Minden történelem iránt érdeklődő ember szívesen kapcsolódik ki a szakirodalmon túl különböző kulturális, és szellemi termékkel. Megérdemelnek egy topikot a történelmi tárgyú, de nem szakirodalmi jellegű alkotások.
Ebből a témából mekkora (ál)történelmi, kúrós-kardozós kalandfilmet lehetne csinálni:
Valamikor a 18. sz. folyamán egy 100 ezer fős oszmán-török expedíciós hadsereg száll partra Marseille környékén, hogy végigpusztítsa és megsarcolja a dúsgazdag, békés francia királyságot.
A francia hadsereg vereséget szenved és a párizsi nép már a főváros védelmére készül. A királyi udvar Hollandiába menekül.
A francia király - lehetne mondjuk 19. Lajos - szorult helyzetében a Habsburgoktól kér segítséget.
Az osztrák császár egy magyar huszárhadosztályt küld a szerencsétlen franciák megsegítésére, akik - rendkívüli kalandok egész során át - lovaikkal az Alpok égbenyúló hegyláncain áthágva kelnek át Franciaországba.
A magyar lovasok Champagne lágyan hullámzó, gazdag vidékén állnak hadrendbe, hogy fölvegyék a harcot az országot dúló, pusztító, nőket rabló oszmán hordákkal.
A magyar lovasság kötelékében szolgál az ifjú közhuszár, az alig húszesztendős kiskunsági bojtárgyerek, Kukorica János is..
Visszautalnék erre a Viharlovasok pentalógiára, most a 4. kötetnél járok, amelynek címe Porladó szövetség.
A 940-es évek közepén, második felében játszódik a magyar törzsszövetség körében.
Szerintem nagyon jól érzékelteti a kor életmódját, hangulatát és a törzsszövetségen belüli - nyilván feltételezett - hatalmi viszonyokat és hatalmi harcokat.
Kálifia Bulcsú, Tasfia Lél, Jutocsa fia Fajsz, Zoltánfia Taksony a kor legfontosabb és legbefolyásosabb magyar vezérei, mondhatni politikusai.
Taksony névleg elismeri Fajszot nagyfejedelemnek, de a belső ellentétek nem szűnnek meg.
Egyenlőre idáig jutottam, hátra van még a 4. kötet fele és az 5. kötet.
Gondolom, hogy az 5. kötetben lesz benne az augsburgi nagy "bukta" és az azt követő hatalomváltás, Bulcsú, Lél és Súr halála, Fajsz megfosztása a hatalomtól és Taksony nagyfejedelemmé választása.
Nagyon jó olvasmányos író a Benkő, szívből ajánlom mindenkinek, aki szereti a történelmi regényeket.
Talán az első filme volt Vajnának amit részben ide hozott forgatni.
A másik 80-as évekbeli filmje, amit szintén itt forgattak a Vörös Zsaru volt, ahol a moszkvai jeleneteket vették fel Budapesten. Leszámítva a zárójelenetet, amikor Svarcival kimentek sunyiban leforgatni a Krelm előtti jeleneteket.
Most olvasom Simon Scarrow Sas sorozatának 16-ik tagját...jó, mint a többi , alig várom, hogy lefordítsák a 17-et is :)...remélem a főhősök egyszer Pannóniába is eljutnak . Nagyon jó kis sorozatot lehetne belőle csinálni , kár hogy a forgatókönyvíróknak csak az jut eszébe , hogyan készítsék el a Robin Hood hatszázhuszonhétmilliomodik feldolgozását...talán ah olvasnának is néha , mármint regényeket...
(The Extraordinary Story of Thomas Pellow and North Africa's One Million European Slaves)
A fehér, többségében keresztény, rabszolgákról szól a könyv akiket Afrikában adtak-vettek, helyeztek szolgálatba, és akikről kevés a történelmi megemlékezés. Megrendítő a bánásmódok brutalitása, egyben érzékletes és átélhető a fogfatartók gondolkodásmódja, kultúrája, vallása. A testi gyötrelmek kibírhatatlansága vetekekedett a lelkivel. Keveseknek sikerült visszatalálni a szülőotthonukba az eredeti családjukhoz a többéves, megfeszített törekvésük ellenére sem. Legtöbbször a ’visszatérés’ már akkor is lehetetlen volt, ha esetleg fizikailag megvalósult, annyira átértékelődött az egyén mentalitása, elfogadhatatlanná válva az otthoniak számára.
Pozsgai Zsolt, aki számos fontos történelmi helyzetet formált izgalmas színpadi művé az elmúlt évtizedekben, ezúttal Tisza István miniszterelnök élet-helyzetét választotta darabja témájául. Játszódik Magyarországon 1912 és 1918 között, különböző helyszíneken, történetét a Tisza István elleni négy merénylet foglalja keretbe.
A Vasgróf Pozsgai Zsolt történelmi játéka, ami komédia és tragédia egyszerre. A színpadi mű Tisza István életét dolgozza fel. Ady Endre, a tollával harcoló poéta és az önmagával küzdő miniszterelnök színpadi kapcsolata az írói fikció része. 2015-ben Négy lövés /A vasgróf/ címmel történelmi televíziós filmforgatókönyv is készült belőle.
Indrek Hargla: Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye
Egy egészen jó középkori krimi, mely az észt fővárosban, Tallinban játszódik (a szerző is észt egyébként). A történet szerint megölnek egy lovagot, és elég csúnyán megszégyenítik a holttestét, majd több haláleset is történik az ezt követő napokban. Erre a rejtélyre próbálnak rájönni a város "hozzáértői", no meg az okos, fondorlatos patikárius, Melchior, aki már több bűntényt is megoldott a városban.
A regény kissé nehezen indul be, de aztán a vége felé pörgősebb lesz. Érdekes, kissé misztikus a története. Nincsenek elnyújtva a párbeszédek, viszont néha túlzásba vitte az író a leírásokat. A főhős nem éppen egy szerethető karakter, a mellékszereplők között viszont van több is, akiről ez nem mondható el.
Összességében érdekes regény, de olvastam már jobbat is. Csak úgy süt belőle a középkori hangulat.
A Westerplatte vagy Westerplatte hősei 1967-ben készült lengyel film, fekete-fehér, ma azt mondanánk, hogy dokureality. Történelmi film, amely a második világháború első hadműveletének lengyel hőseiről szól. Bővebben:
A minap megnéztem egy 1988-as bolgár filmet, amiről korábban még csak nem is hallottam, pedig nem rossz.
Anton Doncsev Време разделно című regényéből készült, s mint kiderült Magyarországon a Janicsárok fogságában címmel vetítették még 1990-ben. Azt nem tudom, hogy a televízióban adták-e.
A történet az 1660-as években játszódik a Rodope-hegység egy eldugott völgyében, ahová törökök érkeznek azzal a küldetéssel, hogy a bolgár falusiakat/pásztorokat az iszlámra kényszerítsék.
Hát a film nem igazán alkalmas a török-bolgár megbékélés előmozdítására, mert igen durva kegyetlenkedések vannak realisztikusan megjelenítve.
Az alábbi linken megtalálható a film angol felirattal.
A Honfoglalást már elolvastam, a Viharlovasoknál most járok a 3. kötetnél.
A Honfoglalás első kötete a 9. sz. közepén indul, a Viharlovasok sorozat a kalandozások korát ábrázolja a 899. évi itáliai hadjárattól az augsburgi vereségig.
A történelmi hűség szempontjából vajon mennyire hiteles ez a 2 sorozat?
Említést érdemel, hogy nemcsak a csatákat, portyázásokat és háborúskodásokat ábrázolja, de megkísérli a 9-10. századi magyarok hétköznapjainak is az ábrázolását.
Olvasmányosnak mindenesetre nagyon olvasmányos.:-)
Elolvastam Gavin Menzies, 1421 amikor Kína felfedezte a világot könyvét, egész szórakoztató olvasmány, jó fantáziája van a szerzőnek, bár ő komolyan gondolta, de sci-fi regénynek kiváló, sajna már az elején bukta a sztorit néhány nyilvánvaló logikai ellentmondás miatt.
Maga ez az időszak, és az egyiptomi kereszténység amuigy is izgalmas Szent Kyrillos, Tephyllos, Alexandriai Szent Kelemen, Origenész, remete Szent Antal, Szent Márk, etc. etc. részben mert itt történt a Biblia kanonizációja, részben meg itt határozták meg a jövő gondolkodását, ahogy ezt Paul Johnson is taglalja (A kereszténység története), a Hypathia történet ennek egy epizodja, sajnos szomoru és tragikus epizodja.
A neten meg kellene keresni ezt a filmet. Ami akkoriban észak Afrikában történt az a ma eseményeit is meghatározza. Gondolok itt Egyiptom (Origenész és Szent Kelemen) más oldalról Tunis (Szent Ágoston) filozófiai küzdelmére, aminek kiemnete aztán évezredeket és az emberiség gondolkodását befolyásolta.
Látom a film 391-el nyit, köz vetlenül a 392-es ediktum előtt. Addig a konstantini türelem volt a jellemző, Theodosius ediktuma után a türelem helyett a kötelező vallás.
Ha jol emléxem Tehodosius pátriárka volt akkoriban Alexandria ura (vagy Kyrillos?) mindegy. Theodosius barátja volt. A császár őt kérte meg hogy tesztelje az eljövendő ediktum hatását, vajon lenyeli a Birodalom, vagy lázadások törnek ki?
A pátriárka azzal kezdte, hogy felgyujtatta Serapis isten templomát. Sajnos, ez nem egysxzerű pogány templom volt, hanem az Alexandriai nagy könyvtár lerakata is, ahol az fáraókori dokumentumokat tárolták 3 000 évre visszamenüleg (csak mert a könyvtárbol a szaporodo görög-romai művek miatt helyhiány keletkezett). Itt pusztult el az óegyiptomra vonatkozo ismereteink tulnyomo része, visszavonhatatlanul.
Hypathia megölése csak hab volt a tortán.... a wikiben utána kell nézzek kis is volt akkor Alexandria ura...
