Pár szóban: (biztos több lesz :-)
Van sokféle növényem, mint tudja. Túl sok féle. Egy részük esővizet igényel (kivi, káki pl.)
Van egy 1m3-es IBC-m, de tervezek még egyet. Ez az 1 (2)m3 édeskevés a teljes terület öntözéséhez. Ezért CSAK az esővizet igénylőket fogom esővízzel öntözni. Az összes többit csapvízből, kutam nincs.
A fenti növényeket pl. idén 2-3 naponta kellett volna öntözni, hetekig, elég vízigényesek.
Ennek megoldására szeretnék egy teljesen külön kört, ami az IBC-től indul és a telek egyik oldalán végigfut.
Valószínűleg ezen csepegtető szalagok lesznek, a kis nyomás miatt, még így is lehet, hogy valami szivattyúval rá kell majd segítenem.
A többiek esetén egy független másik körön csapvizet "szolgáltatok" majd. Ezek sokféle növények. Fák, szőlő, szamóca, málna, szeder, veteményes, virágok a balkonon stb. De ezek is olyanok, hogy az év nem minden időszakában kell mindegyiket öntözni majd. Ezért kézi csappal szakaszolni lehet, ahol emlékeim szerint jól elvan a növény az év bizonyos időszakában. A veteményesben külön kis szakaszok kellenek, mert a paradicsomot, paprikát pl. egész évben kénytelen vagyok öntözni, míg mások jobban tűrik a szárazságot.
És akkor most vissza a kérdéséhez: van 2 sor olyan szőlőm, ami alatt szamóca van már jó régen. Eddig csak úgy ott volt alatta, de a szamócát nehéz tisztán tartani ebben az agyagban. Öntözni is kellene, az utóbbi 2-3 évben slagos locsolással próbáltam életben tartani július-augusztusban, őszre így is kipusztult 40-50%, konkrétan kiszáradt egyik a másik után.
Idén tavasszal gondoltam egyet és vettem az egyik nagyobb darabra univerzális palántafóliát, amin előre perforált lyukak vannak bizonyos távolságra. Erről a fóliáról azt kell tudni, hogy felülről nem engedi át a vizet, de a szamóca töveknél azért valamennyi esővíz bejut. Emiatt vettem egy 50m-es Gardena föld alatti csepegtető készletet is, amit két sorban a fólia alá tettem. (110cm széles az "ágyás"). Kaptam továbbá ajándékba egy jó nagy darab föld alatti csepegtetőcsövet még.
Tanulságok: a palánta sínylődött, egyrészt mert nem ősszel ültettem be, másrészt a fólia hiába fogja meg a párolgást, a 2 sor cső távolsága túl nagy. Kell egy harmadik sor középre és jó lesz. Így megint kézzel kellett életben tartanom, amennyire lehetett. Azt viszont látom, hogy ez jó, tovább kell fejleszteni. Még 2x ekkora darab szamócást akarok átalakítani így. Amin változtatok, hogy nem fólia lesz, hanem agroszövet, ami jobban átengedi a vizet fentről is és jobb vele dolgozni. A csepegtető csövek sűrűségét növelem kb 20-25cm-re. Nem mellékesen, itt ugye szőlősorok is vannak, ezzel a módszerrel alattuk egy 100-110cm-es sávot fogok tudni öntözni nagyon kis veszteséggel és kerülgetés nélkül. Az agroszövet miatt most már lehetne amúgy majd föld feletti csöpögtetőket is használni, de ami már megvan, azt nem fogom kidobni, beépítem. Amúgy is jobb, ha alul áztat a cső. Azóta még találtam néhány olyan fát, amit majd föld alatt tudok öntözni, mert amúgy is nagy fóliázásba kezdtem. A paradicsom, paprika elképesztően meghálálta, hogy sima fekete fóliával takartam a sorokat és úgy öntöztem izzasztó tömlővel - viszont a minden napi öntözés még így is kell.
Szóval ez az oka a föld alatti csöveknek.
Az automatizálásról: Minden estém még így is azzal ment el, hogy ellenőriztem, mi van éppen a halálán és minek kell segíteni. Azt viszont megfigyeltem, hogy ahol már telepítettem valamilyen csepegtető dolgot, ott jóval kevesebb a problémám, viszont akkor is nagyon oda kellett figyelni, hogy ne maradjon nyitva a csap stb. Ráadásul sokkal alkalmasabb lenne a hajnali locsolás, ahogy megtudtam. Időnként előfordul, hogy nem vagyok itthon pár napra, vagy akár egy hétre. Valakinek el kellene indítani, megállítani. Na ez már nem megy.
Az automatizálás lényeg, amit a pázsitosok csinálnak, hogy magától be-és kikapcsolt a rendszer, csapadékot mér és ha esett, vagy esik, nem kapcsol be. További előnye, ha a vízforrás nem győzi az egészet egyszerre, akkor meg lehet osztani. Én ezt a két rendszert szeretném ötvözni. Amire figyelni kell, hogy az elektrohidraulikus szelepek nem szeretik, ha túl kicsi az áramlás, tehát az éppen aktuálisan bekapcsolt "fogyasztók" kell hogy teljesítsék a minimális átfolyási igényt. Emiatt sok zónát nem érdemes kialakítani, én kettőre gondoltam maximum, plusz az esővizes "zóna".
Az esővizesre azt gondoltam ki, hogy vannak olyan motoros gömbcsapok, amik kinyitnak és elzárnak ha a fene fenét eszik is, nem érdekli a víznyomás vagy átfolyás. Kicsivel drágább mint az elektrohidraulikus szelep, de egy digitális kapcsolóórával akár minden nap, vagy kétnaponta mehet ki a víz.
A lényeg, hogy először ki szeretném alakítani, hogy a rendszer öntözzön kézi vagy félautomata üzemmódban, azután pedig lehet tovább automatizálni, mikor látom, hogy nekem hogy kell beavatkozni. Az lenne az optimális, ha be tudnám úgy hangolni a vízigényt, hogy valamilyen rendszerességgel minden bekapcsolható legyen egyszerre, mert akkor a legkevesebb "logikára" lenne szükség. Például a balkon virágok vízigénye nyilván alacsonyabb mint a paradicsomé, de ezt kisebb vízhozamú gombákkal szeretném kompenzálni.
Várom a kritikákat! Jelszó: "villanykert" :-)