Mivel a szegecs rövid, a szegecs feje felütközik a furat száján. A szegecs hegye még messze van a bogártól.
A szegecs hegye zavartalanul megy tovább a bogár felé. Elvileg sem értesülhet arról, hogy a feje ütközött, így a fej ütközése semmiben sem tudja befolyásolni a hegy viselkedését. A fej&furat ütközés nem képes hatást gyakorolni a hegyre, ugyanis semmilyen hatás nem mehet gyorsabban a fénynél, és a fény sem éri el időben a szegecs hegyét, az előbb eléri a bogarat. (Ezt jelenti, hogy a szegecs&furatszáj és a szegecshegy&bogár ütközés esemény térszerűen elválasztott, nem lehet közöttük ok-okozati kapcsolat)
A hegy zavartalanul továbbmegy tehát, és agyoncsapja a bogarat. Ennyi.
az srbeni (!!!) paradoxon tekintetében nem ez vár kihangsulyozásra ......
Ebben nem értünk egyet. Ez ugyanis egy érdekes dolog, milyen is a "merev test" a specrelben. Addig valóban nem túl érdekes, amíg a leírással, a különböző rendszerekben történő ábrázolással, egyáltalán a kis fejtörő átlátásával is gond van. Ha ez már semmi gondot nem okoz, akkor válik érdekessé a merev test kérdése.
A newtoni értelemben merev test nem konform a specrellel. Born foglalkozott a kérdéssel, és definiált egy merev test fogalmat, ami specrel konform, de megtartja a newtoni merev test minden olyan tulajdonságát, ami megtartható önellentmondás nélkül. Ez a "Born-rigid" merev test.
Tényleg azt akarod, hogy lerajzoljam ezt a hülye szegecses vackot? Eltart vagy egy óráig, mert ritkán rajzolok géppel, és összevissza nyomkodok meg keresgélem a szükséges eszközöket.
Téves sajnos az az elképzelésed, hogy "mivel a szegecs hosszú, ezért hamarabb éri el a bogarat"
Vezesd le a példát olymódon, hogy a furat áll, és a rövid szegecs agyonnyomja a bogarat. Ugye így már nem fog menni a dolog :-) Miért nem? Gondolkozz el rajta.
Egyoldalú a kijelentés, és nem is fedi a valóságot.
Nem egyoldalú, hanem a választott leíró rendszerben érvényes kijelentés, amely tökéletesen fedi a valóságot.
A furat rendszeréből ugyanis állításod ellenkezőjét lehet mondani
Így van. Egy másik rendszerben egy másik kijelentés érvényes. Az is tökéletesen fedi a valóságot. Ez nem ellentmondás.
Relatív mennyiségek mértékszámai leíró rendszer függőek. Így a relatív mennyiségekre vonatkozó állítások is rendszerfüggőek.
Ez nem ellentmondás, hanem természetes velejárója a relatív mennyiségeknek. Newtonnál is van ilyen pl. (megy a vonat) vs (szaladnak a fák). Egyik rendszerben 60 km/ó a vonat sebessége és 0 a fáké, másikban fordítva, Egy harmadikban meg esetleg 30 km/h egyik és -30 a másik.
Ellentmondás akkor lenne, ha skalár mennyiségek válnának rendszerfüggővé.
na igen ez már egy jobb megközelítési magyarázat ..... kb ezeket kellene mindenki nek megérteni hogy a kontrakciót mikor hogyan kell értelmeznei ...... s ugyan ez igaz a dilatációra is
"Ez így elég tiszta és világos?"
én szemszögemből igen de a tiedből továbbra sem látom a lényeg kihangsulkyozását .... továbbra is az sr en kivüli értelmezésre fodítod a hangsúlyt :"a szegecs hegyével és a furat aljával az ütközés következtében, a furat szája zavartalanul mozog tovább a szegecs feje felé"
az srbeni (!!!) paradoxon tekintetében nem ez vár kihangsulyozásra ......
egyébként igazából akkor kezdenék hinni (legalábbis én) valakinek hogy érti az srt ha az általam felvázolt és általad magyarázott helyzetet pillanatszerűen(!!!) mintha lefényképezte volna (!!!!!!) fel tudná rajzolni szinesben s magyarázatot tudna adni mit miért ugy rajzolt ....( mert ott aztán nem nagyon lesznek párhuzamos egyenesek :D )
A helyzetfelvételed is egyoldalú. Szándékosan megfordítottad, és a furatot tekintetnek mozgónak, hogy rövid legyen a mélysége, így a látszat téged igazolna.
Azonban ha az eredeti példafelírásnál maradunk, amikor a szegecs a mozgó tárgy, akkor a furat hosszabb lesz, mint a szegecs, és az egész elméleted kártyavárként összeomlik. Hogyan magyarázod meg ekkor, hogy egy hosszú furarba először a szegecs hegye eléri a bogarat, de még a szegecs feje kilóg a furatból.
Groteszké azért válik az okoskodásod, mert a kontrakciót tényleges megrövidülésnek tekinted, nem pedig két rendszerbeli transzformáció átszámolásának.
Természetesen számtalan rendszerben le lehet írni ugyanazt a jelenséget. Mindegyik helyes és egyenértékű. Ha nem így lenne, akkor a modellünk nem jól modellezne...
Úgy tűnik, te viszont kötelezőnek tekinted a leíró rendszerek közötti ide-oda váltogatást valamilyen okból. Ez megtehető, de egyáltalán nem kötelező. Sőt, elég célszerűtlen is abból a szempontból, hogy könnyebb eltéveszteni.
Vagy azok akik kezdetben nem értették, közben megértették.. leszámítva téged..
Aki számára egyébként evidens, hogy ha a tükrök között pattogó foton esetében, akár állva maradnak a tükrök, akár elmozdulnak a rendszerrel, akkor is "helyben marad" a foton pattogása..
Vagyis a foton pattogási tengelye független még a szülő rendszerének
elmozdulásától is,.. Sőt, mégy egy csövecskével is érted..
De akkor amikor össze kellene kapcsolni a két dolgot.. akkor már kész..vége..
Ha mind két rendszer ből a másik a rövidebb akkor minek foglalkoztok a hossz változással ezek a kijelentések szimetrikusan kioltják egy mást és csak az ütközés pillanatától kell számolni .
Mivel egy rövid furat csúszik rá egy hosszú szegecsre...
Egyoldalú a kijelentés, és nem is fedi a valóságot. A furat rendszeréből ugyanis állításod ellenkezőjét lehet mondani:
Egy hosszú furat csúszik rá egy rövid szegecsre.
A két állítás ellentmondásban van. Azért van ellentmondásban, mert a kontrakciókat álló helyzetre is objektívnek tekinted, holott ilyen nincs.
A helyes kiindulás: a szegecs felől ugyanolyan hosszúságúnak látszik a furat szabad mélysége, mint furat felől a szegecs hosszúsága, tehát ezek a méretek egyenlőek.
Gezoo tudod az elektront sem lehet megmutatni hogy éppen itt van a mag körúl igy az energiátsem tudod meg mutatni most éppen hol van a gömb hélyon belül mert mindig ott van ahol detektálod .
Mindenki elunta és belenyugodott hogy reménytelen neked elmagyarázni, nem "megértette". Én is többször ezt tettem, de amilyen hülye vagyok, mindig visszaestem abba a téves hitbe, hogy esetleg meg tudom neked magyarázni. Kis emlékeztető cetlit ragasztok a monitorra, hogy többé ne tegyem.
Igen gezoo valóban a lyuk feneke is az ütközés után ugyan ugy tudja meg c-nek megfelelő késéssel mint a szegecs vége hogy megtörtént az ütközés .
Igy ha abszolut rugalmatlannak veszünk mindent a bogár életben marad.
Mert az a lökés hullám a mi a szegecsre nézve nyujtást okoz az a lyukat is nyujtja és mindkettőre érvényes a c-nek megfelelő késleltetés igy gondoltad?.
Nem is bánnám, de sajnos az eddig megismert tényeknek mond ellent..
Ha egy gömbhéj 600 000 fényév átmérőjű amikor a széle elér hozzám, én detektálom.. akkor a Bay-féle elv szerint 600 000 év múlva ér el hozzám annyi össz energia (a teljes gömbhéjről), hocs a szememben a kémiai reakció végbemehessen..
Nos, ezzel szögesen szemben áll az összes tapasztalat.. Tehát az elv rossz..
Ha a hossz változás valóságos akkor igazadvan ha nem valóságos akkor itt is a szegecsfeje és a lyuk szája a közös rendszer origója de ettől még bogárnak kampec.
Mert ha úgy lenne, hogy az egész gömbhéj energiája egy ponton adódik át, akkor az Androméda 300 000 fényév surarú gömbhéjának túlsó feléről 600 000 év múlva ér ide a hullám energiájának másik fele...
Ezt ugye Te sem tartod elfogadhatónak??
Ebből, gondolom, hogy az egész, erre az elve épült magyarázat kompletten
Nem egészen.. Én azért mondom, mert a zöldet leszámítva, az ábrán szereplő
összes rendszerben a zöld tengelyek mozognak.. Sőt! Akárhány tetszőleges
rendszert helyezel oda, mindben mozogni látszik a zöld állandó távolságú
párhuzamosok rendszere..
Erre mondhatod, hogy mozog a zöld rendszer minden más rendszer szempontjából.. És igazad lenne..
Mert ha véletlenül ráböknénk az álló rendszerre, akkor az is mozogni látszana az összes más rendszer szemszögéből...
Csak hogy, ahhoz, hogy a három különféle rendszerbeli forrás fotonjainak állandó
távolságú párhuzamos haladási tengelyein a mozgó szobán mindhárom foton egyaránt átjuthasson, egy rendszerben kell lenniük a tengelyeiknek..
Ez pedig szerinted is csak úgy lehetséges, ha mindhárom foton "kilép a saját" rendszeréből és egy közös álló rendszerben találkozik a szoba rendszerével..
majd mint két rendszer (álló és a szoba ) közötti kölcsönhatást látunk..
hogy a kontrakció hogyan néz ki a szegecs rendszerében a szegecs fejéből nézve ..... mármint az a helyzet mikor a szegecs fej a furat szájánál van arra nézve hogyan mutatkozik vizuálisan a szegecs alja és a furat alja .. a magyarázatról nem is beszélve ....
Ahhoz, hogy a kérdés éles legyen, a furat és szegecs hosszát válasszuk elég nagyra ahhoz, hogy a szegecshegy&furatfenék és a szegecsfej&furatszáj ütközés térszerűen elválasztott legyen. (minél kisebb a sebesség, annál hosszabb szegecs kell)
Olyan rendszerben leírva a dolgot, amelyben a szegecs áll, a következőképen néz ki a dolog.
A szegecs ebben a rendszerben áll, így hossza a nyugalmi hossz.
A furat nagy sebességgel mozog, így hossza a rendszerben kisebb, pl. 0,8c sebesség esetén 0,6-szorosa a nyugalmi hosszának.
Mivel egy rövid furat csúszik rá egy hosszú szegecsre, a szegecs hegye ütközik előbb a bogárral, majd a furat aljával, ekkor még a furat bejárata nem éri el a szegecs fejét.
Bármi is történik a szegecs hegyével és a furat aljával az ütközés következtében, a furat szája zavartalanul mozog tovább a szegecs feje felé. Ugyanis a szegecs hegyének ütközéséből származó semmiféle hatás sem érheti utol a furat száját. (erre kellett az elöljáróban megfogalmazott feltétel). Tehát a furat szája ütközik a szegecs fejével mindenképpen.
Igen Gezoo elmulik a kontrakció is elmulik , de az információ terjedése megmarad az immár közös renszerben is "c"-nek.
A rendszer közös örigója a szegecs feje és a lyuk pereme hiszen itt találkozik először (egyesül )a két renszer és innen terjed a megállás infója c-vel tovább a szegecs végéig.
Gezoo már megint nem érted ebben az egyméter vastag gömbhélyban utazik az energia a foton energiája ebben bárhol lehet , ennek az egyméter vastag gömbhélynak a kerülete befoglalhatja a galaxist is , de a vastagsága földi mércével csak egyméter lehet , detektáláskor mégis az energiáját egypontban adja le és ez bárhol lehet ennek a gömbhélynak a felületén.
