Érdekes, ha már ilyen nagy magmabuborék nekiindult, az hogy a francba nem jutott el a felszínig. Ami felette volt, egy-két millió év alatt lekopott, tehát nem lehetett túl kemény.
Próbálom elképzelni a vulkáni működést, ami ilyet létrehoz - mérsékelt sikerrel. Egyes tufagyűrűk formája ugyan hasonló, de pár száz méteres átmérővel. Ez meg itt több kilométer.
Jogos rá az "elkövető" kifejezés - miért nem írta oda az esemény dátumát. Nem olvastam végig a hozzászólásokat, az elsők is valódinak vélték. Végül is, jellemző a hegyre, hogy összeomlik, aztán újra növekszik. Akkor most kezdi...
Szerintem olyasféle, mint az angol 'th' zöngés változata. Nem vagyok jó az izlandi nyelvből... A skandináv nyelvek hangzása leginkább a halálhörgésre emlékeztet.
Köszi, de hallás után nem tudtam megállapítani, milyen hangot mondanak, (valami d-szerűt?) úgy elkenik. Aztán keresgélés közben láttam d-vel is leírva. Akkor valami olyasféle.
Megjegyzem, az Eyjafjallajökul-t annak idején, megtanultam kiejteni, de ezzel "Fimmvörðuhálsi" nem tudok mit kezdeni. Milyen hang következik a r után - és mi a szó jelentése?
Igen. A Kljucsevszkaja beleillik a legszebbek közé. És óriási. A Kamcsatka-folyó ívéből, elhanyagolható magasságú viidékből emelkedik 4800 m fölé. Az Andok legmagasabbjainak feleekkora sincs a relatív kiemelkedése.
Kösz. A szöveget nehezen követhetőnek találtam, ahogy cikázott az ábrák és a számomra ismeretlen földrajzi részletek között. De legalább már tudom, mi a Durece. (-:)
Rémálom lehet ott egy kiürítést megszervezni. Az egész környezete sűrűn lakott. Az úthálózat nem bírná, ha tényleg mindenkinek menekülnie kellene. Meg talán nem is mindenki fogná fel, mekkora a veszély.
Találtam egy felvételt a 44-es kitörésről. Az emberek álltak az utca egyik végén, és nézték, hogyan dönti romba a láva a házakat a másik végén. Nyilván, a saját házuk is ott volt, és reménykedtek, talán megússzák. De ha közben lezúdult volna egy hamufelhő is...
