Alapinformációk elérhetők a Kinizsi Százas hivatalos honlapjáról: www.kinizsi.org. További információ: bakancsos-szurikata.hu/kinizsi/ - Az eddigi Kinizsik áttekintő táblázata A következő, 42. Kinizsi időpontja 2024. május 25. (szombat).
Nekem 3,5 liter folyadék nem mindig elég Péli és Baj között. Én a Pusztamaróti táborral kacérkodtam.
Ha előre lebeszéled, szerintem vehetsz vizet, sört, stb. A kitérő hossza pedig 100-150 méter lehet, tehát elhanyagolható. A víz cipelésénél kilométerben nem sokat lehet így spórolni, de a kb. 360 méter szintemelkedés miatt - szerintem - mégis megéri.
A Buntschu-kút jelzésen 2,3 km-re van a sárga sávtól, de egy rövidítéssel is 1,7 km a táv.
A körtemplomtól elérhető forrás (Hideg-kút) 2,1 km-re van.
Ami szóba jöhet, valóban Vértestolna amit ZE is írt, a temető kb. 800 méterre van a a műúton, ott van kút (kérdés hogy éjszakára zárják-e), vagy 1,3 km-re van a községháza, és az előtt is van kút.
Szia! Koldusszállás után nem sokkal Vértestolna felé kiágazik a sárga kör (forrás) jelzés, ami Buntschu-kúthoz megy (utána kék körre vált), saccra bő egy km lehet, érdemes pontosabban lemérni, hátha mégis vállalható még oda-vissza.
A baj feletti templomromtól (körtemplom) a piros sáv jelzésen is elérhető egy forrás, de az messzebb van, inkább 1,5 - 2 km úgy hiszem.
Persze a folyadékszükséglet elég egyéni, de ha Pélin "teleissza" magát az ember, és ott feltölti a palackjait 1,5 - 2 liter folyadékkal, az Bajig elég lehet, legalábbis saját tapasztalat szerint.
Bocs, ha lerágott csont, de nem találtam egyértelmű választ eddig: Péliföldszentkereszt és Baj között van ésszerű kitérővel (mondjuk max 2 km oda-vissza) elérhető vízforrás?
Hát, azért az 50-es után nem volt annyira nagy kihívás / varázslat rá szűk egy hétre a százas, legalábbis matematikailag és fizikailag, inkább csak lelkileg, illetve már bennem volt kicsit a félsz hogy most formában leszek-e :) No meg még volt némi lelkiismeret-furdalásom az előző heti feladás és "cserbenhagyás" miatt.
De tényleg nagyon jó edzés / élmény / kaland volt mindkét túra, és azért tervezek még menni idén, akár többször is, jó lenne összehozni egy personal bestet, azaz 18:30 alá menni :)
Ja igen, és ha valaki hamarosan végigjárja a távot, és kb. 10 kilométerenként egy-egy kis madáretetőt talál, azokat ő tette ki (illetve a táv első felén együtt), egy kihívás miatt.
Szóval Annának nagyon nagy elismerés és gratuláció (ráadásul első százasa is volt életében, és négyünk közül aznap ő volt a legjobb formában), természetesen ott szerepel az idei listában :)
Nem, azért nem tervezetten... Nem tudom, valahogy aznap nem voltam formában, de majd ha írok egy bővebb beszámolót, abban leírom részletesebben. Amúgy nagyon jó társaság volt, a körülményektől eltekintve - lelkileg - jól éreztem magam a túrán, és jó edzés is volt, szerintem sokat segített felkészülni az öt nappal későbbi sikeres, és magamhoz képest nem is túl lassú százasra.
Több hibát is elkövettem / elkövettünk:
- Négyen indultunk, és igyekeztünk együtt haladni.
- Nem aludtam igazán ki magam, a gyomrommal sem stimmelt valami, és a túra közben már éreztem, hogy nem vagyok teljesen jól, a szerpentinen már "holtpontom" volt, többször is meg kellett állnom, nem volt bennem túl sok dinamizmus. Persze ott még azt gondoltam, hogy átlendülök és jobb lesz, máskor is volt már hogy ilyen-olyan okokból már egy túra elején is van egyfajta "holtpont" érzésem, és később találok vissza jobban a komfortzónámba.
- A lassúságból, közös pihenőkből fakadóan már kb. negyed idő alatt értünk negyed távra is, azaz 6 óra alatt a Pilis-nyeregbe, tehát már ott a "szintidő szélén" táncoltunk. Az egyik túrázó lány végül Kesztölcön kiszállt - igaz, ő nem is tervezett végig jönni, de eredetileg Mogyorósig gondolta. A Gete rengeteget kivett, Mogyorósbányára végül 13 (!) óra alatt értünk, és ott még kellett nekem egy nagy pihenő... De ott már a túratársam hívta a feleségét (illetve már Tokodi pincéknél hívta), hogy vigyen haza minket, mert ő sem látta esélyesnek, hogy akkora "negatív szplitünk", azaz gyorsabb második szakaszunk legyen, hogy ez összejöjjön 24 órán belül.
Mogyoróson belefutottunk egy kb. 20 év körüli srácokból álló csapatba (igaz, már korábban is összefutottunk velük egy rövidebb időre, Tokodi pincéknél), végül szerintem ők sem mentek végig, bő 13 óránál jártak ők is Mogyin, de közülük még többen tovább mentek.
Érdekesség, hogy a mi csapatunkból egy lány ment végig (Mogyorósbányától gyakorlatilag egyedül), próbáltam valamennyire lebeszélni és felhívni a figyelmét az egyedül túrázás esetleges veszélyeire, de nagyon határozottan végig akart menni. Aggódtam azért érte, de nagyon talpraesett volt, és neki össze is jött 24 órán belül (míg ha esetleg vele próbálok menni, szinte biztosan nem ér be 24 órán belül, annyira nem tudtam volna összeszedni magam). Ott akkor nehéz döntés volt, meg most sem biztos hogy jól döntöttem, de végül szerencsére nem lett baj. Éjjel azért többször írt, hogy hogy halad, merre jár.
Szóval a feladásom / feladásunk több szempontból sem volt egyszerű döntés, egyrészt a magára hagyott lány miatt (még ha tudtuk is, hogy mindjárt mennek utána a jó fejnek tűnő srácok), másrészt mert így azért kicsit átéreztem milyen feladni egy "félhivatalos" Kinizsit, bár így végül a pótlással nem szakadt meg a szériám, meg ugye ez most amúgy is egy ilyen különleges év, hivatalosan az is "zsinór" valóban ha 2019 után 2021 jön valakinek.
Apropó, már egy olyan statisztika is van, hogy milyen indulási időpontot választottak a privát bejárók, ha már teljesen szabad volt a döntés. Érdekes, hogy a többség nem az eredeti (6:45 - 8:00) intervallumot választotta, hanem már korábban elrajtolt - bár ez érhető is, hiszen korábbi indulással lehet maximalizálni a fejlámpa nélkül megtehető távot, esetleg a gyorsabbaknak a Katlanba érni még a legmagasabb napi hőmérséklet előtt.
Igen, vannak hírek, épp a napokban születtek: ha az engedélyek rendben megérkeznek és az aktuális helyzet lehetővé teszi, akkor az eredeti időpontban, július 12-én vasárnap lesz a nyári Szuperkatlan. Ez már egyeztetve van a Molnár Sörözővel is, várják a túrázókat szeretettel :)
Ha mégsem kapnánk meg az engedélyeket vagy valami közbejön, akkor a "pót-időpont" amit kitűztünk augusztus 9.
Így igaz, péntek reggel 6:06-os indulással és szombat éjjel 3:38-as érkezéssel, 21:32-es idővel idén is végigjártuk a K100 útvonalát!
Ezzel 11:0 lett a mérlegem.. vagy 10 + 1 : 0?
Jó volt, örülök, hogy rákérdeztél hét elején a közös végigjárásra!
Nekem (már megint) a frissítéssel gyűlt meg a bajom.. sose tudom, hogy mit kívánok meg útközben. Egyszer talán rájövök, mi válik be.
Mindenesetre ez rányomta a bélyegét az időmre, Pusztamaróton vagy 20 percre is meg kellett állnom pihenni. Itt - 2012 után először - átfutott az agyamon a feladás gondolata is. Nagy szerencsémre CSST tudott segíteni némi gumicukorral, ami most aranyat ért! Onnantól Bányahegyre érve mintha kicseréltek volna! A pusztamaróti mélyrepülés után már csak a fáradtsággal kellett megküzdenem.
Az biztos, hogy Baj felé menet nagyon örültem és büszke voltam - ezt említettem is CSST-nek. Utólag végiggondolva a 3. legnehezebb Kinizsim volt! Nem überelte nehézségben az 1.-t és a 3.-at, de Maróton újra megéreztem milyen, amikor nem csak simán nehéz a K100, hanem az életemért kell küzdeni!
Hamarosan írok részletes beszámolót, sőt még a tavalyi, 10. hivatalos Kinizsi beszámolómat is elkészítem - szerencsére jól emlékszem még rá.
Ha nem is meztelenül, de Oczal barátommal tegnapról mára végigjártuk a privát/instant Kinizsit, 21 óra 32 perc alatt (lehet hogy 1-2 perccel kevesebb volt, ez a rajt- és célfotókból jött ki, de legyünk magunkhoz szigorúak :) Így összesen már 44-en vagyunk a listán. A reggel hat óra utáni indulásnak köszönhetően még éppen világosban értünk Bányahegyre is, és úgy hiszem ez volt az eddigi leggyorsabb privát százasom :) (TT-ből pedig a tavalyi volt a leggyorsabb Kinizsim, 18 óra 34 perccel ha jól emlékszem).
Nagyszerű túra volt, a múlt heti Békásmegyer - Mogyorósbánya bejárás után azért revansot akartam venni, és hála az Oczal diktálta tempónak sikerült is. Alapvetően egyébként elég hasonló volt a még éppen kényelmes tempónk, és megbeszéltük már az elején, hogy gyorsabb haladás érdekében bár igyekszünk együtt menni, de apróbb megállásoknál, stb. nem várunk egymásra, hanem a lemaradó igyekszik utolérni a másikat. Illetve nekem az emelkedők még mindig valamivel lassabban mentek, de aztán a sík vagy enyhén lejtő szakaszokon általában beértem Oczalt. Az biztos, hogy még valóban sokat kell edzenem hogy tovább gyorsuljak, a táv második felén már erősen éreztem hogy sokat kivett a Gete és a mögöttünk lévő kilométerek.
Egy kis pihenés után valószínűleg írok még én is bővebben erről a túráról, illetve Oczal is tervez beszámolót írni :)
Köszi Oczal még egyszer, és barátnődnek is hogy hazahoztatok, és gratulálok! :)
Köszönöm! Drukkolok majd nektek szombaton (és vasárnap)!
A hétvégém zsúfolt lesz, így végül is elhalasztom júni 12-re a Kinizsit. Szerintem kicsi esély van rá, hogy más is pont aznap tervezi a bejárást, persze nagyon örülni fogok, ha mégis találkozom valakivel az úton. Korai indulás a terv, lehetőleg minél nagyobb szakaszt bejárni még világosban. Hab a tortán lenne a teljesítésen felül sok év után ismét 20 órán belül beérni.
Szombaton a Kinizsi főpróbájaként megcsináltam a Sárga 70-et. Sajnos sikerült több helyen elkevernem, ami menet közben lerombolta a lelkesedésemet. Érdekes, hogy mindet a túra első felében hoztam össze, amit pedig most világosban jártam be. Nem vitt a tömeg, mint a normál szervezésekkor. GPS tracket sem vittem, talán ez volt a legnagyobb hiba. De ha a jó oldalát nézem, egyrészt sikerült mentálisan túltenni magam az eltévedéseken, így ezzel együtt is 15 óra alatt végeztem.
Másrészt az extra km-ekkel összesen 82 km-t mentem (eltévedéseken kívül Egomban a rajthoz, Budaörsön a céltól a vasútig), így rendesen le tudtam tesztelni a cipőt és a jelenlegi kondimat. Kinizsire átkonvertálva (szint is kb. ugyanannyi) 16 óra alatt tettem volna meg a Békásmegyer - Koldusszállás résztávot.
Az elmúlt 2 napban tudtam pihenni. Erősen gondolkodom, hogy most pénteken nekivágok a tervezett K100-nak is.
Összedobtam egy kis statisztikát is, illetve időközben már a teljesítők száma is 35-re nőtt - köztük egy csaknem szintidőfelezős idővel (Pató Balázs, 12 óra 9 perc).
