Portugál, andalúz, katalán, baszk, kasztíliai, extremadurai, genovai, velencei, francia, angol és hollandus férfiak (és nők?) akik a tetteikkel megváltoztatták a világtörténelem menetét és naggyá tették Európát.
Ha már könyveknél tartunk, szorosabban a topik tárgyánál maradva, az alábbi könyvet ismeritek?
András László
Alapos gyanú – A Kolumbusz-rejtély
Magvető, Bp., 1977 (Gyorsuló idő sorozat)
Már nem emlékszem pontosan a tartalmára, mert régen olvastam, de a Colombo személynév gyakoriságát is érvként hozza fel a fejtegetéseinél (ez ugye 'galamb'-ot jelent). Nagyjából áttekinti a könyvtárnyi irodalmat, aztán valami olyasmit ír, hogy az a Kolumbusz, aki hajótöröttként (kalóztámadás áldozataként) partra vetődött Portugáliában, nem feltétlenül azonos a genovai takács fiával... most nem fogom újraolvasni, javítson ki, aki jobban emlékszik rá. Bár a Valóságban korábban megjelent a tanulmány, és ez szkennelve valahol meg is lenne nekem...
86 éves korában elhunyt Jacques Piccard svájci tudós, aki saját építésű merülőhajóján elsőként érte el a tenger fenekét annak legmélyebb részén, a Mariana-árokban.
"A XX. század egyik nagy felfedezője, a legnagyobb mélység embere, egy igazi Nemo kapitány hunyt el november elsején a Genfi-tó partján" – közölték Genfben. Jacques Piccard a Trieste nevű búvárhajóban 1960. január 23-án, az amerikai Don Walsh társaságában 11 034 méteres mélységbe merült le. Ez azóta is merülési rekord. A technika szerelmeseként több búvárhajót is épített közepes mélységekre, s 82 éves koráig maga is használta őket. Egyik nagy tengerkutató teljesítménye az volt, hogy 1969-ben sodródó merüléssel egy hónapon át követte a Golf-áramlatot, háromezer kilométeren keresztül. A legnagyobb érdemének azt tartotta, hogy életre bukkant a Mariana-árok fenekén, s ez ahhoz vezetett, hogy megtiltották atomhulladék eltemetését a tengeri árkokban.
(Nekem már csak a kislányom visszatérő kérdése fog mindig eszembe jutni róla, ti. hogy "a Mariana-árok milyen mély?" No és: "mennyivel lepné el a Himaláját a víz, ha ebbe az árokba belehelyeznénk?" Isten nyugosztalja Piccard kapitányt!)
4 hajó volt. A Santa María azonos a La capitana- val (a "la capitana" kifejezés zászlóshajó jelentéssel bír). A "Santiago de Palos" neha "Bermuda néven is említtetik. A Vizca'na Vizcaina akar lenni.
Most olvastam két oldalon Kolumbusz hajóinak a nevét a 4. utazásáról:
Santa María, La Gallega, Santiago de Palos az egyik verzió, a Capitana, Gallega, Vizca'na és a Santiago de Palos a másik. Melyik a valódi, vagy van egy harmadik változat
Az Ogoué (vagy Ogooué, Ogowe) Gabon fő folyója, Nyugat-Közép-Afrikában. Vízgyűjtője kiterjed csaknem az egész Gabonra, mellékfolyói pedig elérik a Kongói Köztársaságot, Kamerunt és Egyenlítői Guineát.
Az Ogoué 900 kilométeres hosszúságával nem tartozik a nagy folyók közé. A Bateke fennsík északnyugati részén ered, onnan északnyugat felé folyik, majd nyugatra. Port Gentiltől délre ömlik aGuineai öbölbe. A deltája nagy, száz kilométer hosszú és száz kilométer széles. Teljes vízgyűjtő területe 223,856 négyzetkilométer, többyire háborítatlan erdők és némi fűvidék. A vízgyűjtőben az átlagos népsűrűség mindössze 4 ember egy négyzetkilométerre.
Az Ogoué majdnem teljes hosszában hajózható, Gabon fő kereskedelmi artériája. A folyó menti fontos városok: Loanda, Lambarene, Ndjole, Booué, Kankan, Ndoro, Lastoursville, Moanda és a kongói határ közelében Franceville.
A folyóban háromféle krokodil él: a nílusi, a törpekrokodil, és a csőrös krokodil.
Az első európai felfedező ebben a régióban, Pierre Savorgnan de Brazza, először az 1870-es években utazott ide. Mostanában is sok expedíció indul az északi mellékfolyók vidékeire és a Kongó folyó nyugati mocsárvidékére, miután bennszülöttek visszatérően dinoszauruszhoz hasonló lények felbukkanásáról számoltak be.
Mellékfolyók:
* Abanga * Iyinda / Ayina o Djadie o Djoua o Liboumba o Mounianze o Oua * Lekoni * Leyou * Lolo * Myoung * Ngounie o Ikoy * Sebe
Pietro Paolo Savorgnan di Brazzà, vagy Pierre Paul François Camille Savorgnan de Brazza (1852. január 26. – 1905. szeptember 14.) olasz felfedező volt. Ő nyitotta meg Franciaország számára az utat a Kongó völgyében, és ez vezetett végül a nyugat-afrikai francia gyarmatok megalapításához. Könnyed modora, charme-ja és barátságos viselkedése az afrikaiakkal legendás volt.
Élete :
Rómában született, Ascanio Savorgnan di Brazzà udinei gróf hetedik fiaként. Apjának sok francia kapcsolata volt. Pietro Brest francia tengerészeti iskolájába járt, ahol zászlósként végzett. A Jeanne d'Arc francia hajón Algériába utazott, ahol elszörnyedt tanujává vált, amint a francia hadsereg Kabyle felkelőket lőtt agyon.
Ezután a szintén francia Venus hajón utazott, amely rendszeresen kikötött Gabonban. 1874-ben Brazza két utat is tett, a Gabon és az Ogoué folyók mentén felfelé. Ezután felajánlotta a kormánynak, hogy forrásáig követi az Ogouét. Befolyásos barátai, Jules Ferry és Leon Gambetta segítettek előkeríteni a szükséges pénz egy részét, a többit a sajét zsebéből fedezte. Ekkor már francia állampolgár volt, nevét is francia helyesírással kezdte el használni.
Ez az expedíció 1875-től három évig tartott. Brazza gyapottextiliákat és szerszámokat vitt magával, hogy út közben kereskedhessen velük. Csak egy orvos, egy természettudós és egy tucat szenegáli gyalogos katona volt vele. Mélyen a szárazföld belsejébe hatoltak.
1879-ben újabb hároméves expedícióra indult. 1880-ban elérte a Kongó folyót, és itt felajánlotta Makoko bateke királynak a francia védnökséget. Makoko, akit érdekeltek a kereskedelmi lehetőségek és vetélytársain is felül akart kerekedni, aláírta a szerződést. Szintén segített megalapítani egy francia települést a Kongó folyónál. Ez lett a későbbi Brazzaville, amelyet Brazzáról neveztek el.
1886-ban Francia Kongó kormányzójává nevezték ki. A korabeli újságírók óriási kontrasztról írnak a Brazza kormányozta tartomány bérei és humánus életkörülményei, és II. Leopold belga király rezsimje közt a Kongó másik oldalán (Kongó Szabad Állam). De ezek a jelentések sok befolyásos ellenséget is szereztek neki, a francia sajtóban lejárató kampány indult ellene, ami végül 1898-ban a menesztéséhez vezetett. 1905-ben felkérést kapott, hogy tárja fel a távollétében jelentősen megromlott gyarmati körülményeket, de a francia nemzetgyűlés leszavazta a zavarbaejtő jelentést.
Ekkor Dakarban hirtelen meghalt. A láz végzett vele, de olyan hírek terjedtek el, hogy megmérgezték. Sírverse: une mémoire pure de sang humain („emlék, amelyhez nem tapad vér”).
(most olvastam egy Kongóról szóló könyvet, az adta az apropót)
Keresek egy könyvet, illetve egy nagyjából ráérő ember segítségére lenne szükségem, ha valaki persze tud is. jelenleg nem tudok hazáutazni, a helyi (meglehetősen nagy könyvtárban)pedig nincs meg a könyv. Erről lenne szó: Déchy Mór: Kaukázus – Kutatásaim és élményeim a kaukázusi havasokban. (Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest 1907)
Különösen azok a részletek érdekelnének, amik a könyvben a hatodik és hetedik kaukázusi expedícióját érintik, és amik kifejezetten Dagesztán és Icskeria (Csecsenföld) földrajzi, illetve néprajzinak mondható leírásaihoz kapcsolódik.
A magas orr- és tatfelépítmény önmagában nem jelenti azt, hogy karakkról van szó. Egyébként pedig aki az Henry Grâce à Dieu-t Erzsébet-kori galleónként írja le, azt már el is felejtheted:)
Most vagy én vagyok akkor hülye, vagy a szigorú terminológia nem biztos, hogy minden esetben találkozik a valósággal.
Nanáhogy:) De azért megközelítőleg pontos definíciókat ad egyes - viszonylag jól elkülöníthető - hajótípusok esetében.
Nézd meg akár olyan weblapokon is, ahol precíz és muzeális igényű famodellek is készülnek.
Azért valljuk be, a famodellek egy része (nem feltétlenül korabeli) ábrázolásokon nyugvó modell, a rekonstrukció igénye nélkül. Éppen a tervrajzok hiánya miatt....
Mi is volt a kérdés? Mert az biztos, hogy mi itt jól elszórakoztatjuk egymást, de ez végül is részletkérdés és a többiek talán nem is érzékelik, hogy csak annyiról szól a vita, hogy a XVI. század első felében minden esetben lehet-e egyértelmű különbséget tenni a karakk és a KORAI galleón között. Azzal már ne is zavarjuk meg a tisztelt nagyérdeműt, hogy pl. a középkori baszk halászhajók egy típusát szintén galleónnak hívták. :o)
Ja, találtam egy jó kis karakk modellt galleón aláírással.
Hát igen, itt ütközik az elmélet a mindennapok gyakorlatával. (lásd: kikötői naplók)
De, mit tegyek amikor a Grace a Dieut (Great Harryt) egyik terminológia alapján karakknak tekintik, máshol meg Erzsébetkori (!) galleónnak? Vagy azzal, hogy a San Juan galleón - a kétségtelen galleón jellege ellenére - ránézésre (pl. magas orr- és tatfelépítémény) karakknak tűnik? Most vagy én vagyok akkor hülye, vagy a szigorú terminológia nem biztos, hogy minden esetben találkozik a valósággal. (Nézd meg akár olyan weblapokon is, ahol precíz és muzeális igényű famodellek is készülnek.) :o)
Kár is ezen vitatkoznunk, hiszen a terminológiában egyetértek veled, csak szerintem nem ilyen éles a választóvonal a két eltérő hajótípus között. :o)
A szakirodalom szerint a karrak és galleón között megfogható tipológiai különbségek vannak. Egy korabeli ábrázoláson -amennyiben látszik, hogy nagyjából egyészében véve élethűnek tekinthető - az alábbi pontokat kell figyelni:
1. Orr- és tatfelépítmény. 2. Orrsegédvitorlázat 3. Hajótest aránya 4. hajófar formája 5. Árbocmerevítők rögzítési rendszere
Ezen pontok alapján egészen jól behatárolható, hogy galleónról vagy karrakról van szó.
Az, hogy néha naó-nak nevezték, nem igazán jelent semmit. Te is tudod, hogy a kikötő naplókban minden olyan nagyobb hajót, aminek a típusát nem tudták, vagy nem akarták beírni, naó-nak neveztek. Ami ugye annyit tesz, hogy hajó:)
Na most a nao és karrak között nem lehet különbséget tenni:)
Ok, nem kukacoskodok. Csak arra akartam rámutatni, hogy nem olyan egyértelműek a különbségek a hajótípusok között. Főleg akkor, amikor még mérnöki tervrajzok se léteztek és két egyforma hajót sem tudtak építeni.
A szakirodalom szerint a korai galleónokat gyakran nevezték naoknak. Sőt nem egy esetben a funkció döntötte el, hogy minek nevezték: ha csak hadi célra használták, akkor galleón, ha kereskedelmi funkciót is ellátott, akkor nao. A galleón letisztulása - ahogy te is tudod - a XVI. század második felére tehető. (pl. Álvaro de Bazán hajóépítő programja.)
Mivel nao és karakk között még nehezebb különbséget tenni, így adódhat olyan eset is, amikor karakk és galleón közötti különbségtétel is fejtörést okoz.
András László
Az édesapja, Auguste Piccard írta:
Jacques Piccard
Meghalt a Mariana-árok felfedezője
