Csövekkel egyszerű. A tükörnél beszerelsz egy szabvány 90 fokos könyökcsövet. A fény benne marad a 90 fokos csőben.
Viszont ne felejtsd el, hogy ettől egy impulzus nyomvonala nem lesz feltétlenül 90 fokos.
Képzeld el, hogy egyenletesen húzol egy papírlapot a cső alatt, és a filctolladdal a csövet vonalzőnak használva meghúzod a nyomvonalat. Ha a papír mozog, nem kapsz derékszöget.
Olyanokat, akik szerint tehetetlen a foton, vagy olyanokat akik szerint egy foton forrással, mint a csövébe beleszúrt bot, úgy sodródik a fotonok sora..vagy olyanokat akik szerint..
Elöljáróban le kell szögeznem, hogy helytelen a "foton" szóhasználat ilyen egyenes vonaló repülő sörét jellegű szemléltetésekben. A "foton" a QED fogalma, és merőben mást jelent, ebbe viszont kár lenne belemenni. Amiről itt beszélünk, az inkább "rövid lézerimpulzus", vagyis irányított fénynyaláb, vagy annak rüvid idejű impulzusa.
Na most, a lényegre.
A fény is megtartja egyenes vonaló egyenletes mozgását (nyugalmi helyzetét nem, mert az nincs neki...). :-)
SEbessége bármely vonatkoztatási rendszerben leírva c.
Vonatkoztatási rendszerek közötti áttérésre a Lorentz trafó szolgál. (ha nem pontosan érted, ez mit jelent, kérdezz rá)
Egy inerciális mozgást végző (nem gyorsul, nem forog stb) lézer fényét szemléletesen elképzelheted úgy, hogy a lézerre ráhúzol egy (közös tengelyű) végtelen hosszú csövet. A fény benne marad a csőben. Olyan, mint a Jedi fénykard, persze csak addig, amíg nem kezdik a vívást, mert az nem inerciális kardmozgatás... :-)
Ettől kezdve egyszerű az életed. Egyből látszik, a nyugalmi rendszer kijelölésed nem működik, hiszen gondolom te is látod, hogy két ilyen cső mozoghat egymáshoz képest.
én meg pont azért nem fogadom el az álláspontod szerinti egyértelműsítést mert pl már jóideje ezen jelenségeket (egy/két réses interferenciakísérletek hullámjelenségei) prezentálni tudják egyértelműen ( ~100 atomos nagyságrendű) makrorészecskékkel ......
"Sodródás nekem az, ha pl. az áramló levegő eltérít egy lövedéket, vagy elvisz a folyó egy beleejtett dugót. Vagyis pont az ellentéte a te szóhasználatodnak."
Ezen mondatod alapján feltételezném, hogy a papírlapodra rajzolt pontodat
a papírlappal sodródónak feltételezed Te is.. ezzel önmagaddal kerülsz ellentmondásba..
De nem akarok kötözködni! Csupán előrelépni szeretnék!
Ezért kérdeztem, hogy szerinted mekkora a visszaverődés szöge?
Vagy másként: az egyes rendszerekben a visszaver fotonok milyen pályán haladnak
a szoba átlőjához-a tükör síkjához képest ????????
benne lesz a vonat (az autó) sebességvektorának sodródást okozó hatása..
Úgy gondolom, hogy aki másként gondol a sodródásra, az hibázik..
Hehe.
Mondtam én, hogy másként érted a "sodródást", mint más ember. Amit te mondasz, azt nekem eszembe se jutott volna mint "sodródást" felfogni. Inkább a Newton törvény jutna eszembe: "Minden tárgy megtartja nyugalmi helyzetét vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását..."
Sodródás nekem az, ha pl. az áramló levegő eltérít egy lövedéket, vagy elvisz a folyó egy beleejtett dugót. Vagyis pont az ellentéte a te szóhasználatodnak. Az a dolgok természetes viselkedése, ha az idézett Newton törvény szerint viselkednek, és akkor sodródnak, ha valami ebből kimozdítja őket.
Lehet, hogy nem egyértelmű, számomra mégis az. Én úgy gondolom a terjedés közben hullám, a kölcsönhatás során részecske.
Persze a valóságban azért bonyolultabb a helyzet. Úgy néz ki, a kvatummechanikában távolhatás, meg időben visszafelé haladó hullámok nélkül nehéz megmagyarázni a kísérleti eredményeket, úgyhogy várható még egy-két óriási meglepetés.
Nem egészen így van. Persze természetesen szükség van az ernyőre, különben nem tudnánk megfigyelni az interferenciát. Csakhogy az interferenciát nem az ernyő okozza, hanem a rések. Ha egy rés van nyitva, csak egy csík van az ernyőn. Ha két rés van nyitva, akkor interferenciacsíkok rendszere. Tehát az, hogy egy rés van, vagy több, az kulcskérdés. Ráadásul az interferenciát egy foton is képes létrehozni, ami másképp nem lehetséges, csak úgy, hogy az az egyetlen foton tud mind a két résről, tehát egyszerre van jelen a teljes hullámtérben. Azaz, a fény hullám.
Na most következzen egy korszakalkotó kérdés: mi lenne a Michelson-Morley kísérlet végeredménye, ha egyszerre csak egy foton lehetne az interferométerben? Hogyan magyaráznák a relativisták ezt a helyzetet, ha nem lehetne a részecskeképpel operálni? Na itt van a kulya elásva!!!
Látom, elszaladt veled a ló.. Olyan dolgokat tulajdonítsz nekem, amiket nem mondtam, de nem is gondoltam.
Az vígasztal csupán, hogy "a vén sz*ros"-nak minősíted szegény Einsteint és
róla is tudod, hogy mit gondolt, és mit értett meg öreg korára.
Nézzük a tartalmat: a fény aberrációját azért nevezzük így, hogy jól láthatóan
elkülöníthető legyen a gravitációs és az optikai fényelhajlásoktól..
A frekvenciák..
Adva van egy generátor belső frekvenciája. Ehhez képest a kisugárzó elemen már a mozgásállapot függvényében alacsonyabb vagy magasabb freki jelenik meg elektromosan.
Ez a másodlagos freki a kisugárzással a Doppler-hatásnak megfelelően
módosul a térbe kilépve..harmadlagossá.
Halad a térben... Szintén a Doppler hatás változtat rajta amikor befogódik..
Ilyen értelemben, ha azonos frekvenciának méred, akkor csak akkor azonos
a két rendszer mozgásállapota, ha a teljes "átviteli lánc" tükörszimmetrikusan
azonos felépítésű a frekvencia változtatás tekintetében..
+"Nincs kettő vagy három rendszer , a rendszerek száma végtelen "
Hogy tudsz úgy vitatkozni, hogy közben nem olvasod el a válaszokat?
Adva van 1. db álló, + 1 db mozgó rendszer (egymáshoz képest kölcsönösen)
ééééés + 1 db foton amely mindkét rendszertől eltérő sebességgel
hasít mint a sirály...
vagyis a foton rendszere a harmadik rendszer.. így értettem.. te nem..
A hajlásszögekkel, a "ki milyen szögben látja" kérdésekkel kapcsolatban
olyan sokszor ismételtem a specrelnek megfelelően az idevágó részt, hogy
csoda, hogy Te egyszer sem láttad. De legyen a kedvedért még egyszer:
A topik címével "Cáfoljuk a relativitáselméletet' kapcsolatban az én kristály tiszta válaszom:
1. kérdére a válasz: igen (van ilyen és ellenörizhetö), 2. kérdére a válasz: nem (nem lehet ellenörizni), 3. kérdére a válasz: nem (nem lehet megszerkeszteni), 4. kérdére a válasz: nem (nem tisztázódott a 'tehetetlen tömeg' fogalma).
Adva van a lézer, adva a szoba, ami a külső szemlélő szemszögéből halad és a hossza kontrakciót szenved, geometriája
