Vegyél egy hosszú fehér papírszalagot. Tedd az asztalra (téglalap alakú), hosszával az asztal egyik oldalával (a oldal) párhuzamosan. Megkérsz engem, hogy húzzam v sebességgel a irányába. Fogod a cerruzádat, húzol egy vonalat a papíron az asztal másik (b)oldalával párhuzamosan.
Ha különböző w sebességekkel húzod, kapsz egy ferde vonalat a papírszalagon.
Húzhatod pl. w=c sebességgel is, akkor is egy ferde vonalat kapsz.
Most, amikor w=c sebességgel húzod, az indulási pontban felkapcsolod a lézeredet, ami az asztal b oldalával párhuzamos. Ekkor a foton együtt megy a ceruzával. Milyen lesz a foton pályája szerinted, ill a papírlap szerint? Szerintem egybe fog esni a húzott vonallal, tehát a papírlap rendszerében ferde lesz, nálad meg merőleges a v-re.
nem, én kérdeztem előbb. te mondd meg, hogy mi a különbség az éter és a te elméleted között. ha nem tudsz ilyet mondani, akkor továbbra is áll, hogy te az éterelméletet erőlteted.
Drága Pint! Áruld el, miért térsz el folyton a lényegtől..
Bár, mint látod mindketten azonosan értjük a "modus tollens" tartalmát, és
így értelmetlen volt az indoklásod, miszerint a tehetetlenség törvénye igaz lenne
a fotonokra..
Nem is önmagában azért mert a fotonoknak ebben az összefüggésben nincs értelmezett tömegük, hanem azért, mert a mozgástengelyük elmozdulását indokoltad a tehetetlenségükkel.
Ezek után érdemben cáfolnád az abszolút nyugalomban lévő foton mozgástengelyek elvét, megköszönném!
még mindig nem nézted meg a modus tollenst. segítség: ha egy szabály egy adott helyzetre nem alkalmazható, akkor ebből nem következik, hogy a szabály következtetése rossz, hanem az következik belőle, hogy lehet akár rossz is akár jó is, hisz a szabály nem alkalmazható.
Tehát van egy szoba v sebességgel felfelé mozog az álló
(vagy hozzá képest álló) piros, gömszerű fényforrás rendszerében.
Amit alahuztam, az asszem nagyon is lenyeges (meg ha zarojelbe is tetted, mintegy annak jelekent, hogy akar igy is lehet*), hogy ti. mihez kepest allo. Mert ha a fenyforras rendszere a szobahoz kepest all, akkor a szoba ahhoz kepest nem vegezhet mozgast semmilyen sebesseggel. Ez meg nekem laikusnak is szemet szurt, hat meg a nalam hozzaertobb, vagy inkabb a velem szemben tenyleg hozzaerto topicarsaknak. Az ilyen felreertheto dolgokat talan jo lenne kigyomlalnod, mert megnehezitik a szoveged ertelmezeset. Bocs a kioktatasert...
"Az is kétségtelen, hogy ez az "abszolút nyugalomban álló" tengelyhelyzet a valamikori "éter"-re emlékeztet, de fontos kijelenteni, hogy ez csak látszólagos egybeesés."
majd ha vetted a fáradságot, hogy megértsed, amit írtam. középiskolás követelmény.
itt a mondat:
"a tehetetlenség törvénye nem mondja ki, hogy csak a tömeggel rendelkező testek mozgásállapota változatlan ha nem hat rá erő. tömeg nélküli testek is viselkedhetnek így. ismered a modus tollenst?"
Érdekes, hogy a mondatainkból kölcsönösen mást, vagy részben mást olvasunk ki..
Tehát van egy szoba v sebességgel felfelé mozog az álló
(vagy hozzá képest álló) piros, gömszerű fényforrás rendszerében.
A szobán van négy rés. Kettő-kettő egymással egyvonalban a szoba padlójától
kettesével azonos távolságra.
Így a gömbszerű forrásokból kilépő fotonok közül biztosan van egy-egy olyan
amelyik a baloldali réseken belépve, a szobán áthalad és a túloldali réseken kilépve,
tovább halad a végtelenbe.
Ezen két foton mozgástengelyéről elmondható, hogy a szoba rendszerében
(felső ábra) garantáltan párhuzamosak egymással és a padlóval.
A többi rendszerből tekintve (alsó ábra a szoba berajzolása nélkül) is egymással párhuzamosak, de a szoba padlójával az adott megfigyelő rendszerének a hozzájuk viszonyított sebességének függvényében, más és más szögűek.
Tehát kijelenthető, hogy a két foton haladási tengelye nem közeledik és nem távolodik egymástól, bármelyik rendszerből is szemléljük, bármelyik rendszerbe is
transzformáljuk a két foton haladási tengelyének paramétereit és mindvégig
párhuzamos marad.
Miután a két forrás egymáshoz képest garantáltan mozgást végez, de ezen forrásokból származó fotonok egymáshoz képest nem végeznek mozgást
kijelenthető, hogy
a forrásaiktól kölcsönösen független saját mozgást végeznek a fotonok.
Valamint a fotonok mozgástengelye egymáshoz képest mozdulatlan
kijelenthető, hogy csak akkor lehetséges ez a mozdulatlanság, ha
a mozgástengelyek abszolút mozdulatlanok.
Bár kétségtelenül igaz, hogy a különféle rendszerek, a saját, a fotonok haladási tengelyéhez viszonyított sebességeinek függvényében, a foton haladási tengelyeket
a saját v sebességükkel elmozdulni látják, nem a két foton haladási tengely
mozdul el, hanem ők, a tengelyekhez képest.
Úgy is fogalmazhatok, hogy a két fotontengely abszolút nyugalomban áll a térben, és az összes rendszer mozog a tengelyekhez képest.
FONTOS Megjegyzés:
Az is kétségtelen, hogy ez az "abszolút nyugalomban álló" tengelyhelyzet
a valamikori "éter"-re emlékeztet, de fontos kijelenteni, hogy ez csak látszólagos
"Így az sem csoda, ha két egymással minden rendszerből párhuzamosnak látszó
egyenest, ha átmenetileg is, de képes vagy egymással szöget bezárónak minősíteni..
Jó, jó. Tudom a "látszó" kifejezést sem szereted, ....."
igen fontosnak tartom kihangsulyozni hogymit hogyan kell érteni, mi hogyan jelentkezik látszatra s mi a valóság belőle
pl c>v nél jelentkező látszat jelenségek melyek nem vonják maguk után a látszat valós létét .. hogy értsd mire gondolok pl sokan félreértelmezik azt a kifejezést miszerint egy c>v vel haladó ürhajó hossza ~felére rövidűl ...ebből sokan azt gondolják hogy az ürhajó át is fér egy fele akkora kapun ...de ugyanezt elmondhatjuk a tömegnövekedésről is .. sokan azt hiszik hogy ez "valós" tömegnövekedés .... stb.
"Nagyon sajnálom, hogy ennyi beszélgetés után sem tudod, hogyan értem:"
elsőre értettem hogy mi miatt vonod kétségbe a jelenséget .. de miután azt írtad hogy pl. a lézer viselkedését illetően egyetértünk nem igazán értem hogy most mi a gond az "éterszerű" fotonviselkedés elvetésében ....
"a tehetetlenség törvénye nem mondja ki, hogy csak a tömeggel rendelkező testek mozgásállapota változatlan ha nem hat rá erő. tömeg nélküli testek is viselkedhetnek így."
Lehet, hogy tévedek, de a mondat úgy kezdődik:"a tehetetlenség törvénye "
Így nem kell túl sok ész ahhoz, hogy a tehetetlenség fogalmát, ami tömeggel egy
összefüggésben említődik, kizárólag tömeg tehetetlenségére értsük..
Ha ez felháborít.. tanácstalan vagyok..
Tudnál említeni fotonon kívül is olyan dolgot amire érvényes a tehetetlenség törvénye, de! nincs tömege ??
wtf, dude?? te nem érted az egyszerű magyar szöveget? ki a fene beszélt arról, hogy van tehetetlen tömeg temeg nélkül? ott tartunk, hogy mondattöredékek bukkannak fel a fejedben, és azokkal beszélgetsz?
"Már egyszer beláttuk, hogy a foton pályáját másnak látják a más sebességgel mozgó megfigyelők. Ne kezdjük újra!"
A két egymással párhuzamos tengelyen haladó fotnok pályáját minden rendszerből
azonosan párhuzamosnak látja minden megfigyelő. Azonos sebességgel mozgónak..
Akkor mit ne kezdjünk??
"ÉS?" Ez a lényeg! Nem és, hanem igen..
Ez pedig a csúcs:
"Mit szólsz ahhoz, hogy a gravitációmentes térben a kilőtt ágyugolyó haladási tengelye áll a térben, vagy ahogy néhányan kedvelik: "abszolút nyugalomban van." ??"
Hát nem. Ez szimpla mechanika, ezt minimum értened kellene. Ha a kilövésre
merőleges irányban van az ágyúgolyónak indulás elött lendülete, akkor ez a lendület
megmarad a kilövés után is..
Így a haladási tengely a kilövés után is tovább halad az ágyúval..Tehát sodródik..
ja értem. na de ez gézoonak kevés lesz, mert a LEO (low earth orbit) sebessége csekélyke, kb 8 km/s, gyorsulása közelítőleg g, mivel nincs túl messze a felszíntől, és szabadon esik. gézoo nem tudja megmérni a lézer eltérülését colstokkal.
Tehát van egy szoba v sebességgel felfelé mozog az álló