Milyen adatra gondolsz? Ugye nem valami hipotézisláncolatot hiszel annak?
"a kavarokat nem látom még elkülönítve a régészeti anyagban és a helynévanyagban sem"
Ez alapján kétségbe vonod, hogy voltak?
"annak státusza volt különböző az eredeti magyar törzsekéitől, így kézenfekvő, hogy ezt az érdekességet vegye előre, legfőképpen, mivel közli is, hogy a külömbségük már jogi értelemben eltöröltetett, és másodrangú csatlakozott népből a magyarokkal egyenrangú néppé váltak"
Világosan közli, hogy "Mivel pedig a háborúkban legerősebbeknek és legbátrabbaknak mutatkoztak a nyolc génosz közül, és háborúban elöl jártak, az első génoszok rangjára emelték őket." Azon lehet vitatkozni, félreértették-e Bizáncban az elővédszerepet, mindenesetre ezzel okolja meg a DAI első helyre sorolásukat.
"Ez a kazár vezér tört a kagáni trónra, veszített, és menekült a türkökhöz a híveivel (kavarokkal). Ez az a kende, aki a türkök egyik fejedelme volt. (A másik a jila). Aztán a fia Kurszán élte meg a honfoglalást"
Ha fel is hatalmazták volna az Árpádokat a közös védelem irányításával külső támadás esetére, ez valóban eseti jellegű dolog lenne. Ebből hogy jön ki egy megasz turkiasz arkhón?
"primus inter pares az egyetlen megas arkhon volt"
A DAI szerint azért harcoltak az első hadsorban a kavarok, mert ők voltak a legerősebbek. Érthető lenne, miért rangsorolja Árpád családját is az első helyre, ha ez lenne a kavar dinasztia.
"A megas nem jelenthet hatalmasat, mert mint bíborkától tudjuk, a besenyőknek csak három kangar törzse volt, vagyis a többi nem volt annyira vitéz. Tehát legfeljebb csak három hatalmas (megas) fejedelmük lehetett volna. De a DAI nyolcról ír"
Ennek semmi köze ahhoz, hogy a kangarok neve a vitézség szinonimájává vált.
"Marad a megas = független jelentés"
Adatolni tudod?
"a türkök közös fejedelmei (megas, karkha, jila) meg a határ menti védelemben bírtak joghatósággal a többi felett"
Nem írják a források, hogy ezek közös fejedelmek lettek volna.
"Ibn Fadlán 922. évi leírása szerint a kazár kndr méltóság a bég alá volt rendelve. A bég volt az, akit fáklyával jelképeztek, s aki a kagán helyetteseként ténylegesen vitte az ügyeket, irányította a hadsereget a birodalomban. Az Árpádoknak tehát ez a kende lehetett a méltósága. Igen magas rangnak számított Kazáriában."
Ez a kazár vezér tört a kagáni trónra, veszített, és menekült a türkökhöz a híveivel (kavarokkal).
Ez az a kende, aki a türkök egyik fejedelme volt. (A másik a jila).
"Öt alkalommal fordul elő benne a prótosz sorszámnév, és a másik négy esetben egyértelműen időbeni elsőséget jelöl:....Miért pont Árpád esetében lenne másként? "
Amikor Árpádot a protosz jelzővel illeti, akkor a sorban első fejedelemről beszél, amikor meg megas jelzővel szerepel, akkor meg az egyetlen független fejedelemként definiálja.
"Ugyancsak magyarázatra szorul a nagyfejedelmi elméletben az a tény, miért fognak önálló egyházszervezésbe a gyulák, ha egyszer az elgondolás alapján egész Turkía lelki üdve lenne a tét, s miért partizánkodik saját szakállára egy másik "közös fejedelem"....."
Ott a válasz az előző hsz-emben.
Nem volt kialakult hatalmi stuktura, és főleg nem volt kialakult hatáskör különféle kérdésekben. Volt egy közös pontja a törzsszövetségnek, és ez a közös védelmi "politika". Már a támadó sem volt közös, nemhogy a kereszténység felvétele. Ahhoz egyetlen másik fejedelemnek sem volt köze. És ha Bizánc mégis ilyen felhatalmazással küldte a térítő püspökét, az csak arról árulkodik, hogy nem voltak teljesen tisztában a törzsfők hatáskörével.
"Az nem tűnt még fel, hogy pont arról a három uralkodócsaládról vannak a DAI-nak behatóbb ismeretei, melyek tagjai Bizáncban hajbókoltak? Ez önmagában nem utal "törzsszövetségen belüli kiemeltebb szerepre" még akkor sem, ha a egy nagyhatalom szövetsége igen hasznos dolog - hanem egyszerűen arra, hogy ennek a három turk államnak a megbízottjai, előkelői, sőt uralkodói oda járkáltak a császárhoz, és információkkal látták el a maguk országáról."
Most akkor mi van?
Voltak független törzsek heten-nyolcan, vagy volt három türk állam? Próbáld meg eldönteni, azért, hogy komolyan lehessen venni.
Azt kellene megértened, hogy a fejedelmeknek valóban széles körű saját döntési jogkörük volt, de a primus inter pares az egyetlen megas arkhon volt.
Hozzáteszem, hogy ezek a törzsi strukturák még messze voltak az államtól, épp ezért teljességgel értelmetlen három, de akár egyetlen türk államról is beszélni a 10. szd első felében. Akkor itt még egy szétesőfélben lévő törzsszövetség működött az Árpád nemzetség tényleges, vagy névleges vezetésével.
"egy nemzetközileg jelentős súlyú birodalomtól kaptak a balkáni kisállamok fejei és a törökök fejei is uralkodói felhatalmazást. Előbbi esetben Bizáncról, utóbbiban a kazárokról volt szó."
Ez egy vakvágány, amitől nem tudtok itt sokan megszabadulni.
Abban azt hiszem, egyetérthetünk, hogy a türkök (köztük alánok, bolgárok) a kazárok nyugati szomszédai voltak.
A kazárokról tudható, hogy erődrendszerrel védekeztek a nyugati szomszédai ellen. Ezt az is bizonyítja, hogy az erődöket 20-40 év után mindet elpusztították.
Vagyis: a kazároknak az esküdt ellenségeiket kellett volna megszervezni.
"S miután a besenyőknél nyolc megasz arkhónt nevez meg az ugyanilyen számú tartománynak megfelelően, miből gondolod, hogy amegasz nem egyszerű minőségjelző, vagyis hogy nem a besenyők nyolc hatalmas fejedelméről beszél?"
Egyszerű a válasz.
A megas nem jelenthet hatalmasat, mert mint bíborkától tudjuk, a besenyőknek csak három kangar törzse volt, vagyis a többi nem volt annyira vitéz. Tehát legfeljebb csak három hatalmas (megas) fejedelmük lehetett volna. De a DAI nyolcról ír, így a megas = hatalmas kiesik. Marad a megas = független jelentés. Vagyis a besenyőknek nyolc egymástól független fejedelmük volt. A türköknek meg egy. A többi fejedelem attól az egytől valamilyen szinten függő helyzetben volt.
"
"Létezett egy másik funkcionális sorrend is, ez pedig az egész Turkiára kiterjedő joghatóság valamilyen részfunkcióban. Ilyen volt Gyula, és Bulcsú, akiknek törzsszövetségi tisztségük is volt, így ők a törzsi szinten fejedelmek voltak, törzsszövetségi szinten pedig »miniszterek«"
Megint csak sántít, mivelhogy a DAI szerint közös fejedelemnek a turkok épphogy nem engedelmeskednek. A határ menti védelemre volt megegyezésük külső támadás esetén, ez volt az egyetlen összekötő kapocs közöttük a közös nyelven és kulturális rokonságon kívül."
1., a honfoglaló törzseknek sem közös nyelvük, sem kulturális rokonságuk nem volt.
2., a türkök közös fejedelmei (megas, karkha, jila) meg a határ menti védelemben bírtak joghatósággal a többi felett.
A kavar génoszt miért sorolja első helyre? Mert szerinted a többi fölött állt? Számomra kézenfekvőnek tűnik egy olyan megoldás, hogy az első fejedelem – aki egyébként 'nagy', illetve 'hatalmas' –az első három génoszt vezette.
Mert mi változott az alatt a pár száz év alatt e tekintetben? Még a nemrég említett "fejedelem-tanoda" is megmaradt dukátus formájában. Annak idején Kazária volt a nyugati-türk trónörökösök kísérleti terepe, amit viszonylagos önállósággal megkaptak kormányzásra, ugyanaz az intézmény, mint a keresztény Magyarországon a nyitrai és bihari dukátus.
