Morse nagyon érdekes, sokoldalú figura volt, de ami fontosabb, hogy a találmánya forradalmasította a korabeli távközlést.
Korábban a leveleket, üzeneteket postakocsik vagy max. lovasfutárok vitték, el lehet képzelni, hogy milyen sebességgel.
Az igazsághoz azért hozzátartozik, hogy az elektromágneses távíró kifejlesztésén Morse-tól függetlenül is nagyon sokan dolgoztak és brit mérnökök, technikusok az 1840-es évek elejére Morse-tól függetlenül lényegében ugyanoda jutottak el, mint az amerikaiak.
A briteknél az 1840-es évek közepétől már a vasúti közlekedésben is alkalmazták a távírót, főleg egyes frekventált, nagyforgalmú szakaszok állomásain, innen kezdve a távírógépek elterjedése már rohamos volt.
Bár nekem ezen a kettőn felül néhány további észak-amerikai NP is rajta lenne a listámon, de hát valamennyit úgysem lehet élőben megtekinteni, marad az internet és a természetfilm-csatornák. :-)
Cheyenne olyan Szolnok méretű, a sorban utána következő városok olyan Vác és Gödöllő nagyságrendű városok Wyomingban.
Netes fotók alapján elég kellemes benyomást keltenek ezek a wyomingi kisvárosok, lehet, hogy sokkal élhetőbbek, mint a mindenféle mega- és gigapoliszok.
Remélem, hogy Wyoming a települések mérete és szerkezete tekintetében a jövőben sem fog bedőlni az USA-ra egyébként eléggé jellemző megalomániának.
Wyoming Alaszka után ma is a legritkábban lakott US-tagállam, nem egészen 580 ezer fő él 253 ezer négyzetkilométeren, ez 2,31 fő/km2 népsűrűséget jelent.
70 ezer főnél népesebb település nincs is az államban, a főváros, Cheyenne 67 ezer fős, Casper 57 ezer fős, a többi az mind vastagon 50 ezer fő alatt van.
USA-beli viszonyok között tehát rendkívül alacsony az urbanizációs szint, mondjuk az lehet, hogy az amerikai nagyvárosokat jellemző óriási felhőkarcoló-tömbök itt nem különösebben hiányoznak senkinek sem.
"Ezt mára főleg a turizmus egészíti ki, 2 nemzeti park és számos egyéb természetvédelmi és rekreációs terület található Wyoming állam területén"
A 2 nemzeti park egyike a híres, a földrajzi felfedezések és a természeti környezet topikban is tárgyalt Yellowstone NP, amelynek területén Montana és Idaho tagállamokkal osztozik meg Wyoming.
Az egyetlen olyan NP, amely 100%-ban Wyoming területén terül el, a kevésbé ismert, de nem kevésbé szép és ikonikus Grand Teton NP.
A festői szépségű Teton-hegyvonulat (Teton Range) az észak-amerikai Sziklás-hegység középső részének egyik vonulata Wyoming US-tagállam nyugati részén, a Wyoming - Idaho határvonal közelében.
Gyakran tekintik a Nyugat-USA, ill. Wyoming tagállam ikonikus hegyének.
Több western- és indiánfilmben is előfordul helyszínként.
Nagy része ma nemzeti park, a Grand Teton National Park.
Egészen a 20 sz. elejéig, a személygépkocsik elterjedéséig rendkívül elzárt, mindentől távoli, Isten háta mögötti térségnek számított, még wyomingi mértékben is,
A területen az 1880-as évek elejéig lényegében csak szórványos indián lakosság élt, no meg néhány prémvadász, esetleg néhány átutazó kereskedő.
Az itt élő keleti sosóniknak 1868-ban innen keletre, a Wind River folyó környékén rezervátumot alapítottak - az amerikaiakkal baráti viszont ápoló öreg főnöknek, Washakinak megengedték, hogy saját maga válassza ki a rezervátum helyét - ezután a sosónikat a Teton-hegység környékéről áttelepítették a rezervátumba, bár szerződéses joguk alapján vadászat, halászat és gyűjtögetés céljából elhagyhatták a rezervátumot.
A hegység tövében lévő Jackson Hole völgyben csak 1884-ben jött létre az első fehér település, a lakosság marhatartásból és szénakaszálásból élt, de nagyon szórványos volt, 1900-ban pl. mindössze 60 fehér család lakott a környéken.
A Teton-hegység legmagasabb csúcsát, a Grand Tetont csak 1898-ban sikerült megmásznia egy ötfős hegymászó csoportnak. Bár találtak arra vonatkozó jeleket, hogy korábban már az őslakosok is próbáltak feljutni a csúcsra.
1900 és 1920 között számottevő mértékben nőtt a hegyvidék lakossága és gazdasági aktivitása, egyre több marhatenyésztő ranch létesült a környéken.
Ugyanakkor, ahogy elterjedtek az autók, egyre több gazdag amerikai turista jött megtekinteni a fesztői szépségű hegyvonulatokat.
Ahogy nőtt a turizmus és a környék ismetsége, úgy fogalmazódott meg a hegység védetté nyilvánításának gondolata.
Volt olyan elképzelés is, hogy a szomszédos Yellowstone NP területét kiterjesztik erre a vidékre is, de ez a helyi lakosság heves ellenállásába ütközött.
Ekkor megfogalmazódott külön NP létrehozásának gondolata is, de a konzervatív, zárt életet élő helyiek közül ezt is sokan ellenezték.
Végül mégis győzedelmeskedett a nemzeti park létrehozásának gondolata, bár ehhez kellett egy bizonyos Jr. Rockefeller nevű milliomos is.
A Grand Teton NP létrehozásáról szóló törvényt 1929-ben írta alá Calvin Coolidge elnök.
Az unokám feladatát elkészítettem, segítettem, most folytatom magamnak, feldolgozom a családom történetét. 1753-ig van hiteles adatom a családomról a Sáfárokról.
Szia, Safi! Jól viselném, ha nem lenne suli helyett ez a szuper távoktatás a fiamnak. Így borzasztóan fárasztó, hogy az egész napi meló után, délután még én legyek az iskola. A hétvége is ezzel megy el. Nem unatkozom.
Nem hiszem. Samuel Chamberlain New Hampshire-ben született, Massachusetts-ben nevelkedett, és már 15 éves korában Illinois-ba szökött, aztán ugye elég kalandos életet élt, Joshua Chamberlain pedig egy Maine-i tanárember volt, akiből csak a polgárháború csinált katonát.
Lényege, hogy egy John Jonson nevű amerikai kalandor amerikai és mexikói önkéntesekből szervezett csapatával megtámadot egy apacs tábort, 20 apacsot megöltek.
Az apacsok azonban 1838-ban bosszúhadjáratot indítottak és megöltek 22 prémvadászt, majd elvágták a rézbányászatból meggazdagodott Santa Rita del Cobre új-mexikói kisváros utánpótlási vonalait.
Végül Santa Rita lakosai a városkka evakuálása mellett döntöttek és azt déli irányban próbálták meg elhagyni, de útközben az apacsok a nagy részüket lemészárolták.
Szóval ez a skalpvadászat csak olaj volt a tűzre,az apacsok véres ellenakcióit vonta maga után, több száz mexikói halálát okozva.
Az 1830-as években ez a terület még Mexikóhoz tartozott és néhány tucat prémvadászon és kalandoron kívül nem éltek itt fehér telepesek, csak őslakosok és mexikóiak.
A szomszédos Coloradótól eltérően Wyoming nem bővelkedett ásványi kincsekben, ezért itt nagyobb mérvű bányászat nem alakult ki és a népesség száma is csak lassan növekedett.
A fő gazdasági ág a mezőgazdaság maradt, azon belül is az állattenyésztés, a ranchgazdálkodás.
Ezt mára főleg a turizmus egészíti ki, 2 nemzeti park és számos egyéb természetvédelmi és rekreációs terület található az állam területén, no meg persze a Régi Amerikai Nyugat sok emléke is.
1892-ben az állam egyik megyéjében zajlott le az ún. Johnson megyei háború, amely a szabad legelők fölötti jogokért zajlott 2 rivális rancher érdekcsoport között.
Itt végül is csak a hadsereg közbeavatkozása előzte meg, hogy komolyabb vérontás alakuljon ki.
Ez volt az egyik utolsó "legelőháború" az USA-ban (de nem a legutolsó).
1903-ban az állam fővárosában, Cheyenne-ben végezték ki Tom Hornt, az egyik utolsó "revolverhőst".
A halálos ítéletet azért kapta mert meggyilkolt egy 11 éves farmerfiút.
Az USA-ban itt választottak meg először egy nőt tagállami kormányzónak, ez 1924-ben történt.
Az állam hivatalos nikkneve (az USA-ban minden államnak van): Equality State - azaz Egyenlőség Állam.
Nem hivatalos nikkneve a Cowboy State vagy a Big Wyoming, az egyik nem hivatalos mottója pedig a Forever West (Mindörökké Nyugat).
Érdekes, hogy nem az akkor sokkal fejlettebb keleti országrészben és nem is a dinamikusan fejlődő nyugati parti Kaliforniában, hanem a prérik és a Szikáés-hegység övezetében fekvő, akkor még alig lakott, "vadnyugati" Wyoming Territóriumban kaptak a nők teljes választójogot elsőként az USA-ban, de valószínűleg az egész nyugati civilizációban.
A Wyoming Territórium létrehozását elrendelő törvényt Andrew Johnson elnök 1868. július 25-én írta alá, de a Territórium törvényhozása ténylegesen csak 1869. április 17-én alakult meg.
(- Két évvel korábban, 1867. nyarán a hadsereg még vad indián harci csoportokkal harcolt a későbbi Wyoming egyes részein - )
Ez a territóriumi törvényhozás rögtön választójogokat garantált a nőknek, s bár ezt később megpróbálták visszavonni, végül soha nem került visszavonásra, miután a tartományi kormányzó megvétózta az erre irányuló törvényjavaslatot.
Wyoming Territóriumban dolgoztak az első női bírósági alkalmazottak, ügyvédek és békebírók az egész USA területén.
Pl. Laramie Cityben, a territórium második legnagyobb városában 1870. márciusában állt munkába az első 5 női bírósági alkalmazott.
Történetesen ugyanebben a városban 1870. szeptember 6-án helyhatósági választásokat tartottak.
Ez volt az első választás az USA-ban, ahol nők is törvényesen részt vehettek.
Egyébként a territórium népessége még a Nyugat-USA viszonylatában is borzasztó alacsony és nagyon kis népsűrűségű volt.
Ezen a mai Magyarországnál kb. két és félszer nagyobb területen 1870-ben 9 118 fő, 1880-ban 20 789 fő, 1890-ben 62 555 fő, 1900-ban 92 531 fő élt és a népesség csak a 20 sz. első évtizedében érte el a 100 ezer főt. 1910-ben 145 965 fő.
A territóriumot végül 1890. július 10-én vették föl tagállamként teljes jogú tagként az USA-ba, ez lett az USA 44. tagállama.
Habár már most közel duplája a COVID-19 áldozatainak száma az USA-ban, mint a cikk szerinti orosznátháé, de az is igaz, hogy a népesség is sokkal nagyobb. mint 1890-ben.
Talán nincs benne semmi meglepő, de az USA-ban ez a járvány is és a mostani koronavírusos is a legnagyobb pusztítást az eszméletlenül túlzsúfolt közép-atlanti gigapoliszban, a New Jersey - New York - Boston tengelyben végezte, ill. végzi -Ez ma már gyakorlatilag egyetlen összefüggő óriásváros az egész, bár közigazgatásilag több különálló városra tagolódik.
