Korábban már több topikon is szóba került az oszmán hadsereg felépítése, csatái stb.
Fogjuk most össze az ezzel kapcsolatos kérdéseket, véleményeket egy topikba.
A Cossacks c. számítógépes stratégiai játék háromféle gyalogost dob fel, ha az oszmán birodalommal vagy:
1) Janissary (janicsár)
2) Ottoman pikeman (ottomán lándzsás)
3) Light infantry (könnyűgyalogság)
Míg a janicsár egyértelmű és a könnyűgyalogság is többé-kevésbé megfeleltethető az aszaboknak vagy más irreguláris gyalogsági alakulatoknak, addig az ottomán lándzsásnak nem igazán látom a valós történelmi megfelelőjét.
Valami rémlik, mintha a janicsárok között lettek volna lándzsások, de külön lándzsás gylogságról nem nagyon olvastam még a forrásokban.
Az, hogy a jaja sereg volt a janicsárság előzménye, nem csak a krónikákból világlik ki. A janicsárok seregtesteinek vezetőit ugyanis még évszázadok múlva is jajabasinak hívták, ahogy írtuk is. A jaják háttérbeszorításának ideje pontosan nem ismert, azt azonban tudjuk, hogy például a rigómezei, nikápolyi és ankarai csatákban még ők alkották a gyalogság zömét (a már 1360-as évek óta fennálló janicsárhadtest mellett), I. Mehmed szultán (1402-1421) viszont – Generál Tibor feltételezése szerint az interregnum idején történ lázongásaik miatt – már csak segédcsapatként alkalmazta őket.
"A janicsár hadtest háromféle csapattípust ölelt fel: 101 jaja dzsemáatot, 34 szekbán bölüköt, és 61 aga bölüköt (a janicsár aga közvetlen alárendeltségében lévő bölükök ). A 101 dzsemáat élén a jajabasik álltak, 100 egyszerű jajabasi és 1 bas jajabasi (rangidős jajabasi). "
Szia!
Úgy tom, hogy a török jaja (yaya) szó egyszerűen gyalogost jelent. Nemcsak gyalogos katonát, hanem gyalogos járókelőt is. Isztambulban is több helyen ki volt írva, hogy yayalar ekmek yasaktir, meg hasonló nyalánkságok.:-)
A janicsárság megszervezése előtti gyalogság tagjait is jajáknak hívták az oszmán hadseregben.
Kíváncsi volnék, hogy ők vajon milyen nemzetiségek közül lettek összetoborozva, mert a "vértörökök" a korai oszmán időkben eléggé ragszkodhtak a lovas nomád hagyományaikhoz és - gondolom - mindenki inkább lovas akart lenni, mint gyalogos:-)))
Györkös Tibor becsületes neve Györkös Attila, és a honlapja már egy ideje a http://gyorkos.uw.hu/ alatt található meg. Egyébként bánj vele óvatosan, túl sokszor használt (ha közvetve is) engem forrásként, úgyhogy nem valami megbízható:)
Én Matuz József: Az Oszmán Birodalom története c. könyvéből tanultam a legtöbbet az oszmánokról.
Csak az a baj, hogy könyvtári volt és már több mint 10 éve olvastam.
Azóta sokat felejtettem és sokszor emlékezetből írkálok ide a topikba:-(
De az alábbi történelmi regényekből is szoktam török szavakat és kifejezéseket idézni, az ide írogató profi történészek legnagyobb megrökönyödésére:-):
Hunyady József: Az égig érő vár
Gárdonyi Géza : Egri csillagok
Jókai Mór: Janicsárok végnapjai
Egyébként történelmi szemszögből a háromból szerintem az első a legjobb, Kőszeg 1532. évi oszmán ostromát dolgozza föl.
Olyan rája (adófizető), aki valamilyen (többnyire önkéntes katonai) szolgálat fejében bizonyos adók alól mentesül, pl. rendkívüli hadiadót rendszerint nem fizettek, de más mentességük is lehetett. Jogilag ide tartoztak az akindzsi, müszellem, jürük, vojnuk csapatok, és a seregnek dolgozó cigányok nagy része. Élükön néha önálló (szandzsáktól független) bégek álltak, akik jövedelmük alapján a bégek rangsorának a végére sorolhatók.
Hegyi Klára és Györkös Tibor ismertetőjét összevetve nekem egyébként úgy tűnik, hogy az aszabok és a müszellemek között nem volt lényeges különbség: mindkét brigád paraszti szabadkatonákból álló irreguláris alakulat volt.
Biztos, hogy nem Bakuból és Arábiából érkeztek ezek az olaj beyek ?:) Most már értem, hogy miért is a hódoltság területén tűntek fel 400 évvel később az olajbárók :)
A magyar fülnek mulatságos török elnevezések közül megemlíteném még az ún. olajbégeket, akik nem álltak rokonságban az olajsejkekkel és semmi közük nem volt a kőolajhoz:-)
Persze az ő igazi török nevük alay bey (aláj bég) volt, csak a régies magyar nyelvben torzult el a nevük olajbégre:-)
Egyébként lovassági parancsnokok voltak, az ún. alaj (az egy szandzsákból összegyűjtött lovassági csapatok) parancsnokai és a szandzsákbégek helyettesei.
Györkös Tibor Törökvész c. honlapjáról:ASZAB:1.az irreguláris gyalogság egyik hadosztálya. Nagy részben a parasztok soraiból kerültek ki tagjaik és általában nagyon könnyű fegyverzettel voltak ellátva. Csak a háború idejére gyűjtötték egybe, részben önkéntesekből, részben előre összeírt parasztokból. A háború időtartama alatt az állam fizette és élelmezte, befejeztével pedig elbocsátotta őket. Egyik fő feladatuk volt a várak védelme. Jellegzetes viseletük: piros süveget hordtak. Egyes szerzők szerint bőrsapkát. Hadjárat alatt két részre osztották őket. Az egyik részük a fősereg előtt és attól teljesen elvágva portyázott és fosztogatott – ebben a tekintetben is nagyon hasonlítottak az akindzsikhez –, míg a másik részük árkokat, sáncokat, aknákat ásott, hidakat épített, stb. Hadjárat után a szerencsésebbek a végvárakba kerültek helyőrségnek, vagy gályákra tengerészgyalogosnak, így reguláris, zsoldos katona lehetett belőlük. Ilyenkor abba az országba osztották be őket szolgálatra ahol születtek. Ezek úgy öltözködhettek, vagy úgy kellett öltözködniük, mint annak az országnak lakosai. Pl. Budán bőrrel prémezett kelme-sapkában jártak, egy kardot és puskát hordoztak fegyverül. Teljesen magyar módra öltözködtek. (Marsigli) Néha a török forrásokban „a gyors lábú”-aknak nevezték őket. Forrás nélkül. „Végül vannak még azab-ok, vagyis szabadok is, akik a törökök fiai, és úgy toborozzák őket, akár nálunk a katonákat, a háború végeztével pedig hazaengedik őket.” C. de V.: T. U.: 437. o. Esztergomban, 1543-ban az agák 20-22 akcsét, a legénység 6 akcsét, kapott. Cs. Cs.: E. H. K.: 103. o.
2. A tengerészgyalogság elnevezése is ez volt. T. L.: R, K, K, Az O. B.: 161. o. 22. lj.; 170. o.; 180. o. 16. lj.; 424. o.; 429. o. 44. lj. 3. Aszab szó jelentése: "nőtlen" vagy „szabad”.
A magyar Wikipediáról:
Az aszab (törökül azab vagy azap) könnyűfegyverzetű gyalogos volt a régi oszmán hadseregben. Ők és az akindzsik képezték a török seregben az irreguláris haderő zömét. Később sokukat már muskétával fegyverezték föl. Kevés képesítéssel bírtak. Rendezett, fegyelmezett harcra és bármilyen összehangolt manőverekre, normális visszavonulásra teljesen képtelen voltak.
A török hadsereghez csapódó mindenféle segédhadakkal együtt a haderő ütőképességét csökkentették. Katonailag az aszabok komoly erőt nem képeztek. Az európai haderők fölényben voltak velük szemben és sokszor egy-egy visszavonulás is tébolyult meneküléssé fajult, aminek következtében a törökök sokszor maguknak nagyobb veszteséget okoztak mint az ellenség.
"Hegyi Klára kutatásai szerint a müszellemek szabad katonaparaszti szervezet tagjai voltak, amelyeket kisegítő erőként tényleges katonai szolgálat ellátására szerveztek meg. Érdekesség, hogy az első oszmán összeírások után szinte azonnal, már az 1540-es évek elkezdték szervezni, először a színmagyar Baranyában. Ez a kezdemény a magyar területek viszonylag korán (egy-két évtized) elhalt, de erőre kapott a a Duna-Tisza közének, Tolnának és Somogynak elbalkániasodott területein, valamint a Balkán északi részein. "
Akkor a müszellemet nem annyira felszabadított rabszolgának, hanem paraszti szabadkatonának lehetne fordítani.
Bár ha tényleg paraszti származásúak voltak, akkor én inkább gyalogosként, mint lovasként tudom őket elképzelni.
Showtimes is leírja, hogy a hátasló beszerzése, kiképzése és fenntartása azért nem volt olcsó mulatság, egy egyszerű paraszti származású katona ezt aligha engedhette meg magának.
Arról van valami adatod, hogy ezek a müszellemek központilag kaptak fegyvereket vagy mindenki olyan fegyverrel harcolt, amilyet éppen be tudott szerezni?
