Köszi. Nagyon jó olvasni a Xantus Jánosról írt wikipedia oldalon, hogy életének Amerika földjén tett első lépései mennyire egybevágnak Karl May "Old Shatterhand" figurájának történetével. Persze közismert, hogy Xantus volt a karakter modellje, de még ennek tudatában is megdöbbentô a hasonlóság.
Jó érzés, hogy szűkebb hazám (zalai vagyok, így Somogy már majdnem az nekem) fiai ilyen példaként szolgálhattak a 19-20. századi ifjúság számára.
Egyben szomorú, hogy manapság a gyerekek már nem ismerik ezeket a történeteket.
Hedrehely is csodás. A kastély fel van ujitva és magántulajdonban van, az eldugott kis falu tornácos 150-170 éves házai sajnos pusztulóban.
Csokonai Somogyban
A költő azt írta búcsúlevelében: „Elmegyek Keszthelyre és csak édes emlékezetedet viszem el magammal. Űres lesz az én szobám tetőled: de szívemben mindenkor jelen leszel.” A szakítás utáni napon, fejében öngyilkosság gondolatával, Keszthelyre indult. Szerencséjére útitársa akadt. A komáromi születésű debreceni iskolatárs, Szokolai Dániel éppen ekkor kelt útra, hogy Somogy megyében, Hedrehelyen elfoglalja a tanítói állást.
Útközben a vidám cimbora vigasztalta; Keszthelyre érve elváltak egymástól. Szokolainak sietnie kellett, hogy hivatalát időben elfoglalhassa, Csokonai pedig habozva, egyelőre maradt. A keszthelyi tanári állást már nem szorgalmazza, hisz csupán Lilla miatt vállalta volna. Szokolai viszont egész úton csábította, hogy menjen Somogyba. Hedrehely közel van Nagybajomhoz, ahol Pálóczi Horváth Ádám lakik, s még közelebb Csökölyhöz, ahol Kis Bálint, debreceni származású diáktársuk a segédlelkész.
Akkor Csokonai Demeter és utódai tán az enyingi Török család szolgálatában álhattak?
Török Ferenc (Bálint kisebbik fia) kb ez időben volt dunántúli főkapitány, sok somogyi település, köztük Csurgó ura. Valamint ebben az időben a családé volt Debrecen városa is. Ez nekem elég feltűnő ugyan, de csak egy hirtelen jött teória. Nem olvastam utána, hogy volt-e tényleges kapcsolat, lehet nincs is rá forrás.
Van egy másik talán még hiresebb familia is aki innen származik.
Csokonai Vitéz Mihály ősei innen erednek (lásd wiki).
Nem véletlenül tért vissza Csokonai Somogyba.
Somogyi tartózkodásának és életének főbb állomásai:
Csurgó, Kisasszond, Csököly, Kaposvár (Dorottya, avagy a dámák diadala a fardangon), Hedrehely, Bárdibükk, Nagybajom,
életének és tartózkodásának ezen helyszinei paplakok, kastélyok, kuriák ma is állanak és majd mutatom őket.
"A Csokonai ősök valamennyien a Dunántúlon éltek. A költő többszörös ükapja, Csokonai Demeter hadnagy a török elleni harcokban tüntette ki magát. 1566-ban azzal a feladattal küldték a veszprémi vár alá, hogy kémlelje ki a törökök mozgását. Nemcsak jó híreket szerzett, hanem egy törököt is fogott, s mivel a rásütött ágyú elől szerencsésen megmenekült, Miksa császár nemesi oklevelet ajándékozott neki.
Ettől kezdve használta a család a nemességet jelző Vitéz nevet. Eredeti nevük, a Csokonai minden bizonnyal a Somogy megyei Csokona (ma Csokonyavisonta) község nevét őrzi.Csokonai Demeter ősei – s talán ő maga is – ebből a faluból származtak. A hős hadnagy utódjait azonban elnyelte a feledés. Egészen az ükapa hírét elhomályosító költő megérkezéséig."
A község néptelenedik el. Xanthus idején még kb 2 700 lakosa volt, ma már csak 1 500. Elromásodik. Munkalehetőség közel és távol semmi. Sok csodás épület fennmaradt a 18. századből és mégtöbb a 19. századból. A modernizálás jobbára elkerülte, De ezekre jobbára már nem fut semmi pénz. Lassan romba dőlnek, találtak thermálvizet, de mivel mindentől távol van, ez sem ad igazán megélhetést.
Igen, az épület valamikor a 18. század első felében épült. Nincs semmi emlékmuzeum vagy emlékszoba. Egy KFT székhelye (vagy többé), szemmel látható, hogy rossz állapotban van.
Somogy amilyen szép gazdaságilag annyira lerobbant. Csokonyavisonta ráadásul Belső-Somogy mélyén, minden civilizációtól távol van.
Ez nem szigoruság kérdése. Szigetvár Somogy vármegye legjelentősebb vára.
Azért nem lehet a nézőpontodat elfogadni, mert ilyen esetben a Gyulafehérvári katedrál a románok gódikus épitészetének csodája lenne. Hunyadi Mátyás meg nagy renaiissance román király. Holott közük nincs hozzá.
Igen, Szigetvár, Görösgál SOMOGY VÁRMEGYE ÉPITÉSZETÉNEK ELIDEGENITHETETLEN RÉSZE. Rákosi ide vagy oda.
Azert ne legy szigoru, ha 50ben elcsatoltak 2005ben mar nem somogyi ☺azert maradt meg olvasnivalo igy is...a gorosgali csatarol meg en is most hallok eloszor...
Felkeltette a kivánsiságomat aztán gyorsan paff lettem. Elsőnek megnézem mindjárt Görösgál várát, ott kemény törökellenes csaták voltak, egy büdös szó sincs benne.
Még Szigetvár is csak érintőlegesen van tárgyalva, holott a legnagyobb és legépebben megmaradt somogyi vár. (Rákosi 1950-ben csatolta le a szigetvári járást Somogy megyéről).
Ezt igen...még én is, bár ez nem kunszt, hiszen egyrészt a szomszéd kisvárosban lakunk , másrészt meg ez a " látványosság " a falut kettészelő főút mellett van, szóval nehéz lenne nem észre venni.
Amúgy meg nem túl régi hagyomány, pár éves...persze ma is teremthető hagyomány , de ezzel kb úgy vagyok mint a Valentin nappal ....meg nem egy nagy találmány, ennyi erővel minden jeles napon fel lehet aggatni vmit egy fára oszt jónapot...
2. A másik pedig, hogy Berzsenyi Dániel (klasszicista költő) Somogyba, pontossabban Niklára költözött. Ott elekzdte kiépiteni birtokát és gazdálkodásba fogott. Utána jött rá, hogy milyen helyre költözött. De ekkor már késő volt odébb állni. Erről naplójában, feljegyzéseiben számos alkalommal megemlékezik.
A 70-es évektől a kriminalitás intenzitása csak csökkent de nem szűnt meg.
70-es évek Séta István (vagy Séta Pista) bandája
80-as évek pedig Oroszlán Pál. 1889-ben volt Somogyban az utolsó betyárpör az akkori börtön-levéltár felső szinjén (ma is levéltár, de már nem börtön).
Az teljesen pontos, hogy a csucspont az 50-es és 60-as években volt. (lásd itt a tabi csendőrlövő plébános esete).
Ezt viszont biztos ismeri a feleség Kéthelyen, Hollád fele.
A Pörkütt Márton sir
Valamikor az 1860-as években temethettek el ide egy betyárt akit a társai kivégezhettek. A testén talált égési sebektől kapta az ismeretlen a Pörkütt Márton nevet. Talán vallathatták előtte.
A keresztet csak 1936-ban álitotta Páger erdőőr.
A felirata:
"Itt nyugszik PÖRKÜTT MÁRTON, betyárok áldozata", továbbá hogy "Állíttatta 1936 PÁGER erdőőr".
