Negyedhullámú függőleges antenna tükörképe képződik a földben. Ezért nem mindegy a föld vezetőképessége - száraz sivatagi homok vagy mocsár/tengerpart. Ezt a rosszabb vezetőképességet lehet javítani "sehova be nem kötött" földháló rendszerrel.
A legtöbb radiállal rendelkező antennának van frekvencia függvényében egy ajánlott antenna oszlop magassága.A gyártó által garantált sugárzási irányok (körben és felfele egytérben ábrázolható valami) ekkor érvényesülnek.Hogy a talaj szerkezete,vezetőképessége ne szóljon bele ilyenkor un.műföldet csinálnak a földfelszinen.Jellemzően sugárirányú drótok az antenna oszlop talppontjánál.Közép ,hosszú és rövidhullámon van inkább jelentösége.Nézd meg a régi Kossuth adó tornyát.
Ha fémesen nincs is bekötve, akkor is van hatása. A műföld egészen más értelmű. Vannak félhullámú, látszólag ellensúly nélküli antennák. Azok fizikai valóságukban félhullámú dipólok, önmagukban van az ellensúly, csak nem középen van megtáplálva.
Az antennadrót átmérője 2 szempontból számít. Egyik a huzal ohmos ellenállása. Ha az összemérhető az antenna sugárzási ellenállásával, akkor azon veszteség lép fel.
A másik a hosszhoz mérhető átmérő. Ha a kettő már összemérhető, akkor nő a sávszélesség, csökken a szelektivitása.
Ha oxidált, akkor az alatta lévő vezetőképes réteg számít.
A műföld alatt nem tudom, hogy mit értesz, ha a radiált, akkor azt kitárgyaltuk lentebb. Ha valami mást, akkor az így vakon kijelentve is kb. csak pótcselekvés.
A vertikális antenna egy félbevágott dipol, a másik felét kell létrehoznod a radiálokkal. Valahol az áramkörnek záródnia kell. Ha nincs radiál, akkor utat talál másutt, legyen az a koax köpenye, az ágyrács, a gázcső, bármi. Persze az ennek megfelelő hatásfokkal. Ám pont emiatt a DX expedíciókon, a korallzátonyokon kiválóan működnek az olyan vertikálok, hogy egy darab drótot kitolnak felfelé akár csak 10 méterre valami seprűnyélen, a radiálokat a tenger adja, és ezzel a bohóckodással 160 méteren berádiózzák az egész világot.
ja és mégegy mi a különbség gyakorlatban a 1:1 illetva a 4:1 Balun között? veszteség?
Az impedancia transzformáció aránya.
Az 1:1-es balunnal gyakorlatilag leválasztasz, az impedanciát egy az egyben átviszi, az 1:4-essel egy 200 ohmos antennát tudsz 50 ohmos tápvonalra illeszteni. A veszteség ettől független dolog.
A dielektrikum már érdekesebb ügy, a koaxnál nagyon számít, az antennahuzal esetében elvileg, de a gyakorlatban kimérték: semmi különbség nincs. Az oka valószínűleg az, hogy az elektromágneses tér haladásának irányába a koax esetében sok 10 méterről beszélünk (amit lát a dielektrikumból), az antennahuzal esetében pedig pár tized milliméterről, azaz akár 5-6 nagyságrend különbség van. azaz a huzal esetében a csillapítás mértéke kimutathatatlan, ezred decibel környékén van.
A vertikális antenna zavarérzékenyebb, továbbá a radiálokkal is erősen foglalkozni kell. A különféle dipol antennáknál az alakja, magassága csak arra szolgál, hogy a talpponti impedancia és a kilövési szög beállítható legyen.
(10-11m sávra egyszerű dipól építésére vonatkozólag)
- ha az antennán feszültségek és áramerősségek mozognak jelentkezik e a Skin hatás?
- számít ez az antenna anyag mérete? pl, rézdrót vs acél tyúkólháló vs rézlap vs rézcső stb.,
- ha a hullám a dielektrikumban közlekedik, akkor számít e, h az entennadrót szigetelve van? Jó e neki a szigetelés?
- olvasom h a lokál antenna vertikális, a DX pedig horizontális mert az ionoszféra. Ha egy dipól fordított V-ként építek meg akkor mindkettőn jó lesz, v igazából egyiken sem?
Nem is kell nagyon sok radiál.
