Szerintem a drégelyi várban "simán" le lehetne forgatni az 1552-es önfeláldozó védekezését Szondiéknak. Nézzük csak sorban, mi kellene a kivitelezéséhez?
-- Kivágni a vár körüli erdőt. A középkorban sem kerítette, úgy lenne hiteles.
-- A várfalak már részben felmagasítva, restaurálva vannak. Ahonnét lövik a várat a törökök, ott díszletfalakkal kellene kiegészíteni, amelyek persze az ostrom során leomlanak. Amit pedig égetni kell a viadal idején, azt a pirotechnikusok felépítik majd szépen leégetik.
-- Vajon mi történt az "Egri Csillagok" 1968-as filmbeli tárgyaival? Gondolok itt a fegyverekre, ágyúkra, kardokra...stb. Vajon ott porosodnak még a raktárakban vagy már régen kiselejtezték őket? Mert ha megvannak, akkor együtt lenne ismét a magyar és török sereg hadfelszerelése.
Ha már Toldiról témázunk, akkor az ő korszakának vagyis a XIV. századnak Nagy Lajos királyunk által a testvére, Endre herceg meggyilkolása miatt indított itáliai bosszúhadjárataiban főszerepet játszottak a zsoldosvezérek.
Erről a következőket olvastam a már idézett Bellér-féle könyvben:
A témának legjobb feldolgozása vígjátéki formában a Zsoldoskatona. Főszereplője: Bud Spencer.
Azért megnyugtató látni, milyen helyre kis palánkokat, és hagyományos földbástyákat kalapáltak össze az építők. Egész hiteles! (Bár Egerben csak egy földbástya volt, de akkor is.
Az "Egri Csillagok" című történelmi filmet 1968-ban forgatták. Az pedig a II. Világháború utáni magyar műemlékvédelemben a nagy várrestaurálási időszaknak számított.
Nézzük sorra, mely várakat is hoztak rendbe addigra?
-- Budai vár. Nem jöhet szóba, erősen körbeépített terület {azért a "Kőszívű emberben
szerepelt!"}
-- Nagyvázsony. Nem hegyi vár, sőt "kiábrándítóan" lejtős domboldalban emelkedik.
-- Diósgyőr. Sajnos a négy saroktornyával nem illene bele az egri hősök "otthonának".
-- Gyula. Síkvidéki vár, ráadásul téglából. Nem jó.
-- Ha rajtam múlt volna a filmforgatás előkészítése, akkor talán Sümeg várára szavaztam
volna helyszínként. Hegyi vár, elég jól megmaradtak a falai, akkoriban már részben
restaurálták. A romosabb részek pedig kiválóan mutattak volna a viadal közbeni állapotának.
Ami pedig hiányzott belőle -- például a kéttornyú székesegyház, az udvarán fából felépíthető
lett volna.
Amúgy nem olvastam sehol, hogy a filmkészítők fejében megfordult volna a gondolat, hogy EREDETI VÁRBAN forgassanak. Hogy miért nem? Csak ők tudnák megmondani...
Szerintem Szondy és Drégely hősi önfeláldozásáról lehetne legkönnyebben jó filmet készíteni. A történet majd mindenki előtt ismert. A vár is kicsi volt és a várőrség is. Sőt a török sereg sem volt 100 ezres és nem volt velük 150 ágyú sem. Tehát sem monumentális díszlet, sem nagy tömeg nem kellene hozzá. Nyilván kerekíteni kellene a 4 napos ostrom elé némi elő történetet,hogy mégse 40 perces legyen a film.
Persze lehetne nagyobb volumenű történetről is film,mint Sziget nagy ostroma vagy Nándorfehérvár, de nem csak a hatalmas produkciók tudnak szórakoztatóak lenni.
Itt a Topikban egyetértőleg írok a mondataidra, de magamban erősen bizakodom, hogy:
LESZ!!!
Ahogyan Gárdonyi Géza az 1552-es egri ostrom hőseiről írta meg örökbecsű "Egri Csillagok" című könyvét, úgy a számomra Szántó György "Az Alapiak kincse" pedig az 1566-os szigetvári hősök emléke előtt tisztelgett eposzi művel. Történelmi film forgatókönyvéül elsőrangú mű lehetne.
Prágában, valami műszaki múzeumban láttam bemutatni a hetvenes évek elején egy csomó filmtrükköt. 5cm-es vár, előtte meg igazi lovasok. Meg hasonlók. Számítógép nélkül. Talán még jobbak is voltak mint a számítógéppel készültek. Bennem az merült fel, hogy az egri filmvár építése nem lehetett olcsó. Ennyi pénzből amibe került nem lehetett-e volna-e stb. egy régi várat helyreállítani legalább annyira, hogy a filmezéshez használható legyen?
Bizony egy kosztümös, látványos csatajelenetekkel "megfűszerezett" középkori film nagyon hiányzik a magyar filmgyártásból. Lehetnek azok a véres összecsapások trükkfelvételek, hiszen a "Gyűrűk ura" filmek óta tudjuk, hogy nem kell az egész Néphadsereget kivezényelni egy csata vagy ostromjelenethez. Megoldja ebéli óhajtásunkat a számítógépes grafika.
De ki volt valójában Toldi Miklós? Milyen tettek fűződnek hozzá sok száz esztendővel ezelőtt? Erre ad választ Bellér György a "Magyarok Nápolyban" {1986} című könyvében.
Ma délelőtt a postán jártam a szokásos csekk befizetések ügyében. Aztán benéztem az újságos standra is, ahol megpillantottam a Jazd kolléga által múltkorában ajánlott
"Határtalan régészet" újság tavalyi utolsó lapszámát {negyedéves kiadású}. Na jó, veszek egyet! - határoztam el. Szép, míves kiadvány, minden oldala színes lappal rendelkezik. Több váras cikket látok benne, gyanúm szerint a héten alaposan kielemezem őket {most tudtam a tavalyi maradék szabadságomat kivenni}.
Nagy örömmel fedeztem fel, hogy több cikket is a kiváló kormeghatározó tárgyaknak számító régi pénzekkel illusztráltak. Azonnal előkaptam a nagyítómat és szemügyre vettem az érméket, hódolva új {remélem, már több nem lesz!} hobbimnak.
A borsodi földvárról szóló cikk régi pénze azonban nem az, amit írnak róla! :-(((
Nem akarok senkire vádaskodni. Nem tudom, hogy hol került be a hiba a cikkbe. Az az érme nem Salamon, hanem II. Béla királyhoz köthető, tehát bő 50 esztendővel későbbi keletkezésű. Ez pedig az adott régészeti szelvény rétegét már más színben tünteti fel.
Végignézése után felsóhajtottam: vajon forgatnak még ilyen nagyszabású történelmi filmet valaha hazánkban? Mert alapanyagul számos kiváló könyvet tudnék felsorolni.
Sajnos nem tudom megírni. Nem jártam a nagykereki épületben, így személyes benyomásaim nincsenek róla. Próbáltam keresgélni a NET-en, de főként külső képeket találni róla. Végül nagy nehezen sikerült 3 belső fotót is keresni. Azokon mind boltívesek a helyiségek.
Mégis megkockáztatom, hogy ha a boltívvel rendelkező helyiségeket ilyenformában jelölték, akkor amiket nem jelöltek talán {???} síkfödéműek lehetnek.
Ez minden valószínűség szerint Avignon, Pápai Palota.
Most tükröztem meg az eredeti szkennelt fotómat. Szerintem a második a helyes állás. Ha tévednék akkor kérem jelezni. Lehet, hogy nem is papírkép lett beszkennelve hanem negatív. Több mint 30 éve készült az eredeti, azóta történt egy s más.
A Műemlékvédelem szaklap 1960 / 2-es számában jelent meg
Komoróczy György: A nagykereki kastélycímű cikke. Ha végigolvassuk, meggyőződhetünk róla, hogy egykoron jelentős külső védőművekkel rendelkezett, 1604-ben védelmezői várként használták, így tudták visszaverni a császári zsoldosok ostromát.
A képtartalom alapján hátrametszhető mindkét felvételi hely. Sok idő nyilván nem kell egy hajónak, hogy megtegye azt a kb. 600 - 800 métert, ami kb. fele annyi, mint a tihanyi kompjárat.
