A korabeli tüzéreknek rendelkezésükre állt mindenféle szerszám az ágyúk körüli munkálatokhoz. Tehát nem csak a töltéshez majd a tüzelés után a cső kitakarításához, hanem például a gaz ellenség általi gyújtó lyuk eltömítéséhez is. Kézi fúrónak hívják, a két kezes fúrónyélbe erősített fúrófejjel szépen átfúrták a bevert szöget. Persze ez időigényes munka volt és az ütegek körül vívott véres közelharcban nem is lehetett végrehajtani. De ez esetben is igaz a mondás: mindenre akad megoldás!
A korai ágyúknál pedig egyenesen az ágyúöntő mesterek vonultak a sereggel, akik a fémmegmunkáló céhek iparosai voltak. Tehát értették a mesterségüket, legyen az ágyú vagy harangöntés. Csak jóval később váltak az ágyúval foglalkozó emberek "igazi katonák".
Sümeghez egyébként közel van Tapolca, ott volt katonaság (egykor bombázó rep.tér), Veszprém, Szentkirályszabadja szintén. Bár az utóbbiak elsőlépcsős alakulatok voltak. Egyéb szempontok a művár mellett szólhattak.
Ezért fura az írásban soknak nagy vagyona volt. Minek halmozta fel, ha holnap akár meghalhat?
Valamit rosszul olvastál el. Nagy vagyont a zsoldosvezérek harácsoltak össze, akik sokszor az őket felfogadó itáliai városállamok élére kerülve a politikai hatalmat is megszerezték.
Az átlagos zsoldos örült ha megkapta a zsoldját és néhanapján valami polgár torkát megszorongatva kicsikarta annak vagyonkáját. De már lehet, hogy a következő napi csatában ott hagyta a fogát. Mit is tettek a csata után a győztesek? Első dolguk volt végigjárni a csatamezőt és az ott heverő hullák zsebeit kikutatni értékeik után.
A korabeli zsoldosra elmondhatták: "egyszer hopp, aztán kopp"
A templom, meg a kapuépület némileg hajaz az eredetire.
De eleve az elhelyezkedés rossz. Igaz, hogy Eger is hegyoldalban volt, de a nyugati oldalról meredély szélén állt. Körbástyák? Csak a földbástya volt körbástya, a többi szögletes volt.
Még valamit szeretnék megemlíteni. Erősen kétlem, hogy tényleg olvasztott ólmot öntöttek volna a törökre.
Egyrészt az ólom drága, sok fa kell a megolvasztáshoz, és elképesztően nehéz, el se bírták volna a kondért. Másrészt kellett a fegyverekhez. Ellenben a víz sokkal alkalmasabb erre, annak még a gőze is éget. Szóval szerintem ez az ólomöntés a legendák világába tartozik. A levest már sokkal inkább el tudom képzelni, mint pillanatnyi ötlet szülte megoldást.
A magyar műemlékvédelemben akkoriban alkalmazott Velencei Charta dogmái szerint a várromokat nagy arányban tilos volt kiépíteni. Már pedig a filmbeli ostrom elején épségben álló várhoz ezt kellett volna tenniük.
Gratulálok, elismerem, hogy te találtad el leginkább "fején a szöget!" :-)
Valóban, 1968-ban a legvadabb Velencei Chartás idők dúltak hazánk műemlékvédelmi berkeiben. Tehát ha hozzányúltak a romvárakhoz, ott bizony minden restaurált részt jól megkülönböztethetően kellett elválasztani a régitől. De már a nagyobb arányú kiegészítés tilos volt! Már pedig egy törökkori várostromhoz előbb egy épségben lévő vár kellett, hogy legyen mit lerombolni. A Chartás dogmák szerint pedig nem lehetett várromot TELJESEN újjáépíteni!
Most lusta vagyok visszakeresni, de azt olvastam, hogy az Egri Csillagok várépítői igyekeztek azért művükkel hasonlítani az eredeti egri várhoz. Keresgéltem, mely várrészekre lehet ezt rámondani?
A várostromoknál sokszor kitörtek a védők és leginkább a várat romboló ágyújat rohanták meg,hogy tönkretegyék őket. A gyujtólyuk beszögelése volt a cél és az ágyútslp összetörése,felgyújtása. Ezzel órákig vagy akár egy napig tudták késleltetni az ágyúzást. Mondjuk azt megnézrem volna,hogyan szedik ki a szeget a gyújtólyukból.
Miért volt vonzó a zsoldos,meg egyáltalán a katonaélet régen?
Kaptak zsoldot. Mindig volt rablásból, fosztogatásból nyereség. Volt fedél a feje felett. Mivel fegyverük volt,ők voltak a "csúcsragadozók",kevesektől kellett tartaniuk.
Cserébe lerokkanhattak,figságba eshettek,meghalhattak.
Mi juthatott volna nekik,ha nem katonáskodnak? Majd mind jobbágy lett volna,aki túrja napestig a földet. Na őket dúlta mindenki. A földesura, a török,magyar katona meg a külföldi zsoldos. Na meg a rablók,haramiák is.
Ne vedd nagyon a szívedre, de most kicsit szeretnélek megdorgálni! Ne legyél már ennyire önállótlan, hát nem tudsz te utána keresni? Hát nem a legjobb barátunk a Google? Most utoljára megtettem helyetted, hogy az adott filmrészlet alatti angol szöveget bemásoltam a Google fordítójába {mert angolul nem tudok} és ezek jöttek ki.
Az első filmrészlet:
A Sudomĕř-i csatát 1420. március 25-én harcolták a katolikus és a huszita erők között. A huszitákat a csatában meggyilkolt vihov Břeněk vezette, és Jan ika, akinek ereje győzött. Ez volt a második nagy harc a huszita háborúkban; az első csata, a Nekmíř csata sokkal inkább egy huszita visszavonulás volt, mint egy igazi harc. A Sudomĕř-i csata után a huszita erők, amelyek ideiglenes erődítményeket vettek fel a síkságon, a királyi erők találták, akik támadást zártak. A husziták nagymértékben meghaladják az 51-et, és kezdetben felemelték a fehér zászlót, de amikor a királynők megtagadták, hogy elfogadják a lemondást, a csata valóban megkezdődött. Bár a husziták számtalanul és viszonylag rosszul felszereltek, erősen páncélozott lovagokkal néznek szembe, a husziták zseniálisan erősítették környezetüket. A szárnyakat arquebusierekkel megrakott háborús kocsik védték, és sok nagy tó és mocsaras terület vette körül a huszita gyalogságot, amelyet a királyi lovasság nem remélhetett volna átkelni. Ezer Johanniták a Strakonice-tól, melyet a Hradec Jindřich vezette - a csatában megölve - támadtak meg egy vékony gáton elhelyezett háborús kocsikat, hatalmas áldozatokkal, de sikertelenül. Ezután egy újabb ezer királyi lovasember, akiket Peter von Konopischt Sternberg-ben vezetett, majd a Vítkov-hegy csatájában elpusztították, a huszita gyengén tartott oldalát rohanták le, de mocsaras talajba merültek. Elbontották, hogy előrehaladjanak, de hamarosan ismét megrekedtek. Ezt követően a huszita könnyű gyalogság, amely lángokkal volt felszerelve, könnyedén befejezhette a lovasságot. A csata az éjszaka és a köd előre haladtával zajlott le, amely alatt ika és a huszita erők el tudtak menekülni. Bár a katolikus királyi királyok nem voltak teljesen legyőzve, az a tény, hogy a husziták ilyen kevés áldozatot okoztak annyira kevés emberrel, és aztán a menekülés jól bizonyult nagy győzelemnek. Csak 400 huszit - gazdálkodók és városlakók, köztük a nők és a gyerekek - megverte az erősen páncélozott lovasság 2000-es erőjét. A huszita tábornok, Jan ika, a taktika és a terep kiváló ismerete, valamint a vozová hradba (wagon fort) stratégiák rendkívül hatékony bevezetése révén megnyerte a napot. A videó a JAN IKA film utolsó része, a huszita trilógia második filmje (1954-1958-ban forgatták). A teljes huszita trilógia inkább a múlt század 50-es évekbeli kommunista ideológiája.
A második filmrészlet:
A Vítkov-hegy csata a huszita háborúk része volt. A csatában Zsigmond, a római császár, a huszita erők ellen, Jan ika parancsnoksága alatt (angolul, John Zizka) állt. A Vítkov-hegy Prága városának szélén fekszik, és a csata egy Sigismund apja, IV. Károly által létrehozott szőlőben történt. A csata döntő huszita győzelmével zárult. Az ostrom június 12-én kezdődött. A keresztes erők a krónikusok véleménye szerint 100-200 ezer katonából álltak. A modern történészek véleménye szerint valószínűleg 3-4 ezer katona volt. A prágai erődítmények egyik legfontosabb pontja a Vítkov-hegy. Az erődítmények ezen a dombon biztosítják az utakat a keresztes tápvezetékeken. Magukat az erődítményeket fából készítették, de kőből és agyagból készült falakkal és árkokkal erősítették. A hegy déli részén álló torony állt, az északi rész meredek sziklával volt védve. Az erődítményeket 26 férfi és három nő védte meg, bár J. Durdik véleménye szerint valószínűleg 60 katona volt. Július 13-án a keresztes lovasság lovagolt át a Vltava folyón, és megkezdte a támadást. Július 14-én a huszita megkönnyebbülés csapatai meglepették a lovagokat a déli domboldalon lévő szőlőültetvényeken, ahol a harcot harcolták. Az erőszakos támadás kényszerítette a kereszteseket a meredek északi sziklára. A pánik elterjedt a keresztesek között, ami elindította őket. A visszavonulás során sok lovag belefulladt a Moldvába. ika erők többsége katonák voltak, akik fegyverekkel és fegyverekkel fegyveresek voltak. A csata után a husziták nyertek. A keresztesek körülbelül 100-300 lovagot vesztettek el. E csata tiszteletére Vítkov-hegyet ikovnak nevezték át Jan ika után. A huszita Vítkov-győzelem következményeként a keresztesek elvesztették a várakozás reményét, hogy a várost éheztessék, és hadseregük szétesett. A Nemzeti Emlékmű ma a dombon található, és 2003-ban a helyi tisztviselők megpróbálták újratelepíteni a szőlőt. Ezután Zsigmond és csapatai Vyehrad és Hradčany várait tartották. Azonban a kastélyok röviddel később kapitálták, és Zsigmondnak el kellett menekülnie Prágából. Utána a keresztesek visszavonultak Kutná Horába, és helyi hadviselést kezdtek. A videó a "PROTI VEM" film utolsó része (angolul "AGAINST ALL") - a huszita trilógia harmadik filmje (1954-1958-ban forgatták). A teljes huszita trilógia inkább a múlt század 50-es évekbeli kommunista ideológiája.
Nógrád alkalmas lehetett volna a filmhez. Nagy alapterületű és nincs is magasan. Nincs körbevéve teljesen házakkal. N8ncs messzire Budapesttől. Volt laktanya a közelben.
Gondolok itt a fegyverekre, ágyúkra, kardokra...stb. Vajon ott porosodnak még a raktárakban vagy már régen kiselejtezték őket? Mert ha megvannak, akkor együtt lenne ismét a magyar és török sereg hadfelszerelése.
Nekem is megfordult a fejembe, hová tették, miért nem használják, vagy már lehet az etyeki film studiókban külföldi filmekhez használják.
Erre a zsoldos témára megnéztem múltkor ajánlásodra az Alteriste kapitány című filmet.
Mostani írásodat olvasva elég érdekes, hogy harcokban és a béke időkben eladta a kardját rendszeresen még is csöves volt.
Nem derült ki a filmből mire szórja el a lovét amit keres.
Viszont érdekes volt a csatajelenetek:
- elején amikor egy akcióban hatástalanítják az ágyúkat, vmi olom szeget vernek bele a gyujtó lyukba.
- vagy a lövészárkos hadviselés amikor alagutba lezavarják őket ellenséges alagutat kell berobbantani.
Nem is gondoltam abban az időben is folyt ilyen hadviselés, azt gondoltam ezt csak I világháború hozta magával.
- film végén amiről már említést tettünk a pikás csaták.
Hát én is úgy vagyok vele mint te amikor megjelentek az ágyúk, fegyverek már nem annyira érdekel az a hadviselés.
Ez is fura pikás gyalogságok egymásnak feszülése.
Ókorban a görög városállamok és a görög hadászat zárt pajzsfal (falanx) volt, amikor a városállamok (Spárta-Athén) csatáztak egymásnak ment a 2 falanx aztán addig szúrkálták egymást míg a másik falanxa fel nem oszlott.
Vagy akár a római korban is a pajzsfal volt a divat kiegészülve a teknősbéka alakzattal.
De hogy ebben a korban is még itt tartottak fura.
Na meg ugye a karabélyos lovasság is filmben közel lovagoltak a piksokhoz rájuk lőttek, aztán elhúztak.
Nem értem tüzérségi tűzzel simán szét lehetett volna lőni ezeket a pikás alakzatokat.
Viszont az is érdekes volt, amig a pikások egymást döfködték a zsoldosok a pikák alatt átkúsztak az ellenséghez, aztán az első sor pikásait szurkálták le, vágták el a lábukon az inakat.
Mindenesetre érdekes és morbid lehetett ezeknek a zsoldosok élete.
Nem tudom mi vezérelte őket amikor beálltak zsoldosnak.
Persze gondolom a pénz, ezért gondolom napról-napra éltek elverték a lovét mert nem tudhatták mikor halnak meg.
Még eltöprengtem a Budapesttől távolabbi környezetében lévő Visegrád és Nógrád várain is, mint lehetséges forgatási helyszínként.
Visegrád, természetesen a Fellegvárra gondolva. Hegyi vár, tehát jól mutatna itt is a felfelé kapaszkodó török sereg. De a Fellegvárat már akkoriban is sűrű erdő kerítette. Hogy azt ki lehetett volna-e vágni vagy már akkor is védett területnek számított? Hogy a közelében létezett-e katonai bázis, azt nem tudom. A Fellegvárhoz viszont kellett volna {filmgyári}bástyákat toldani.
Nógrád. Hegyi vár {nekünk alföldieknek mindenképpen}. Egykoron rendelkezett bástyákkal, de azokat a filmforgatásra vissza kellett volna építeni. Ha visszaépítik, akkor most sokkal mutatósabb lenn a jobb sorsra érdemes, sok -- igazi! -- ostromot megélt börzsönyi vár. A közelében akkor és most is működik katonai laktanya.
De ha megnézzük a Budapesttől való távolságokat, mindenképpen a pilisborosjenői Egri Csillagok vára nyert toronymagasan.
Budapest és Pilisborosjenő távolsága országúton 14,8 kilométer.
Lehetnek azok a véres összecsapások trükkfelvételek, hiszen a "Gyűrűk ura" filmek óta tudjuk, hogy nem kell az egész Néphadsereget kivezényelni egy csata vagy ostromjelenethez. Megoldja ebéli óhajtásunkat a számítógépes grafika.
Nagyon szépen köszönöm a cikkben leírt információkat.
De!
Csak részben kaptam választ Töck Jenő Topiklakó kérdésére? Bár további gondolatokat adott.
Miszerint: miért nem egy EREDETI KÖZÉPKORI KŐVÁRBAN FORGATTÁK LE A FILMET?
Mert azt mi is gondoltuk, hogy egy kővárban kellene leforgatni a látványos ostromot.
De akkor miért kellett egy teljesen új kővárat felépíteni? {Mégy ha az csak egy várfal szakasz}.
Miért nem lehetett már inkább egy középkori várromot teljesen helyreállítani és abban leforgatni? Amire én a sümegi várat ajánlottam volna.
Összeszedtem az érveket oda és vissza:
-- Ha mondjuk a sümegi várat kellett volna megfelelő mértékre feljavítani, az több évre hátráltatta volna a film elkészítését. Hiszen még napjainkban sincs rendben a sümegi erősség.
-- Ha viszont ezt megteszik, a sümegi vár még nagyobb turisztikai attrakció lenne. Hiszen ott forgatták volna az "Egri Csillagokat!" Azért később szerepelt filmkulisszaként a "Koppányi aga testamentumában".
-- Mivel a Pilisben katonai objektum volt 1968-ban, az onnan érkező sorkatonák adták a török sereget. Gondolom, hogy a forgatás után is oda tértek vissza és nem a török sátrakban aludtak.
-- Még nagyobb hangsúllyal eshetett latba, hogy a filmstáb profi tagjai hol lehettek a forgatások előtt és után? A rendező vagy éppen a színészek {Sinkovits Imre, Bárdi György, Vencel Vera...stb.} nem hiszem, hogy a helyszínen éjszakáztak, ők hazaautóztak a közeli Budapestre a saját otthonaikba.
Összefoglalva: Az "Egri Csillagok" filmforgatásához egy Budapest közeli hegyes terület szükségeltetett, ahol egy várfal részlet felépítésével tökéletesen lehetett imitálni az ostromot. Ha messzebb mentek volna el a filmkészítők, akkor valami hiányzott volna a fenti elemekből. Nem lettek volna kéznél honvédségi sorkatonák vagy éppen a filmesek sokára értek volna haza. Hosszúra nyúlt volna a logisztikai útvonal a pesti filmgyárig.
"Amúgy nem olvastam sehol, hogy a filmkészítők fejében megfordult volna a gondolat, hogy EREDETI VÁRBAN forgassanak. Hogy miért nem? Csak ők tudnák megmondani..."
"Pár telefon után eljutottam Szécsényi Ferenc operatőrhöz, ő fényképezte az Egri csillagokat, és tőle tudom, hogy azért kőből épült fel a vár, mert más megoldás fel sem merült: emberek mászták meg, ugráltak rajta, egy valódi csatát vettek fel, amit más anyag nem bírt volna el.
Megtudtam, hogy az egri forgatás szóba sem jött, hiszen ott nincs már meg eredeti állapotában a középkori vár, ami köré ráadásul város épült az elmúlt évszázadokban, így képtelenség lett volna felvenni a pusztában játszódó csatajeleneteket." - írta Magyarósi Csaba egy cikkében.
Kedves Topiklakó barátaim! Légy szíves ne a levegőbe beszéljetek, hanem pontosan nevezzétek meg azon részleteket, amelyeket nem a pilisi "Egri Csillagok" várnál vettek fel. Most kivételként említem a tengerparti jelenetet, amikor Török Bálintot tervezték kiszabadítani.
