Nem csövecske. Végtelen hosszú cső, és nem lép ki belőle a fényimpulzus.
Mivel 19 dimenziós térkátásod megakadályoz abban, hogy egy ennyire egyszerű dolgot el tudj képzelni, egód pedig abban, hogy legalább lerajzold, nagy fáradsággal készül neked egy animáció. Remélem, pár percen belül kész.
csak arra vigyázz hogy a tollat gyorsabban húzd mint ahogy a papírt mozgatod ... ha nem így teszel akkor egy sor ujjabb paradoxonnak tűnő dolog fog előbukkanni :)
Egyébként ez az, amit nem értettél meg rendesen. Ne menj tovább, amíg ezt nem teljesen érted. Fogj egy papírt, filctollat, derékszögű vonalzót, és rajzod meg!!!
Mozgasd lassan a vonalzót, vagy kérj meg erre valakit, és úgy is rajzold meg!!!
Ha ezt tisztán, kétségek nélkül érted, csak akkor menjünk tovább.
Csövekkel egyszerű. A tükörnél beszerelsz egy szabvány 90 fokos könyökcsövet. A fény benne marad a 90 fokos csőben.
Viszont ne felejtsd el, hogy ettől egy impulzus nyomvonala nem lesz feltétlenül 90 fokos.
Képzeld el, hogy egyenletesen húzol egy papírlapot a cső alatt, és a filctolladdal a csövet vonalzőnak használva meghúzod a nyomvonalat. Ha a papír mozog, nem kapsz derékszöget.
Olyanokat, akik szerint tehetetlen a foton, vagy olyanokat akik szerint egy foton forrással, mint a csövébe beleszúrt bot, úgy sodródik a fotonok sora..vagy olyanokat akik szerint..
Elöljáróban le kell szögeznem, hogy helytelen a "foton" szóhasználat ilyen egyenes vonaló repülő sörét jellegű szemléltetésekben. A "foton" a QED fogalma, és merőben mást jelent, ebbe viszont kár lenne belemenni. Amiről itt beszélünk, az inkább "rövid lézerimpulzus", vagyis irányított fénynyaláb, vagy annak rüvid idejű impulzusa.
Na most, a lényegre.
A fény is megtartja egyenes vonaló egyenletes mozgását (nyugalmi helyzetét nem, mert az nincs neki...). :-)
SEbessége bármely vonatkoztatási rendszerben leírva c.
Vonatkoztatási rendszerek közötti áttérésre a Lorentz trafó szolgál. (ha nem pontosan érted, ez mit jelent, kérdezz rá)
Egy inerciális mozgást végző (nem gyorsul, nem forog stb) lézer fényét szemléletesen elképzelheted úgy, hogy a lézerre ráhúzol egy (közös tengelyű) végtelen hosszú csövet. A fény benne marad a csőben. Olyan, mint a Jedi fénykard, persze csak addig, amíg nem kezdik a vívást, mert az nem inerciális kardmozgatás... :-)
Ettől kezdve egyszerű az életed. Egyből látszik, a nyugalmi rendszer kijelölésed nem működik, hiszen gondolom te is látod, hogy két ilyen cső mozoghat egymáshoz képest.
én meg pont azért nem fogadom el az álláspontod szerinti egyértelműsítést mert pl már jóideje ezen jelenségeket (egy/két réses interferenciakísérletek hullámjelenségei) prezentálni tudják egyértelműen ( ~100 atomos nagyságrendű) makrorészecskékkel ......
"Sodródás nekem az, ha pl. az áramló levegő eltérít egy lövedéket, vagy elvisz a folyó egy beleejtett dugót. Vagyis pont az ellentéte a te szóhasználatodnak."
Ezen mondatod alapján feltételezném, hogy a papírlapodra rajzolt pontodat
a papírlappal sodródónak feltételezed Te is.. ezzel önmagaddal kerülsz ellentmondásba..
De nem akarok kötözködni! Csupán előrelépni szeretnék!
Ezért kérdeztem, hogy szerinted mekkora a visszaverődés szöge?
Vagy másként: az egyes rendszerekben a visszaver fotonok milyen pályán haladnak
a szoba átlőjához-a tükör síkjához képest ????????
benne lesz a vonat (az autó) sebességvektorának sodródást okozó hatása..
Úgy gondolom, hogy aki másként gondol a sodródásra, az hibázik..
Hehe.
Mondtam én, hogy másként érted a "sodródást", mint más ember. Amit te mondasz, azt nekem eszembe se jutott volna mint "sodródást" felfogni. Inkább a Newton törvény jutna eszembe: "Minden tárgy megtartja nyugalmi helyzetét vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását..."
Sodródás nekem az, ha pl. az áramló levegő eltérít egy lövedéket, vagy elvisz a folyó egy beleejtett dugót. Vagyis pont az ellentéte a te szóhasználatodnak. Az a dolgok természetes viselkedése, ha az idézett Newton törvény szerint viselkednek, és akkor sodródnak, ha valami ebből kimozdítja őket.
Lehet, hogy nem egyértelmű, számomra mégis az. Én úgy gondolom a terjedés közben hullám, a kölcsönhatás során részecske.
Persze a valóságban azért bonyolultabb a helyzet. Úgy néz ki, a kvatummechanikában távolhatás, meg időben visszafelé haladó hullámok nélkül nehéz megmagyarázni a kísérleti eredményeket, úgyhogy várható még egy-két óriási meglepetés.
Nem egészen így van. Persze természetesen szükség van az ernyőre, különben nem tudnánk megfigyelni az interferenciát. Csakhogy az interferenciát nem az ernyő okozza, hanem a rések. Ha egy rés van nyitva, csak egy csík van az ernyőn. Ha két rés van nyitva, akkor interferenciacsíkok rendszere. Tehát az, hogy egy rés van, vagy több, az kulcskérdés. Ráadásul az interferenciát egy foton is képes létrehozni, ami másképp nem lehetséges, csak úgy, hogy az az egyetlen foton tud mind a két résről, tehát egyszerre van jelen a teljes hullámtérben. Azaz, a fény hullám.
Na most következzen egy korszakalkotó kérdés: mi lenne a Michelson-Morley kísérlet végeredménye, ha egyszerre csak egy foton lehetne az interferométerben? Hogyan magyaráznák a relativisták ezt a helyzetet, ha nem lehetne a részecskeképpel operálni? Na itt van a kulya elásva!!!
Adva van a lézer, adva a szoba, ami a külső szemlélő szemszögéből halad és a hossza kontrakciót szenved, geometriája