A "vízszintes lézer" tükrein a fényóra effektusnak megfelelően, a sebesség függvényében "előrefelé hajló" irányban jön létre a maximális gerjesztés.
Így a vízszintes lézer működéséből adódóan "automatikusan" a mozgó
rendszer merőlegesére áll rá ami a külső szemlélő rendszeréből nézve szöget bezáró irány..
Ezzel szemben! Az előrefelé világító lézer kilépő fotonjainak (25173) a mozgásvektora merőleges a lézer tükreinek síkjára a külső és a belső megfigyelő szerint egyaránt.
Így az előrefelé haladó fotonok útjába, 45 fokos szögben állított tükörről
a külső megfigyelő rendszeréből nézve, a haladási irányra merőleges
vektorú fotonok lesznek a visszaverődéssel.
Ebből következően az így előállított vízszintesen haladó fotonok a külső
megfigyelő rendszeréből nézve vízszintesen haladnak, a belső megfigyelő
rendszerében "hátrafelé aberrálódnak"..ugyanúgy, mintha "kintről" származnának.
A pirossal jelölt fotonommal nincs semmi baj nem aberrálódik csak egyenesen halad a saját nyomvonalán , nem hajlik semerresem .
A külső megfigyelő ha a külső fotonnal egy rendszerben tartózkodik akkor megállapitja a következőket:
1. a hozzá képest egyenesen haladó foton ferdén átszeli a mozgó szobát.
2. a mozgó szobában keletkezett foton párhuzamosan halad a szoba padlójával ez szögetzár be az ő alapsikjával.
Nem létezik olyan megfigyelő aki párhuzamosnak látná a két foton nyomvonalát ha azok a szobába merőlegesen lépnek be , és a források közt sebesség különbség van.
Ha vizsgálsz egy rendszert jelen esetben a szobát akkor mindig a belső megfigyelő
észlelésével kell tisztában lenned mert a külső megfigyelőből végtelen számú lehet.
Fentebb irod Einstein nyomdokán a fotont (fényt) kvantumnak tekinted , szerintem mindegy mi a fény mársokszor sok helyen leirták hogy attól függ mi a fény hogy mitt akarunk éppen vizsgálni.
Te önkényesen az Einsteni modelből átveszed a kvantum tulajdonságokat a fényre
de a model alapvető kitételeitt csak a kedvedszerint .
A fény aberáció elvileg egyenesvonalü egyenletes mozgás esetén nem létezik .
Einstein szerint is a fény csak nagy tömegek közelében és gyorsuló rendszerekben
hajlik el ez vákumra vonatkozik .
A fizika az nem matek a fizikában nem tudsz olyan parányi időszakaszt felvenni hogy az adott rendszer valamilyen paramétere ne változna .
A fizikában mint irtam nincs értelme a külső megfigyelő fogalmának a rendszer vizsgálatában , ha vizsgálod a rendszert akkor vagy a forráshoz kötöd az origót vagy a belső megfigyelőhöz .
A kérdést persze úgy is fellehet tenni hogy egy foton, hogy halad át a rendszerében haladó szobán ebben az esetben már viszont a belső megfigyelőnek nincs elsődleges szerepe az eset leirásában .
Azt irod még a fényre nem hathatnak erők hiszen nincs tömege szerinted nem vonatkozik rá a hatás ellen hatás törvénye.
Akkor hogy magyarázod a fényt ami szélkereket hajt , hogy lökhet ki elektront a pályájáról , a fizika szimetrikus dolog ami hatni tud arra hatni is lehet.
Már megbocsájs te a fizikából önkényesen kiragadsz megállapitásokat és törvényeket a teljesség igénye nélkül és ez alapján gyártasz téves modelleket.
ja amugy a nevem alatti hhozzászólások közül válaszd ki "KVANTUMFIZIKA" -i topiknál azt a 2x hozzászólást ...ott megtalálod nagyábból a téma lényegét .. persze csupán úgy ahogy én félreértettem :)
hát "elszomorít" ha igy döntesz "igaz" vagy épp nem igaz közt ... nem azt mondom hogy nekem higyj de jobban jársz ha pl. utánnanézel Univ. Prof. Dr. Anton Zeilinger munkássága kapcsán aztán lehet beszélni róla ki mit hogy ért meg vagy épp félre :)
Lehet hogy én is félreértettem valamit és másról volt szó, de nekem ez maradt meg az agyamban. Ha nem igaz, akkor megnyugodtam, mert ez azért elég sok mindent vonna maga után ha igaz lenne. Köszi a választ, csak ezt akartam tudni.
Amit itt most leírtál, az egyértelműen nem igaz - de ettől még az eredeti állítás lehetett kicsit különböző és akár helyes is.
Az EPR párok viselkedését a kvantummechanika helyesen írja le. Nem történik fénysebesség feletti információáramlás, nincs ellentmondásban a specrellel.
Hogy aztán milyen filozofikus merengéseket társítanak ehhez, az egy más kérdés.
Pontositva az epr-párokról volt ott szó. Olyasmit állitott, hogy ha az egyik irányban álló polarizátort forgatjuk, akkor a másik irányban álló fix helyzetű polarizátoron is megváltozik a fényerő. Ott más vélemények is megjelentek, és nehéz eldönteni egy hozzá nem értőnek, hogy akkor most mi is az igazság.
Nem tudom, pontosan milyen elrendezésről írt, így a konkrét esetre nem tudok reagálni.
Talán ilyesmiről lehetett szó, bár ebben nincs se távolhatás, se különösebben meglepő dolog:
Pl. egy koherens fénynyalábot két nyalábra osztanak. Ezután valamilyen tükrös szerkezettel valahogy újra összehozzák a két nyalábot. Interferencia jön létre. Ha most az egyik sötét sáv irányába haladó fényt nézed, akkor olyasmi történik, mint a kérdezett mondatban:
- Egyik nyalábot kitakarod, a másik fényúton megy a fény, nincs interferencia, nincs sötét sáv.
- Elveszed a takarást: létrejön az interferencia, megjelenik a sötét sáv, abba az irányba most kevesebb fény megy. Vagyis további fényt engedtél be, mégis van olyan irány, amerre kevesebb megy mint ha eltakarod.
Úgy látom az itt leirtak alapján, hogy Adi001 nem jártas a fizikában.Akkor gondolom az se igaz, amit régebben irt:
"de számomra távolhatás nélkül még mindég nem értelmezhető hogyan lehetséges egyik fény utjában a szűrő elémozdításával a másik irányba menő fény fényességét szabályozni annak utjában levő szűrő elmozdítása nélkül (!!!)"
Tényleg lehet szabályozni a másik irányba haladó fényerőt, vagy csak félreértett valamit?
"Nem kerültem ki a választ. Hallottál valamiről harangozni, semmit se tudsz róla, és általánosságban montál valami metaforikus butaságot. Erre nem lehet értelmes választ adni." ha Te mondod :D
"A konkrét kérdésre: Az nem egy gömb, hanem kettő, amely a 0 időpontban történetesen egybeesik. De mozognak egymáshoz képest. Mikor a fény eléri egyiket vagy másikat, akkor már nem esnek egybe.Így nem meglepő, hogy nem is ugyanoda verik vissza a fényt." Jaaaaaa ok köszi hogy megértetteted :)
inkább hagyjuk mondom ... igazad van .... én meg maradok naív, a témáról semmitsem tudó buta, középiskolai tudással egynlő szemléleti szinten megragadt stb. stb. ....... akárkinek :D bocs hogy reagáltam hozzászólásodra .. igérem többet nem fogok ...... nincs kedvem más becsmérlését halmozva olvasni :) ...... jó forumozást :D
Nem kerültem ki a választ. Hallottál valamiről harangozni, semmit se tudsz róla, és általánosságban montál valami metaforikus butaságot. Erre nem lehet értelmes választ adni.
Értelmes, konkrét, nem túl nehéz kvantummechanikai kérdésekre lehet hogy tudok válaszolni.
A konkrét kérdésre:
Az nem egy gömb, hanem kettő, amely a 0 időpontban történetesen egybeesik. De mozognak egymáshoz képest. Mikor a fény eléri egyiket vagy másikat, akkor már nem esnek egybe.
Így nem meglepő, hogy nem is ugyanoda verik vissza a fényt.
jelenleg tudom hogy ezeket nem tudjuk csak relative értelmezni
Hmm, ezt még nem volt különösebben nehéz... :-)
de ezen kérdések megválaszolatlanok
Erre csak te nem tudtad a választ, de semmiképp se tartozott az objektíve nyitott kérdések közé.
na igen :) én meg erre a válaszra mondom hogy "újságírói metafora lehet" :D nem csak "naív középiskolai látásmoddal" (s számítási tudással) rendelkezem mégha számodra ez egyenlő is azzal :D örülj annak hogy te a látásmódoddal lefeded a hasonló témákat :) én maradok naívnak :)
Ha majd tanulsz komolyabb matematikát, nagyon meg fog változni a szemléleted. Teljesen más a problémák megközelítése, a modellekkel kapcsolatos elvárások és így tovább. Az a fajta naív látásmódot, ami az átlagos középiskolás szinten kialakul, úgy elsöpri, hogy csak az emléke marad, mint a Télapó mesének.
"Azt kellene megértened, hogy egy rendszerben tett állítás arra a rendszerre vonatkozik, amelyben tették. Se több, se kevesebb. Megpróbálsz a sorok között olvasni, belemagyarázni egy másik állítást, ami nincs leírva, és utána felismered, hogy ez a másik, le nem írt állítás ellentmondásos... :-)"
ez a baj hogy nálad a világegyetem csak annyi ami le van írva :) pedig azthiszem azt te is belátod hogy ettől azért "kicsit" több ... nyilván azért nincs leírva mert nem tudjuk hogyan kell leírni ..... de ettől még van s lehet rajta elmélkedni ....
"Ha valami konkrét dolgot kérdeznél, még az is lehet, hogy tudnék válaszolni... :-) Ez az "időnkívüli" valami újságírói metafora lehet, mindenesetre jól hangzik, olyan misztikus, merengős, filozofikus meg minden."
látom még mindig nem érted :) hát hogy mit jelent pl. a "foton időnkivülisége" ? sokan (témában jártas tudósok) jó ujságírok lehetnek ... kérdezz meg egy kettőt hogy mit ért alatta .. nemhizem hogy aképp hárítják a választ ahogy te tetted :) "semmi bajom" a vonatkoztatási rendszerekkel ...... tisztában vagyok vele mikor s hogyan alkalmazható .... de pont az a lényeg ha minnél több rendszert ismerünk, azok mindegyikéhez keresünk egy olyan vonatkoztatási rendszert amelyből számolva egy lehetséges helyzetre ugyanazon eredményt kapjuk ..... nyilván ha lukas a vonat alja s leejtesz valamit, s megtaláld nem a vonat hátuljában keresed ahol elejtetted :D s itt a lényeg ha olyan eseményeket szemlélünk melynek kölcsönhatásai nem csupán a saját rendszeredre terjednek ki .......
"Azt kellene megértened, hogy egy rendszerben tett állítás arra a rendszerre vonatkozik" tisztasor megértem ott ahol kell de nem vonatkoztatom ott ahol nem érvényes ....
hogy konkretizáljuk ahogy kérted : 2 rendszer relativ sebességggel ... origó egybeeséskor villany fel minden irányba egy (pl. 360 fokban fokonként 1-1) ....minkét rendszerben van egyegy fénysec nagyságú gömb mely belülről tükrös ...... eltelik mindkét rendszer sajátideje szempontjából 2 sec de nem is a nagysága a lényeg hanem hogy az összes foton uból egy pontban találkozik ..... de melyik ez is ez a pont ? tudom mindkét rendszer origója .. mely ugye már nem lehet egy helyen ... de most akor hogy is van ez ? egyvalami többhelyen ? vagy hogy ? jelenleg tudom hogy ezeket nem tudjuk csak relative értelmezni ....... de ezen kérdések megválaszolatlanok s nem "kielégítő" válasz rájuk amiről beszélünk s lehet hogy sosem megyünk többre vele de ezen megválaszolatlan kérdések "éltetik" a tudományt .......
de ha ennyi érzed a sr -t akkor megválaszolhatod a fotonok időnkivüliségét is hogy hogyan magyarázod hogy a "fotonpárok" kölcsönhatásai közt lehet időkülönbség ... vagy ez is csak látszólagos ? de van még jópár ilyen "látszólagos" probléma ( persze ettől független jelenleg sr alkalmazható legjóbb modellként ...
Ha valami konkrét dolgot kérdeznél, még az is lehet, hogy tudnék válaszolni... :-)
Ez az "időnkívüli" valami újságírói metafora lehet, mindenesetre jól hangzik, olyan misztikus, merengős, filozofikus meg minden.
de ha az hogy ahány rendszer annyi pontot jelölnek meg egy pontként az neked "látszólagos" probléma akkor tényleg nem érdemes vitázni erről .....
Azt kellene megértened, hogy egy rendszerben tett állítás arra a rendszerre vonatkozik, amelyben tették. Se több, se kevesebb. Megpróbálsz a sorok között olvasni, belemagyarázni egy másik állítást, ami nincs leírva, és utána felismered, hogy ez a másik, le nem írt állítás ellentmondásos... :-)
Nézzünk valami hasonlót.
Pl. ezt állítod: "tegnap moziban voltam"
Ha meg is kellene mutatnod, elmennél a mozihoz, és rámutatnál: "itt voltam".
Erre azt mondaná egy űrhajózó marslakó, hogy az "itt voltam" az nem igaz, a Föld odébb ment a pályáján, nem is "itt" voltál. A "moziban" viszont igaz.
A vonatkoztatási rendszert is valahogy így érdemes felfogni. Vagyis az, hogy egy tárgy egy vonatkoztatási rendszer t időpontában az x,y,z koordinátájú pontban volt, az azt jelenti, hogy a tárgy és a vonatkoztatási rendszer x,y,z pontja a t időpontban egy helyen tartózkodott, egybeesett. Se többet, se kevesebbet...
én nem azt mondtam hogy egyik rendszerből nem kap valaki egy neki "megfelelő" pontot ... ez világos s tisztasor ..... de ha az hogy ahány rendszer annyi pontot jelölnek meg egy pontként az neked "látszólagos" probléma akkor tényleg nem érdemes vitázni erről .....
melessleg Galileiben puskagolyóval ez nem okoz gondot mert ismerhető a golyóhoz viszonyított relativ sebességeltérések ... csak hát ugye a fény esetében ilyenről nem beszélhetünk .... de a "probléma" attól még adott ...
de ha ennyi érzed a sr -t akkor megválaszolhatod a fotonok időnkivüliségét is hogy hogyan magyarázod hogy a "fotonpárok" kölcsönhatásai közt lehet időkülönbség ... vagy ez is csak látszólagos ? de van még jópár ilyen "látszólagos" probléma ( persze ettől független jelenleg sr alkalmazható legjóbb modellként ...
Nos, pedig roppant egyszerű.. Ha nem hat, illetve nincs mire hatnia erőnek valamire akkor az ismert világunkban az a valami megtartja azon mozgásállapotát
amivel rendelkezik.
A lövedéket a fegyver csövéből kilőttük. Ebből adódóan a cső hosszának irányába
mozgattuk. Ha a vonat áll, akkor ugyanez a helyzet a tömeggel rendelkező lövedékekkel, vagyis a cső irányába kilépnek, és haladnak egyenesen tovább.
A mozgással egy plussz tulajdonságot adunk a lövedékeknek, amennyiben a
mozgás hathat rájuk. Amire a mozgás hathat az a tömegük-tehetetlenségük.
Így nyilvánvaló, hogy ha elvesszük azt a jellemzőt, amire a vonat mozgása hathat,
és nem adunk másikat helyettesítésére, akkor ezzel elvesszük a vonat mozgása
által okozható hatás lehetőségét is..
Ez szimpla logika.. Nem értem, mi terhelt meg ennyire a felfogásában?
A sorozatlövő fegyverrel merőlegesen lövő, a vonaton utazó vadász lövedékeinek
ha nem lenne tehetetlensége, akkor a felső ábra szerint haladnának a lövedékek
szintén a külső megfigyelő szerint..
Miért pont úgy? A mi ismert világunkban ismerjük a lövedékek tulajdonságait, és azok nem így haladnak.
Ha egy teljesen ismeretlen világ ismeretlen lövedékét feltételezed, az meg miért pont úgy haladna, ahogy rajzoltad? Ez nem kötözködés: pl. honnét tudná a lövedék, hogy a csövet elhagyva éppen lefelé, és éppen mekkora sebességgel kell mennie?
Amit rajzoltál, az valami nagyon furcsa viselkedés, jobbra valami miatt tartja a kezdősebességet, gúggőlegesen meg nem, sőt felvesz egy teljesen esetleges sebességet, amit a te a vonatkoztatási rendszer sebességének tartasz a mihez képest is? :-)
Ugyanakkor a felfelé irányba mutató nyíl irányába kilépő fotonok útjába egy 45 fokkal elforgatott tükröt helyezünk, akkor a fotonok a felső ábra szerint haladnak
a külső megfigyelő szerint.
Ez meg számomra teljesen értelmezhetetlen állítás. Maga a zavar.
Ha a haladási irányba lépnek ki a fotonok a lézerből, akkor nincs fényóra-effektus a kilépéskor..