Kérdés, hogy mit ért az egó fogalmán. Mert van én, mely hamis / ami az ember téves azonosulása révén alakul ki / és van a tiszta Én, mely isteni.
Az egoizmus mondanunk sem kell az előbbi hozadéka és ehhez kapcsolódik az etika és erkölcs is, lévén: minden olyan tett, mely a téves azonosulás részleges vagy teljes körű felszámolására irányul erkölcsösnek tekinthető.
Az isteni én ezen a körön "kívül" esik és túl van, azt már voltaképpen nem erkölcs, hanem az igazság, mint abszolút érték határoz meg.
Nagyjából ez a különbség a két "én", a Nagy és a kicsi között.
Olvastam az imént egy érdekességet Arthur Koestler, született: Kestler Artur egyik könyvében, az Alvajárókban. Azt írja, hogy a természettudomány kifejezés egy elavultnak vélt fogalmat váltott fel, nevezetesen a természetfilozófiáét.
Koestler szerint az elavultnak tartott természetfilozófia kifejezés valójában sokrétűbb és gazdagabb jelentésárnyalatot hordoz magában.
Valóban. A természetet pusztán a pragmatikus tudomány szempontjaival és módszereivel megközelíteni fél munka, vagy még annyi sem. A természet felfedezése és megértése filozófiai, vallási és spirituális megközelítés nélkül eleve kudarcra van ítélve. Szvsz:)
