Sztrájkot hirdettek a román vasutasok ... Külpol
június 1. 22:53
[MTI] A román vasutasok hétfőn helyi idő szerint reggel 7 órától beszüntetik a munkát, mivel nem tudtak megegyezni a közlekedési minisztériummal az idei béremelés nagyságáról - közölték péntek este a vasutas szakszervezetek képviselői. A szakszervezet és a vasút vezetése közti tárgyalások csütörtökön szakadtak meg. Pénteken Miron Mitrea közlekedési miniszter tárgyalt a szakszervezeti vezetőkkel, de ezek a tárgyalások sem hoztak megegyezést. A szakszervezet az új kollektív szerződés keretében 38 százalékos béremelést követel erre az évre. A vasút vezetése a tavalyi béralapot kész 38,4 százalékkal emelni, ami az infláció ütemét figyelembe véve 11,4 százalékos bérnövekedést jelentene
"utánna járok valós e a hűtés probléma, és ha igen, kijárom a rehűtőt"
Elore is köszönjük! Az összes szerencsétlen csörgo nevében, amelyeket a 29-en kínoznak!
Senki nem akarja visszaforgatni az ido kerekét, de egyszeruen rossz nézni ezt a mozdonygyilkolást.
Ja igen, ha lesz rehuto és az megoldja a gondot, akkor ugye nem lesz remot? Mert akkor ugye minek?
Egy szintén idetartozó dolog:
Vajon ki fogja kijárni, hogy Sv Gf-en végre rendes színvonalú karbantartási munka folyjon?
Ugye nem csak a csörgokkel van ott baj, a szergejektol a Bzkig mindennel...
Ne kezdjük el rágni megint a remot dolgot, mert az megint az a téma, amelyben nem vagytok hajlandók tudomásul venni a realitásokat. Ha a Csörgő hűtése nem megfelelő, meg kell javítani, ha a teljesítménye kevés kettőt kell a vonatra tenni. Ha a 29 tényleg ennyire kilóg a sorból (a nyáron utánna járok) akkor megfelelő gépet kell oda vezényelni. Pl M62 301. Bevallom a Csörgőt messze nem ismerem úgy mint a kedvenceimet, de utánna járok valós e a hűtés probléma, és ha igen, kijárom a rehűtőt.
A "Nohab hályoggal" nem kivántam senkit megbántani, csak azt próbáltam érzékeltetni, hogy a 29-es és a Csörgő problémálya egészen más lenne, ha soha nem jártak volna arra Nohabok.
"Szerinted a Volánokra mmennyi "támogatást" ad az állam, hogy "így" tudjanak működni? (Kb. annyit, amennyit a MÁV-nak, csak más néven.)"
Igen kivancsian varom, hogy milyen neven adja az allam ezeket a tamogatasokat a Volanoknak. Komolyan.
(Meg mielott azt mondod, hogy utepites, forgalomiranyito jelzolampak telepitese, stb., ajanlom figyelmedbe, hogy ezeket nem a Volanok miatt finanszirozza az allam: ha nem lennenek Volanok, akkor is meg kellene ezeket epiteni.)
"Itt nem fáj senkinek a vasút léte. Az a rengeteg pénz a baj, amit a vasútra kell költeni, hogy ezen a színvonalon muködjön."
Szerinted a Volánokra mmennyi "támogatást" ad az állam, hogy "így" tudjanak működni? (Kb. annyit, amennyit a MÁV-nak, csak más néven.)
"Most csak egy okot írok: a buszok általában arra mennek, amerre az emberek akarnak, nem arra, amerre a sín..."
Ez az indok nem jó. A vonat tényleg többségében a települések mellett megy, de ez önmagában kevés indok lenne, arra, hogy ezért busszal kellene kiváltani.
"A fovonalat nem szabad felszámolni, akkor sem, ha rengeteg veszteséget termel, mert közúton csak drágán lehetne kiváltani (nagy tömegu áruk szállítása), a mellékvonalakat még így, rossz karbantartás mellett is olcsóbban lehet kiváltani közúti szállítással."
Ez szép mese. Kár, hogy nem igaz.
A mellékvonalak szerepe megváltozhat, és ha leválasztják a MÁV-tól, akkor meg is változik. A legtöbb mellékvonal ui. két fővonalat köt össze. Az, hogy most a MÁV csak sz@rakodik rajta, nem jelenti azt, hogy ezeket a vonalakat nem lehetne normális színvonalon, gazdaságosan üzemeltetni.
DJ. Bakter ! (31146)
"A vasútra költött sok pénz tényleg hiba"
Nem ez a hiba, hanem az, hogy a felhasználás nincs ellenőrizve.
A vasút nem annyira veszteséges, mint itt néhányan hangoztatják.
Sok fölösleges dologra elmegy sok pénz, amit elsősorban a szolgáltatások fejleszésére kellene fordítani, mint egyes vezetők önös céljaira (luxusiroda, luxus szolgálati autó). Alapvetően ezért szükséges a reform. A szolgáltatások és a szervezeti reform után sokkal versenyképesebb lehet a vasút, mint ma.
Azt viszont nem hinném, hogy a reform után kevesebbe fog kerülni, de értelmesen lesz ez a pénz elköltve.
manhattani ! (31148)
"A busz 1 soforrel elvisz 10-50 embert, ehhez a vasútnak minden állomáson kell lennie néhánynak. Aki ebbol nem látja, hogy melyik a költségesebb, az még a MÁV-nál sem lehetne gazdasági szakember...."
Alapvetően nem az a néhány ember kerül sokba, aki azon a néhány állomáson van, mert ők hozzátartoznak a vasúti szolgáltatáshoz.
A busz 1 sofőrrel elviszi az utasokat, ez igaz. Viszont a buszmegállóknak nevezett rozsdás vaskonténert én nem nevezném magas színvonalnak. Szerintem a folyamatos utastájékoztatás, a menetjegyváltás lehetősége, elővételi lehetőség, télen fűtött váróterem, stb. megér annyit, hogy az állomásokat érdemes fenntartani egy 4-6 ezer főnél nagyobb településen. Ezen kívül forgalomszervezési okai is vannak, hogy az állomásokra forgalmi személyzet szükséges.
Szerinted mikorra térül meg pl. a mehőhegyesi vonalon a MERÁFI, ami 650 millióba került és kb. 40 embert lehetett vele kiváltani? (Soha, sőt ha 15 %-os "baráti" kamattal számolunk, akkor évente a kamat kb kétszer akkora, mint a 40 ember bére.) Nem azt mondom, hogy nem kell fejleszteni, de arra a néhány állomásra D-55 alkalmazása sokkal ésszerűbb lett volna. (És olcsóbb.)
Egyébként a vonat egy mozdonyvezetővel el tud vinni 700 embert is...
DJ. Bakter ! (31151)
"KONKLÚZIÓ: a veszteség nagy része mindenképp meg kell maradjon szerinted is, mert fővonalon keletkezett. "
Nem kell, hogy megmaradjon.
A probléma abból adódik, hogy itt hibás információk alapján történik a véleményalkotás. A vasút nem sokkal kerül többe, mint a Volán.
A vasút szándékos, mert jelenleg a MÁV tartja fenn a teljes vasutat, a pályákat, a teljes üzemvitelt, stb., és alig kap több állami pénzt, mint a Volán. A Volán pedig alapvetően csak személyszállítást végez, nem tart fenn pályákat, nem végez közúti forgalomirányítást, stb. Erre külön költségvetési összegeket kell költeni, ami a vasúti pályafenntartásnak a többszöröse, még az autópályaépítés nélkül is!
Charleston ! (31167)
"A fővonal-mellékvonal összehasonlításban azt mondjátok, a veszteségek elsöprő hányada a fővonalakon keletkezik."
A veszteségekhez hozzájárul, hogy az adott vonalon mekkora fejleszés, beruházás volt. A mellékvonalon csak üzemeltetési veszteségek keletkezhetnek, mert beruházás nem történik.
manhattani ! (31173)
"Én azt a pénzt az oktatásban és az egészségügyben akarom látni (bár a zsebemben is jó lenne). "
A mellékvonalak veszteségét soha nem láthatod az oktatásban, mert az utasok utazni akarnak, akkor is, ha nem lenne vonat. A közösségi közlekedést igénybevevők többsége kedvezményekkel utazik. Azaz ezek után fogyasztói árkiegészítést kell fizetnie az államnak. Ha ezt a busz után fizeti, akkor is kb. ugyanannyit fizet, mint most a MÁV-nak. Azaz az állam a pénzt kifizeti a közlekedésre, csak nem a vasútra, hanem a közútra.
Amit viszont veszíthet a mellékvonal bezárásával, hogy a fővonalakon is csökken az utasszám, ami veszteségesebbé teszi azokat is, valamint a felszámolt mellékvonal miatt elveszti az egyik közlekedési ágazatát az adott területen.
Gépész urak!
Egy laikus (villamosmérnök) kérdése:
Ha már kiderült, hogy a csörgo hutésteljesítménye bizonyos feladatokhoz elégtelen, nem lehetne-e megejteni egy hutocserét (jobb holeadóképességu, de azonos vagy kisebb méretu szerkezet) legalább azon a néhány darabon, amelyiket a 29-en használnának?
Csak hogy leszögezhessem, nincs itt hályog. Mindent arra kell használni, amire alkalmas. Ahol kevésbé vagy egyáltalán nem alkalmas, ott a rendszer legalább egy paraméterét meg kell változtatni.
Az emelkedokkkel és a kanyarokkal nincs mit tenni. A megállásokkal már lehet, de attól még továbbra is suruek lesznek. A terhelés csökkentése (kevesebb kocsi) nem járható.
Ergo marad a hozzányúlás a vontatójármuhöz.
Induljunk ki abból, hogy ha a csörgo le tudná adni folyamatosan a max. vontatási teljesítményét, mert nem forr fel, akkor a feladatra többé-kevésbé alkalmassá válna.
Tehát mit szólnának az urak egy drága remot helyett egy csak rehutorendszerhez (nincs jobb szavam rá)?
Bocs, hogy én is belecsöppenek, de a Csörgős vitáról jutott eszembe:
München-Buchloe-Kempten között utaztam a jó kis 218-as vontatta regionálissal (1840 kW, max. 140km/h, 2fok. dízelhidr., ’71-től gyárt., és én csak úgy Csörgő-koppintásnak hívom :-))) ), öt kocsi volt mögé rakva. Buchloe után jön az igazi hegymenet, itt több tíz km hosszon mexakítás nélküli meredek emelkedők vannak, a 218-as konstans 100-zal húzta fel a vonatot, és még a vonatfűtés is teljes „gőzzel” ment.
De megkaptam, es valaszoltam is, de gondolom azt Te nem kaptad meg. Az utobbi 2 hetben legalabb 5 mailem nem ert el a cimzetthez, holott tolem rendben elmentek.
Ha valaki valasz-mailt vart tolem, de nem kapott, az kerem irjon megegyszer!
Támadt egy hülye ötletem a Csörgő tömegcsökkentés témához, a mérőkocsik alatt található, kerekeken guruló mérőkeret után szabadon.
Tehát egy ilyen, kerekeken guruló vázat lehetne betenni a két forgóváz közé, és az hordozná a gázolajtartályt, az akkumulátorszekrény(eke)t, esetleg még pár olyan dolgot, ami nem fenntartásigényes, elfér itt, és aránylag egyszerű a csatlakoztatása. Ezáltal éppen azokat az egykéttonnákat lehetne megspórolni tengelyterhelésben, amelyek hatására magának a mozdonynak a konstrukciójában nem kell problémás kompromisszumokra menni.
A keret egy egyszerű, rugalmas-csuklós kikötőkarral csatlakozna az alvázhoz, így az ívbeállást nem befolyásolja. Mivel a gázolajtartály biztosan itt lenne, talán keret sem kell, maga a tartály lenne egy teherviselő szerkezet, amely hordozza a többi, idekerült dolgot, ill. a futóművet.
Ezzel a megoldással - ami lehet, hogy nem szép, de célravezető - a "cipőkanalas" vontatójárművek (lásd ABbmot, Bbmot, M41) problémái megszűntek volna, ill. megszűnnének... :)))
Más.
Váci:
OFF
Az, hogy a neten nyakló nélkül ír mindenki mindent, egyáltalán nem baj. Ha hozzászólásaidból mondjuk önéletrajzi ihletésű kisregényt akarnál írni, azt is meg lehet tenni eléggé egyszerűen. A téged érdeklő hozzászólásokat is szűrheted. Lehet honlapod, ahol kedvedre publikálhatsz. Nem látom be, mitől lenne a papíralapú média más (jobb)...
ON
Idő hiányában sajnos nehezen tudom követni a topicban zajló eseményeket, de megpróbálom ebben a három napban utolérni magam. A Csörgő vitához annyi hozzáfűzni valóm van, hogy a véleményem Gyurmosz véleményéhez áll közelebb bár nem teljesen azonos avval. Az ellen tábor véleményét sajnos a "Nohab hályog" erősen befolyásolja. Semmi képpen nem akarom a döntőbíró szerepét játszani, de a véleményemet alátámasztanám néhány táblázattal, és a hozzájuk tartozó magyarázó szöveggel. A Csörgő nem tökéletes konstrukcció (melyik az?), mégsem ebbéli fogyatékosságai miatt alkalmatlan a 29-es vonal kiszolgálására (nem én állítom hogy alkalmatlan). A 29-essel azonos terhelési szakaszokkal bíró Kaposvár Fonyód vonalon különösebb fennakadás nélkül továbbítják az utánnuk akasztott vonatokat, és tették ezt akkor is amikor a fenti szakaszon végig 80-nal lehetett közlekedni. A szombat vasárnapi fürdős pedig nem ritkán 12-14 kocsiból áll.
Én is szomorúan olvastam a hirt. Nagyon szerettem a Pályaőrt, a hónap második felében már mindig úgy mentem haza: Jött valami posta? Mire feleségem válaszolt: Nem. És Pályaőr sem.
Amikor pedig megérkezett, mindig bennhagyta a postaládában, hogy örüljek neki. Szóval, nagyon sajnálom. Ami a vonalbejárásos cikkeket illeti: nekem valóban azok a kedvenceim. Olvasni és irni is szerettem ezeket. Egy beszámolóm eszerint "eltünt", de majd egyszer talán megjelenik.
Azzal én is egyetértek, hogy a lap úgy és attól volt jó, ahogy Te készitetted. Érződött rajta az "egyemberesség", amit egy munkacsoport nem tud helyettesiteni.
Már régen meg akartam irni (a Pályaőrben), most itt talán ez egy jó apropo: az Internet nem helyettesitheti az újságot. Nem csak azért, mert nem tudja az ember magával vinni, hanem azért, mert
- irdatlan mennyiségű az információ, pl. ezt a topicot én már alig tudom olvasni, annyian, annyit és annyiszor irnak benne
- válogatás nélkül mindenki össze-vissza ir mindent
- és a legfontosabb: nem maradandó. Egy Pályaőrt hónap végén újra át lehet lapozni, a régebbi számokat elő lehet venni, esetleg másoknak kölcsönadni. Az Interneten leirok valamit (pl. ezt itt), igyekszem összeszedni a gondolataimat, és lassan fél órája ezt fogalmazom. És mi lesz a sorsa? Holnap még csak PageUp, PageUp, egy hét múlva pedig totális süllyesztő.
EditoR úr!!!
További életedhez, munkádhoz sok sikert kivánok!
Nem hiszem el, hogy az egyetlen lehetőség ez volna. Nem érdemes egy létező valamit megölni, "nem érdemli meg senki, hogy a helyedre álljon"... - ahogy ezt sok esetben, sokakról el lehet mondani.
Milyen más megoldások vannak? Tisztán net-es lap, időszakos, egy valamilyen (tetszőleges) lapon? Egy (újabb) vasúti honlap, folyamatosan bővülő infókkal... Persze, ennek meg hol a bevétel-oldala.
Biztos van megoldás.
Az ősrégi Word ügyben kedden körbekérdezek párakat.
Egy hülye párhuzamot szolgáltatok: mint tudod, létezik (legalábbis, létezett) 2M62-0187... Szóval, minden mindenbe konvertálható.
Fél órával ezelőtti telefonbeszélgetésünk ellenére, az Általad megadott helyen soraid megdöbbenéssel olvasom, annak ellenére, hogy megértem és indokoltnak tartom a több hónapos vívodást követő döntésed.
Remélem, hogy lapod időszaki kiadványként megmarad, mert lévén speciális hangvételű, azt semelyik másik ( a "választék" nem nagy) és tematikájú, nem pótolná.
Winword Hu 2.0 nálam már nincs, de körül nézek (kérdezek) mert ismerek néhány valóban profit, akiknek lehet. Kérem türelmed.
Az eddigi havi lapodért köszönet! A mind jobb színvonal, és a konzekvens különleges igényüeknek megfelelő témavezetés volt ami mindíg megfogott, annak ellenére, hogy magam a vasút más szegmensére figyelek. Sokszor éreztem úgy, mint egy roppant érdekes élő múzeumban, ahol szakavatott vezetővel könnyű tájékozódni.
Meggyőződésem, hogy folytatod, mert az eddigiek alapján el nem tudom képzelni, hogy visszavonulj.
Jobb, hogy nem találtál más szerkesztőt, és ezzel a lap karaktere - ha ritkábban is jelenik meg - nem sérül.
Sok folyamatosan üzemelő konyha csupán menza, és soha nem fogja megütni meg egy étterem szinvonalát. Minden a főszakácson múlik.
Lapod továbbra is várom.
Az eddigiek minél gyorsabb kipihenését, és a folytatást várva-kívánva, munkád ismételten köszönve,
Nagyon sajnálom, hogy így történt! A Pályaőrre mint lapra szükség volt és van is. (Nekem tetszik JSB lapja is, de szerintem nem egy műfaj, nem vetélytársak, egyszerűen más...)
Természetesen tiszteletben tartva a magánéleti prioritásaidat, mégis megkérdezem, felvetem - épp itt, ebben a körben -, hogy nem lehetne más megoldást találni? Hátha lenne itt néhány hozzáértő és tenni akaró ember, hogy havi folyóiratként megmaradhasson a Pályaőr?
Igazán csak hálásak lehetünk azért az időért és energiáért, amit ráfordítottál. De nem lehetne úgy csinálni, hogy mások segítségével Neked kevesebb teher lenne, és beleférne az életedbe?
Persze, jó lehet egy időszakos kiadvány is, de a folyóirat mégiscsak más!
Várom a véleményed, meg a többiekét is, mind! Hátha sikerül...
hát, szépen rövidülnek a vonatok is...
Összehasonlításul, békebeli birodalmi időkre, mondjuk kb. 1985-ös állapotokra vonatkoztatva:
Tisza Csap-Lvov szakaszon: 19..21 kocsi,
189/190: Luck-ig 11 kocsi, attól északabbra 17..20 kocsi,
Szentpétervár-Tallin: 12..14 kocsi.
A Vityebszkij-ről való átkavarás egy tényleg érdekes dolog. Ha ott volt, ahol gondolom, az Susari alatt volt, de nem "jóval", és jogos a "balra" a jobbra helyett, mert a befelé jövő (teher)vonatok többsége oda tér le, és megy fel egy szép nagy ívben az összekötőre, pl. a Moszkvai Rendezőre való eljutás céljából (erre az összekötőnek a felfutó részén van egy delta, mert a Moszkvai Rendező onnan jobbra, aztán mégegyszer jobbra). Viszont az összekötő (mindkettő, a "belső" és a "külső" is) felülről keresztez minden hosszában (észak-dél) futó vonalat, Te pedig azt írtad, hogy a fővonal ALATT bújtatok át.
És ha tényleg "jóval" lentebb volt, akkor valóban nem értem: mi a fenéért építettek volna egy teljesen külön "keresztbe menő" vágányt, ha a külső összekötő az özönvíz óta ott van, és kiválóan használható minderre, max. nem lehet rajta száguldozni és nem villamosított. Lehet, hogy tényleg az lesz, amit a feleségem évek óta akar, mármint, hogy menjünk már oda (és nézzük meg). Lehet, hogy egyszer engedek az erőszaknak...
OFF
Bizonyos szempontból egyetértek, hogy Tallint szebbnek találtad Szentpétervárnál - már ha az ember a régebbi építészeti dolgokat jobban szereti. Azt ugye tudni kell, hogy Szentpétervár 1703-ban keletkezett, és ez szó szerint értendő, ugyanis nem a városok "normális" útját járva növekedett, hanem egyszercsak egy bizonyos uralkodó (akire a város neve utal) hatására a Néva deltájánál található mocsárvilágból, stratégiai okoknál fogva, város építése határoztatott el. Ezért hát ne várj ott pl. középkori maradványokat, mert hát az alga meg a moha nem tart ki olyan sokáig... Tehát, amit itt várhatsz, az tömény barokk, barokkal, amint talán láttad mindegyik megtekintett pályaudvar esetében is (többek között).
Mellesleg nyugodtan állítsd csak "rangsorba" a két várost - én ugyanis nem tudok ilyen "rangsort" állítani, mert (bizonyos okok miatt) mindkettő (és éppen ez a kettő) igen közel áll hozzám...
ON
Amúgy, tehervonatok terén mi volt a helyzet (vonathosszak, mozdonyok, ...)?
Nagyon sajnálom, de várható volt... Ez az élet rendje... Egyre több, korábban a Pályaőrből beszerezhető infó itt harababb és sokak számára olcsóbban megjelenik. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy drága volt, de az a kör, amit megcélzott már más módon is megtalálja az infót. Néha nekem is kemény lelkiismeret furdalásom volt, mert ígértem - nem teljesítettem időben, de szerintem senkinek sincs szüksége arra, hogy a hobbija családját/magánéletét tönkretegye. Szerintem igenis szükség van egy komoly vasútbarát lapra, de csak ha van fizetőképes kereslet minőségi anyagra. Kíváncsi leszek, hogy az általad is említett lap hogy fog boldogulni a piacon.
Miért vonalbejárások szerepeltek döntően a pályaőrben? Szerintem nem feltétlenül azért, mert erre van kereslet (bár én nagyon szerettem olvasni ezeket). Az írók nagy része amatőr (köztük én is), akik műszaki stb. dolgokhoz nem értenek, így csak azt tudják leírni, amit látnak. Tehát véleményem az, hogy a jövő szempontjából is kérdéses, lesz-e kereslet olyan lapra, amelynek tartalmát (részben) a neten is el lehet olvasni.
Karcsi! Nem belekötni akarok mindenbe, sőt maximálisan tisztelem munkádat (annak idején én mondtam Takilacinak, hogy Pályaőr írást ne tegyetek fel a netre, mert akkor magát az újságot ki fogja venni), de csak olyan anyaggal szabad piacra lépni, ami valamilyen szempontból kuriózum.
Gábor
(Aki - ha rendszertelenül is - továbbra is kész amatőr módon megírni úti élményeit...)
"A városon és a karsztos vidéken keresztül a régi pályán
Vasúttörténeti múzeum (Campo Marzio) Via Giulio Cesare 1, tel: +39-040-3794185
A múzeum szervezésében a következő útvonalakon lehet utazni a régi villanymozdonnyal a város körül: (Transalpina vonal, 3 órás kirándulás, 10-13 óráig tart) Vasútmúzeum - Servola - Aqulinia - Trieste körül - Miramare - Grignano - Santa Croce - Aurisiana - Villa Opicina -Transalpina vonal - Trieste központi pu - Vasúti pu
A régi gőzmozdonyos vonat útvonala pedig a következő: (Transalpina vonal, egész napos kirándulás 7.20 - 21.30 óráig) Friuli-Venezia tartomány, szlovéniai, horvát és osztrák határövezet."
Megjegyzés: Trieszt - Budapest kb 550 km (gépkocsival kb. 8 óra), szállás a Miramarei Ostello per la gioventú (ifjúsági szállóban, vasúti megállóhelytől 1 km) fejenként és naponta 22000 lira reggelivel, ugyanott egy vacsora 15000 lira. A fenti túrák áráról nincs fogalmam, de az érdeklődőknek a megadott számon bizonyára készséggel elmondják.
OFF
Számítógépes ismereteimnél okosabb barátaim szerint az OFFICE 2000 olvassa a WinWORD 2.0-ban írt dolgokat.
ON
Borzasztóan sajnálom a Pályaőrt, mint havi lapot, és JSB-t is elszomorítottam a hírrel. Mindenesetre biztosan komoly okod volt rá, hogy ezt a nem könnyű döntést meghozd. Továbbiakban kisiklás mentes zakatolást kívánok Neked az élet vonalán, sok-sok szabad jelzéssel!
csíkosháTTú