Jó, akkor tegyük fel, én is készítek felsővezetéket a moduljaimra.
Kell bele feszültség a digitális vezérlés mellett?
Vagy az analóg motorkocsik-mozdonyok mehetnek róla, a digitális vezérlésű járművek meg a pályáról (vegyes áramellátás)?
Fenyőházi Villamos Erdei Vasút
A Lubocna patak és mellékvizei mentén épített, 760 mm nyomtávolságú kisvasutat 1904.IX.10.-én adták át a forgalomnak. A 19.5 km-es fővonalán 550 V tápfeszültséggel két Ganz villanymozdony, mellékvonalain két MÁV Gépgyár, 106 szerkezetszámú gőzmozdony állt forgalomba. A villanymozdonyok 5.5 t önsúlyú, 32 LE, 25 km/h sebességre alkalmas konstrukciók voltak. A villamos energiát a Lubocna-patak torkolatánál épített erőmű biztosította, a 8 mm átmérőjű réz felsővezeték magassága a sínkoronától 5 500 mm magasságban volt. 1911-ben tizenegy siklásos és egy ütközéses baleset volt. Trianon után Csehszlovákiához került. 1942-ben érte el legnagyobb kiterjedését 34.8 km pályahosszal. 1957-1967 között, fokozatosan szűnt meg.
Hőlak-Trencsénteplici HÉV
A 760 mm-es nyomtávolsággal épült kisvasút 1909.IV.27.-én nyílt meg a közforgalomnak 750 V vezetékfeszültségű villamos üzemmel. Építtetője a fővárosi székhelyű Hőlak-Trencsénytepliczi Villamos Vasút Rt. volt. 1910-ben elszállított kb. 111 000 fő utast és 1 000 tonna árút. A vonal hossza 1918-ban 5 930 méter. Trianon után Csehszlovákiába került, 1942-ben a vontatási feszültséget 950 Voltra emelték. Az eredet járműveket 1951-ben lecserélték 3 db CSD M46.001-003 pályaszámú, Tatra-Studenka gyártású villamos motorkocsira, melyekhez vezérlő pótkocsik is készültek. 1984-ben a tápvezeték feszültséget 600 Voltra csökkentették. Napjainkban Szlovákiában található és nem is oly rég, 2011.XII.11.-én szűnt meg a forgalom
A kisvasút teljes járműállománya a megnyitáskor, valamennyi a győri Magyar Waggon és Gépgyár gyártmánya:
HTV ACe 1-3 pályaszámú motorkocsi
HTV CF 14-15 pályaszámú személykocsi
HTV G 51 pályaszámú fedett tehervagon
HTV Jk 101 pályaszámú nyitott tehervagon
A Nyíregyházi villamos
Az első három villamos 1910.I.21.-én lett megrendelve a Ganz és Társa cégtől, 18 066 Korona darabonkénti vételárral. A 8.2 tonna önsúlyú kéttengelyes motorkocsikat tengelyenként egy-egy 30 LE teljesítményű marokcsapágyas vontatómotor hajtotta. Az NyVKV 51-53 pályaszámot kapó villamosok 7 430 mm teljes hosszal és 2 650 mm tengelytávolsággal bírtak. A III. osztálynak megfelelő fapadokon 20 fő ülve, míg a padok között és a peronokon állva még 16 fő utazhatott. Bár a motorkocsik 35 km/h sebességre lettek volna képesek, engedélyt csak 20 km/h-ra kaptak. Egy darab lírás áramszedőjük csatlakozhatott az 550 Voltos feszültséggel kiépített felsővezeték hálózathoz. Az NyVKV 52 műtanrendőri próbája 1910.VIII.5.-én volt megtartva.
1911.VIII.7.-én még személyvonati menetrendben, majd 1911.XII.29.-én 12:00 órától 10 perces követési idővel megindult a villamosok közlekedése a Nyíregyháza MÁV állomás és Sóstó Gyógyfürdő közötti 8.5 km vonalszakaszon.
1916-ban két balesetben megsérült és kiégett benzin-villamos motorkocsiból a kisvasút műhelye NyVKV 61-62 pályaszámmal két új villamost épített.
1924-ben egy teherkocsi alvázára megépült az NyVKV 63 pályaszámú villamos, melynek kivitele főbb vonalakban megegyezett a 61-62 pályaszámúéval.
1938-ban a villamosított vágányok hossza 8 375 méter, a villamos üzemben öt baleset történt, melyekben egy fő elhunyt, hat fő megsérült. 1939-ben három baleset történt, melyek miatt három fő elhalálozott, három fő pedig megsérült.
A második világégés után a forgalom szakaszosan indulhatott meg:
- 1945.V.1.-én MÁV állomás-Bessenyei tér között
- 1946.VIII.19.-én Sóstóig egy villamossal
- 1947.V.27.-én a teljes villamos vonalon, teljes járműkapacitással
1949-ben a kisvasút államosítva lett, kezelését a Magyar Államvasutak vette át. A villamos motorkocsik több átszámozáson mentek keresztül, végül 1969-ben szűnt meg.
: )
