A jelenlegi modern fizika több mint 100 éves. Ma már inkább gátja, mint segítője a tudomány fejlődésnek. Szükség van tehát egy új fizikára. De milyen is lesz ez az új fizika? Erre keressük a választ.
"Azonban a robogó vonatban álló nő elesik a tehetetlenségi erő hatására. Ekkor már pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik vonat állt és melyik mozgott."
És ha az álló vonatba éppen belerongyol egy másik vonat?
Az újságot olvasó férfi talán nem repül ki az ülésből?
(Feltéve, hogy nem háttal ül. De a vonaton általában többen utaznak.)
A másik topikban kiderült, hogy a forgómozgás nem relatív mozgás.
Akkor mégsem minden relatív?
Az igazság az, hogy egyik mozgásfajta sem relatív. A haladó mozgás sem.
A mozgás alapvetően abszolút, vagyis valóságos mozgás.
Azonban lehet relatíven is értelmezni, de csak akkor ha az erőket nem vizsgáljuk, csak a mozgás tényét.
Vegyünk egy szemléletes példát! Áll egy vonat az állomáson este, sötétedés után. Csak a vonatban van világos, így a külső táj nem látszik. A vonatban egy férfi ül, és újságot olvas. Ekkor elrobog mellette egy vonat a másik sínen. A férfi felnéz, és látja az elsuhanó másik vonatot. Tegyük fel, hogy az elrobogó vonatban egy nő áll, és ő is éppen kinéz az ablakon. Vajon ő mit lát? Ő is azt látja, hogy elsuhan mellette egy vonat. Ha nem érezhető a mozgó vonat zötykölődése, akkor mindketten úgy látják, hogy a másik vonat robog el az övé mellett. Egyikőjük sem tudja megállapítani, hogy melyik vonat áll. Tehát ebben az esetben értelmezhető a relatív mozgás is.
De mi a helyzet akkor, ha a találkozás pillanatában mindkét vonatban meghúzzák a vészféket? Az álló vonatban nem történik semmi, a férfi nyugodtan olvas tovább. Azonban a robogó vonatban álló nő elesik a tehetetlenségi erő hatására. Ekkor már pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik vonat állt és melyik mozgott.
A példából jól látható, hogy különbség van a két eset között. Ha az erőket is figyelembe vesszük, akkor egyáltalán nem választhatjuk meg szabadon, hogy melyiket tekintjük állónak, mert nem azonos módon játszódnak le az események a két vonatban. Tehát a relativitás elve csődöt mond, mert egyértelműen eldönthető, hogy melyik vonat van valóságos mozgásban, és melyik áll.
A jövő fizikájában a mozgás relativitásának einsteini elve már nem fog szerepelni.
Sajnálom, de most el kell hagyjalak benneteket egy kis időre, mert a tenisz verseny van, és teendőim vannak. Este pedig szalonnasütésre vagyok hivatalos.
A Föld gravitációs erejének és a keringésből származó centrifugális erőnek az egyensúlya.
Namármost e két erő egyensúlya azt jelenti, hogy e Holdra ható két erő összege nulla. Szerinted tehát ha a Holdra ható erők összege nulla, annak az eredménye körpálya lesz.
A Newton-törvények viszont a normális fizikában éppen mást mondanak. Namármost két eset lehetséges:
1. Neked halvány fogalmad sincs a Newton-törvények lényegéről, ezért beszélsz összevissza hülyeségeket.
2. Ismered a Newton-törvényeket, de a bohócfizikádban ugyanúgy ostobaságnak minősíted ezeket, mint a relativitáselméletet.
"Te erre épitetted az egész szuperfizikádat. Erre épitetted a világegyemről alkotott képedet.
Ebben tévedsz. Szó sincs erről. Ez csak egy pici eredménye a Szuperfizikának. Ez jön ki az elméletből.
Azért jó, mert a Hold nem forgását ki lehet mutatni egy ingával a Holdon.
Vagyis leellenőrizhető a Szuperfizika helyessége.
Ez a jelentősége.
Az én világegyetemről alkotott képemet nem a Hold nem forgására építettem, hanem a gravitáció mezőalapú működésére és a fény valódi természetének felismerésére.
És arra, hogy a relativitás a legnagyobb tévedése a tudománynak.
Én elhiszem neked , hogy a Hold nem forog. Mérnöki húzásnak tekintem. Te erre épitetted az egész szuperfizikádat. Erre épitetted a világegyemről alkotott képedet. Ha a Hold forog, akkor neked hiányzik valami a tudásodból, Amin nem tudsz felülemelkedni.
Én ott tartok, hogy az égen van a Hold, ami naponta feljön és lemegy.Valamikor le sem megy. Te tudod, hogy a Hold nem forog. Én eljutottam odáig, hogy a Hold forog. Te eljutottál vagy a tagadásig,vagy egész egyszerűen leblokkolt az agyad.
