominozus kazános - gázos - fütésszerelésnek kb. vége felé a kezembe nyom a mester egy termosztátot, azzal a megjegyzéssel, hogy azt fel kell szerelni.
Nyilván így van. De a villany szerelő az már egy hónapja nem járt arra, gyakorlatilag befejezte a munkát. Egy 20 -as ért biztos eljött volna újra. Mit lehet csinálni , nem először szereletem villanyt. Némi tanakodás magammal és gondoltam ennyire hülye csak nem vagyok. Megvettem a 15 fm zsinórt, majd elmértem csak félméter maradt meg és az oda menő erősáramú kábelcsatornájába helyeztem és imádkoztam, hogy a bekötést csak elvégezze az üzembehelyező. Mázlim volt , ő minden megjegyzés nélkült blankolta vezetek végeit és bekötötte.
Senki munkája szokott lenni a takarítás meg az un. helyreállító kőmivesség. Ez is a szivatások egyik terepe.
Korábban volt egy felújításom, 55 m2 -es lakás, benne festés is.
Először csak lestem , hogy mennyi kaparék lejött róla.
A mester zsákokban gyűjtögette, volt vagy 16 -18 zsák. kb. 8-10 kg egy zsák.
A fal felület volt kereken 200 m2, ha abból 2 mm-t kapargatott az annyi mint 400 liter. Na annyit nem fuvaroztam el, de úgy 200 -250 kg igen. A glettanyag is volt legalább 3 x 20 kg -os zsák. A festék pedig 4 veder, végül egy megmaradt.
Ennyi anyagot kukába tenni nem lehet, konténert rendelni szintén ésszerűtlen. De megoldottam.
persze, es visz betonkeverot a panelba? ha elore szolsz hogy tegye felre a gongyoleget, akkor fog vinni magaval pluszban ures cementeszsakot. ha at akar baszni, akkor at is fog, tan meg akkor is ha vegig ottvagy. nem ma kezdte nyilvan, van benne gyakorlata.
Átverés szagú! leve egy panel felújításánál homok és sóder? Oda zsákos anyagot vitt eddig mindenki akit ilyet csinálni láttam. Padlopon, csempergasztó, zsákos esztrich.
felujitasban tobb gyakorlattal rendelkezoktol kerdeznem, hogy sztetek kell-e egy panel ~6nm-es furdo+wc felujitasahoz illetve kb. 20nm nappalijanak hidegburkolasahoz 55 zsak homok, ugyanennyi soder, 10 mazsa cement, 4 mazsa csemperagaszto, 150 kilo rigips es hasonlo nagysagrendu egyebek?
Nezegettem TUZEP arlistakat is...kivitelezo cegekkel gyakorlattal rendelkezoktol meg azt kerdeznem, hogy teljesen hetkoznapi, hogy az arajanlatban a beepitendo anyagok arat minimum megharomszorozzak? (pl. talaltam 25 kilo/zsak sodert 300 Ft bruttoert, az arajanlatban 890Ft+AFA/zsak...hm...)
Akkor ezt rendesen elszúrtuk. :-( Évek óta így van egyébként, és eddig nem okozott gondot, mert mindig jól be volt zárva a belső ablak (az a változatosság kedvéért nagyon jól, szorosan zár), és alighanem nem jutott ki pára, de a legutóbbi belső, két ablak közti takarításnál a Zuram nem zárta rá a felső "kanglit" (nagyon nehéz elérni), és így fölül lehetett azóta egy kis rés. Most mindenesetre rázárattam a gyerekkel, ő sokkal magasabbra fel tud nyúlni, mint az apja.
Sajnos előreláthatóan nem tudunk szakembert hívni, az biztos, hogy horroráron megy. Ráadásul a helyreállítás sem három forint lesz, ami szintén nem kalkulált kiadás most. :-(
Abban reménykedem, hogy mivel nagyon kis terület érintett és remélhetőleg csak az ablakkeret, talán el tudunk bánni vele alaposan utánanézve, nagy gondossággal, ha beáldozzuk (elégetjük valahol) ezt az ablakot.
De legelőször is azt kéne tutira tisztáznunk, hogy ez valóban könnyezőgomba-e, még mielőtt "atomtámadást" indítunk az ablak ellen. :-)
Lehet, hogy így kellett volna, nem tudom. Az az igazság, teljesen leszigeteltük, mert ez egy szomszéd házzal közös lichthof, és tartottunk attól is, hogy bogarak jöhetnek be, nem zárt tökéletesen ez az ablak. Meg rengeteg kosz, por jutott be korábban a réseken, mert a galambok állandóan ott "kapirgálják" a lichthof faláról a dzsuvát, málló vakolatot stb., gusztustalan.
Biztos, hogy valami bádog tetőféle vagy hasonló kellene oda igazából, de ez fizikailag nem oldható meg utólag itt, a hatodik emeleten a világítóudvarban. Én legalábbis nem engedem oda kihajolni a férjem vagy a fiam. Sajnos ezt a házat így készítették anno, szerintem eleve rosszul. Egy fakeretbe záródik kívülről az ablak, és ezt éri szabadon a csapadék.
Most azon gondolkodom, hogy meg kéne szüntetni ezt a fajta ablakot, és a keretrészbe illesztve kellene valami egyéb megoldás. (A keretet nyilván nem bonthatjuk meg, mivel külső fal, és annak ezeknél a régi házaknál sokszor tartó szerepe is van.)
Egyelőre valami ilyesmi körvonalazódott:
--Az egész keretrész külső részét a fallal való csatlakozáson túlig nagyon durván bekenni valami komoly szigetelőanyaggal (a festés szerintem itt nem ér semmit, valami tartós kéne). Régebben lehetett kapni az OBI-ban valami szürke, nehezen kenhető szigetelőanyagot (valami amerikai haditechnológiai anyag eredetileg), ami nagyjából kenhető, viszont tökéletesen szigetel, és bármire felhordható. A nevét sajnos nem tudom. Ezt olyan helyre lehet kenni, ahol a látvány nem téma, például beázó lapos tető.
-- A keretrész tetejére alulról felfogatni egy alulemezt kilógatva, mely védené valamelyest az esőtől az ablakot.
A keretbe beépíteni:
a) egy modern ablakot vagy
b) üvegtéglát.
Mi a véleményetek?
A könnyezőgombának sajnos nem ér semmit a hipó stb. Csak 15 perces égetéssel lehet kipurcantani. Ha már elhatalmasodott, akkor úgy sem feltétlenül, mert mélyen átsző mindent. Itt -- reméljük -- még csak az ablakkeret lehet érintett. Arra jutottam, hogy ha hőlégfúvóval alaposan megégetjük (így a felületen nem maradhat élő rész), majd nejlonzsákban elvisszük, és eltüzeljük valahol, talán nem lehet gond.
És mi lenne, ha a külső ablaknak csak a tetejét szigetelnéd a víz ellen? Lentről úgysem folyik be a víz, ellenben ki tudna szellőzni a bentről kijutó pára.
Bár még nem találkoztam ezzel a könnyező gombával, de én biztos spakli, tömény hipó, kiszárítás, csiszolás és festést csinálnám.
Amúgy meg a kifele nyíló ablak vízvédelmét nem bádognak kellene megoldania?
Nem tudom, lehetséges, de ha külsőt nem szigeteled, akkor nem gond, hogy ott folyik be a víz? Kifelé nyíló ablak, nagyon béna megoldás, ahol záródik, ott be tud folyni a víz nagyobb esőnél.
A páralecsapódás miatt, vagy miért kell a belsőt?
Most már amúgy alighanem mindegy. :-( Ha valóban könnyezőgomba támadta meg az ablakszárnyat, azt úgyis ki kell dobni, azaz el kell égetni. És még jó, ha a keretrészre és a falra nem terjedt át. Egyelőre nem vagyok teljesen képben, mit kellene tennünk, így tél közepén, erre rendelkezésre álló 0 forinttal. :-( Pedig muszáj mielőbb cselekedni, ha az, mert ez nagyon nem tréfa..
Sziasztok! SOS segítséget, tanácsot szeretnék kérni olyanoktól, akiknek van tapasztalatuk könnyező házigombával kapcsolatban. Most vettük észre, hogy lakásunk egyik nehezen hozzáférhető ablakában a külső ablakszárny belső részén gombafertőzés lépett fel, és az a félelmem, hogy könnyező házigombáról lehet szó. Ez régi típusú faablak (az 1920-as években épült társasházban), melynek külön, kifelé nyíló (!) külső szárnya és külön belső szárnya van. Mi ezt az ablakot egyáltalán nem használjuk szellőztetésre, csak világítóablakként működik, mivel egy elég gusztustalan, galambpiszokkal szennyezett világítóudvarra nyílik. Ugyanezért színes üvegtapéta fedi az ablaküveget. Az ablak fixen le van zárva és a külső szárny elvileg leszigetelve a külvilág felé (ezek szerint nem elég jól).
Sajnos ez a külső ablak kifelé nyíló voltából adódóan könnyen beázott. Igyekeztünk jól leszigetelni, mielőtt fixen lezártuk, azonban úgy tűnik, ez nem sikerült maradéktalanul. Az ablakköz legutóbbi kitakarítása óta gombafertőzés ütötte fel a fejét, főként a külső ablakszárny alján. (Sajnos alaphelyzetben nem lehet ide látni a lakásból, csak ha felmászunk bútorra kitakarítani az ablakközt. A belső oldalt hosszú szárú tollassal a földről szoktam letörölni.)
Készítettünk fotót a belső ablaküvegen át, kinyitni semmiképp nem akarom így, nehogy elősegítsem a spórák terjedését:
A színes váza mögött bal- és jobboldalt (a fele magasságánál, az üveg mellett) az ablakkereten látható a kiemelkedő, narancssárgás termőtest. (Lentebb valami szürkés penész jellegű izé van.)
Kérdésem: ez könnyező házigomba-e? Ha igen, akkor nem próbálkozunk egyszerűbb dolgokkal, rögvest nagyágyúkat kell bevetni, :-((((( nem elég a Savo...
Szerintem ha a dübel által keltett feszitőerő és az épület dübel fölötti részének a tömege összesen nem haladja meg a tégla teherbirását akkor nincs belőle gond.
Pontosan nem emlékszünk,de a mester ajánlására biztosan kicseréltették hungarocellezéshez a 6-os dübeleket,min. 12-re.,,a gipszkartonozás párnafáit meg szintén mélyen kellett fogatni/fúrni mivel szilikáttégla.
Annyira hülyeségnek nem nevezném azért)
ha nem is borúl/dőlnek 10-20év múlva falak,de mondjuk idővel majd ha a vízszigetelések megadják magukat és vizesednek a falak ,jóval gyorsabb lehet a folyamat akár egy komolyabb szerkezeti problémához (rogyás/dőlés/kibukás stb.) a kétoldali furkálások miatt amitől ugye repedtek/gyengűltek a téglák.
Köszi a véleményt.de azért kíváncsiak vagyunk mások véleményére is.
adott egy nagyon masszív alapú dupla vízszigetelt szilikátblokból készűlt ház,ami kívűl hungarocecellel szigetelt m2-ként 6db. 16cm mély dübellel erősítve,-belűl meg körbe gipszkartonozva melynek a párnafái szintén min. 10-15 cm mélyen dübelcsavarokkal vannak fogatva.
Na most,a 30 cm téglában mindkét oldalról fúrkálás(amitől ugye repedhet is) gyengít a falak stabilitásán/szolárdságán vagy sem??
Én úgy próbálnám megoldani, hogy az új helyről minél rövidebb úton kivezetni az udvarra a csöveket, és akkor csak odakint kell árkot ásni, bent elég egy mély gödröt.
A fürdő-WC kombót szeretnénk áthelyezni a ház másik részébe. Az a kérdésem, hogy a lefolyócsöveket és a csatornába csatlakozást ez esetben hogy szokták megoldani? Milyen bontásokkal és rombolással jár főleg házon belül?
Készítettem egy skiccet. A felső házfal maga a telekhatár. Középen a főfalak vannak, a lekerekített téglalap jelzi a WC részt. Természetesen a fürdőszoba is menne, csak ugyebár a wc lefolyócsöve kicsit aggasztóbb méretű. A nyíl pedig egyértelműen mutatja, honnan hova kerülne.
Ne kíméljetek, minden részletet tudni szeretnék, mire készüljek!
58394-hez. A középső főfalat ha arréb teszem egy falvastagságnyival (300+120+falvastagság az több mint 450) akkor annak mi lesz az alapozásával? Ha kiveszek egy főfalat lehet hogy a födémhez is hozzá kell nyúlni. (Ha fafödém akkr ellenőrizni kell a teherbirását a gerendáknak, mert 3x3=9 és 4,5x4,5=20,2, tehát több mint kétszeres az igénybevétel)
Nem tudom, hogy melyik változat lesz a nyerő, de nyilást (pláne főfalban) fél nyilás szélességgel arrébb tenni nagyon nem szerencsés a kiváltók miatt. Mindent meg lehet csinálni csak pénz, idő és szakértelem kérdése. de ez nagy szakértelmet és gondosségot kiván, Én csak a legeslegvégső esetben csinálnám. Sokkal hosszabb kiváltó kell (ha előregyártott) és a másiknak ha kettő van addig nem szabad megmozdulnia, ha három van mi lesz a középsővel? Ezt is meg lehet oldani, de nagyon gondos munkával. Ha monolit kiváltó van akkor még nehezebb ügy, de azt is meg lehet oldani jó pénzért.
Sziasztok! Érdeklődni szeretnék -- hátha van itt valaki, aki üvegmozaik készítésében jártas.
A neten azt olvastam, a MAPEI Kerabond fehér flex ragasztója ajánlott a ragasztásához, Isolastic adalékkal felturbózva, a fugázáshoz pedig az Ultracolor fugázó. Az utóbbival nincs is semmi gondom, azonban a fehér Kerabond brutálisan drága a szürkéhez képest, az Isolasticról meg már is mondanék semmit, önmagában ez közel 20 ezer lenne egy zsák ragasztóhoz. :-(
Kérdéseim:
-- Ha nem fehér, hanem szürke Kerabondot használok kínai (nem átlátszó) üvegmozaikhoz, az valójában mennyire változtat rajta? Elkövetett már valaki ilyesmit? :-)
-- Ha nem teszünk bele Isolastic adalékot, akkor valóban félő, hogy lepotyog, vagy ez igazából "túlbiztosítás"? (Nekem azért furcsa, mert a Mapei ragasztók önmagukban is nagyon jók, bika erősek.)
A Kerabond ragad-e fára, bútorlapra? (Egy pultot is le szeretnénk vele burkolni.) Ha nem, akkor milyen ragasztót lehet erre használni?
En nem fuleznem. Egy nagy csavart a zarfogado alatt betolnek, hogy becsapas eseten mindenkeppen megfogja, es kesz.
a beallitasra az en modszerem: (nagyon pocsolos, egy szaki sosem csinalna igy)
- beteszem a tokot. az egyik ajtofelfat alul-felul megekelem
- a megekelt ajtofelfat ketoldalt fuggobe kocogtatom, az ekeket megszoritom.
- a masik ajtofelfat alul addig emelem (felul ekkel lenyomom), amig a szemoldok vizszintes nem lesz. ekkor a ket felso sarok derekszog kell legyen.
- a masik ajtofelfat is ketoldalt fuggobe kocogtatom
- falsikok ellenorzese ha elmaszott volna
- fuggok ellenorzese
- derekszogek, szemoldok vizszintes ujra
ha az ekek jol tartanak, ovatosan probabol felteszem az ajtolapot, nehogy kideruljon valami turpissag, majd leveszem. egy lecet a zarfogadonal beszabok pontosra (+2mm) es befeszitem. johet a purhab ovatosan. par ora mulva a nagy csavar, es kesz. a purhabot a megfelelo pillanatban amikor mar jo boros erosen de meg nem kemeny, puszta kezzel beturom mindenutt, igy nem kell levagni, es ez az a pillanat amikor meg elvalik attol amit nem kell osszekenni.
1. a 130 cm kevés garderóbnak, ha mindkét oldalra akarsz szekrényt !
2. én biztos úgy csinálnám, hogy a bejárattól a konyha ne legyen "nagyon" messze..Csomagokat ha viszi be bevásárlás után az ember, szemetet ha viszi ki ne kelljen átballagni az egész lakáson/nappalin azokkal...
DE én fostos vagyok...ezért a zsanér oldalán 2 helyen , a "zár" oldalán meg fölül, odafogattam csavarral is... :-) (be lett süllyesztve, meg is van az ugyan olyan átmérőjú "rúd"...beragasztani/eltüntetni...csak még idó nem volt...meg kedv. :-)
Lehet túlbiztosítottam, de ki tudja mennyit csapkodjuk majd az ajtót...
Kockaház átalakításon tipródunk. Per pillanat 2 alaprajz tervünk van (saját ötletünk mindkettő). Bármilyen véleményt, ötletet szívesen vennénk ezen tervekre.
Alap gondolatok amit mindenképp szeretnénk betartani:
- főfal lehetőleg minél kisebb méretű megbontása
- konyha vagy a konyha-étkező leválasztható legyen a nappalitól (pl tolóajtó, vagy sima ajtó), a főzés-sütés során keletkező szagok miatt
Jelen állapotban kelet felé van a bejárat, és középen a főfal É-D-i irányban.
Az alaprajzok, odaírtam, hogy én mit látok előnynek, hátránynak:
1.verzió:
Előny:
- utcáról látható változás nem lesz, így nem szükséges építési engedély (?)
- aránylag nagy nappali
- bejárat majdnem a helyén marad (kb fél méterrel kerülne északabbra)
Kérdések:
- nem sok a közlekedő ? - elég méretűek a háló(vagy gyerek-)szobák?
2.verzió:
Előnyök: - hűvösebb konyha-étkező - hátrafelé akár utólag kiépíthető teraszkapcsolat a nappalibó-étkezőből
Kérdés: - elég ez a nappali méret?
Ha bármilyen ötletetek, tanácsotok van, ne tartsátok magatokban :)
Építkezésnél az olyan bontás jellegű munkákat is le kell papírozni/naplózni, ami előzőleg konkrétan nincs felsorolva, bár képeken látszik? Kvázi magam is simán megcsinálom. Gondolok itt 8 méter hosszú téglakerítés elbontására alappal együtt valamint egy 10m2-es beton terasz eltűntetésére.
Van valakinek informácioja, hogy mennyibe kerül egy BOBCAT kb 2 órai "munkája"? /Mielőtt még a helyi és környéki vállalkozók árajánlatait meghallgatnám.../
Exnél évi két madár beszédül az épített (az a külső hőszigetelt acélcső) kéménybe. A galamb csak alul toporog, a veréb ki tud vergődni a kandallóba (üvegezett vacak, tehát benn marad). Csak egy hasonló esővédő van rajta gyárilag. A rendes kéménybe nem potyognak be, pedig azon semmi nincs.
És akkor mitől javult meg hirtelen a cserépkályha meg a kazán? Vagy ennyire be lehet magyarázni magunknak valamit? :D A fél adag fát még értem, nem volt olyan hideg...
Egy becsült árat szeretnék kapni kültéri lépcsők és járda építésére, csak a hozzávetőleges munkadíj érdekelne (bruttó számlás).
Három lépcsőről lenn szó -két tízfokú, a harmadik háromfokú, másfél méter szélesek - öntött betonra zsalukőből építve, vasalva, a járdával megegyező térkővel burkolva. (domboldalon vannak, rézsüre/be építve) Ezeket kötné össze 21 méter járda, szintén másfél méter szélességben, kétoldalt szegélyezve. A szokásos termett talaj, zúzott kő, ágyazati homok, térkő rétegrendben a homokot inkább betonra cserélném.
Az összes létező marketing szarságot felirta magának, és mivel pénze van, be is akarja épiteni a házba. A múltkori beszélgetésünkkor a 95%-át kigyomláltam észérvekkel, de van még azóta is új ötlete.
A legviccesebb, hogy egymást ütik az ötletek (pelletkazán vs ne legyen kémény, jó hőszigetelés és légtömörség vs gáztűzhely miatti szellőztetés, stb).
DE a linkelt archívumban, ugyan ezen az oldalon ott a kalodás tüzifa is, mint csevegő téma :D egyszer, csak úgy poénból végignéznék saját szemmel minden lehetőséget, hogy pl. az erdei m3-hez képest mennyi helyet foglal ugyan akkora érték :D
Hát nem nézted/olvastad? ,,Apám fűtő, bekészített két hétre elég fát, és csak a fele fogyott el.'' :)
Ha nagyon off, akkor a csevegőben lehetne folytatni, engem érdekel, hogy pusztán a kialakítással hogy lehet huzatot növelni. Mert ugye ha a csőben van egy fémlap, ami hol több, hol kevesebb levegőt enged át, akkor persze hogy változik, huzatosabb lehet, de attól, hogy csak van a tetőn, és pusztán azért, mert olyan alakú, arra kíváncsi lennék...
Tegyük fel tényleg működik. Nem lehet, hogy a nyílás méretével játszadoztak, és az amúgy rossz huzatú kémények ettől javultak meg? Hő hatására bizonyos anyagok reagálhatnak - nyit/zár -, valami ilyen sem játszhat?
Egyetlen dolog biztos a dologban, hogy rossz huzatú helyeken állítólag segít. De ha semmi elektronika, miért 130-145 ezer forint? Annyira nem drága a rozsdamentes, és csak vágni meg formázni kell.
De negatív itt mindenki! :D és ha netán egy forradalmi megoldást kaszáltok el, akkor mi van? :D :D
Nem hagyott nyugodni a gondolat, gondoltam magyar weben úgyis képtelenség, de megpróbálom. Nagyon meglepődtem, ugyanis elsőre megtaláltam azt, amit akartam, a google az első oldal alján adta :D
Mert a mostani rendszerkémények csak pár éve kaphatók. Korábban csak ilyet lehetett kapni (szereltet).
Aki kazánt cserél régiről újra (turbóst turbósra), legalább a kéményt nem kell cserélnie.
A másik ok, ha társasházról van szó. A megfelelően méretezett szerelt kéménybe beköthető több egymás feletti készülék is. Bár van ilyen kéménye a Sciedelnek (asszem Quadro néven), de ha utólagos kialakitásról van szó, akkor csak szerelt kémény jöhet szóba.
Szabda, szoktunk is. A padlás fölött gipszkarton FÉMvázból készül egy keret, betonyppal vagy Heraklithal burkolva, és erre igény szerint tégla/kőburkolat kerül ragasztásra, vagy pár centi EPS lehálózva/vakolva.
Ennél is kilátszik a vége, de mégis csak pofásabb.
amikor az elso ventillatoros cuccok bejottek, szine kizarolag oldalfali kivezetessel szereltek oket. a regi parapetesek helyere. (a parapetes is oldalfali, csak nincs ventillatora) Ezert a koznep az ilyen oldalt kiall a kipuffogo cuccokat elnevezte turbosnak.
valojaban a turbos ugye azt jelenti hogy van benne ventillator, (es ezzel egyutt zart egesteru). lehet oldalfali, mint amik elsore elterjedtek, vagy lehet fuggoleges elvezetesu. Sot, lehet szetvalasztott, ahol oldalrol veszi a levegot es felfele fujja ki.
oldalfali kivezetes az, amit szinte soha nem engedelyeznek.
No pont ezert kene a rajz...mert ha pl a gerendakkal parhuzamosan viszed odebb a kemenyt, akkor max csreplecet kell odebbrakni...ha meg arra merolegesen, akkor meg beleverhet...
Es - mint kidrult - sokasknak meg az se tiszta, hogy fatuzeles vagy gaz...
A téglakémény-építés fogalmam sincs, mennyibe kerül, a turbós kazánnak viszont nem kell! Kifúrják a födémet, azon kidugják a csövet, átvezetik a tetőn, és ennyi. Kb. 50-60000 + méterenként 10.000 + kéményseprős okosságok az ára. Csak arra kell figyelni, hogy ne gerendánál kelljen fúrni a födémet. A régi kéményt meg úgyhagyhatod/lebontathatod/stb.
Ha a csövet behúzzák a régi kürtőbe, az sem olcsóbb, viszont utána már nem építtetheted át.
Hogy miért kéne az egész tetőt átrakni? Na pont ezt nem akarom. Korábban még gondoltunk a tetőcseréről, mert nem mai az sem, de letettünk róla miután kaptunk rá árajánlatokat. Pont ezért nem tudom elképzelni, hogy ha kéményt odébb tennénk akkor ezt tető megbontása nélkül hogy volna megoldható
egyébként sok rajzolnivaló nincs ezen:
Adott egy főfal. Most az egyik oldalán van a kémény. Pontosan ott, ahol a szobák felosztása után ajtót szeretnénk vágni. Ezért át kéne varázsolni a kéményt a főfal másik oldalára, ahol senkit nem zavarna.
Tehát: a ház közepén a főfal, annak bal oldalán van a kémény. Cél: kémény a főfal jobb oldalára át. Ezen mit rajzoljak?
A tető nyeregtető. Ezen se sok rajzolnivaló van. Kémény a gerinc bal oldalán van. Nyilván ha fél méterrel odábbkerül, akkor kötve hiszem, hogy a tető megbontása nélkül lebontható a kémény, és újraépíthető mellette.
Tenyleg jo lenne egy rajz - mert mint tudjuk 1000 sznwl tobbet mond - meg pontosan leirni, hogy mi is a kerdes/terv....mert igy nem konnyu valaszolni...
Mar csak azert is mert mos mar egy kulonbejaratu szobat is emlitesz...
Meg az se tiszta , hogy ha valtozna is a kemeny 'helye', azert miert s kene az egesz tetot atrakni...
Közben utánajártunk, mennyibe kerülne a tető felújítása, és arra már nem futja most jelenlegi keretünkből. Ezért sem a tetőn sem a födémen jelenleg semmiféle bontást nem tervezünk. Csak hogy ha a kémény a mostani helyén marad, nem lesz külön bejáratú a leválasztott szoba.
A kéménynek muszáj végig függőlegesnek lennie?
Arra gondoltam, hogy a lakáson belül áttennénk a fal túloldalára, majd az ajtómagasságtól elkezdenénk felfelé visszavezetni az eredeti kéménylukba plafon alatti részen. Ezzel lenne egy törés benne, ami nem vízszintes, hanem annál nagyobb szögű. Így megoldható műszakilag? Ha azt vesszük, most is egy derékszögű idommal csatlakozik a kandalló a kéménybe.
Azért szoktak dupla vázat tenni (ha van hely), mert nem drágább (fém profil és acél dübeleket feltételezve) de lényegesen egyszerüsíti a munkát.
Dupla váznál kevesebb rögzítési pont elegendő, és a váz kellően merev hogy megkönnyítse a síkba állítást. Ha magadnak készíted, vagy nincs helyed (pl. tetőtér ferde sík) akkor inkább a szimpla váz.
Illetve bezavarhat még, hogy tetőtér esetén ma már alapvetően van egy kereszt irányú (állított) deszka váz, mivel nem elegendő az a -jellemzően 15cm- szigetelés ami a szarufák közé fér. S ezt hasonlóan nevezik.
Egy "cirko"-hoz mindenképpen bélelni kell a kéményt, vagy a kazán saját rendszerkéményét használni, ami nagyon leegyszerűsitve egy 100 mm átmérőjű alu/PPS cső, amit ki kell dugni a tető fölé (van hozzá tetőelem természetesen).
Mivel a gázos fűtést mindenképpen terveztetni és engedélyeztetni kell, ezen szerepelnie kell a füstgázelvezetés módjának is.
Tehát egyszerűen át kell törni a födémet a megfelelő helyen ennek a csőnek, és csókolom. De ezt mindenképpen gépész (gázos) tervező fogja megmondani, hogy hová kerülhet.
(arra figyelni kell, hogy a tetőn a kémény mellett kell tetőkibúvó ablak)
Meg lehet oldani egy lécvázzal is, ha kellően vizszintes a födémgerendázat.
Viszont értelemszerűen a párazáró fólia a gerendázat aljára kell kerüljön, tehát igy is lesz egy léc-légrésed. Ha a párazáró fóliát nem feszited meg, akkor azt is meg tudod csinálni, hogy a lécváz felett átdugdosod a tyúkbeleket a fólia alatt. Ez akkor kell, ha keresztezések vannak, vagy ha a lécvázra merőlegesen menne a vezetékezés.
Ezt most nem értem, a gipszkarton alatt két réteg lécváz van? Nem egy sima lécvázon fekszik, ami a gerendákhoz van rögzítve? Már a múltkor sem értettem, amikor TrOn-nak magyaráztad itt, főleg, hogy két hozzászólással később vundergraf kolléga már csak egy réteg lécvázat sorolt.
Régi, hatvanas években épült egyszintes, betonfödémes házban kémény áthelyezése a főfal másik oldalára mibe kerülne? Felújítás, átépítés csak a házon belül lenne, a tetőnél mennyi bontásra lenne szükség? Anyagilag mennyi pluszba kerülne az egész macera?
Mert az összes kifogásomnak megfelel, viszont a párazárás fölé nem jó ötlet vinni olyan csövet, ami levegőt tud száálitani. Kompromisszumos megoldás lehet, hogy a párazárás feletti csöveket ledugózod purhabbal. Csak ugye akkor meg az újravezetékezésnél lesz szivás :)
Azt nem értem, hogy miért nincs helyed a párazáró alatt. Mert ugye a párazáró fóliának a két lécváz között kellene elhelyezkednie, ami azt jelenti, hogy alatta még van egy lécvastagságnyi hely, ahol lehet vinni a tyukbeleket.
A párazárást nem lyuggatnánk ki, hiszen a falsíkon mennénk a fólia fölé, mintegy megkerülve azt. A szigetelés pedig ugyanakkora marad a csövek fölött, mivel a szigetelés alatt futnának, nem jöhet létre kondenzáció. Szellőzni nem szellőzik sehová ez esetben, hiszen a kötés dobozok a lakáson belül, a mennyezet alatt lennének, nem a padláson. Fent csak zárt csövek lennének, amik egyik dobozból a másikba mennek. Így nem kellene körbevésni a nappalit, hogy elvigyük a villanyt az órától a konyháig. De ha nem, hát nem. Gondoltam spórolok jópár méter csövet, vezetéket, meg persze vésést :-)
Tetőszerkezeti kiviteli terv kell hozzá, enélkül csak kb m3 mennyiséget tudsz kiszámolni.
Ha kiválasztod az ácsodat, akkor ő is hazamegy, és elkezdi rajzolgatni a tetődet, hogy pontosan tudja miből mennyi kell. Ezt egyszerűen nem lehet másképpen megcsinálni, mert minden tető más geometriájú, és kémények/szellőzők/tetőkibúvók/tetősikablakok mind-mind belekavarnak a kiosztásba.
Az mennyire jó, ha a villanyszerelési csövek egy része az álmennyezet fölött fog menni? Tehát a párazárás fölött, de még a hőszigetelés alatt (így gondolom kondenzáció nem alakulhat ki a csövekben). A kötődobozok a falban lesznek, a mennyezet alatt, csak a csövek egy része menne a mennyezet fölött, hogy kevesebbet kelljen vésni. Szerintetek ez megfelelő így?
Többek között lehet új réteget húzni, de az minimum 5-6 cm legyen, mert különben följön. Lehet rá műgyanta bevonatot néhány miliméter vastagságban, lehet rá linoleumot ragasztani és van a linóleumnak egy kb 50x50 cm-es négyzetekből összepattintható változata is, de ez sik aljzatot kiván. Biztos van még más is.
Találkoztam olyan eladóval, akinél pechjére a bemutatás előtt áztatott a szomszéd.
Szegény kettőnaponként pingálta a mennyezetet.. Mondtam fiatalember nem érdemes , a kiszáradáshoz kell legalább egy félév. Halassza el addig az eladást !.
Bevésték, majd visszavakolták.
Talán, ha 15 centi mélyen van megfelelő vastagságú csőhéjjal plusz rá egy 5-8 centi eps csík, akkor a nyomó sem fagy el.
láttam már olyan megoldást, hogy kívül horonyban levezették a 110-est és egy szinttel lejjebb pedig becsatlakoztak a strangba. Így nem a lakást kellett belül szétbombázni.
Hát meg, kivéve, ha a nappalin át akarta volna felvinni :) Mondjuk ezek a függőleges strangok nálunk közös tulajdonban vannak, úgyhogy nincs is velük egyéni variálás. Igaz, itt már be voltak építve a házba a vastag csövek, 100 éve ez még elég ritka volt.
Nem tudom, kinél mi a szokás, de ha én beáznék a felső szomszédtól, nem kezdeném el pingálni mindenféle olaj meg zománcfestékkel, hanem megvárnám, míg kijavítja a hibát, utána meg rendesen kifestenék (az ő költségére, vagy a biztosításra).
karacsony elott volt a szomszednal harom kis sarga folt,ami atutott a javitason.
egy het mulva lefestettek,de azon mar nem utott at semmi.
am ok arra gondoltak,hogy most akkor napokon,honapokon eveken at izgalomban kell majd elniuk,hogy mikor ut at megint,illetve az en kenyemnek- kedvemnek ki lesznek teve,mondjuk,hogy ha megharagszom rajuk,akkor ujra kiteregetem a csepego ruhakat a furdobe es maris megint itt a baj.
ezert a kovetkezot eszeltek ki:
egy nagy foltban olajjal befoltoztak ott mennyezetet,mintha beazas lenne,hogy nekem mindenkepp most fel kelljen bontani a furdoszobamat.
mas: a baratom tegnap a folyoson allva szoba elegyedett az also,eppen kint dohanyzo szomszeddal,hogy mi a helyzet a beazassal.
a szomszed erre azt mondta,nem tudja,milyen a folt azota /! / ,a baratom keresere is csak nagy nehezen ment be a szomszed a sajat lakasaba,hogy azt megnezze,"nem szivesen nyitogatom az ajtot". Na,most en azt nehezen tudom elkepzelni,hogy egy nap ne neznek meg szazszor,is,hogy milyen a folt,nem igaz,hogy nem tudta! bement,megnezte," mintha sotetebb lenne""...
a foltok olajszeru kinezetuek egyebkent,szintelenk most. ott egy fel meteres korben igy festettek le: mesz,olajfestek,azaz zomancfestek,mesz,hogy eltuntessek a harom sarga foltot,es gatat szabjanak tovabbi atutesnek. az is lehet,sot,biztos,hogy siettek es nem vartak a festessel,hogy kiszaradjon a karacsonyi harom kis folt.
egy-ket deci viz gyulik lent ossze a tiz ora alatt ,reszint a tulfolyo csove ereszt,reszint izzad az egesz hideg vizes medence alja es az is csepeg nehany ora utan mar. lehet,hogy ilyen alapon az elvezeto csovek is ugyanigy izzadnak a padlozatban?...
A "nyitva felejtett" csap csak akkor okoz beazast az also szomszednal,ha a tulfolyo nem bir a vizmennyiseggel es mar a foldre folyik a viz szerintem...
A nyitva felejtett vizcsap hogyan okozhat beazast? Nem folyik le siman a szennyvizcsovon a viz orakon keresztul?
Mert eszembe jutott valami meg,en csinaltam olyasmit nemreg,ami kabe egyenlo a nyitva felejtett vizcsappal.
A szomszed mondta,hgoy egy hete lett nagyobb a folt. Hat,kabe egy hete akkor sokaig mosogattam, es ot-tiz oran at cernavekonyan engedem olyankor a vizet az oblito,hidegvizes mosogatomedencebe,a tulfolyon meg kifolyatom,hogy folyamatosan cserelodjon,tisztuljon az edenyek oblitesere hasznalt vizem.Mar husz eve igy mosogatok, havonta,felevente egyszer. Az ot-tiz ora alatt neha elzarom fel-egy orara a csapot,amikor torolgetek.
Lehet bármiből ami jól tömörithető és viz kapillárisan nem nagyon tud benne följönni. Zúzottkő az lehet, mert jól vezeti (el) a vizet és jól is tömörithető. Lásd vasút. Az egyforma -plána gömbölyű kavics már nem olyan jó. A sóder agyagossága nem hangzik valami biztatóan, persze nem tudom, hogy mennyire agyagos. Mellékesen van olyan agyag ami a viz hatására duzzad. Rendes becsületes sóder vagy nem egyforma, éles szélű zúzottkő a legjobb.
Off: Ha minden felsorolt ügyedet megnyerted ill. megszüntették az eljárásokat , keress egy ügyvédet és zaklatásért pereld be jó zsíros kártérítési összeggel .
Az ilyenek meg is érdemelnék, csak mondjuk nem hiszem, hogy családos embernek szüksége van arra, hogy testi sértés miatt biróságra rohangáljon, és priusza legyen.
Én hiszek abban, hogy egyszer utoléri a sorsa, és jön még kutyára teherautó...
Nem kell hogy fala legyen. Amit gépkocsibeállásra használsz, az már fedett-nyitott gépkocsitároló, ami viszont engedélyköteles (illetve mindenképpen épitési helyhez kötött).
Egész addig nem foglalkoznak a kerit tető vs. gépkocsibeállóval, amig valaki bejelentést nem tesz.
Viszont találkoztam már 3-4 féle értelmezéssel ilyen vita kapcsán, kiváncsi vagyok, hogy mi sül ki belőle nálatok.
Szóval a szabályok szerint autót csak garázsban tarthatok, az pedig engedély köteles és annak már a szabályok szerint fala is van, ha jól rakom össze?
Egy, a "szellőző rendszer légkondi helyett" topikban felvázolt kérdésedre egy friss tapasztalat (kb 5 perces) útján szerzett válasz: szerintem nincs az az ipari légkezelő berendezés, amin egy telenyomott fogzós pelus ki ne tudna fogni... :)
Tudod sajna van mindenhol 1-2 olyan embernek nem nevezhető rosszindulatú alak, akiknek az okoz örömet, ha másokat okkal/ ok nélkül meghurcoltathat. Jelen esetben egy nyugdíjas jogász, akinek ez a szórakozása, de már olyan szinten, hogy az egész környéken lincshangulat üt be a neve hallatán. Már bő éve nem is lakik itt, csak kiadja a házat és néha néha tesz egy bejelentést az önkormányzaton.
Velünk 2010 nyarán kezdett el kötözködni, akkor még békésen a tudatára adtam, hogy nem kéne. Azóta volt kb 8-10 kerületi és fővárosi önkormányzati ügyem, 3 rendőrségi és most tartunk a 3. bírósági pernél. De csak irogatni mer, ahhoz gyáva, hogy szemtől szembe megbeszéljük a dolgokat.
Kissé elkanyarodtam a fórum témájától, elnézést! :)
Nem kell feljelentést tenni, csak ártatlanul pislogva megkérdezni a helyszini szemlézőktől, hogy "a szomszédban is ugyanezt láttam, ezek szerint nem szabad?"
Illetve még annyi, hogy amiatt is kérdeztem, mert a méretét illetően még szerintem a maximális beépítettségbe is belefér, nemhogy a zöldfelületi mutatóba, ha esetleg az vonatkozna rá. Szóval, hogy ez hová sorolandó.
Félreértés ne essék, nem a szabályok kijátszása végett kérdeztem.
Amiatt, mert annó még 2009-ben szóban azt mondták, hogy rendben van, de ez ugye szóban történt, nem ismertem a pontos szabályozást és most nem találtam, mik az aktuális rendelkezések, ráadásul ennek tényleg nincsen semmilyen oldalfala, ezért a bsorolását sem tudtam pontosan
Különben az ürgének két ilyen gépkocsitárolója is van, amik jóval nagyobbak az enyémnél, ráadásul az egyiknek még két oldalfala is van.
Szóval nem önkéntes rendőr, hanem élvezetből feljelentgető, de ezt majd egy másik válaszban...
Már +int szerelőbeton,na ez alá a tömöritett kavicságy miből lenne a legjobb
Láttam többféle +oldást/anyagot
Kavics,mosott sóder,bazaltkinézető kő stb
Van nálunk kis falumba 1 régi kavicsbánya ott van betonozásra nem alkalmas sóder,mert agyagos,3-4cm nél nagyobb kavics nem nagyon van bent,elég apró kavicsos,ez jó lenne nekem vagy előbbi felsorolásból
- nem kerti tetőnek van használva, hanem gépkocsibeállónak
Sanszos, hogy vissza fogják bontatni, és "megtiltják" a 15 m2-es rész gépkocsitárolóként való használatát, amit persze a jófej szomszéd ezután rendszeresen ellenőrizni is fog :/
(mindenesetre ird le majd a kimenetelét a dolognak, mert kiváncsi vagyok máshol hogyan működik)
Ha csak a szomszédot zavarja ("birtokháborítás", árnyékolás stb.), akkor elég jó helyzetben van, mivel az önkormányzat csak 1 évvel a bejelentés előttig tartó időszakban megváltozott helyzet alapján hozhat határozatot. Tehát itt automatikusan neki el kell utasítania, a szomszéd meg dönthet, hogy perel-e, bíróság előtt, (sok) pénzért.
A komplett történet úgy néz ki, hogy még 2009-ben építettünk egy 6 lábon álló kerti tetőt a kaputól kb 5 méterre (kb 15m2). Alatta lehet grillezni, összejöveteleket tartani, télen az autóval beálltam alá.
Akkor megkérdeztük az önkormányzatnál, nem kellett hozzá engedény.
2 éve hozzátoldottunk még kb 10m2-el a kapu irányába, így ősztől tavaszig elfér alatta két autó is.
Senkinek semmi gondja nincs vele, kivéve az egyik szomszédom, aki most bejelentést tett az önkormányzatnál miatta és szemle lesz.
Különben ez már a 10+ ügy amit az elmúlt 3 évben indított ellenünk az önkormányzatnál, mert nem nyugszom bele abba, hogy 6 négyzetmétert el akar bitrokolni a területemből... :(
Fogsz 2-3 bakot és ráraksz 4 szál betonvasat, vagy amennyit szeretnél. Ráhúzol annyi kengyelt amennyi az adott hosszhoz szükséges. Az első és az utolsó kengyel négy sarkába bekötöd a vasakat és utána a kettő közötti kengyeleket is a helyére kötözöd.
A sarkoknál, irányváltásoknál nem szabad elfeledkezni az összekötő vasakról, hogy a vasalat körben egységes legyen.
ezert kell az ilyeneket a kozos kepviselonel kezdeni. tarsashazi szerzodes valogatja, siman elofordulhat hogy a strang nem is a lakas resze, hanem osztatlan kozos tulajdon.
Ha valamelyik hozzászólásnál megnyomod a mellékelt kép baloldalán lévő nyilacskát, akkor a válaszodban autómatikusan megjelenik, hogy kinek írtad, nem kell neked beírni.
adlásfeljárón keresztül.
