Ha netán győzött volna a forradalom, akkor lehet első dolguk lett volna felkötni Nagy Imrét, annyira nem értettek egyet semmiben. (Ezt egy Inforádióba 2001-ben betelefonáló férfi mondta.)
Hát ez valóban megfellebbezhetetlen forrás.
Aki nem akarja beismerni, hogy a forradalom okt. 30. után teljesen irányítás nélküli káosszá vált, az a tényeket is tagadja.
Pontosabban: okt. 30 (okt. 28 után) után a forradalom konszolidálódott.
Ezzel próbálkoznak történészek és politikusok egyaránt.
Nos, akkor lássunk egy tényt, majd egy ezzel kapcsolatos történészi állásfoglalást! Bizonyíts!!!
Mert kell valamit "ünnepelni" ebben a rendszerben......nyögve, nyelősen, hazudozva, akárhogy, csak ünnepeljünk..........pedig a "rendszerváltó" politikusokon, parlamenti képviselő urakon, médiahéjákon, bankárokon kivül majd mindenki sír......
A kis nagyvezírt meg mintha kiflejtetted volna. Pedig akkor lesz jó világ (a t..ödön is tokaji aszú csorog, persze nem mindegy, hogy mennyire felforralva). Szép álmodozásokat
Mit érdemes meghallgatni? Embernek nehéz annál mélyebbre süllyedni, ahogy Uszta viselkedett a tárgyaláson (14:10-től 15:05-ig), amint bevonult a díszegyenruhájában, csizmájának csikorgó lépteit hallani a fölvételen, és valami elképesztő primitív modorban és stílusban darálja a hazugságait, többször saját magába is belegabalyodva, olyannyira, hogy az olykor érezhetően még ennél a vérbírónál is kiverte a biztosítékot.
Persze, hogy igazad van. A topikcím is inkább provokáció. De hogy itt pár nap alatt milyen fejetlenség alakult ki!Cselekvőképes kormány nem volt, minden csoport a saját elképzelésit próbálta érvényesíteni, alakult rögtön vagy száz mindenféle párt. Egységes ideológia? Nemzeti összefogás, amikor az ország egyik fele a másikra vadászott, majd persze ez megfordult. Mindenki a Nyugat beavatkozásában reménykedett, pedig azok megmondták, hogy ők bizony nem konfrontálódnak a SzU-val. Az érdekszférák felosztása alapján a háború után tíz évvel erre nem is volt reális lehetőség. Közben ott volt a szuezi válság. Hát persze a SZER nyomta a hülye sódert, bár ezt mostmár utólag nagyon szeretnék elsumákolni. Nem tudom szerencsétlen Nagy Imrét hogy tudták így befírolni, amikor neki azért voltak moszkvai tapasztalatai, meg régi politikus volt. Talán nem sok fogalma volt a reális állapotokról.
A "forrásom" tekintetében nekem is vannak kételyeim.
De: szerintem ez az emlegetett "aláírt" írat olyan fontossággal bír a történések megitélése miatt, hogy ennyi év után, már egy valamilyen másolatot, fotókópiát stb. kellett volna látnunk, hiszen rengeteg könyv, tanulmány jelent meg e tragédiával kapcsolatban.
Figyelmesen olvasva az idézetedet, konkrétnak tűnik az epizod, pedig vannak benne feltételezést sejtető szavak....
Engedelmeddel a forrásodat nem minősíteném, ez már a "bottal-sem-piszkálom-meg" kategóriája. A Hegedűs-féle papírról viszont ott az állítás:
Andropov természetesen elfogadja Gerő úri "becsületszavát", miszerint a párt Központi Vezetősége és a Minisztertanács jelenlévő tagjai beleegyeznek a szovjet csapatok segítségül hívásába.. Később azonban lehet, hogy moszkvai utasításra - szükségét érzi, hogy ennek írásbeli bizonyítéka is legyen. Pár nap múlva, valószínű 26-án, Gerő egy erre vonatkozó - utólag készített - levél aláírására kéri Nagy Imrét, mint miniszterelnököt. Nagy Imre azonban nem írta alá. Majd Andropov próbálkozott. Nagy Imre egyre gyorsuló léptekkel igyekezett Andropovtól szabadulni, aki őt egy ideig követte. A végén már majdnem futottak. Úgy tűnik, Nagy Imre egérutat nyert, mert ezután Gerő és Andropov Hegedűs András, volt miniszterelnököt kérték meg hiszen a levél feltehetően antedatálva volt - írja alá miniszterelnöki minőségében. 56 Hegedűs aláírta a levelet, amely később az ENSZ magyar üggyel kapcsolatos iratai között jelentős helyet foglalt el.
Ha ez igaz, akkor a magyar Külügyminisztériumban mindenképpen nyoma van...
"Úgy tűnik, a forradalom kitörésének napja 1956. október 23- is- ahogy ma mondjuk- előre be, programozott időpont volt. Szűcs Miklós vezérkari ezredes már október 20-án parancsot kap honvédelmi miniszterétől hogy készítsen riadó tervet, és gondoskodjék a főváros fontos objektumainak védelméről, tekintettel egy várható ellenforradalomra. Ma már az is köztudott, hogy Erdélyben ugyancsak október 20-án szovjet egységek indultak a magyar határ felé. Tyihonov altábornagy a Honvédelmi Minisztérium tanácsadója pedig október 23-án délután 17 és 18 óra között. már tudni véli, hogy Budapesten ellenforradalom van, amelynek leverésére a Magyar Honvédség képtelen és szükséges a szovjet csapatok beavatkozása. Mellőzve a magyar párt vagy állami vezetéssel történő bármilyen előzetes egyeztetést, felhívta Antonov hadsereg tábornokot. a Varsói Szerződés vezérkari főnökét és engedélyt kért a fővárosi ellenforradalmi erők leveréséhez a székesfehérvári gépesített hadtest Budapestre való rendelésére. Antonov az engedélyt megadta, mégpedig annak ellenére, hogy Gerő Ernő provokációs rádióbeszéde csak este 20 órakor kezdődött. A szovjet páncélosok annak rendje-módja szerint elindultak Székesfehérvárról, hogy a forgatókönyv szerinti bevetésre megfelelő időben a kijelölt helyen legyenek. "
A történészek egy ilyen "behívásról" tudnak, azt pedig október 23-án este Gerő Ernő, a MDP akkori vezetője cselekedte meg. Nagy Imre későbbi miniszterelnök is beszélt erről 1958. június 9-én a tárgyalásán:
„Gerő szobájában a szovjet csapatok segítségül hívásáról szóló telefonbeszélgetés egy részénél jelen voltam. Úgy kerültem oda, mint aki a PB megbízásából beszélt a tömeg előtt, a szovjet csapatok bevonásával nem értettem egyet. Semmi jele nem volt annak, hogy én pozícióba kerülök. Gerő senkivel sem beszélte meg a dolgokat. Én eltávoztam, mint akire nem vonatkozik a kérdés.” http://www.sulinet.hu/eletestudomany/archiv/1998/9844/nagyimre/nagyimre.html
Valahol talán megvan ennek a felkérésnek egy írásos változata is, amit (25-én?) Gerő visszadatálva Hegedüs Andrással iratott alá. Ezt az egykori miniszterelnök - már ellenzékiként, a '80-as években - maga nyilatkozta.
Marosán György a maga miniszterségéről november 4-én értesülhetett a rádióból, de akkor már újabb "behívás" nem történt, jöttek a "testvéri segítők" kérés nélkül és hoztak magukkal - ha már erre jártak - még egy miniszterelnököt, Kádár Jánost. :(
"A Nemzeti Emlékhely Bizottság szerdai döntésének értelmében levették a névtáblákat a 298-as és a 301-es parcellában, a Szabadságharcosokért Közalapítvány jelentése szerint az összes név 30-40 százaléka köztörvényeseket és háborús bűnösöket tartalmaz és nem csak a kommunizmus áldozatait."
Kedves jó modera, ilyen mélyszántás után nem igazán marad meg a vita hamvas bája, - habár mi itten balról meg tuggyuk védeni magunkat, a jobber gusztustalanságok meg őket minősítik, - lehetne esetleg hagyni is őket...
Dehamár, akkor kérlek, ne haggyátok benne a választ egy már soha nem rekonstruálható kérdésre, vagy a bocsánatkérést egy olyan viccért, amin - kigyomlálása miatt - már nem tudunk derülni...
Annyi igazság van benne, hogy nagyon sok köztörvényes az utcára került. Sipos Zsigmond a szöszi és társai. Meg is gyilkoltak egy rendőrt, meg két öreglányt.
Jól tudom hogy Marosán ordította, hogy én hívtam be az oroszokat és büszke vagyok rá?
Ez nettó baromság. 1956-ban egyáltalán nem nyilakkal lődöztek, amiko meg még nyilaztak, akkor viszont még nem voltak forradalmak, mert szabadkőművesek sem voltak, hogy kitalálják a revolúciót. :DDD
Egy ott félig agyonvert sorozott ávóst ismertem..M. Jenőnek hívták, 23 éves volt. 23 szilánkot, golyót szedtek ki belőle..élete végéig egy roncs volt, igaz megkapta az összes létező kitüntetést. Besorozták, és éppen ott volt...amikor a csőcselék lncselni kezdett.
Te kivágnád egy eleven ember szívét, aki soha nem láttál, és nem tudsz róla semmit?
Haggyad már, - akinek Gosztonyi történész, azzal kár vitatkozni.
Gyilkos ávósok volta, Mező Imre meg hátbalőtte magát, aztán amikor kitépték Asztalos szívét, akkor rögtönítélt a Népszínház utcai kurva, meg nemzetünk hőse, a Tuskólábú.
