Sőt... ha abból indulok ki, hogy a cikkben szereplő volt iskola épületét újították fel 50 fős szállásra, akkor - így látatlanban - azt mondom, hogy az egy 20-25 éve bezárt régi épület lehetett, ahol kábé falig kellett ütni mindent, gondolom új tető, villany, vízvezeték, fűtés, mosdók - tuti hogy kinti wc volt - berendezték, környezetét helyrerakták stb. még sorolhatnám. Ha ehhez hozzávesszük a jelzéseket, táblákat, prospektusokat, a házgondnok pl 3 évi munkabérét, stb, akkor már lehet nem is olyan extra nagy összeg az a 47 milla. Másrészt, mivel EU-s pénzből csinálták, tételesen el kellett számolniuk minden fillérrel. Azt bevállalni, hogy kamu egy része, elég rizikós és merész - bár van rá itthon is példa - , mert simán visszafizettetik a várossal az összeg egy részét. De. Az már megint más kérdés, hogy mióta ez elkészült, mondjuk mennyien vették ki a házat, meg mennyien fogják a jövőben. S hagyják e lerohadni pár év alatt, - volt rá ingyen lóvé, megkaptuk, elköltöttük, király, ennyi - vagy esetleg tényleg kihasználásra kerül.
Mi nem azért járunk túrázni, mert drágább hobbira nem telne, hanem mert szeretünk. :) és bizony, mentünk mi is 3csillagosba, mert az volt ideális helyen (Szépalma). :) Ha faluban/kisvárosban szállunk meg, igyekszünk családi büdzsét gyarapítani, nem pedig ilyen-olyan pénzmosoda panziókat. Persze kérdés, hogy az önk./Apeh lát-e a miáltalunk befizetett forintokból valamit (mondjuk az ÜCs-s fizetésből tuti, mert arról kell számlát adniuk.
Én úgy gondolom, hogy a gyalogosok nem annyira viszik a pénzt. Hisz igazából nekik csak egy járható ösvényre, és megfelelő számú jelzésre van szükségük, hogy túrázhassanak. amit meg költenek, ahogy korábban is megfogalmaztátok a helyi gazdaságot segíti.
Egy sétaútnak a karbantartása meg, ha rendszeresen elvégzik, nem olyan nagy feladat, és jól lehet vele haladni. Csak ehhez az kell, hogy ne 3-4 évente csinálják meg.
"...az biztos hogy a hivatalos szakmának egy elég tanulságos bemutatót össze lehetne állítani..."
Az a feltételes mód... az direkt volt, vagy csak úgy jött magától? :-))
Mert itt van az eb elhantolva! Ti vagytok ott fenn a "szakszervezetünk" (hú, de csúnya szó ide), aki összefogja az ilyen-olyan egyesületeket. Talán Ti lennétek a legmegfelelőbbek arra, hogy ezt a felmérést az illetékesek orra alá toljátok: tessék, nézzétek, itt egy felmérés, nekünk ez a véleményünk a dolgokról! Vagy az csak hiú ábránd, hogy valaki figyelembe veszi az egészséges életért a talán egyik legtöbbet tevő emberek közösségének véleményét??
Lesz publikálva, szerintem tanulságos lett, és elég jól cáfolja a "turista nem költ" című előítéletet. Mindenkinek köszönjük, aki kitöltötte (160-an), az biztos hogy a hivatalos szakmának egy elég tanulságos bemutatót össze lehetne állítani a válaszok alapján. Remélem karácsony táján erre is lesz időm, de biztos hogy itt a topikban is meg fog jelenni. Lesz bővebb info a Kéktúra 50 éves eseményeiről is, de a munka ugye...
„a természetjárás inkább teher, alig termel megfogható forintokat. A turistának igényei vannak, amíg a természetjáró az olcsó szállást keresi, zsákjából étkezik, telekocsival közlekedik, ha vonattal, busszal utazik akkor is csak igényei vannak az egyébként is ráfizetéses üzletágú cégek felé. Minimális közöttük azok száma, aki igényli a minibárt, a wellnesst, a jakuzzit, a lovaglási lehetőséget, talán még a mozgássérült mosdót sem.”
Azt hiszem, éppen ez az a szemlélet, amin változtatni kellene. Hosszú távon – ha csak az egészséget nézzük – a természetjárás épp úgy hasznot hoz, mint a wellness vagy a jacuzzi. Arról nem beszélve, hogy míg előbbi szinte mindenki számára hozzáférhető, utóbbi max. a lakosság 15-20%-a számára elérhető reálisan. Még akkor is, ha az közvetlen hasznot hoz (más kérdés, hogy ez a haszon itt marad-e, vagy kikerül külföldre).
Igen sokatmondó, hogy az Új Széchenyi Terv júliusi, az interneten is hozzáférhető vitaanyaga gyakorlatilag kihagyja mind a hazai egészségügy fejlesztését, mind a prevenciót, mind a turizmust: ami van benne, az a külföldiek egészségturizmusáról szól (fürdőfejlesztés, egészségügyi szolgáltatások). Nincs benne sem gyalogos-turizmus, sem prevenció. Véleményem szerint ez nagyon rossz irány!!
Az ilyen „ha vonattal, busszal utazik akkor is csak igényei vannak az egyébként is ráfizetéses üzletágú cégek felé” című félmondatoktól meg falra mászom. Persze, az ember igyekszik minden lehetőséget megragadni, hogy olcsóbban utazhasson (pl. Hungary Card, mobilitási világnap), de így is – múltkor kiszámoltam – az AK egyetlen megtett gyalogos kilométere kb. 100 Ft utazási költséggel jár. És mikor más topikokban (is) a fejemhez vágják, hogy mennyi plusz forrásba kerül az államnak, hogy én tömegközlekedek, mert pl. a valós költségek csak hatoda a TÁ vonatjegyár. Csakhogy az a vonat/busz akkor is közlekedne, ha én nem utaznék rajta. Megjegyzem, egy vidéki múzeum 200-500 forintos belépőjegyárai sem fedezik a fenntartás költségei a napi néhány látogatóval számolva, mégis durva lenne azt mondani, hogy a kulturális vagy muzeális intézmények fenntartása csak viszi a pénzt, és nincs semmi haszna.
A túrázásaim egyéb költségeiről nem nagyon vezetek nyilvántartást, de szerintem 8-10 ezer forintba biztos belekerül egyetlen túranap. Ha családdal megyek akkor többe. Ebben benne vannak a közlekedés és a turisztikai szolgáltatások, valamint az egyéb, nem kifejezetten ilyen jellegű szolgáltatások (pl. kávé, seritalok a helyi kocsmákban, kaja vásárlás). És bár ez nem turisztikai bevétel, csak-csak hozzájárul a helyi gazdaság bevételeihez, ami ugyanúgy bevételt jelent állam bácsinak, mintha a jacuzziban ücsörögnék.
Amúgy szerencsére egyre inkább kezdik észrevenni a kisebb falvakban is a turisztikai keresletet, Hobo Bobo már írt az OKT melletti lehetőségekről, de a DDK és az AK útvonala mellett is egyre több, kifejezetten a gyalogos turizmusra épülő szálláshely van. Igaz, ezek többnyire tényleg nem ötcsillagos wellness szállók, hanem fizetővendéglátók, esetleg kisebb panziók. Nem sok jövedelemszerzési lehetőségük van a fejletlenebb térségekben az embereknek, és örülni kell, ha ilyenekkel próbálkoznak.
Úgyhogy az, hogy a természetjárás viszi a pénzt, maximum a turisták szemszögéből igaz. Illetve tényleg hatékony és reális gyalogos turisztikai fejlesztésekre kellene költeni az erre szánt EU pénzeket, nem pedig ilyenbe csomagolt, egyéb érdeket szolgáló beruházásokba. Persze nem szép dolog, hogy látatlanban így vélekedek a mórahalmi – meg a múltkor Tavaszi Széll által bemutatott tiszazugi – fejlesztésről, de a képek láttán még mindig az a véleményem, hogy ezek értelmetlen, felülköltségelt, és legjobb esetben is csak marginálisan a gyalogos turistákat érintő beruházások. Hozzáteszem, nemcsak turisztikai beruházásoknál jellemzőek ezek a tulajdonságok, csak sajnos ebben a topikban értelemszerűen ez jön elő.
Azért ez sem teljesen így igaz. A képzetekben élő, csak hátizsákból evő, keveset költő, mondjuk így, fapados természetjáró személye alapvetően a múlté. Mondják, hogy ez igazi csóró tevékenység, merthogy ingyen van a gyaloglás.
Viszont meg lehet nézni egy teljesítménytúrán, milyen cuccokban galoppoznak az emberek - bizony sorjáznak a húzós árú bakancsok, trekking- és terepfutócipők, technikai ruházat, stb, soktízezer forintot érő összfelszerelés (olykor darabonként is annyi).
A vendéglátóhelyeken sem feltétlenül a minimálkoncepciót keresi a túrázó, hanem pl. a kéktúra teljesítése közben is inkább leül 1-2 fogásra, s nem feltétlenül a restiben vett pogácsával él egész nap.
"Hát mindenesetre a körültekintő tájékozódás - fél egészség." - mondta Surdilovics és felállt a karosszékből.
Jósvafőnél és környékén a jelzéseket felújították, friss ropogós mind, a fennsíkon viszont a hó miatt sasolni kell, a hucul ménes karámját elhagyva Szelcepuszta felé a zsomboly szélén balra egy fán van az utolsó jel az erdősávig.
A patakok áradnak, de a szurdokban már mélyítve van a meder, úgyhogy a korábbiakhoz képest nem kell bokáig merülni a Tohonyában.
Csak számok:7 millát kapott az MTSZ a Kék Kör-re:2540km-re.
Ők kaptak 47-et 180km-re...
Magyarul ennyiből az MTSZ legalább 17000km turistautat újítana fel.Hát nem fura?És persze elgondolkoztató is egyben...Még akkor is ha aszfaltozni nem kell,meg szociális helységeket építeni sem,a semmi közepén.Lásd Tavaszi Széll 30748.hsz. 8.pont.
"Strlitz tudta,hogy még soha nem látott szociális épületet túraútvonalon,de-bezárt állapota miatt- ennek berendezését sem tudta felderíteni.A közel 40 millió nagy része ezen a pihenőhelyen nyugodott:
a fémből készült kilátó az Alföld közepén,és a szociális épület."
Tehát ez a "szociális épület" bevált dolog lehet ezen a téren....
Múlt szombaton nekem is gyakran eszembe jutott az a remek nap, legfőképpen mikor a Szászi pincénél a hóban, max 3 fokban iszogattam a jó kis rizlinget :)
Igen,igazad van,a kettőt szét lehet választani,leírtál egy típust a bakancsos turisták közül,azt aki nagyjából mindent szinte ingyen vagy nagyon olcsón szeretne és meg van sértődve ha picit többet kell fizetni,őket én sem szeretem,manapság minden egyre többe kerül,ezt tudomásul kell venni.
Viszont az sem igaz hogy a bakancsos turizmus nem hoz pénzt,azt tapasztaltam a kéktúrát járva hogy nagyon sok kis faluban ők,mi jelentjük az egyik bevételi forrást,természetesen a vendégházaknál,kocsmákban boltokban,és hidd el hogy igen sok hátizsákos turista tartozik legalább is a középosztályba.
Viszont ebben az esetben némi csúsztatást is érzek:47 millió turistautakra,amelyben aszfaltozás is van (parkoló)és építkezés is (szociális épület) akkor is sok,benyelés szagú a dolog akárhány vendéglátó egységet is érint,vagy 47 milla vidékfejlesztésre,infrastruktúrális beruházásokra szállodák,panziók elérhetőségének javítására arra viszont nem túl sok,de a kettő nem ugyanaz.
A várgesztesi "biciklis pihenő" néhány fatönkjének elhelyezése 3milla volt ha jól, emlékszem,ezt is meg lehet persze magyarázni,tereprendezés meg ilyesmi,ugyanakkor egy afféle "pihenőt"láttam már csupán jószándékú erdészet által megcsinálva,vagy akár egy tettre kész turista csoportosulás munkájának eredményeként.És nem 3 millióért egy pár fatönk odagurítva...
Saját példád alapján:Ti ennyi pénzből majdnem hétszer(!) festettétek volna körbe a Kék Kört!
A turizmus és a természetjárás szétválasztásának szükségességében teljesen igazat adok neked!
Viszont abban biztos vagyok, hogy az autóval járó "turisták" nem fogják egyetlen centijét sem bejárni "Homokország" turistaútjainak! Beleolvasgattam a túraleírásokba: 10-40 km-es gyalogtúrák ezek! Tehát nem kocaturistáknak valók!
Az pedig, hogy nem lehet ránk, hátizsákosokra vendéglátó iparágat alapozni, arról nem mi tehetünk! Sajnos, alapvetően hiányoznak az árskála alsó végéről a lehetőségek! Egy hátizsákosnak nem kell wellness, meg minibár, csak egy tiszta szoba, egy tiszta ágy, ahol álomra hajthatja a fejét, hogy másnap reggel továbbmehessen. Történelmi tény, hogy azt ezt kiszolgáló rendszert hagyták lepusztulni, aztán jórészt felszámolták. De te ezt nálunk sokkal jobban tudod a dolgokra való rálátásod folytán.
A 60 eligazító tábla felállítása költsége vastagon számolva fél milla. Akkor már csak 46,5 milla felhasználására lennék kíváncsi... :-)
Többnyire összetévesztitek a turizmust a természetjárással (túrázással). Ez két dolog, így a hozzá fűződő finanszírozás is teljesen más. Az előző a pénzt hozza, a másik viszi. Ezért az elsőhöz van pénz, mert idővel megtérül (eredmény, azaz haszon, valamint adók formájában), amíg a természetjárás inkább teher, alig termel megfogható forintokat. A turistának igényei vannak, amíg a természetjáró az olcsó szállást keresi, zsákjából étkezik, telekocsival közlekedik, ha vonattal, busszal utazik akkor is csak igényei vannak az egyébként is ráfizetéses üzletágú cégek felé. Minimális közöttük azok száma, aki igényli a minibárt, a wellnesst, a jakuzzit, a lovaglási lehetőséget, talán még a mozgássérült mosdót sem.
Ha megnézitek a www.homokorszag.hu –n (>szabadidő > túrák) akkor láthatjátok, hogy itt jelzésfestésről szó sincs. „A hét útvonal nagy részén meghagyták az eredeti állapotot.” Elhelyeztek viszont 60 útjelző táblát (oszlopot), mert a korábbiakat szétverték (sajnos ezeknek is hasonló sorsot jósolok). A pénz nagy részét – gondolom – a szociális épület vitte el. Manapság a parkolók aszfaltozása sem két fillér. Ha a 7 útvonal kialakítását nézitek számoljátok meg hány vendéglátó egységet érint. Erről szól a támogatás.
Összehasonlításul: az MTSZ néhány évvel ezelőtt a három országos fővonal (OKT, AK, DDKT) teljes felújítására 7 millát kapott, szoros elszámolási feltételekkel.
Nemcsak azok számítanak, amelyek rajta vannak az igazolólapon (az elég kevés).
Az Általad tegnap látott két templom igazolható. Fényképes igazolást is elfogadtak tőlem, de azok olyan képek voltak, amelyeken én is látható vagyok az épülettel együtt.
A megilletődöttséggel kapcsolatban: én is jártam már így, de szerencsére még időben "kapcsoltam" és kértem templomi (TKM-es) bélyegzőt.
bélyegezni viszont nem sikerült, pedig voltam bent a templomban
az ilyen "vezetős" templomnézésen mindig meg vagyok illetődve, eszembe se jut a templomi bélyegző, csak az van a fejemben hogy majd egy kocsmában..
Na, az viszont nem vót
Kérdés: elfogadnak-e a szervezők fotót? A kiírás szövegében nincs szó ilyesmiről, de hátha Te mint nagy templomos már hasonlóan rákényszerültél ilyesmire és van róla tapasztalatod
(ja, és voltam Árpáson is, de az nincs rajta az igazolólap listáján úgyhogy ott nem is akartam bélyegezni. Rakok erről is egy képet, mert -legalábbis nekem- elég egyedi a vakolatlan téglafala)
"A letérések - gondolom - csak az egyik irányú távolságot tartalmazzák, ugye?"
Jó kérdés! Ezt valóban nem említettem! Nos, a távolság egyirányú, a kéktúra útvonalától a pecsételőhelyig tartó út hossza. Ez az emelkedés/lejtés miatt fontos!
Szombaton korán indultunk útnak itthonról sógorommal. Három vonat, két metró és egy busz kellett ahhoz, hogy háromnegyed 11-kor a tihanyi révnél elkezdhessük a gyaloglást. A nemrég felfestett sárga jelzésen (mely végig jól követhető volt) kezdtük el utunkat, a Club Hotel Tihany portásának útmutatása alapján átvágtunk a néptelen üdülőtelepen és a szálloda előtt a zöld kerítésen lévő kiskapun át leküzdöttük az első emelkedőt. Jutalmunk az újlaki templom napsütésben fénylő maradványainak látványa volt. A lábszárvédő felszerelése és némi fotózás után továbbra is emelkedő ösvényen haladtunk előre, melyen a mi nyomainkon kívül csak állati talpak nyomai látszottak. Hamarosan elértük a „félbevágott kúp” nevű sziklát, majd folytattuk utunkat. Lépteink alatt a fagyott hó hangosan recsegett-ropogott (arra gondoltam, ma nemigen fogunk állatokat látni), éppen ezért meglepve fedeztem fel a balra eső magaslaton két vaddisznót. A meglepetés kölcsönös volt, ezt kihasználva egy gyors fotó után igyekeztünk távolabb kerülni e helytől. Az ösvény hullámvasutazott velünk, közben balra szinte mindig jó kilátásunk volt a napfényben fürdő Balatonra. Érintettünk egy természetvédelmi őrházat, mely erdei iskolaként is szolgál, majd újabb emelkedők következtek. A haladást falépcsők segítették, így értünk fel a Gurbica-tetőre, ahol én még láttam a völgyben elszaladó őzeket. Ismét le, majd most már tényleg a Csúcs-hegy következett, melynek meghódítása nem volt könnyű (pedig csak 232 m magas a félsziget legmagasabb pontja, de sokáig úgy éreztük, hogy „A csúcs mindig felettünk van”) – a felérkezést csúcskeksszel „ünnepeltünk”. Ismerős szakasz következett (2008 őszéről), de azért néhány fotót készítettem most is. Néhol mulatságosnak tűnő mozgássorral, de sikeresen ereszkedtünk le az apáti templom helyreállított épületéhez, fényképezkedés után a száraz kerékpárúton lépkedtünk Aszófő felé, hátranézve a magunk mögött hagyott csúcsokat láthattuk. A falu határában balra térve rövidesen elértük a kövesdi templomromot, mely egy kis ligetben várt ránk. Nagyon tetszett a kedves és sok szép részletet mutató épület, mellette az Almás-forrás. Az idő elteltére való tekintettel nem folytattuk utunkat Örvényes felé, hanem egy kisebb szántóföldön átvágva az aszófői vasútállomáson fejeztük be mai túránkat. Megállapítottam, hogy az egyik legszebb kilátással rendelkező vasútállomás ez, hiszen innen látszik az apátság, a Balaton, a Csúcs-hegy, a kövesdi rom és még a kőröshegyi völgyhíd is. Következett a hazaút, ismét sok átszállással és némi izgalommal végül fél 7-kor érkeztünk haza. Elégedetten fejeztem be a mai napot, hiszen igazi kirándulóidőben jártunk szép, bár nem éppen „közeli helyeken”.
Az említett romokról kicsivel többet írok a románkori topikban.
Basszus! Csak én ülök otthon ebben a csodálatos túraidőben? :-/
Ma volt időm, a GPS adatok alapján összegeztem az Országos Kéktúra útvonalát a Gerecsében. A tájegységet három túrán jártam be, a szeptembertől novemberig terjedő időszakban. A felvett track folytonos volt, sehol nem volt benne szakadás. A magasság adatok barometrikusak, tehát viszonylag pontosaknak tekinthetőek.
A készítés elve:
Sajnos, a kéktúra igazolófüzet adatai sokszor nem egyértelműek, vagyis nem lehet tudni, hogy a távolságok tartalmazzák-e a pecsételőpontokhoz való letérést, avagy sem. Én különbontottam a kettőt: az első táblázatban csak a kék jelzés által bejárt útvonal szerepel, a másodikban csak a letérések. A letérésekről: az 50 méteresnél kisebb kitérőkkel nem foglalkoztam, csak a nagyobbakkal. (Pl. a szárligeti vasútállomáson a gyalogos felüljárótól kb. 40 méteres letérés a forgalmi iroda, vagy Pusztamaróton a bélyegző új helye kb. 30 méterre van a földúttól).
Ha a kép nagyban megnyitva nem olvasható rendesen, akkor bekörmölöm a billentyűkről! :-((
Senki sem akar megkövezni... Amikor olvastam a cikket, bennem is felment a pumpa! Egyébként nem hiszem, hogy ilyen EU-s pénzek felhasználásáról nem kell tételes költségvetést készíteni, és a végén pedig nem kell forintra elszámolni a felhasznált suskával!
A továbbiakat pedig úgy írom le, hogy senkit sem áll szándékomban megsérteni:
Tudod, sok mindent hall az ember. Hogy az ilyen pénzek egy részét vissza kell osztani azoknak, akik "segítették" a pályázókat, vagy egyszerűen csak közel vannak a tűzhöz. Meg talán a munkát végző egyesületek/cégek is a pénzek egy részét igyekeznek "megmenteni" maguknak egy kis túlszámlázással. Itt nincs más megoldás, csak az üvegzseb! A pénzek felhasználását tegyék abszolut nyilvánossá, ezzel talán csökkenteni lehet a visszélések számát/összegét!
