Eddig nem írtam le sehol. Jobboldali vagyok és rendőr. Csapatszolgálati században dolgozom, nem egyszerű beosztottként.
A legtöbb helyszínen jelen voltam az elmúlt három hónapban.
Ami nem sért titkot, őszintén válaszolok.
Ha úgy tartja kedvem, véleményt is megfogalmazok.
"Az alkalmatlanok legtöbbször valakik valakijei. ... Hálistennek van ellenpélda ha nem is túl sok."
Azért... el kéne már dönteni, hogy kontraszelektált bagázs vagytok-e, avagy szelektált. A kettő együtt, alkalmanként váltogatva... muris. :o)
"Erre lettek kiképezve ???? Ne röhögtess, mert ma még komoly dolgaim vannak..."
Akkó' épp jól jön előtte egy kis nevetés. :p Minden munkakörhöz megvan a megfelelő végzettségi követelmény. Olyan fickót hogy tesznek a stratégai székbe, akinek nincs meg a megfelelő végzettsége? Jó, ez a szabály Tompikánál meg lett hágva, de az azért más pálya...
"A baj csak az, hogy olyan szék tapad a seggükhöz melyet lerobbantani sem lehet"
Hát ezen segítünk mi azzal, hogy úgy lefikázzuk a rendőrséget, hogy... ahogy. Fokozzuk a nyomást, hogy a szelekció végre legyőzze a kontraszelekciót. És ha már ejtőernyősök hullanak be az ablakotokon, akkor azok ne semmiresejó ejtőernyősök legyenek, hanem olyanok, akik legalább azon a helyen legyenek képesek ellátni a feladatukat, ahova beejtették őket. Nna, ezt a műveletet eléggé rontja, ha bejön ide egy-két hülye becsületes, jó rendőr. (Ez a stratégia pedig független attól, hogy sok egyesharcos/pártmunkagép/netfighter takony - úgymond - zsigerből fikáz benneteket. Nekik annyi eszük van. Osztjónapot.) Ezért örülök, ha például téged kétségbe vonnak, hiteltelennek, balos provónak, tökömtuggyának hínnak - az átlagból. Mert akkor itt/személyedben ugyan vesztesz, de IRL/csoportosan (úgymint rendőrség cuzámmen) győzhetsz. Az pedig magasabb szint.
De ez biztos valami olyan stratégiai izé, amihez én teljesen hülye vagyok. Merhogy nem vótam hatszáz évig röndér...
Kérdés, hogy feketemadár indexes nick győzelme (nicknek kijáró tisztelet/megbecsülés) a fontosabb itt a fórumon, vagy xy rendőrtiszt nyeresége (egy tisztelhetőbb, szakszerűbb, jobban megfizetett rendőrség) a fontosabb a való életben? (Különben pedig gebedj meg - csak ez a rész majd fél órámba került. Hogy egy másik kérdésedre is választ kapj...)
"Vazze, ne hasonlíts már egy meccset egy rendőri művelethez, mert nem u.az a kategóra, legalábbi a következményeket illetően."
KIZÁRÓLAG a következményeket illetően. Ugyanazok a dolgok működnek itt is, és ott is: a stratégiai elemek azóta érvényesek, amióta létezik csoportos harc. Egy-egy új technikai eszköz csak módosít a dolgokon.
Ami meg a komolyságot illeti: ugyan rendőri stratégáról még nem hallottam, hogy "csata" közben holtan esett volna le a székéről, de kölyköt 2x órás StarCraftozás után igen. Biztos vagy benne, hogy nem attól a hihetetlen nyomástól, amit kapott alatta, hanem mondjuk szomjan/éhen/álmon halt?
"Nem, nem csak én ismerhetek."
Örülök, hogy beismerted.
"Ezt tudod, hogy el lett baxva valami. A végeredményből indulsz visszafelé."
Az már bőven ölég is. Onnantól kezdve kizárólag az úri kedvemen múlik, hogy érdekelnek-e a piszlicsáré részletek. Ha akarom, mutathatok rá kedvet, hogy leássak odáig, hogy xy személyes felelőssége a dolog, vagy a protokoll egyik eleme vallott kudarcot. Ha meg nem, akkor bőven elég az is, hogy a rendőrség szar teljesítményt nyújtott, mert hibázott. Mert mindkét esetben igazam lesz. A probléma az, hogy az első esethez nekem lenne szükségem arra, ami nincs (belső ismeretre), a másodikban meg gyakorlatilag tömegre dobtam napalmot. Mi tehát a probléma megoldása? 1/a. Én (és mindenki) megszerzi a szükséges tudást: elmegyünk például cuzámmen húsz évre rendőrnek 1/b. A megfelelő tudással rendelkező belsős egyének megmutatják a dógokat. Magyarul szivárogtatnak keményen: nem nemtuggyátokról bazseválnak sejtelmesen, hanem adatszolgáltatnak, vaze. Akár hivatalosan, akár nem. A rendőrségnél is lehet egy Deep Throat. Ha kell, megnevezik XY-t, vagy ha az kell, bebizonyítják, hogy a szabályozás melyik eleme a szar. 2. Akiknek telemegy a töke az "egy mindenkiért, mindenki egyért"-től, az megoldja.
"Viszont nem voltál ott amikor sorozatos döntéseket -részdöntéseket- kellett hozni."
Stimmel. És? Nagyon ritka pillanat, amikor a nyomozó a gyilkosság szemtanúja. Aztán valahogy mégis megoldják az ügyeket... pdig még csak gyilkosok se vótak húszévekig. :)
"És a leggyengébb láncszem a legfontosabb. És ilyen mindig van, vakon vezetés, vakon döntés..."
Ez így túl mechanikus szemlélet. Valaki egyszer azt mondta, hogy a repülés nem más, mint folyamatosan fellépő hibák folyamatos korrigálása. Hiba minden élőlény működésében folyamatosan volt, van és lesz. Egy élőlényekből álló szervezet pedig - minden mechanikus jellege (gondolok itt akár a fizika, akár a jog törvényeire) ellenére - bizony egy élőlény. A hiba mértéke vezet a halálához, nem a hiba megléte (mert az mindig van).
"De próbáld meg kitalálni, mitől lehet tekintélyem, ha már olyan kis okoska vagy...:))"
Ezt nem kell kitalálánom. Leírtad : "meg is van hozzá a képességem..." (Persze előfordulhat, hogy - mivel ez egy kiragadott félmondat - tévedek. :)) )
Sőt, az is előfordulhat, hogy a beosztottaidnál is munkába lépett a Játékos. (A "Játékos" feladata a megtévesztés azokban az esetekben, amikor a dolgok standard lefolyás szerinti kimenetele túl nagy árat rejthet magában. Eszközei a hazugság, a csúsztatás, de legfőképpen a blöff! A Játékos munkájának viszont akad egy "mellékhatása": az elkerült ár nagyságával arányos jókedvet okoz. Ezért a Játékos ha nyerésben van, igen vidor.)
Márpedig itten a Játékos keze nyomát látom: ""levonhattál volna egy következtetést". Hát levonhatott vóna, oszt legfeljebb tévedett vóna."! Mondd csak! Te télleg szétblöffölöd a beosztottaid agyát? :)
Tárgyalásnak mindig helye van, mivel olyan eszköz, aminek szinte csak haszna lehet. (elkézpelhető persze olyan scenáró is, amelyben a túszejtő mondjuk az első telefoncsörrenésre/hangosbeszélőszóra halomra lövi a túszokat, de talán nincs is erre példa.) A tárgyalással csak nyerhetsz: - időt - információt - processzorteljesítményt.
Ez pedig a végelszámolásnál mind-mind emberéletre váltható.
"Mindenkit az illet meg, ami szándékában állt!"
A szándékok kiderítése nagyon bizonytalan. (Ha a gyilkosság szándék lett volna, akkor valszeg kapásból "hullik" a biztonsági ember...) Most, itt például egy túsz sem lett lelőve, a túszejtő mégis az életével fizetett. Pár lyukért a plafonban.
"Tehát az akció sikerét a hibaszázalék alacsony szintje alapján ítélhetjük meg. Ez pedig itt kicsi volt."
Négy emberből - ennyien voltak a helyiségben - egy halott, egy súlyos, és egy könnyű sérült? (Ráadásul a "súlyos" is a kommandósokon szárad.)
Nekem soknak tűnik.
Tulajdonképp már ott elhasalok, hogy egy mellkaslövés után nagy "szerencsével"/görccsel leadott lövés után minek kell még négyszer mellbe lőni valakit? Mert én baromira kíváncsi lennék, hogy egy percen-perceken belül halált okozó lövés után hányan bírtak eddig - akár félautomata fegyverrel - KETTŐT lőni? És abból a -z SzVSz néhány - előforduló esetből akik képesek voltak erre hányan adták le célzottan a másodikat?
Az a véleményem, hogy ezek a dolgok praktikusan inkább a megmenthetetlenséget garantálják, mint valamiféle "megállítást" (ami csak egy kibaszott PC-duma az ölésre).
"Te BB, ha legközelebb valaki bankot rabol, hagyjátok a picsába, dögöljön meg mindenki..."
Mondasz valamit, csak nem úgy...
Hány sérült/hulla lett volna, ha ezt a csávót nem "zárják be" a bankba, nem rohanják le, hanem - ohne zsaruk - szépen elsétál a millerekkel, aztán mittomén pár nap múlva az ágyában alva kapják el a kommandósok?
"Hiba lehet a rendszerben is, amely hagyta, hogy idáig fajuljanak a dolgok. És amerre most halad az ország, lehet(!!!), hogy egyre több ilyen lesz."
Kádárra (illetve a rendszerére) fogható vagy négyszáz politikai alapú halálos ítélet. (Ezek mindegyike természetesen az 56 utáni megtorlások alatt történt.) Ők a rendszer áldozatai. Nno. Kis hazánkban, ma, a jólét és demokrácia tombolása közepette... évente kábé hetven-száz hajléktalan ember fagy meg (a mostani télen valszeg kevesebb). Ez folyik 17 éve. Mégegyszer: csak a megfagyás! Tönkrement, öngyilkossá lett, árokparti, és egyéb nyomorulttá vált embereket a példában nem számoltam. Csak az egyértelmű rendszer-haláleseteket!
Lehet szorozni.
Aztán el lehet dönteni, melyik rendszer a mocskosabb.
"Másodikra csak sikerült kiolvasni ezt a frazeizét..."
Frazeológiát.
Monthy python - Gyalog galopp. (Lancelot - tévedésből - lerohan egy várat és nagyjából mindenkit kardélre hány. Majd azzal védekezik a megmaradottaknak, hogy "elragadta ez az izéje... a frazeológiája". Természetesen erre mindenki elnézi neki a "kis közjátékot".)
A vigyorikra meg általában ívesen szarok: itt a polidilin a kilencvenkilenc százalékuknak semmi köze az illető hangulatához, egyszerűen pszichológiai fegyverként/moderátorátverésként (például egy ocsmány beszólás mögé írva) vannak alkalmazva, nem pedig eredeti funkciója szerint.
Komolyan meg téged... hát... ebben igazad van: felnőtt emberek általában nem veszik komolyan a gyerekeket. Ettől függetlenül a felnőttek többsége nemigen veszi jó néven, ha a gyerkőc - akár "játékiból", akár hisztiből - a bokájukat rugdossa, hanem hirtelen kioszt neki egy csörgős nagy pofont.
Mert nem csak az a hierarchia létezik, amelynek te önként aláveted magad. ("És felhatalmazást is adtam rá, hogy legközelebb virtuálisan felpofozz...") A rangban fölötted álló tőled nem fog engedélyt kérni. Merthogy neki ilyesmire nincs szüksége.
Ha a rendőr szeme szikrázik, az azt jelenti, hogy megint eltévesztette a lukat.
1. lépés: a rendőr ujját távolítsuk el a közeli csatlakozó aljazatból (népszerű nevén konnektor). Ezzel megszűnik a szikrázás. 2. lépés: helyezzük vissza a rendőr ujját annak hagyományos, szakszerű tárolási helyére (orr).
Ezt eredetileg Uriellának ment volna, de közben elolvastam ugye a khmm... disznólkodásodat, ezért kihagytam...
"Ne bántsd őt."
Nem tud bántani. :) Egyrészt azért, mert nem akar, másrészt pedig mert tudom, hogy nem akar. Így aztán nem tud, mert nem akar, bármit is mond. És ez működik fordítva is.
Ez megint egy olyan szándék-dolog, mint amiről Yangtzee beszél. Nem köll iszlámot tanulni, hogy bizonyos dolgokat magától alkalmazzon az ember... ( Ez meg olyan külsőstudás-dolog, amiről én szokok hablatyolni. :) )
Ez nem harc, csak játszma... és meg kell hogy mondjam, nagyon jó játszma! Szeretem az ilyet! :]