Nincs elég mélyen ahhoz, hogy elolvadjon, simán megállni meg nem tud, mert folyamatosan jön az utánpótlás a csendes óceán felől. Viszont ha épp a Bajkálnál van vége, akkor érthető, hogy ott feszíti szét az ázsiai lemezt.
Én azt tippelem, hogy csak megindul lefele ott, aztán szépen megolvad.
Egyébként tény és való, hogy Szibériában és Mongóliában van néhány - jellemzően bazaltos vulkáni mező, aminek a működésére nem igazán van magyarázat. Bazaltos működés három forrásból jöhet:
- Forró pont, ami a legtöbbször egykori bazaltárömlések maradéka, mint pld. a Reunion hotspot a Dekkán trap-é, vagy Hawaii a szibériai lávaömlésé.
- riftesedés, lásd Kelet Afrikai árokrendszer melletti vulkánok
- nyírás, vagy egyéb okok miatt elvékonyodott, töredezett kőzetlemez, mint pld. a Kamerun vulkán, és a környékén levő más vulkánok. De a hazai bazaltvulkanizmus is ide tartozik.
Aztán meg van az Etna, aminél nem teljesen világos, hogy melyik kategóriába esik.
A mantle plume elmélet számol az üstökös becsapódással, és a lesüllyedt óceáni lemezek újraolvadásával is.
A szibériai bazaltár antipodális üstökösbecsapódása a déli sarkon volt, a kráter azonosítva lett. A Dekkán esetében meg ugyan a hotspot korábban kialakult kb. egymillió évvel a yucatáni üstökösbecsapódás előtt, de a becsapódás annyira felerősítette a folyamatot, hogy a teljes lávaömlés 80%-a rögtön a becsapódás után indult be. Ez egy érdekes egybeesés, hogy a becsapódás pont antipodális volt egy meglevő hotspottal.
A valószínű folyamat szerintem az, hogy a lesüllyedt lemezek a mag körül megolvadnak, de egy üstökös becsapódás kell ahhoz, hogy kialakuljon egy csatorna, amin elkezdhet a megolvadt anyag felfelé áradni. É azért főleg a szárazföldek alatt történik ez (kivéve az ontong platót), mert ott a hőleadás gátolt, és ezért melegebb az asztenoszféra, puhább, kevésbé fékezi a feláramlást. Ez az én egyesített elméletem, ami magában foglalja a Wilson ciklust, a Mantle plume elméletet, meg az impact elméletet is.
E szerint az ábra szerint a kéreglemez egyszer csak véget ér, és nem bukik lejjebb.
Elolvadt, vagy valami nagyobb ellenállással találkozott? Ázsia nyilván több darabból állt össze - a Bajkál környéke olyan, mintha egy mélytengeri árkot szorított volna össze két darab szárazföld. Mongólia, a Tárim-medence valaha lehetett különálló. Sőt, a domborzati viszonyokat nézve, Korea lehetett valamikor egy sziget.
A Jalu határfolyó egy törésvonalat talált magának. A Pektutól keletre pedig látszik még néhány vulkán-gyanús hegy. Volna még ott bőven kutatnivaló.
Szibériát és a bazaltömléseket én sem értettem, miért vette hozzá. (Ha van időd, az ezzel kapcsolatos logikus elméletekről írhatnál.)
A dolog érdekessége, hogy simán lehet, az eggyel lejjebb berakott hozzászólásod vulkánja szintén hasonló eredetű.
Azt mindenesetre furcsának találom, hogy miért csak itt ilyen irányú a szubdukciós kéreglemez mozgása. mitől akadt be ez két réteg közé?
A másik dolog, amire kíváncsi lennék, hogy hol érhet véget a kéreglemez pályafutása? Normál esetben ugye lefelé megy, és végül elolvad valahol a mag felett. (simán lehet, hogy ebből lesznek aztán a bazaltlávaárak).
De itt mi lesz a sorsa? Egyszercsak mégis irány vesz lefelé? Mondjuk pld. a Bajkál környékén?
A szibériai bazaltömlést szerintem felesleges ezzel a jelenséggel magyarázni. Arra vannak jóval logikusabb elméletek. Nem mellesleg, a Pektu sem egy bazaltvulkán, ennek a jelenségnek a víz az egyik hajtóereje, az meg ugye nem játszik szerepet a bazaltáraknál.
Szép szabályos és magányos hegy, a közelében nem látszanak vulkánok, és "a másik (elmélet) egy millió évvel ezelőtti vulkánkitörést tart valószínűnek, amely több mint 8 ezer km-es magmahullámot lövellt ki" elég furcsa fogalmazás. A magma legfeljebb indulhatott 8 ezer km mélységből.
Jobban hasonlít egy holdbéli kráterre, mint egy lekopott vulkánra.
A környéket elnézve a titokzatos kincsek kitermelése javában folyik, nyilván nem lehet csak úgy arrafelé túrázni.
Érdekes, ha már ilyen nagy magmabuborék nekiindult, az hogy a francba nem jutott el a felszínig. Ami felette volt, egy-két millió év alatt lekopott, tehát nem lehetett túl kemény.
Próbálom elképzelni a vulkáni működést, ami ilyet létrehoz - mérsékelt sikerrel. Egyes tufagyűrűk formája ugyan hasonló, de pár száz méteres átmérővel. Ez meg itt több kilométer.
Jogos rá az "elkövető" kifejezés - miért nem írta oda az esemény dátumát. Nem olvastam végig a hozzászólásokat, az elsők is valódinak vélték. Végül is, jellemző a hegyre, hogy összeomlik, aztán újra növekszik. Akkor most kezdi...
Szerintem olyasféle, mint az angol 'th' zöngés változata. Nem vagyok jó az izlandi nyelvből... A skandináv nyelvek hangzása leginkább a halálhörgésre emlékeztet.
Köszi, de hallás után nem tudtam megállapítani, milyen hangot mondanak, (valami d-szerűt?) úgy elkenik. Aztán keresgélés közben láttam d-vel is leírva. Akkor valami olyasféle.
Megjegyzem, az Eyjafjallajökul-t annak idején, megtanultam kiejteni, de ezzel "Fimmvörðuhálsi" nem tudok mit kezdeni. Milyen hang következik a r után - és mi a szó jelentése?
Igen. A Kljucsevszkaja beleillik a legszebbek közé. És óriási. A Kamcsatka-folyó ívéből, elhanyagolható magasságú viidékből emelkedik 4800 m fölé. Az Andok legmagasabbjainak feleekkora sincs a relatív kiemelkedése.
