Rémálom lehet ott egy kiürítést megszervezni. Az egész környezete sűrűn lakott. Az úthálózat nem bírná, ha tényleg mindenkinek menekülnie kellene. Meg talán nem is mindenki fogná fel, mekkora a veszély.
Találtam egy felvételt a 44-es kitörésről. Az emberek álltak az utca egyik végén, és nézték, hogyan dönti romba a láva a házakat a másik végén. Nyilván, a saját házuk is ott volt, és reménykedtek, talán megússzák. De ha közben lezúdult volna egy hamufelhő is...
A szél. Északnyugatról fújt, azért kapta éppen Pompeji a nagyját.
De olvastam valahol, hogy kb. Nápoly közepéig húzódó izzófelhő-üledékek is találhatók történelem előtti kitörésekből. Ha megint arrafelé talál lőni, nem hinném, hogy San Gennaro sokat segít a milliókon, akik ott laknak.
A helyzet kicsit bonyolultabb. Valamikor ott két hegy volt: a Rinjani és a Samalas. Utóbbi pukkantott egy kalderaformálót, amely során a Rinjani hasonlóan járt, mint a Rakata. Azaz az eredeti csúcsa közelében halad a beszakadás határa. A Barujari valóban a posztkaldera kitörési centrum, amely viszont valahol a két egykori hegy között alakult ki - ránézésre a Rinjanihoz közelebb.
Nagyon érdekes látvány. Először hang nélkül néztem, gondoltam, olyan, mint a biztonsági szelep egy kuktán.
Hanggal határozottan komolyabb! Az pedig látszik a hegyen, hogy legalább egyszer már ledobta a fele fedőt is.
Azt jól gondolom, hogy az egész hegy a Rinjani, benne a tó az eredeti kráter, és ez a Barujari az újabb kitörések helyszíne? Sajnos a térkép nem írja ki.
Átlagon felüli minőségű felvétel egy vulkán működéséről. A Barujari aktív kürtőjét oldalról nem fedi salakkúp, jól látható, ahogy a gáz felfújja a lávát, aztán kisüvít és lávacafatokat ragad magával.
Nemrég láttam egy összevetést, a töredéke a vulkánok CO2 kibocsátása az emberének.
A Krakataunál, meg úgy általában a lemezszegélyi vulkánoknál a vízgőz az elsődleges gáz, amit az alábukó lemezszegélyek visznek magukkal zárványként illetve kristályvízként, illetve ami a repedéseken leszivárgó talajvízből vagy tengervízből származik. A Krakatau robbanása is akkor következett be, amikor a magma a tengervízzel találkozott.
A második leggyakoribb gáz valóban a CO2, és a bazaltos vulkánoknál ez igen sok tud lenni. A legnagyobb CO2 kibocsátó vulkán a Mount Erebus az Antarktisz mellett. Messze nem elég így sem a kibocsátott gázmennyiség, hogy akár csak lokális hatást is ki tudjon fejteni.
A nagy bazaltár kitöréseknél jellemző a CO2 felszabadulás óriási mértéke, de ilyen ritkán van.
A szibériai esetnél nagyon érdekes folyamat volt. A bazaltömlés első fázisában egy óriási bazaltsapka képződött, ami eltorlaszolta a további feláramlás útját. Ez azzal járt, hogy a hő felgyülemlett, és a talajban levő fosszilis szenet elgázosította. Mivel lenn oxigén nem volt sok, ezért főleg a víz reagált a szénnel, amiből vízgáz (CO és H2 ) lett. Ez aztán végül áttörte a bazaltsapkát, és egyrészt jórésze elégett, CO2 képződése közben, másrészt meg instant megmérgezett mindent egy jó nagy területen. A lényeg az, hogy ez a CO2 is fosszilis volt, csak a vulkáni működés égette el.
Itt néhány hozzászólással korábban a Földet érő kozmikus hatások szerepéről is elmélkedtünk (nézz vissza, ha még nem láttad, mert érdekesek). Mindezek ellenére, ami a helyi, földi viszonyokat illeti, szerintem is a vulkánok azok, amelyek a leginkább befolyásolják a klímát és a klímaváltozásokat.
Ezért az elméletedre kapásból rávágtam volna, hogy helytálló, de amikor nekiálltam hozzá további adatokat gyűjteni, találtam ezt a cikket, ami szépen összefoglalja milyen hatással voltak a vulkánkitörések az emberiségre és a történelem alakulására.
Ha ehhez még hozzávesszük az emberiség előtti nagy kihalásokat (a perm és a jura kor végén) illő lenne szerényebbnek lennünk, ami az éghajlat-befolyásoló hatásunkat illeti. Ettől függetlenül még számtalan módon tudunk ártani a környezetünknek, meg saját magunknak. És ártunk is...
Hirtelen eszembe jutott valami a Krakatau-vulkán 1883-as nagy kitöréséről, az általa okozott következményekről, és arról, hogy "globális felmelegedésnek" nevezett jelenséget úgy próbálják az emberi ipari termelés és a robbanómotoros gépjárművek számlájára írni, hogy közben lehet, hogy ezért a vulkán által kibocsátott óriási mennyiségű gázok, köztük a két üvegházgáz, a szén-dioxid és a metán valamelyikének vagy mindkettőjének kibocsátása által maga a vulkán, ill. az egész Földön tapasztalható vulkánkitöréses tevékenységek összessége lehet a valódi "tettes".
A Krakatau kitöréséről a Wikipédia ezt írja: "A hírhedt 1883-as kitörés a hirosimaiatombomba energiájának az ötezerszeresével, mintegy száz megatonnával robbantotta darabjaira a hegyet, több mint 25 köbkilométernyi sziklát és hamut lökött ki a vulkánból, és a történelemben feljegyzett legnagyobb hangkitörést produkálta: a robbanás zajára a 3100 kilométerre lévő ausztráliaiPerthben az emberek felriadtak álmukból, sőt a mintegy 4800 kilométerre lévő Rodriguez-szigeten, Mauritius közelében a fültanúk azt hitték, puskalövést hallanak. A légköri lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet, és még öt nappal később is érezhető volt."
Az egész idézetből a vastag betűs rész a lényeges! Ilyen óriási mennyiségű vulkáni szikla és vulkáni hamunak a kürtőből és a kráterből történő kilövéséhez ui. óriási mennyiségű, több millió köbkilométernyi vulkáni gázelegy óriási túlnyomása szükséges. Ezek között nyilván sok a vulkánokra jellemző kénes gázok (kén-dioxid, és kénhidrogén), de nyilván épp ilyen hatalmas mennyiségű szén-dioxid és metán is kikerülhetett a Föld légkörébe.
1.: Először az óriási mennyiségű vulkáni hamu és hamupernye kerül ki, amely akár 5-10%-kal is csökkenteni képes a légkör fényáteresztő képességét, amely miatt a kitörés utáni 10-20 év hidegebbé válik a kevesebb napfény miatt, mely miatt a mezőgazdasági termények fejletlenebbek lesznek a nyár végére is, megtermett összmennyiségük pedig jelentősen megkevesbedik, amely éhínséget okoz. Ez a jelenség a vulkáni tél.
2.: A második fázisban a hamunak a légkörből a talajra történt leülepedése után a légkör visszanyeri ugyan az eredeti 100%-os fényáteresztő képességét, de ekkorra már régen kikerültek a légkörbe az üvegházgázok, melyek miatt viszont a földi légkör fokozatosan túlmelegszik. Közben a talajra leülepedett hamu és hamupernye elbomlik és humuszos talajjá alakul át, ami normál körülmények között a legjobb termőtalajok egyike tud lenni. Viszont a felmelegedett légkör miatt több lesz az aszály és kevesebb lesz a csapadék, így a felmelegedési periódusban ez válik a minden embert kielégítően jó terméshozamok legfőbb gátjává. Ez a jelenség a túlzottá váló klíma-felmelegedés periódusa.
Mindkét káros folyamatért a vulkánok a "felelősek".
Mit gondoltok, szerintetek mennyire helytálló az elméletem??
Nagyon egyetértek az utolsó mondatoddal. A nem egyenletes háttérsugárzással.
Ezen kívül volt a filmben egy rész, ami szerint a naprendszer keresztülhaladt egy sötét kozmikus porfelhőn, ami szintén lehűlést eredményezett. Elképzelhető az is. A Föld életét nem lehet "földhözragadt" szemlélettel vizsgálni, hanem a tágabb környezetével együtt. És a kép annál ijesztőbb, minél többet tudunk róla. Rengeteg véletlenen múlott, hogy egyáltalán vagyunk.
Azt gondolnám, hogy a kozmikus sugárzás megnöveli a levegő gázainál az egyéb izotópok jelenlétét. Vagy ha elemátalakulás van, akkor a származtatott elem gyakoriságát.
Mint pld. a C13 izotóp. Bizonyára van másfajta átalakulás is, aminél lehet valamiféle stabilabb izotóp is.
Ebből valószínűleg bekerül valamennyi a földtani rétegekbe, és ez alapján lehet reprodukálni, hogy mikor érte ilyen hatás a földet.
A radioaktív szénizotópos kormeghatározásnak szerintem épp az egyik fontos baja az, hogy egyenletesnek veszi a kozmikus háttérsugárzást, ami viszont egészen biztosan nem igaz.
Hosszú, de a lényege benne van kb. az első 10 percben. Ahogy egy ködkamrában egy sorozat cseppecske jelzi a kozmikus sugarak útját, úgy a légkörben is elindítják a kondenzációt. A Nap mágneses aktivitása védelem a kozmikus sugárzás ellen. Ha a mágneses aktivitás magas, a hőmérséklet is magasabb lesz, mert kevesebb felhő képződik. Mindezt igyekszik megfigyelésekkel alátámasztani és kísérletekkel igazolni, de a "széndioxid-hívők" elutasítják. Szerintem érthető, a kozmikus sugárzást nem lehet megadóztatni. (-:)
A fentiek figyelembevételével logikus, hogy egy szupernova-robbanás (=még több kozmikus részecske!) okozhat eljegesedést (=még több felhő, =egyre hűvösebb földfelszín és =egyre nagyobb fényvisszaverő-képesség). Azt nem tudom, ki lehet-e mutatni, hogy egy időszakban több részecske érkezett a Földre. A mai jégmintákból, biztosan, de azok a régi jegek már elolvadtak.
Amit még érdekesnek találtam a filmben, ahogy az élet keletkezését magyarázza. Nem "langyos ősleves", hanem víz alatti vulkánkitörések - és a radioaktivitás evolúcióra gyakorolt hatásáról sem feledkezik meg.
Ami nem tetszett, az a meghosszabbított része, a jóslatokkal meg a még távolabbi kilátásokkal.
Rendkívül érdekesnek találtam a filmben, hogy a szupernovák globális eljegesedést okoznak. Erről itt hallottam legeleől, és a szokásos katasztrófahipotézisekben sem említették ezt az opciót, pedig logikusnak tűnik.
Mindazonáltal látványos kihatásai az evolúcióra még ezzel együtt sem nagyon voltak, már amennyire szerény ismereteim alapján meg tudom állapítani.
Leszámítva a hógolyó föld utáni többsejtű szervezeteket érintő fajrobbanást. Bár nem egyértelmű, hogy azt az eljegesedét is szupernovarobbanás okozta-e.
A kérdéseid miatt meg akartam keresni azt a filmsorozatot, ami a Föld kialakulásáról szólt (a közbeeső hógolyó állapotokkal). Helyette valami mást és sokkal modernebbet találtam, ami egyszerre szól a Föld és a földi élet alakulásáról, és nem feledkezik meg arról, hogy kozmikus hatásoknak is ki voltunk (és vagyunk) téve.
3. nekem a videó alapján úgy tűnt, hogy ez akkor is erősen északon volt. Persze lehet hogy az akkori éghajlaton nem volt ott tundra, meg metánhidrát.
Csak még pár mondat a globális fölmelegedésről.
A föld az utóbbi egymilliárd évben ugyebár kétszer is volt hógolyó állapotban. Vajon hogy nézhetett ki akkoriban a lemeztektonika? Melyik elrendezés kedvezett ehhez, a szétszórt kontinensek, vagy az egy szuperkontinens? Én az utóbbira tippelnék.
1. Ezek a nagy kitörések valószínűleg kozmikus becsapódás következményei. És a kontinensek feldarabolódása is. (Pangeát egy nagy összefüggő földdarabként szokták rekonstruálni.)
Az óceánok lefojtó hatásában szerintem igazad van.
2. Itt Yellowstonet két helyre is párosítottad. Az első helyére inkább Hawaiit szoktuk gondolni.
3. Nem tudom, egy ilyen hatalmas lávaömlés esetén számít-e az akkori földrajzi elhelyezkedése. Az, hogy a terület most északon van, ezután lesz pusztító. Ha a permafrost felolvad, onnan annyi metán szabadul ki, hogy az emberi károkozás eltörpül mellette.
1. Úgy néz ki, a sokkal nagyobb tengeralatti árbazalt kitörések sokkal kisebb hatással voltak a földi klímára. Ennek két oka lehet. Az egyik az, hogy valójában most élünk olyan körülmények között, ami a permi kihalást jelentette a korábbi élőlényeknek. A másik magyarázat az lehet, hogy a tenger lefojtja valahogy a hatását, ami azért fura, mert a gázok így is feltörnek, és ha beleoldódnak is a vízbe, az óceáni életformák ugyanott vannak, mint a permi eseménynél.
2. Mindig meg lehet találni az árbazalt kitörés után maradt még ma is működő forrópontot. Siberian trap - yellowstone. Deccan trap - Reunion. North Atlantic - Izland. Oregon és Washington - Yellowstone. Kelet Brazília - Fernando da Noronha szigete. Még a kisebb európaiakhoz is hozzá lehet kötni az Eifelt, meg a Sziléziai hegységet.
3. Szerintem a Szibériai lávaömlés különösen pusztító voltában szerepet játszott annak északi elhelyezkedése. Ott most is rengeteg szén van a föld alatt metánhidrát, olaj, kőszén, földgáz, tőzeg formájában, és a metán már el is kezdett felszabadulni.
Namost elég aggasztó, hogy az akkori hőmérsékletemelkedést csak egy ilyen terület széntartalékának a felszabadulása okozta, most meg a föld összes ilyenjét bányásszuk ki, és égetjük el.
