Datolyaszilva vagy diospyros kaki vagy sharonfruit, hurma, kákó, esetleg persimon .../?!/. Akárki, akármilyen néven ismeri ezt a hazánkban is egyre terjedő nem akármilyen gyümölcsöt, ideje, hogy saját topikja legyen!
Ez is nagyon jellemző, mikor kiülteted a fát a konténerből van rajta termés, de ahogy lehetősége van a gyökerét nevelni akár évekig nem terem. Valóban türelem kell a káki neveléséhez, mert legalább 5 éves kort el kell érnie, hogy jelentősebb mennyiségű termést beérleljen. Neki van ideje bőven tekintetel arra, hogy ideális körülmények között akár több száz évig élhet, teremhet.
Ez mind igaz, de ha nem marad rajta semmi, akkor csak dísz, meg egy rakás rothadt gyümölcs. Stanleyt amúgy 1x vagy 2x permeteztem, fel van írva, fejből nem tudom.
A vicc az, hogy abban az évben, amikor kiültettem a kákit a konténerből, hozott és beérlelt 1 db termést, de azóta semmi. De legalább el sem fagyott eddig.
No-no. Hányszor permetezted a datolyaszilvát? Hasonlítsd össze a szilva, őszibarack, szőlő, alma, ... védelmével. (A fogyasztás időpontjáról és az ízvilágról nem is beszélve!)
Kezd elegem lenni ezekből a bűvész fajtákból, a sárguló kiviből meg a zöld, de nem termő kákiból, miközben a valóban itthon is termő gyümölcsfajtákat féllábon is meg lehet termelni. Novemberre pont zéró termésem fog maradni a sokéves fámon. Persze, ha már elkezdtem, nem adom fel, de akkor is elkondolkodtam, megéri-e.
"Kedves Endre, tanácsaszerint idén nemlocsoltam sokat a 6 éves káki fácskámat, lepotyogott néhány db, de végresokmaradt a fán. Köszönöm a jó tanácsot!"
Persze az alátrágyázással azért vigyázni is kell. A nitrogén így kontrollálatlanul adódhat,
ha őszre ér a gyökér oda, nem jó, nem fásodik be a fa.
2 megoldás:
1. messzebb kell a gyökértől tenni (amúgy sem lehet a gyökérhez egyből, de jobb, ha akár 1-2 ásónyommal lejjebb van.) a növény azévi fejlődését a gyökér felé tett zsákos marhatrágya mértékletes adásával lehet menedzselni :) a lenti akár 1-2 talicska szalmás trágya a következő évekre van adva.
2. ha szalmás trágyát adunk, az nem tömény nitrogén, mint egy NPK műtrágya...
mégha el is éri a gyökér. mint a fehér kenyér és a teljes kiőrlésű kenyér viszonya,
"Első évben jobban oda kell figyelni az öntözésre, de a következő évben látványosabb a fa fejlődése."
Nem írtad, melyikre érted, de gondolom a szabadgyökeresre.
Tényleg jobban, sokkal jobban hatol le a talajban. És tényleg jobban kell öntözni eleinte,
hiszen kevés még a hajszálgyökere. De megéri.
(írják, hogy a szabadgyökeresnek nagy a mortalitása. Nálunk 95% feletti volt az eredés, 3x ültetési év után. Egyszer ugyan csak 25%, de ez a 2017-es 04.21-i fagy miatt volt... A tavaszi fagy nagy ellenség! :(
Mi 1 köbméteres gödröket is ásattunk géppel, ebbe ment szalmás istállótrágya.
Nagyon látványos a fejlődés ebben a környezetben. (Plusz persze alginit, stb. minden földi jó is ment.)
Én nagyon híve vagyok annak, h a fa alá kerüljenek javak, mert sokkal hasznosíthatóbb.
Igaz, ezek 5-6 év alatt "kivesznek", de addig...
Plusz a giliszták is imádják, azok pedig tudjuk... + Nagy a talajélet.
Plusz, amire nem is gondolunk: a szalma sok cellulózt tartalmaz, ami szívja a vizet, magába zárja,
Eggyetértek tejles mértékben az elgondolásoddal. A fák konténeresek voltak, hasznos lehet, ha a konténerből való kiemelés után kicsit kivannak szabadítva a gyökerek, hogy fejlődésük elinduljon.
Legalább ennyire fontos, hogy kellőképpen laza, levegős legyen a talaj és a tápanyaggal jól ellegyen
látva. A fák alatt nem gyomos a talaj, de persze gyommentesítésre is nagyobb figyelmet kell fordítani. Ültettem már konténeres és szabadgyökerű datolyaszilvát is. Nagy különbség a fejlődésben nincsen. Első évben jobban oda kell figyelni az öntözésre, de a következő évben látványosabb a fa fejlődése. Ültetés évében elsősorban a fa gyökere fejlődik.
11 óra napsütés, ebben a gazzal felvert kertben szerintem elég ok. Nem akarom megbántani , biztos nincs rá ideje, de a gyom elviszi azt a kevés energiát is, ami van. Ami nem sok, mert a gaz sem az eget veri. A kötött talaj nem probléma, nálam a meszes, kemény agyagon gyönyörűek a káki levelek.
Kéregrepedést nem látok, de elég nagy gaz van a fák környékén. Ültetéskor a talajelőkészítés lehet a gond, mert ha nem volt megmozgatva a föld csak ástál egy kis gödröt. A könténerből kiemelt növény gyökere éppen beleférjen a gödörbe. Ez nem jó, mert nem tud a fa gyökere fejlődésnek indulni. Ültetéskor az ültetőgödör aljára érett szerves trágyát kell szórni. Ha ez nem történt meg, akkor a talajba kell később bedolgozni. A csapadék vagy az öntözővíz pedig folyamatosan bemossa a talajba a tápanyagokat. A datolyaszilva víz és tápanyag igényes.
Minden tél végén a fa gyökérzónájába kevés NPK műtrágyát kell kiszórni.
Szerintem levegőtlen, tömött a talaj szerkezete. Könnyen elképzelhető, hogy alig fejlődött a fa gyökere a kiültetése óta a talaj előkészítés hiányosságai miatt.
Alább mellékeltem fotókat a kérgéről, továbbá az új hajtásainak legtöbbje amelyek amúgy sem voltak hosszabbak 10 centinél elszáradtak. sarjhajtás egyáltalán nincs egyik fán sem. mellékelek képeket a másik fáról is, ja és egyik fa sem magasabb mint kb 140 centi, 10 centit ha nőttek a 3 év alatt
Köszönöm a válaszokat. Akkor némi kiegészítés: 3 éve vettünk 2 db-ot egy Tipot és egy Vanigliát, de azt már nem tudom, hogy melyik melyik. Abban az évben cserépben voltak, és bent teleltek, a tavaly tavasszal ültettem ki a mostani helyükre, Börzsönyligeten 250m magasan, többnyire szélvédett helyen vannak enyhén meszes, agyagos talajban, napi kb 11 órányi napsütésben. Már tavaly is ez volt a bajuk, de akkor nem gondoltam nagyobb problémára, de idén megismétlődött a helyzet. Szépen zöldültek, és virágoztak aztán előjöttek a pöttyök kb május végére, és elkezdődött a sárgulás is. A másik jobban tartja magát, de egy centit sem nőttek a 3 év alatt, ill. nőttek volna de az új hajtások legtöbbje a levelek lehullása miatt elszáradt. A két fa kb 4 méterre van egymástól. Locsolva rendszeresen voltak, de trágyázva nem. Változtat így valamit a látleleten? Mellékelek képet a kérgéről, ill. fentebb a másik fáról, Esetleg ha felismeritek, hogy melyik melyik fajta, kérlek azt is írjátok meg.
Próbáld meg letörni minden újonnan indult hajtását , hogy ne legyen növekedésben ( azok a most növő vesszők úgysem jók semmire) .Nekem ez tavaly segített, naponta lehullt 10-15 darab de miután ezt megcsináltam 3 napon belül megszűnt a hullás teljesen. Lehet véletlen de egy próbát megér.
hasonlíthatjuk a fügéhez. a füge megél a köves, sekély termőtalajon , száraz környezetben is.
de szereti a vizet.
a káki is, bár az azért igényesebb a talajra.
a füge gyökere gyorsan hatol lefelé.
a káki nem annyira. sok kákit ástam már ki, sajnos.
több éves fák gyökere nem volt olyan mélyen, igaz a végét nem találtuk meg, de nagy része fél méteren volt. és nem igazán karógyökér. legalábbis nem klasszikus, 1 főgyökér.
hanem olyan "bojtos", azaz több erős "karócska", ernyőszerűen elosztódva, esetenként sok hajszálgyökérrel. (de legtöbbször nem, ezért is száradtak el.)
ami döbbenetes, hogy 2-3 áv után is mintha élne a gyökér. hajlékony, mintha élne.
volt olyan kákim (Vaniglia) ami 1 évig nem mutatott életjelet, már akartunk a helyére ültetni.
"Egyszerűen csak nem volt elég idős a fa, hogy megtartsa a gyümölcsöket."
Nagyon igaz, csakhogy az elfagyott fa (kéregsérülés, lombvesztés) részben újraindul, mégha az évgyűrűi alapján x éved is, nem úgy fog viselkedni. Hiába kb. 8 éves a fám, kevés gyümölcs lesz emiatt (is) rajta, folyamatos öntözés mellett.
lásd: "de a 6-7 év alatt komolyabb fagykárt nem szabad elszenvednie, mert akkor az évekkel visszavetheti a fejlődést."
"A nagy mennyiségű öntözővíz is okozhat fokozott gyümölcs hullást"
De nem tudunk mit tenni az égből érkező ellen. Ha előtte öntöztünk, jelent valamit, de egy extrám esős vidéken (Alpokalja) elég nagy az anomália.
"A védett fekvés nem minden, mert kell a káki neveléshez szerencse is, mert ha ültetést követő néhány évben elég enyhe a tél, akkor az nagyban hozzájárul a sikerhez."
(Ezt írtam én is. Akkor egyetértünk. Lásd még: "a kákiültetés orosz rulett." :)
És végül sikerült együtt jól összefoglalni a kérdést :)
Elég jól kitapasztaltam a káki tulajdonságait, hogy mennyire befolyasolja az öntözés és a nagymennyiségű csapadék a gyümölcs hullást. Hét-nyolc éves fáim vannak íme egy kép a Vaniglia kákimról. Jelenleg legalább 250-300 darab gyümölcs növekszik rajta, de a Costata is hasonlóan sok termést nevel. Vaniglián néhol túl sok termés is van kellett volna ritkítani, de sajnáltam leszedni a szép gyümölcsöket. Különös dolog, hogy évekig a Costata egyik oldalán sok termés volt, de a fa másik oldaláról szinte minden gyümölcs lepotyogott. Nem tudtam mi okozza a fa egyik oldalának gyümölcs mentességét, de erre is választ kaptam, mert eltelt 2-3 év és egyenletesen mindenhol van gyümölcs.
Egyszerűen csak nem volt elég idős a fa, hogy megtartsa a gyümölcsöket.
Senkit nem akarok meggyőzni, de nekem bevált a rendszeres, de mérsékelt öntözés. Ha nagymennyiségű csapadék húl le hirtelen és előtte szárazság volt hetekig, nem öntöztünk, akkor
nagyon sok gyümölcs fog lehullani a lökésszerű víz és tápanyag következtében. Ha a nagy csapadék előtt öntözzük a fákat, akkor is tapasztalható fokozott gyümölcs hullás de, lényegesen kevesebb a veszteség mintha egyáltalán nem öntöztünk volna. Alkalmanként csak kevés vízet kell kijuttatni, mert
nagy víz igénye nincsen a kákinak, de az folyamatos legyen. A nagymennyiségű öntözővíz is okozhat
fokozott gyümölcs hullást, ezért nagyon kell vigyázni, hogy véletlenül se öntözzük túl a fákat.
Öt évnél fiatalabb fák is nagyon sok virágot nevelnek, de csak kevésből lesz érett termés, de ahogy idősödnek a fák úgy növekszik a termés mennyisége.
Ahhoz, hogy 200 darabnál több termést kineveljen egy kákifa legalább 6-7 évesnek kell lennie, de a 6-7 év alatt komolyabb fagykárt nem szabad elszenvednie, mert akkor az évekkel visszavetheti a fejlődést. A védett fekvés nem minden, mert kell a káki neveléshez szerencse is, mert ha ültetést követő néhány évben elég enyhe a tél, akkor az nagyban hozzájárul a sikerhez. Nekem nem volt ilyen szerencsém, mert 2011-ben ültettem a Vaniglia és Costata fákat, de 2012 februárjában volt -25,-26 C fok hideg természetesen visszafagytak a fák. Szerencse az volt, hogy takartam a fákat és az oltás felett mind a két fajta megfakadt, nagy erővel újra hajtott.