Keresés

Részletes keresés

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 2049

Ez nagyon érdekes... de nincs igazad.

 

   A gőzök, gázok maradéktalanul kitöltik a rendelkezésre álló gáztere, még akár

a saját belső energiakészletük rovására is.. lásd kompressziós hűtőszekrény ..

 

   De ezt részletesen többször is leírtam... lapozz vissza.. ill. a hőszivattyús topicban van az eleje..

Előzmény: egy mutáns (2047)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 2048

Szia!

 

  Az első ami ebből a folyamatból következik, hogy nem cáfolható többé

a perpetum mobile lehetősége az izoterm desztilláció puszta létével megcáfolt

 termodinamika törvényeire való hivatkozással.

 

   Azt hogy konkrétan ezt a folyamatot felhasználjuk-e energia termelésre?

 

Nos, ha a hogyan építsünk hőszivattyút topicban leírt modellt megnézed, pl. úgy.

 

De természetesen ezernyi más útja is van, amelyeket eddig alapból elvetettünk, mondván ütközök a termodinamika törvényeivel..

Előzmény: Helem (2044)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.22 0 0 2047

Dehát a nem-nedvesedőre munka árán jut a folyadék.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2046)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.22 0 0 2046

Szia!

 

  Olvass vissza, pár hozzászólással lejebb és megkapod a részletes válasz.

 

   Addig előzetesként:  A felületi feszűltség határozza meg a folyadék alakját.

A felületi feszültség anygai jellemző, nem kíván energiabefektetést.

 

  Nem nedvesedő felszínen gömb, nedvesedőn akár homorú azaz negatív gömb

felszín jön létre.

 

 

Előzmény: egy mutáns (2045)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.22 0 0 2045

Az izotermikus desztilláció szépen le van írva az idézted szövegben. Egy kérdés van csak, ki csinál kisebb és nagyobb cseppeket, és milyen munka árán?

Mer ugye új felület létrehozásához munka kell.

Tehát nem fog menni a hőtranszport munka nélkül.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2040)
Helem Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2044

Én nem értem hogyan lehet ebből gépet csinálni, de te talán megmondod, ha tudod.

Előzmény: Gézoo4 (2040)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2043
Ó, a sík felszínű gömbjeitek.  Klassz..   Még jó, hogy nem minden topicot írtok tele..
Előzmény: egy mutáns (2042)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2042

Ez azért van, mert nem érted, mit vitatok ott.

De ebben a topikban ezt hagyjuk.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2038)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2041

Ez van, ha olyasmihez szólok, amiről semmit nem tudok :)

1m

Előzmény: pint (2039)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2040

 

  Na, járt erre olyan aki megértette, hogy az izotermikus desztillációt miért

használhatjuk antiKelvin gép szerkesztésére?

pint Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2039
a gps "belsőleg" mindig 3d pozíciót számol. ebből vetít 2d-t, ha olyan a ketyere, vagy 2d-t és magasságot, ha meg olyan. részletkérdés. valójában nem a gsp-ről kellene beszélni, hanem a különböző koordinátarendszerekről, amit a földön használunk, pl a hosszúság-szélesség, vagy a magyar országos koordinátarendszer (ami egy fura fajta), mind 2d-s
Előzmény: egy mutáns (2035)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2038

Szuper!

 

  Csak azt nem értem, hogy a másik topicban miért vitatod még azt amivel itt egyetértettél?

Előzmény: egy mutáns (2037)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2037

No, én is igazán örülök, hogy végre egyszer olyat mondtál, amit értek, és egyet is értek vele. :)

1m

Előzmény: Gézoo4 (2036)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2036

     Igazán örülök, hogy szerinted is a 2D az 2D és a 3D az 3D.. így a 3D-s alakzat az

nem lehet síkbéli alakzat.

 

      

Előzmény: egy mutáns (2035)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2035

Akkor igen. Ami azt jelenti, hogy van egy 2D-s felszín és egy a fölötti magasság, azaz a felszíntől mért távolság. De még sose láttam GPS-t igazából nem tudom. Mindegy is, már látom a másik topkban, hogy ez már nem kérdés többé.

1m

 

Előzmény: Gézoo4 (2034)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.21 0 0 2034

 

  Az enyémen 3D koordináták, x,y,z adat jelenik meg.. Akkor 3D-s..

Előzmény: egy mutáns (2031)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2033

Igazad van a pár mondat kérdésében, de itt nem pár mondat van már ebben témában, hanem jó sok hozzászólás a másik topikban.

A GPS-ben is igazad van, magam sem mondtam mást. Két adat: értsd: két koordináta.

1m

Előzmény: JFEry (2032)
JFEry Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2032

Szerintem ez a "dimenzió" kérdés jóval összettebb mint, hogy pár mondattal helyre tehessük. Még akkor is ha kikötjük miféle dimenziókról kívánunk értekezni.

 

És, már elnézést, de a GPS véletlenül sem dimenziókat ad meg. Inkább csak kordinátákat.

Előzmény: egy mutáns (2031)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2031

Hát, hogy hány független adat kell egy pont megadásához.

Pl. a GPS koordináták is két adat, a Földfelszín tehát 2D topológiailag.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2030)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2030
Oké mi  a másik jelentése?
Előzmény: egy mutáns (2029)
egy mutáns Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2029

a dimenzó egyetlen jelentése kiterjedés..

Éppen, hogy nem.

1m

Előzmény: Gézoo4 (2028)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2028

 

   Mert némileg meglepő módon még azt taglalják egy másik topicban, hogy a két kiterjedés az mikor két és mikor három dimenzió..

 

   Pedig a dimenzó egyetlen jelentése kiterjedés..  érdekes..

Előzmény: Gézoo4 (2027)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2027
  Érdekességként megjegyzem, hogy e témában nem jeleskednek a tudomány ügyeletes tudósai..
Előzmény: Gézoo4 (2026)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2026

 

   Ha az egész jegyzetet nézzük, akkor láthatjuk, hogy az "önkéntes" energiatranszport nem csak a párolgás során lép fel, hanem minden olyan

 összetett folyamatban, ahol a molekuláris erőhatások eredői egyirányú

energiaáramlásokat kényszerítenek a rendszerekre.

 

   Csupán az a szomorú, hogy konkrétan ebben a jegyzetben sem szabad

látni a fáktól az erdőt..

 

 

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2025

Részlet a jelzett részből:

 

"

A 12. egyenlet alapján a következket állapíthatjuk meg: az egyensúlyi

gznyomás annál nagyobb, minél kisebb a folyadékcsepp. Ezért termodinamikai

egyensúly csak akkor lehet, ha egyetlen folyadékfázis van a rendszerben

(makroszkópos mennyiség sík folyadék, vagy egyetlen csepp). Ha két

folyadékcsepp van a rendszerben, akkor a kisebbik egyensúlyi gznyomása

nagyobb, mint a másiké. Mivel a nagyobbik cseppre túltelített a gz, a felesleg

azon kondenzálni fog. A kisebb csepp viszont párolog, hogy visszaálljon a

kondenzáció miatti gznyomáscsökkenés. Ez a folyamat az izoterm desztilláció.

Ha a két csepp mérete azonos, a rendszer labilis állapotban van. Ha a fluktuáció

miatt bármelyik csepp görbülete (vagy felszínén egy görbületi elem) egy

parányit is változik, akkor megindul a folyamat, melynek során az egyik csepp

párolog, míg el nem fogy, a másik pedig növekszik. Ugyanezt a

gondolatmenetet ismételhetjük meg sok részecskét tartalmazó rendszerre is.

Termodinamikai egyensúlyban az összes részecske eltnik és egyetlen

összefügg, minimális felület fázist képez."

 

 

Előzmény: Gézoo4 (2024)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2024

Szia!

 

  Nem rád céloztam, de mindannyiunk okulására egy egyetemi jegyzet:

 

   http://www.chem.elte.hu/departments/kolloid/KolloidJegyzet_Ver1.0.pdf

 

  keresésnél az "izoterm desztilláció" -ra azonnal szép leírást olvashatunk.

Előzmény: hlaci59 (2023)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2023
Miben kell kételkedni?

Konkrét url-t nem tudsz küldeni?
Előzmény: Gézoo4 (2022)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.20 0 0 2022

 

  A kétkedőknek javaslom az Oktatási Minisztérium honlapját, vagy valamelyik fiz-kém tanszék segédleteit..

Gézoo4 Creative Commons License 2008.02.14 0 0 2021

Szia!

 

     Zárt üvegben a csepp és a síma vízfelület ugyanabban a gőztérben van.

 Így nem lenne semmi változás ha a felület alakjától nem függene a párolgás.

 

  De mivel a csepp számára telítetlenebb a göztér, mint a homorú vagy sík felszín számára, ezért a domború felszínű csepp átdesztillál a sík felszínre..

 

  Ha fordítva lenne, akkor viszont a cseppecske megnövekedne, míg végül lefolyna a "tutajról"..

 

Előzmény: hlaci59 (2020)
hlaci59 Creative Commons License 2008.02.14 0 0 2020
Kicsit segíthetnél, mit is kellene nézni?
Előzmény: Gézoo4 (2019)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!