Igaz,mar ket beszamolot irtam,de meg nem osztottam meg se veletek,se a sajat fb oldalamon.Mivel ott kivetelesen megosztottam,igy itt is.
CTS DorsetEletem elso terepfuto versenye is itt volt.2 ev utan utan ujra eme szep tajon, ami igen jo lecket adott elsore azon a bizonyos felmaratonon.Mint peldaul,hogy nem veletlen van kotelezo felszereles es nem art megnezni a palya adatait is.Foleg kezdokent.Furcsa mod bo ket hettel a verseny elott nagyon vartam mar,hogy ott lehessek.De ez gyorsan megvaltozott par nappal elotte.A kondim miatt nem aggodtam,mert tisztaban voltam vele,hogy nincs.Valahogy nem igazan volt kedvem keszulni az elmult fel evben.Pedig nagyon fontos helyszin volt szamomra,hisz ha nem teljesitem szintidon belul,akkor nem lesz meg az UTMB CCC regisztraciohoz szukseges pontom.Igaz meg kell egy nagy adag szerencse is,hogy besorsoljanak,de kivetelesen bizakodo vagyok.Mivel sikeresen perforaltam az egyik dobhartyam harom hettel elotte,igy ket dolog miatt aggodtam.Az egyik,hogy ne essen az eso.A masik,hogy ne legyen problemam az egyensulyerzekemmel.Szombat reggel 4 korul keltem ver voros szemekkel.Korulbelul ugy festhettem,mint aki egesz este szivott.Gyorsan ettem egy tal porridge-t,vettem egy zuhanyt,majd oltozkodes es mar kesz is voltam az indulasra.Kozben a tobbiek is elkeszultek es 4:50 utan el is indultunk.Az uton ketszer alltunk meg benzinkutnal.Eloszor egybol indulas utan,mert nekem meg szuksegem volt asvanyvizre.Masodszor valamikor feluton tul.Felebredhettek a fergek,mert ugy ereztem,ha nem eszek,akkor ehen halok.Vettem egy tojasos,baconos szendvicset meg valamilyen fuszeres csirkes tesztat,illetve par csokit.Vegul a teszta mellett dontottem.7:15-7:20 korul ertunk a helyszinre.Nem sok idom maradt,igy egybol a regisztracios sator fele vettem az utam,majd a WC-t celoztam meg,majd vissza a kocsihoz kenegetni,oltozkodni es osszepakolni a cuccaimat.Kifejezettem figyeltem,hogy nehogy hianyozzon valami a kotelezo felszerelesek kozul,hogy nehogy emiatt kizarjanak,mint anno Exmoor-ban.A briefing-rol le is maradtam es a tobbiek mar a rajtnal gyulekeztek,mikor en elkeszultem mindennel.Mig odaertem meg gyors lehuztam egy shake-et.Majd eszembe jutott,hogy elfelejtettem a legfontosabbat,igy gyorsn visszaszaladtam a ragoert.Epp,hogy bealltam a sor vegere es mar indultunk is.Az utvonal tobb,mint felet ismertem,igy tudtam,hogy mire szamithatok.Ezert az S-Lab Speed-et valasztottam.Kezdeskepp egy ~110 meter magas dombra kellett felmennunk.A tav miatt most is a dombra felsetalast valasztottam.Mellesleg itt,ha az ember nem megy a startnal elore,akkor eleg kicsi az esely az elozesre ezen a reszen.Az elso dombra felerve elkezdtem futni.Lassan de biztosan elozgettem es kifejezetten elveztem a kicsit vagy eppen a meredek lejtoket.Gyorsan letudtam ket kisebb(~65 m) dombot majd egy nagyobbhoz ertem(~140 m).Kozben elhagytuk azt az elagazast,ahol ket evvel ezelott nekem masik uton kellett mennem.Nem tudtam eldonteni,hogy a teszta vissza szeretne e jonni vagy sem.Kozben nosztalgikus hangulat fogott el,mert az elso ultram is ezen a reszen ment keresztul csak epp a masik iranyba haladtam.Hirtelen meg is feledkeztem a rosszulletrol.Par km utan a sziget belseje fele vettuk az iranyt egy hosszan emelkedo szakaszon es vegig azon gondolkoztam,hogy "Vajon erre is voltam anno?!".Kozben volt par kerites is,amin vagy a kaput kellett hasznalnunk vagy at kellett masznunk az erre kialakitott resznel.Az egyiknel szimplan csak atugrottam,mert voltak paran elotem es nem volt kedvem varni.Majd egy aszfaltos szakaszon mentunk felfele es kicsit nehezen akartam elhinni,hogy pont ekkor jar erre ennyi kocsi,hisz egy zsakutca volt(legalabbis nekem annak tunt).Mivel bekajaltam az indulas elott,ezert kicsit kesobb kezdtem meg a frissitest,mint ahogy terveztem.Valamikor 1ora 35 perc telt el,mikor az elso zselet elfogyasztottam.~20 perccel kesobb a kovetkezot es meg ugyan ennyivel kesobb a harmadikat is.A masodik es a harmadik zsele kozott valamikor 2:10 korul ertem vissza a kezdoponthoz,ahol probaltam kielvezni a lejto nyujtotta elmenyt.Kozben meghallottam,ahogy Lindaek szurkolnak.Eszre se vettem volna oket,ha nem orditanak,mert igyekeztem a lepeseimre koncetralni,hogy nehogy nagy eses legyen a szorakozasbol.Ahogy kiertem az obol kavicsos partjara egybol ujra setalasra valtottam es elfogyasztottam a harmadik zselet,gyors bekaptam egy sokapszulat,illetve ledontottem 3-4 deci vizet is es megkezdtem a nehezebb reszet a palyanak.Ezen a szakaszon,nekem,mint alfoldi gyereknek igencsak neheznek szamitottak az emelkedok es a lejtok is.De a taj es a kilatas mindenkeppen karpotolt minden szenvedesert.Mar mar el se akartam hinni,hogy most egyszer se tevedtem el.Anno a felmaratonon is itt tevedtem el,illetve a majusi ultram itt toldottam meg plusz 3km-vel,biztos,ami biztos alapon.Nem mintha nem lett volna eleg nagy az ugras (73,5 km) a maratonhoz kepest.26.5 km korul volt az elso frissitopont,ahol megalltam potolni a vizkeszletemet.Illetve egy magnezium liquid-et is ledontottem,majd mentem tovabb.Valamikor a 3. ora korul elhasznaltam az elso proteines gelemet is.Majd jott egy kisebb holtpont 3:40 korul.Kozben egy csajszival pont szoba elegyedtunk es beszelgettunk ~10 percet.Pont jokor volt jo helyen.Legalabb egy kicsit magamhoz tertem.3:50 korul jarhattunk,mikor elkoszont en meg egy zselebe folytottam banatom.Annyira elvoltam a szenvedessel,hogy csak 35-40 perccel kesobb nyultam a kovetkezo zseleert.15 perccel kesobb letoltam meg egyet,illetve egy sokapszulat es a hozza tartozo vizet.Ido kozben ujra eletre kaptam es kicsit felrazott a lejtokon valo szaladgalas.Ekkor mar talalkoztam szembe jovokkel is.Mar boven elindultak a tobbi tav resztvevoi is.Az egyik lejton egy szegeny lany kicsit megijedt,mikor kileptem elozni es lefele rohantam kb 20 km/h-val.En csak remenykedtem,hogy marad a sajat oldalan,en meg nyugodtan visszaterhetek az oldalamra.Szerencsere nem utkoztunk ossze,majd az utana kovetkezo kis vizszintes szakaszon osszefutottunk Anival.Par szot valtottunk,majd mentunk tovabb.~5 perccel kesobb egy meredekebb emelkedon felfele haladva szembe talalkoztam Martival es Krisztaval is.Nem tuntek tul hatarozottnak lefele jovet.A dombra felerve ujra kocogosra vettem a figurat,itt meg Danival futottunk ossze es valtottunk par szot.Vissza terve a kavicsos tengerpartos reszhez ujra setaltam es probaltam magam kifujni,kozben egy proteines gelt is elhasznaltam.S par perccel kesobb mar meg is volt a maraton,amit kifejezetten kellemesnek mondanek.Majd elindultam a 10k-s korre.Ujra az elso dombon haladtam felfele,amikor ismet kezdtem magam rosszul erezni es allati ehes is lettem.A lejtokon se voltam olyan furge,mint eloszor es figyelmetlenebb is voltam.Tobbszor botlottam meg.Kicsit a szel is feltamad es fazni is elkezdtem,de lehet,hogy mar csak a faradtsag miatt.Alig vartam,hgy a fentebb emlitett elagazashoz erjek.Megalltam kepet kesziteni,ha mar menni ugyse nagyon tudtam. Egy mogottem jovo csajszi felajanlotta,hogy csinal rolam egy kepet.Megkoszontem a lehetoseget,de mondtam neki,hogy nem rontanam el a tajkepet.Igy mind a ketten mentunk tovabb. Nagyon nehezemre esett mar felmaszni az utolso nagyobb,140 meteres dombra.Kicsit ugy ereztem,hogy egyet lepek elore,kettot hatra.Nagy nehezen felkapaszkodtam,majd az elagazashoz erve lattam,hogy "szegeny" csajszi(aki felajanlotta,hogy kepet keszit) egyenesen megy tovabb.Neki meg hatra volt korulbelul 26 km-re.Nem sokkal kesobb elertem az utolso checkpoint-ra.Gyorsan megettem egy banant.Kozben a marshall beszelt hozzam,hogy mar csak 5 km van hatra es csak kicsit hullamos,de nincs mar nagy emelkedo.Gondoltam magamban,hogy minek magyaraz,hisz ma mar voltam azon a szakaszon.De tudtam,hogy csak a lelket probalja tartani bennem.Megkoszontem mindent,felkaptam 3 kekszet es elkoszontem.Az elsot meg setalva,a masik kettot mar kocogas kozben fogyasztottam el.Kozben az oramra pillantottam es konstataltam,hogy,ha vegigkocogom a maradek tav nagy reszet,akkor meg beerhetek 7 ora alatt.Igy hat igyekeztem mozgasban lenni bar kicsit sem esett jol.Nagyon rosszul festhettem,mert meg egy tehen is megijedt tolem a kerites tuloldalan es elszaladt(lehet,hogy ezert probalt szoval tartani a marshall?).Kozben en csak arra tudtam gondolni,hogy bar csak en lehettem volna akkor annyira furge.Mar a lejtot is nagyon ovatosra vettem.Meg veletlenul se szerettem volna a celba gurulni.Vegul 6:56:04 alatt ertem celba,aminek orultem.Bar tudtam,hogy lehetett volna boven jobb is,ha Mindig ez a ha.Es a folyamatos elegedetlenseg.Talan egyszer,ha nem a lustalkodast valasztom.Az oram szerint 53,85 km tettem meg 2224 meter szintemelkedes mellett.Hatarozottan ez volt az eddigi legnehezebb ultram.Ami pozitivum volt,hogy kimerultseg ide vagy oda,megha sokaig a hataron is mozogtam,de nem gorcsoltek be a labaim.Ui.:Koszonom Lindanak es Denesnek,amiert elkisertek es segitettek!Ha valakit erdekel,hogy merre jartunk,akkor egy ultra plus-os sajat kepeit,videojat itt tudja megtekinteni: .
Menj be a Nomadba es nezd meg a nagy Hoka(Oxsitis) zsakot.Elol van rajta 5 zseb(2be kulacs is elfer) es egy vizallo zipzaras zseb.Oldalso tepozaraknak koszonhetoen futas kozben is allithato es nem kell levenni ha hatulrol kell vmi.
Szükségem lenne egy olyan futómellényre, vagy ahhoz hasonló cuccra, amibe elfér egy 100 km-es verseny szokásos felszerelése, 1-2 liter vizet is beleértve. Párat már felpróbáltam (Salomon, Raidlight cuccokat), és az a gond velük, hogy elöl legfeljebb icipici zseb van, miközben én olyat szeretnék, amiből úgy is tudok kaját kivenni, hogy a zsákot nem veszem le. Használ itt valaki ilyet? Milyen márka? (A neten egyébként találtam jónak tűnő darabot az Ultimate Direction-nél: https://ultimatedirection.com/jurek-fkt-vest/)
Találtam egy NF rövidnadrágot is, aminek a kényelmével kapcsolatban kétségeim vannak - van valakinek konkrét tapasztalata?
Egyébként úgy képzelem, hogy egy Camelbakkal kiegészítve jó lehetne egy olyan futófelső is, mint azok a biciklis felsők, amin hátul van egy zseb - éppen csak itt elöl/oldalt lennének a zsebek. Létezik ilyen???
- Inov8 Mudclaw 300 volt rajtam, a lábam a rendes mennyiségű szarvasfaggyúnak köszönhetően jól bírta: ugyan meg volt dagadva két napig, lett rajta egy kisebb vízhólyag, meg baromi hullámos lett a talpam, de a körmök megúszták
- onnan tudtam, hogy uráli, hogy éppen nem volt nagy köd és nagyon közel ült az úthoz, ezért a fejlámpa erős fényében jól látszott, hogy mennyivel nagyobb és világosabb a macskabagolynál
"Leegyszerűsödnek a gondolatok, de ez nem szellemi korlátoltságot vagy sivárságot von maga után, hanem tisztaságérzést ad, közvetlen kapcsolatot a világ jobb oldalával."
Azért bennem időről-időre felmerül, hogy mennyire borzalmasan értelmetlen az a sok küzdelem. Főleg a beszámolóban leírt viszonyok esetében merül fel, hogy azért ezt a dolgot nem ezért csináljuk. Persze, néha bekapja az ember, de nem kell odaállni érte. Az is biztos, ha egy ilyenen végigmész, befizetsz az elégedettség érzésre vagy 2 hétre. De vigyázni kell, mert függőséget okoz!
Az nagyon érdekel, hogy a ködös sötétben hogyan tudtad megállapítani, hogy a bagoly az uráli?
Illetve még az jutott eszembe, hogy a Jakus-Veriga páros úgy csinálta az UTH-t is meg most a Kört is, hogy együtt mentek, és felváltva vezetnek. Ez nagyon érdekes, hogy így állítólag milyen jól lehet pihenni hátul. Sem a tempóra, sem az útra nem kell annyira figyelni. Engem kifejezetten zavar, ha valaki után kell mennem, és nem látom tőle az utat hosszában.
Egyszer már jó lenne elmenni a P85-re, de innen Belgiumból ez igényel némi szervezést.
Idén viszont kicsit éreztem én is a feelingjét: a P85 szombatján hazaérkeztünk, és vasárnap kora reggel futottam egy kört a Nagy-Szénáson. Először összetalálkoztam Amandával és Dömötörrel, aztán lefelé (a Kutya-hegy felé, K - K+ útvonalon) először megjött a "de jól megy a futás" érzése (jól futható lejtő + 150-160-as pulzus kombó), aztán meg valami olyan színorgia, mint amikor koncerten megy a fényorgona: zöldes, sárgás és barnás levélszőnyeg váltakozott a leveleken átszűrődő hasonló színű fénnyel.
szoktuk emlegetni az ökölszabályt, hogy a szint tízszeresét km-re váltva adjuk hozzá a távhoz, és akkor kb megkapjuk a síkon futott távot, amiből kiszámíthatjuk a kb teljesítési időt. Mátra trailen ez nekem meglepően bejött, 3:25-ös maratont futottam egy héttel korábban, a 28km@1200+ pedig 3:20 lett. :)
szerényen reagáltak a megszólítottak, köszi! :) szóval ha az alaptempóm javul, javul majd a többi is, nincs trükk a mászásban, csak relatív kevesebbet lassultok a futható részhez képest azonos intenzitáson. kb így képzeltem. :)
Olyan aranyosak vagytok Ti futók, mikor a lassúságotokról panaszkodtok. Véletlenül emléxem egy másik Kovács Laci beszámolóra, amelyben írta, hogy szépen joggolt felfele, Te meg elgyalogoltál mellette, és többet nem is látott.:-)
Én meg pont azért lépek hosszúakat felfelé, hogy nyúljon a vádlim meg a combhajlítóm. Meg amúgy is nehéz vagyok, nehéz a lábam is, próbálom kevésszer gyorsítani. Ezért jó ha nem egyedül edzel, mert valaki fut előtted egy adott pulzuson adott emelkedőn, és akkor próbálgatod, hogy hol jobb neked gyalogolni hol jobb futni. Egyébként amikor még nem kell vádliból beletolni a lépésekbe, és csak picit nyomod a térdedet, akkor biztos jobb a gyaloglás.
Lefelé meg azért nem veretem nagy tempóval, mert akkor lehet frankón megsérülni. Amúgy meg az olyan helyeket szeretem, ahol nincs sík.
Na így aztán meg mindenhol egyformán lassú vagyok.
És ráadásul évek óta egyformán lassú vagyok, pedig már próbáltam ezt-azt. Most azt próbálom, hogy sokkal többet edzek, de alacsonyabb intenzitáson.
én sem érzem magam megszólítva, de azért okoskodok..
gyakorlatilag, amit csermanek írt, az a itt a lényeg szerintem is.
egyrészről, ha pulzusra futsz, akkor ugye arra érdemes törekedni, hogy egyenletes legyen az is, tehát felfele ne pihenj, hanem tartsd a pulzust. lefele ugyanez. ez viszont több koncentrációt és a feszítők alapos edzettségét kívánja.
másrészről tényleg nem ezen fog eldőlni itthon, hanem a síkon és a lejtőn. a piros egy nagyon gyors pálya, mert rengeteg gyors, futható szakasz van benne, ami egyáltalán nem technikás. ne felejtsd, hogy ezek a srácok szinte álmukból felkelve futnak egy 2:35-45 közötti maratont gyak bármikor. hazai terepen a jó síkfutók túlnyomó részben egyben jó terepfutók is, nincs nagy trükk. kevés a technikás terep, azok is rövidek. nálunk inkább a sár, köd, hó nehezítheti a pályát.
magashegyi, nagy szintes versenyen egy kicsit más. ott már talán jobban számít, hogy az igazán technikás lejtőket hogy, mennyi bátorsággal tudod megfutni, mert a felfelében még inkább szűkül az olló, a lefelében pedig brutálisan nő a gyorsak és a többiek között. sík ott nincs.
Kovács Laci írta egyszer, hogy fölfelé azért joggol, mert akkor nem merevedik el, így gyors marad síkon és lefelé. Mondjuk ehhez tudni kell, hogy az említett emelkedő az Ódorvár, míg például a Katonasíroktól az Őrkő-rétig úgy négypercesekben mehetett fel...
Mondjuk nem én vagyok a felfelé gyors, de azért a saját véleményem elmondom.
Felfelé szerintem nincs nagy sebességkülönbség (leszámítva az UFO-kat). Az erőltetett tempójú gyaloglással, vagy egy adott pulzuson történő kitipegéssel nincsenek nagy különbségek az itthoni emelkedőkön. A gyorsaság inkább síkon az alaptempóban, és lejtőn bátorságban/technikában kamatoztatható.
Nekem korábban simán 7 feletti átlagok jöttek ki hosszabb versenyeken, kb. azzal a taktikával amit írtál. Most 6 körül vagyok, illetve rövidebb távokon (20-30 km) már 5 percen belül is előfordul terepen, pedig a taktikám még mindig hasonló. Ebből azért az a következtetés is adódik, hogy edzettebb lévén már gyorsabb az a tempó síkon és lefelé, amit hosszabb versenyeken is tudok tartani. Ergo nem lassulok be a végén, azaz nem romlik le az átlagom.
Na jó, azért idővel a hegyek érzékelése is változik. Három éve még tempósan gyalogoltam a Dömös-Dobogókő szakaszt. Most szinte végig futottam és kényelmesnek tűnt, gyorsan fel is értem. De szerintem nem a hegyre felfelé hozom a PB-ket, hanem inkább síkon és lefelé.
Ha kiprobalnad, sosem vagynal masra. Kicsit drogos dolog ez. Nem csak 100 merfoldeket lehet futni, ott van pl a cortina trail az egy bo 50-es, de mindent hoz, ami miatt szeretik a magashegyi meneteket, azt ajanlom, az neked valo, szeretned, es meg futni is lehet benne szinte vegig. De kismillio verseny van mashol is..
Az eletmudijat meg jo sokaig nem szeretnem megkapni! Meg dolgoznek rajta! :)
A felfelé is gyorsaktól szeretném megtudni a titkot. Nekem bevállt taktikám terepfutáson, hogy a nagyobb emelkedőkön jól felsétálok, viszem le a pulzust, pihenek, ettől a tetején a többi futónál lényegesen tempósabban tudok haladni, beállt combok és piros fej helyett szépen suhanok, az átlagtempóm viszont csapnivaló, 7-8-9 perc. Pl: Mátra trailen 7:10 átlagtempó, úgy hogy volt benne 5 percen belüli km az egyenesebb szakaszokon. A lényegesen jobb időket futóknél viszont látom, hogy az átlagtempójuk sokkal egyenletesebb (P85-ön 5:13!!!). Akik tudnak felfele futni, azok milyen intenzitással, milyen tempókülönbséggel teszik ezt? Mi a taktika? Van egyáltlaán, vagy csak annyi, hogy ha síkon tud vki 3:40-ben maratont, akkor terepen az 5 perces a reális.
