A magyar központi költségvetést, és egészében az államháztartást irányító döntéshozók az elmúlt évtizedek bevált gyakorlata szerint a bevételi oldalt (az állampolgárok terheit) próbálják meg ezúttal is növelni a korábbi fiskális egyensúlytalanság oldására. Mindeközben a sikeres stabilizáció alapja a kiadási oldal szerkezetének, tartalmának tartós átalakítása, ám ezekről ma Magyarországon nincs kialakult elképzelés, sem szakmai konszenzus. Valamint arról sem, hogyan lehetne a kiszámíthatóságot és az átláthatóságot érdemben javítani, ezáltal is hozzájárulva az államháztartási fegyelem javulásához és a hiány érdemi csökkentéséhez.
Célunk, hogy ez a topic megindítsa ezt a szakmai vitát, közös platformot kínálva különböző érdeklődésű és hátterű szereplőknek. Hosszú távon reméljük, hogy a fórum kinőheti magát akár ilyen jellegű szakmapolitikai döntések társadalmi normakontrolljává is. Várjuk mindazon hozzászólásokat, akik az államháztartási kérdésekhez közgazdsági, jogi, szervezési, intézményi javaslatokat szeretnének fűzni, szigorúan párt, vallás, és egyéb fanatikus meggyőződés semleges alapon. Kérjük, hogy az állításokat és javaslatokat indokolják meg a szerzők, bizonyítva a javaslat költségvetési egyenleget javító hatását. Amennyiben egy-egy vita nagyon speciális szakmai irányba megy el (ilyen lehet pl. a gyógszer-, vagy az energiaár támogatás), akkor arra külön topicot indítunk.
Szóval, a hétvégén gondolkoztam az ügyön. Ugye, két szcenáriót érdemes összehasonlítani: (1) marad minden úgy, ahogy eddig volt, és a PM csinálja a költségvetést és nagyjából felügyeli a költést, és előrejelez a kincstári információk alapján, az ÁSZ meg ellenőriz. (2) A rendszerbe belő egy új szereplő, a Költségvetési Hivatal, vagy mifene.
A két szcenárót érdemes politikailag és technikailag is összevetnünk:
Politikailag: - Milyen olyan döntési joga van a Költségvetési Hivatalnak, ami a PM-nek nincs, és vice versa? - Mi a valószínűsége annak, hogy egy ilyen Hivatal a mindenkori Kormány/Országgyűlés ellenébe megy, és megtámad olyan policy javaslatokat, amiket a demokratikusan felhatalmazott képviselők tettek? (mennyire hihetőek a kritikái?) Mennyire valószínűsíthetű, hogy a végtelenségig köti az ebet a karóhoz? - Milyen erővel rendelkezik a PM/KH? Rendelkezik e retorziós esközökkel? Rendelkezik e valalmilyen társadalmi / üzleti befolyással? (Milyen erős a bunkósot a kezében?)
Technikailag: - az információk, amikre építenek, változnak e? - megvan-e az intézményi tudás valós, használható előrejelzések készítésére, amik túlmutatnak a hagyományos adó-általános egyensúlyi modelleken? - biztos, hogy jó, ha policy javaslatoknak csak a költsévetési cash-flowját nézzük? (ez ugye számos közfunkciónál igencsak komoly etikai kérdést vet fel...)
És csak legutolsósorban kérdés, hogy ki van az élén. Hiába neveznek ki egy erkölcsös apácát a kupleráj élére, ha meg akar élni, akkor mégiscsak kuplerájként kell tovább üzemeltetni a boltot...
persze nehezen tudom elkepzelni, hogy a kormany eppen 2010 elott lovi labon magat egy valoban szigoru intezmennyel, meg egyaltalan, olyan nehez elkepzelni, hogy egy otparti egyeztetesbol ma, magyarorszagon barmi ertelmes kijohetne...
hát, ennek a garnitúrának tényleg nem sok bizalom jár. ugyanakkor ne feledjük, hogy nyugaton pont ugyanígy történt: ámokfutások után önként vállalt zubbony. szóval az elvi lehetőség adott, amit benyújtottak, az sem übergáz. majd meglátjuk. 50%-nál én sem adnék többet.
jaja, en is megvarnam a vezetest es az allomanyt a minositessel. persze nincs tul nagy bizodalmam, ha ketoldali politikai alku kereteben valosul meg a sztori.
en is hallgattam az interjut, meg is utodtem rendesen, amikor a tobbe-kevesbe jogos kritikak mellett meg a en bloc a gazdasagfeheritesi intezkedescsomagert is elmarasztalta a kormanyt...
en is elolvasnam ;-) a par hete benyujtott torvenyjavaslatban mindenesetre az van, hogy ha elfogadjak jovo tavasszal a csomagot, akkor mar a 2009-es budzset a TKH velemenyevel (es nem az ASZ-eval) kell az Orszaggyules ele terjeszteni, es 2009. szeptember 1-vel mar kepesnek kell lennie arra, hogy validalja a benyujtott osszes torvenyjavaslat koltsegtvetesi hataselemzeset (illetve, ha az eloterjeszto ezt nem mellekeli, akkor onalloan keszitsen ilyet).
Ha letrejon a parlamenti egyezseg a TKH felallitasarol, akkor szerintem erdemes megvarni a szemelyi javaslatot az elso elnokre, abbol nagy biztonsaggal valoban meg lehet majd mondani, hogy mennyire gondolja komolyan a kormany ezt a tortenetet.
nemtom, szerintem az asz reputacioja elotte sem volt kulonosebben magas, mar abszolut ertelemben.
jo, a pm-hez kepest persze magasabb. (meg a pm-e is a tobbi tarcahoz kepest.)
szoval elvileg akar ertelme is lehetne egy uj hivatalt grundolni a nemes celra. persze nehezen tudom elkepzelni, hogy a kormany eppen 2010 elott lovi labon magat egy valoban szigoru intezmennyel, meg egyaltalan, olyan nehez elkepzelni, hogy egy otparti egyeztetesbol ma, magyarorszagon barmi ertelmes kijohetne...
igyekeztem ezzel a füllel hallgatni, mert hajlamos érzelmi érvekkel operálni, de ezzel együtt is szimpatikus volt. talán azért, mert hasonlóan látta, mint én: létező szervezetek el tudják látni a feladatot, ráadásul ezek reputációja már most sokkal jobb.
bár Kovács Árpád múlt heti szereplése sokat rontott az ÁSZ imidzsén.
1. a privatizáció szándéka az értéktelennk vélt kolonctól való megszabadulás, vagy az, hogy a politikusok további bőröket tudjanak lehúzni
2. a vevő kiválasztásának módja, a menedzsment hozzáállása (mert ugye kapitalista cégek is gyakran szoktak hüje hibák miatt bedőlni, tehát a magánszektorban is vannak gyenge menedzserek)
Úgy döntöttem, hogy igaza van az új kollegának. Engem nem érdekel a monetáris politika, nem is nagyon értek hozzá, viszont a téma meg szerintem érdekes. (Főleg, hogy újraolvastam Fullyvel megírt topicnyitónkat! :o))
Szóval, kezdésnek egy link a Cartagenai vízművekről: http://www.iadb.org/idbamerica/index.cfm?thisid=3909
Azt gondolom, hogy több szempontból is izgalmas a történet. 1. Korábban az adott közmű évtizedeken át a politikai pénzmosoda szerepét töltötte be. Cserébe a vízellátás színvonala tragikus mélységekbe zuhant. (Ismerős magyar közszolgáltatók esetében?) 2. Miután az átszervezés bedőlt, a városvezetés a részleges privatizáció mellett döntött. Az új vegyes vállalatban többségi tulajdonos lett ugyan, de gyakorlatilag az elmúlt tizenegynehány évben nem szólt bele a menedzsmentbe, mert nem volt hozzá szakértelme... 3. A fogyasztók több, mint fele nem fizetett, ma már 99% rendszeresen. A lakosság 40%-nak nem volt vezetékes ellátottsága, ma már szinte teljesen le van fedve a város és az elővárosok. Az expanzó egyértelműen a nagyon szegény részekre terjedt ki (akik ugye nem rendelkeznek fizetőképes kerelettel). Na ez az izgi kérdés, hogy akkor miért is csinálták? Mi volt az ösztönző? Ráadásul tökig el is adósodott a vállalat, de mégis minden évben tisztességes nyereséget termel. Plusz, a korrupciónak még az árnya sem vetül a cégre...
Milyen tanulságokat tudunk a hazai pivatizációs tervekhez/gyakorlathoz illeszteni? Milyen jó gyakorlatok vehetők át, és mi volt csak a szerencse, mik lehetnek a buktatók?
Valszeg, én voltam figyelmetlen, ezért nem fedeztem fel a mostani megszavazott 2008-as költségvetés "sarokszámaiban" egyetlen egy olyan elemet sem, mely alátámasztaná a pm. "optimista" nyilakozatát azt illetően, hogy jövőre nőni fog a GDP, a gazdaság versenyképessége és csökkeni fog az infláció"??
max a lakosság < 0.1%-át kitevő szakmai közönség előtt védte meg.
a széles közvélemény szerint - a forint túlerős - a jegybank és a pszáf fideszes bástyaként gáncsolta a kormányt - az inflációnál fontosabb dolgok is vannak - a hiány és az adósság lényegtelen dolgok merthogy a kormányzati kommunikáció viszonylag széles fronton nyomta ezt.
