Mondom néktek: mi mindíg búcsuzunk. Az éjtől reggel, a nappaltól este, A színektől, ha szürke por belepte, A csöndtől, mikor hang zavarta fel, A hangtól, mikor csendbe halkul el, Minden szótól, amit kimond a szánk, Minden mosolytól, mely sugárzott ránk, Minden sebtől, mely fájt és égetett, Minden képtől, mely belénk mélyedett, Az álmainktól, mik nem teljesültek, A lángjainktól, mik lassan kihűltek, A tűnő tájtól, mit vonatról láttunk, A kemény rögtől, min megállt a lábunk.
Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz, Mert minden csönd más, – minden könny, – vigasz, Elfut a perc, az örök Idő várja, Lelkünk, mint fehér kendő, leng utána, Sokszor könnyünk se hull, szívünk se fáj. Hidegen hagy az elhagyott táj, – Hogy eltemettük: róla nem tudunk. És mégis mondom néktek: Valamitől mi mindíg búcsuzunk.
Szia! Érdekes és tanulságos olvasmány. Sok mindent már az egyszerű ember is kikövetkeztetett a történésekből, viszont lehetünk bármilyen okosak is, még mindig rengeteg megmagyarázhatatlan és értelmezhetetlen részlet rejtőzik a sorok között. Egyetlen dolog nem vitatható: hatalmas üzlet volt ez a gyógyszergyártók részére, számukra ennél jobb dolog nem is történhetett volna. Magam részéről úgy vagyok, már nem érdekel a statisztika, de azért egy-egy új mutáns megjelenésére mégis felkapom a fejem.
Ezzel a kör be is zárul, tenni nem tudok ellene. Az biztos többé nem oltatom be magam, továbbra is Mester javaslatait veszem figyelembe: Ügyelni a tisztaságra, sokszori kézmosás, és lehetőség szerint kerülni olyan helyeket, ahol nagy tömegek fordulnak elő.
A többi a jószerencsén és Mester jóindulatán múlik.
Kérlek Benneteket, olvassátok el! Vannak dolgok, amelyekről csak később derül ki az igazság.
Eddig is sejtettem, hogy a covid oltások az emberiség megtévesztéséről, irányíthatóságáról és a profitról szólnak.
Sajnos, mivel akkoriban iskolában dolgoztam, engem is köteleztek a covid elleni oltásra, holott eszem ágában sem lett volna egyébként beadatni. Hihetetlen, hogy meg tudják vezetni az emberiség többségét. Ha semmi mást nem veszünk figyelembe, csupán azt, hogy a covid elleni Pfizer védőoltás szabadalma már 1999-ben meg volt, és nem akkor fejlesztették ki villámgyorsan a vírus megjelenését követően - mint ahogy a közmédia állította - akkor mégis miről beszélünk???
Szinte óráról-órára jelennek meg cikkek különböző fórumokon a védőoltások utóhatásairól. Íme, újabb kicsi szeletkék a mindennapi hírekből. Forrás: Nemzeti Hírháló A DARPA és a Moderna összefogott az mRNS génterápiás injekciók létrehozására, ami egy halálos COVID "vakcinához" vezetett szeptember 21, 2023 forrás
A DARPA nyíltan hencegett a Twitteren, hogy a Moderna mRNS vakcina technológiája, és ezáltal a Moderna Covid vakcina, az ADEPT programjuk terméke volt.
Az alábbiakban a Spartacus megnézi azokat az iratokat, amelyek azt mutatják, hogy a Moderna csak egy újabb front a biológiai védelmi maffia keretében.
Idegen nukleinsavak - RNS vagy DNS - bejuttatása a szervezetbe idegen fehérjék előállítása céljából definíció szerint génterápiának minősül, függetlenül attól, hogy az alany saját génjeit megváltoztatja-e vagy sem...Tovább
Csakis akkora a mi világunk, amekkorát belőle az agyunkkal látunk. Hinnünk kell a szemünknek, de gondolatban ennél is többre vagyunk képesek. És nem vagyunk egyformák. Agyvelőnk súlya sem azonos, gondolataink fajsúlya is más és más kell, hogy legyen.Aki menni akar szavak nélkůl, menjen! -az az ”Ö bizonyitványa”…egy percig sem kell magadat okolni
Köszönöm mindkettőtök véleményét. Sok dologra már úgy sem derül fény, az idő tova haladta őket. A miértekre valószínűleg sosem kapunk megnyugtató választ. Én a magam részéről úgy érzem minden tőlem telhetőt elkövettem, hogy ne így történjenek a dolgok, de ennél többet nem tudtam tenni. Még egy dologra térnék ki. Politika Két dolgot szeretnék leszögezni. A napló valóban nem azzal a céllal készült, hogy ott politikával foglalkozzunk. Néha viszont a napi történések úgy alakultak, hogy bizony egy egyébként egyszerűnek tűnő hozzászólásból akár politikai állásfoglalás is születhetett. Belátom ez hiba volt, mert valóban sérthette mások önérzetét., annak ellenére, hogy ilyent sosem akartam, csak a hibákra felhívni a figyelmet.
Sokadszor is leszögezném. Az elmúlt nyolcvan évben sosem voltam egyetlen pártnak sem tagja. Ha az itteni 23 éves beírásaimat vissza olvasná valaki, látható lenne, sosem egyetlen pártot ostoroztam, hanem mindig a hatalmon lévők hibáit emeltem ki. Szerintem ez lenne minden ellenzéki politikus feladata is, bár meg kell sajnálattal állapítani, hogy a mostani ellenzék erre totál alkalmatlan. És ez nem valami biztató jövőt ígér. Ugyanis szerintem az ellenzék igenis sokat tudna tenni egy ország fejlődéséért, kiállásával, iránymutatásával. Ettől most nagyon távol vagyunk.A másik amit még megemlítenék, bár azt hiszem már ezt is közöltem veletek. Még egészen apró koromból emlékszem egy családi beszélgetésre, ahol az általam szeretett és tisztelt Édesapám a következő fejtágítást közölte.:
Fiam, ha lehet kerüld a politikát, mert az egy nagyon mocskos dolog.
Ezt nagy vonalakban igyekeztem is betartani, de mit tehet az ember fija,. ha egyszer valami nagyon felbosszantja magát? Próbálja javítani a hibát. És ez bizony nem mindig sikerül, főleg nem úgy, hogy másoknak is tetszen.
Nem tartom valószínűnek. Bár... Most kicsit elgondolkodtam ezen. Tény az, hogy politikai jellegű hozzászólásaid is voltak, melyeket szerintem jogos felháborodással tettél közzé. és eléggé szenvedélyesen. Nem szerencsés ezeket nyilvánosságra hozni. Nem tudhatod, hogy kinek milyen a politikai hozzáállása. Nem egy barátságnak hitt kapcsolat, vagy akár rokoni kapcsolat durvult el, vagy szakadt meg emiatt. Én megértelek, mert gondolom téged is megnyugtat, ha ezeket kiírod magadból. Ha nagyon muszáj valamire gondolni, én ezt említeném meg, bár lehet, hogy teljesen tévúton járok. Arra is gondolok még, hogy itt kizárólagosan az idősebb korosztály fordul meg, és nem tudhatjuk, (esetleg gondolhatjuk), hogy miért maradtak el valakinek a hozzászólásai. Azt igazán nem tartom valószínűnek, hogy soknak tartanák a hozzászólásaidat, mert régebben szerintem gyakrabban fordultál meg itt, és akkor mégis többen voltunk. Legtöbbször érdekes témákról írtál, és a sci-fi regények ismertetése is nagyon tetszett. A humoros oldaladról is megismertünk. Lehet, hogy nem minden téma érdekelt mindenkit amit felraktál, de az biztos, hogy mindenki találhatott közte olyat is, amelyik tetszhetett neki. Szóval ne keress magadban hibát emiatt. Én legalábbis így látom.
Már többedszer térek vissza ehhez a bejegyzésedhez. Valami nyugtalanít benne.
Ha már pár napig nem fordulsz meg itt, hiányolunk. Te vagy a lelke ennek a kis csoportnak. Ez a mondatod. Te, meg többen mások is talán így érzitek. És egy nagy csavarral: nem ez lehetett korábban az oka annak, hogy sok addig barátnak vélt ismerős egyetlen szó nélkül itt hagyott csapot-papot? Ők talán meg úgy érezték, hogy sok itt a jelenlétem, és ez zavarta őket?
Örülök soraidnak, amiből az érződik, hogy Te is kezded visszanyerni régi énedet. Ahogy ismerlek, kemény fából faragtak, nem könnyű ledönteni Téged. Sokszor jut eszembe, hogy ez a Társasági üzenő is csak addig aktív, amíg itt vagy közöttünk. Szerintem ezzel a többiek is egyetértenek. Ha már pár napig nem fordulsz meg itt, hiányolunk. Te vagy a lelke ennek a kis csoportnak.
Köszönöm Anikó, már teljesen jól vagyok, visszanyertem régi énemet, Egy pillanatig sem aggódtam magam miatt, Nagyon komoly dolognak kell ahhoz történnie, hogy hosszabb időre levegyen a lábamról. De azért sosem lehet tudni, az ördög nem alszik... :) Bármi megtörténhet. Ami a sors könyvében meg van írva, az úgysem kerülhetjük el, addig meg legyünk optimisták. :)
Remélem Te már teljesen kigyógyultál, de azért továbbra is vigyázz magadra.Olyan időszakba léptünk, hogy egyik nap jönnek és elég hamar tovább állnak a nyavalyák, és igazából nincs rá magyarázat, hogy mi okozta őket. Ez az ami engem is zavar, hiába konzultálok Mesterrel, még az ő tapasztalataiból is hiányoznak ezek a fajta betegségek. Jómagam először mindig átgondolom a helyzetet, és csak hosszas mérlegelés után keresem fel az orvost. (Ez egyébként elég ritkán szokott előfordulni, inkább az volt a jellemző, hogy ők jöttem értem, és cipeltek be a kórházba:-)
Nálam ez a HŰHA faktorba tartozik. Elképesztő szerintem, hogy egy költő a versében szinte tudományos kémiai folyamatokkal ismertet meg bennünket a szén elégetése során. Imádom, mikor nem tucat téma a vers tárgya. (pl. szerelem, stb.) Annyi mindenről lehet verset írni! Ez egészen különleges és nagyon jó! Köszönöm kedves Bajkálifóka!
1986-ban történt, mégsem emlékszem rá. Igaz, akkoriban kevésbé érdekeltek a tőlünk messze zajló események, meg aztán éppen két éves gyermekem körüli más elfoglaltságaim fontosabbak voltak. :)
Nem csak Erdélynek van Gyilkos-tója. A kameruni Nyos-tó valóban halomra ölte a környék lakóit, éppen 30 éve, 1986. augusztus 21-én. A tragédiát nem gonosz szellemek, hanem a tó alján összegyűlt szén-dioxid váratlan kitörése okozta. Máig nem tudni, pontosan mitől, de a gyilkos gáz egyszer csak kirobbant a vízből, és percek alatt példátlan pusztítást végzett a környéken. A tudósok az utóbbi évtizedekben azért dolgoztak, hogy ilyesmi ne fordulhasson újra elő, de nem a Nyos-tó az egyetlen, ahol baj lehet a csendben gyülekező gázokból.
Kamerun északnyugati részén, a Nyos-tó vidékén a helyiek generációról generációra adták át egymásnak a mondát a tóban lakó gonosz szellemről, amely időnként előbújik a vízből, és elpusztítja a környék lakóit. Amikor 1986-ban a szomszédos falvak lakói először fedezték fel a tó körüli több ezer hullát és állattetemet, állítólag felidézték a tájon végigsöprő démonról szóló történeteket.
Később aztán hamar kiderült, hogy nem szellem, hanem szén-dioxid okozta a pusztítást, amely a vulkánkürtőben álló tóból tört ki augusztus 21-én. A történelemkönyvek nem szóltak hasonló esetről, de a mondák talán épp korábbi kitörések emlékeit őrizték meg a népi emlékezetben.
Maga a tó alatti vulkán évszázadok óta nem tört ki. Ugyanakkor kialudni se aludt még ki: a magmakamrájából folyamatosan szivárog a szén-dioxid az időközben a kráterébe költöző tóba a vízfenék repedéseiből. A gáz 30 éve is látszólag ártalmatlanul gyűlik a tó vizének alsó rétegében, majd egyik pillanatról a másikra kirobbant, és gyakorlatilag elgázosította a környék élőlényeit.
A vulkanikus tavaknál nem ritka a magas szén-dioxid-koncentráció, de rendes körülmények között a gáz fokozatosan távozik a vízből. A Nyos-tó vize viszont csendesebb az átlagosnál, ezért alapesetben a földrajzi tulajdonságai gondoskodnak arról, hogy a gáz ne szökhessen el: a tó 208 méter mély, ezért elég nagy víznyomás nehezedik a szén-dioxdra ahhoz, hogy a felszín alatt tartsa, a kráter magas pereme pedig megakadályozza, hogy a szél felkavarja a vizet és feljebb hozza a szén-dioxiddal telített réteget. Mivel a tó elég közel van az Egyenlítőhöz, az évszakok váltakozása se különösebben zavarja meg a nyugalmát.
Pontosan nem is tudni még ma sem, hogy végül hogyan szabadult ki váratlanul mégis a gáz. Az ingatag egyensúly felborítására több lehetséges magyarázat is felmerült, ezek szerint okozhatta volna földcsuszamlás, földrengés, kis vulkanikus mozgás a tó fenekén, vagy akár hideg esővíz, amely csak a tó egyik felét éri, ezzel felkavarva a vízrétegeket. Az is elképzelhető, hogy a szén-dioxid már úgy összesűrűsödött a tó alján, hogy a víznyomás ellenére kivált a vízből, és a légnemű gázbuborék kirobbant a vízből, óriási hullámot korbácsolva a felszínen, és elárasztva a környéket a gyilkos szén-dioxiddal.
Akármi is volt a pontos oka, a robbanás éjszaka történt. Majdnem 100 kilométer per órás sebességgel robbant ki a tó mélyéről a gáz, a kiáradó víz ledöntötte a parti fákat, a vízszint majdnem egy méterrel csökkent. Több százezer, más források szerint 1,6 millió tonna szén-dioxid szabadult fel egy pillanat alatt.
A gázfelhő legalább 90 méter magasra felért, mert az ennyivel a vízszint fölé emelkedő domboldalakon is megfojtotta a legelésző marhákat. Aztán a levegőnél nehezebb szén-dioxid süllyedni kezdett, és a tó 25 kilométeres körzetében kiszorította az oxigént a levegőből. Lekúszott a völgyekben elterülő falvakba, az útjában minden tűz és gázlámpa kialudt, és a legtöbb áldozatát álmában fojtotta meg.
Kevesen élték túl az éjszakát. A robbanás hangjára felébredő lakók, akik kinéztek az utcára, hogy mi történt, a saját ajtajuk előtt estek össze holtan. Négy falun söpört végig a gázfelhő, a legközelebbi, Nyos nyolcszáz lakójából mindössze hat élte túl, mert időben felébredtek, és motorral azonnal magasabb területekre menekültek. Összesen 1746 ember halt meg, és 3500 háziállat is elpusztult. Négyezren menekültek el a környékről. A víz mélyéről felkavarodó vas a levegővel érintkezve oxidálódott, és rozsdavörösre festette a tavat, természetes mementót állítva az éjszakai mészárlás áldozatainak.
(Mondjuk a dokumentumfilm alapján narancssárga színű lett a tó vize. Én is annak láttam a filmben. Persze a rozsdavörös szín sokkal jobb csattanó az újságcikk végén.)
Olvastam már ezt a versét Faludynak. Számomra azt üzeni ez a verse, hogy Isten nem fog minket megmenti, ha mi magunk nem változunk meg. Továbbgondolva két esélyes a jövő. Viszont "a történelmet nem tudni előre". Ez akár pozitívum is lehet...
Szinte sejtettem Kedves Bajkálifóka, hogy valami témához kapcsolódó verset, vagy idézetet is fogsz küldeni. :)
Megnéztem a linket is, és "véletlenül" találtam egy olyan idézetet, melyet rögtön el is küldtem a fiamnak. Ez a következő volt:
"Nincs véletlen egybeesés, és semmi sem történik "véletlenül". Minden esemény, kaland és kihívás éned megszólítása az éned által, hogy megteremthesd és megtapasztalhasd, aki valójában vagy."
A fiam utólag elismerte, hogy volt benne némi kockázat, de akkor ezen nem ért rá agyalni. Csak tette a dolgát, amit úgy érzett az adott pillanatokban, hogy meg kell tennie. Szerintem a kockázat nagyságát igyekezett lefumigálni előttem, hogy ne okozzon nagyobb rémületet nekem. Nem szeretnék visszagondolni rá, de még mindig jó érzéssel tölt el, hogy nem történt semmi baj. Mélységes hálát érzek.
Az emberi élet időhöz csomózott létezés…elgondolkodtatóak az ilyen dolgok
Mint ahogyan irod is, kiszámíthatalan,Olyan helyzet is adódhat életünk során, és nagy valószínűséggel számolatlanul vannak már túl ezeken…amikor nincs idő segítséget kérni, vagy a hívás, a segélykérés elindítása öntudatlan, csak egy sóhaj, egy rebbenés, egy ütközés egy zuhanás előtt. Máskor észre sem vesszük a “sors” beavatkozását, csak utólag mérjük fel és csodálkozunk, hogy egy bizonyos helyzetet hogyan úsztunk meg…hiszen emberi számítások és leírásod szerint akkor ott meghalhattak volna mindketten!
A csodás menekülés példája ez ami a Fiaddal és az ismeretlennel történt.
Már feldolgoztuk a történteket Anikó. Kielemeztük a helyzetet és túlléptünk rajta. Nekem kicsit tovább tartott, de most kiírtam magamból és megnyugodtam. Csak arra fogok emlékezni, hogy nagyon szerencsésen végződött a történet. A fiam pedig egyáltalán nem akar emlékezni rá, mert nagyon stresszes volt neki ez az egész.
