Egyik legjelentősebb balatonparti községről nincs önálló Topik itt a Balaton csoportban, miközben a legtöbb nagyobb városnak már van. Én úgy gondolom Tihany mindenképpen megérdemel egyet. Idegenforgalmi, kulturális, történelmi, és (turista) közlekedési központ is. Itt lehet írni mindenről,ami szűkebb vagy tágabb értelemben érinti Tihanyt. Utak, útitervek, élménybeszámolók, hajózás, a Balaton jövője stb. Legyen ez egy sikeres Topik a sok kevés hozzászólást megéltek mellett!
A sárga nyomvonal egy volt üdülő előtt bevezet a susnyásba. A Kenderföld u. meghosszabbítása a terv, az az utca a hotel után a volt üdülőnél véget ér. Tovább csak egy illegális keréknyom vezet, a Halász utca nyaralóinak alsó telekszegélye mentén.
Hát én sem mennék a sárgával jelöltön...voltam arra, de gyalog...a jachkikötőnél kellett egy kicsit feljebb menni...igen, ez az az utca lehet...szép árnyas, de egy szemernyi Balatont sem lehet onnan látni...gyakorlatilag semmi látnivaló, hacsak nem a nyaralók...
Igazad van, egészen biztos, hogy a többség felmászik a támfalra, mert egyszerűen hagyománya van már annak, hogy a Balatonnak ezen a kb 50 méteres gyönyörű kilátással bíró szakaszán a mellvéden ücsörögve szeretik magukat fotóztatni a népek...abban is igazad van, hogy amennyiben a gyerkőc nem tudna felmászni, akkor a szülők fognak segíteni a felmászásban...s amíg régen LEültünk a mellvédre, mostantól FEL kell ülni rá...kinek-kinek vérmérséklete, fizikai adottséga stb szerint...DDD...
Gondoltam, hogy a régihez képest most van egy új előírás a támfal magasságát illetően, ami teljesen érthető a mögötte lévő elég meredek oldalt figyelembe véve. Majd megszokjuk. Nagyon szeretném már látni a megújult Pisky sétányt. Több, mint egy éve voltam Tihanyban...
Ott a hiba, hogy bicikliúton nem lehet a révig menni.
Meg ott, hogy a "bicilkiút" (=vegyes forgalmú utca) nem a parton fog menni, így sokan gondolkodóba fognak esni, hogy minek menjenek be a kis utcákba, mikor a parton csak szebb (és rövidebb)
Zölddel jelölték a hírek a parti utat, és a sárga a valós.
Ez nem Tihanyról szól, hanem az egész épitőiparról ami Magyarországon folyik (nekem a 7évem alatt amit épitőiparban éltem le ez sok volt):
Nem tudom hányszor olvastam, hogy hány száz milliós munka volt tihanyban.......
Én azt mondom, hogy az únios munkát lehet meglopni a legjobban.!
Én mint a legalja aki a kétkezű munkát végeztem 1200.- /négyzetméter áron dolgoztam, amiből fizesd ki a segédmunkást, a szállást, a bejelentéseket + élj meg belőle.
Nekem elég volt, én január közepén felmondtam a munkát és új munkát keresek.
Ezt már csak idegből írom le, ideges vagyok (de nagyon), hogy mikor jönn meg a pénzem, pedig ott voltam dolgozztam mint a gűzű, volt hogy napi 14-16 órát is.
Karácsonykor reménykedtem abban, hogy ajándékot tudjak adni a családomnak és ne csak annyit mondjak, hogy boccs, de nincs pénzem......
A januári fizetésemnek aminek meg kellett volna érkeznie január 10-ig abból esetleg csak április körül látok majd valamicskét.
Hol élünk? Olyan feltételeket várnak el tölünk amik teljesithetettlenek.....
És mindig a kétkezű munkás, a leaglaj szívja meg a legjobban!
Ez amit leírtam ez már nagyon bennem volt nagyon nyomta a lelkem, ha ez valakit megbánt vagy nem idevalónak érzi az nyugodtan írja meg, bennem ez van.
Tihany nagyon megszerettem a nyáron 1,5 hónapig laktam lennt + dolgoztam, a téli időszakban 3 hónapot voltam, és a nyáron szintén vissza fogok látogatni.....
Még munka közben jártam fennt a kálvárián, akkor csinálták a kereszteket, meg mészkőből raktak lépcsőt + a szobrok mőgé egy kápolnát is épitettek, de nagyon nem nézzelődtem csak felszaladtam pár dologért.
..."Ennek megfelelően úgy döntöttek, hogy a sümegi temetőben lévő eredeti szobrok mintájára készített korpuszok kerülnek majd fel a mészkőből készülő tihanyi keresztekre. A kereszteket egy, a mögöttük lévő hármashalommal egy szintbe hozott talapzatra állítják fel, az utolsó stációktól 4-5 lépcsőfok vezet fel majd hozzájuk"...
Rövidesen újra eredeti formájában áll a tihanyi kálvária
Talán semmi sem akadályozhatja meg, hogy 52 évvel a lerombolása után újra álljon teljes formájában a tihanyi kálvária a Visszhang-domb szomszédságában. Az eredeti kálvária megépítését a IV. Károly Tihanyi Országos Emlékbizottság kezdeményezte az egykori uralkodó emlékére, aki 1922. áprilisi halála előtt Tihanyban töltött néhány napot 1921 októberében. A kezdeményezők szándéka szerint a krisztusi keresztúttal a nemzeti összetartozást, a jövőbe vetett hitet is erősíteni akarták.
Ezt alapozta meg az az összefogás, amivel a Trianon után megmaradt megyék biztosították az építéshez szükséges pénzt, s ahogy ez a kálvária képében is megjelent. A Tihanyi Bencés Apátság honlapján található történet szerint az önálló vagy összevont vármegyék 1-1 stáció felállítását vállalták, mind a régi 63 vármegye nevében, és mindegyik stációra felvésték az adományozó összevont vagy önálló vármegyék nevét és vármegyék címerét. A kálváriát 85 évvel ezelőtt, 1927. augusztus 15-én Rott Nándor veszprémi püspök szentelte fel országos ünnepség keretében. A kálvária történetét kutatók szerint valószínűleg ezek a vármegyei címerek, az úgymond irredenta jelképek is szerepet játszottak később a kálvária szomorú sorsában. Az apátsági feljegyzések szerint Vass Sándor Alberik, az akkori tihanyi bencés plébános 1960 február 21-én kapott egy levelet, amiben Klempa Sándor veszprémi apostoli kormányzó hozzájárulása olvasható a kálvária lebontásához. A levél szerint az apostoli kormányzó helyeselte és támogatta azt az elgondolást, hogy a felszabadulás 15 éves évfordulójának megünneplésére tervezett Veszprém megyei emlékművet a tihanyi Károly király kálvária helyén állítsák fel. A kálvária lerombolására 1960. május 3. és 26 között került sor. A stációkat traktorral, a kereszteket autódaruval döntötték le. Egy visszaemlékezés szerint a munkákhoz rendőri segítséget is kellett vinni, mert a helyiek először elkergették a munkásokat. A köveket elszállították, Martonné Szilas Katalin építész 1992-es feljegyzése szerint valószínűleg még a veszprémi vár támfalának megerősítéséhez is használtak belőlük. A három keresztet a korpuszokkal a Sümegi temetőben állították fel. Mail József plébános 1988-ban elvi engedélyt kért a kálvária visszaállítására. A szükséges pénz előteremtésére az apátság és az önkormányzat 1991-ben létrehozta a IV. Károly Kálvária Alapítványt. Az alapkövet 1992. március 28-án helyezték el Szendy József veszprémi püspök, Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát és IV. Károly fia, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke jelenlétében. A terv az volt, hogy Sümegről visszahozzák majd az eredeti kereszteket és korpuszokat, s oda helyettük másolatokat készíttetnek. A félig kész kálváriát 2000. október 15-én szentelték fel. Korzenszky Richárd perjel akkor azt kérte, hogy az újjáépülő Kálvária legyen a község összefogásának és békességének jelképe. A munka teljes befejezésére újabb 12 év után, az uniós támogatással zajló Tihanyi Legenda projekt keretében kerülhet sor. Mint Tósoki Imre polgármester elmondta, igyekeztek a lehető legjobban az eredetihez igazodni, de néhány dologban nem ragaszkodtak ehhez. Tudomásul kellett például venni, hogy a természet jelentősen átalakult a kálvária környékén. Az egykor csupasz dombot, mostanra fák, bokrok nőtték be. Lemondtak arról is, hogy a keresztekre az eredeti korpuszok kerüljenek vissza. - Mintegy két éve zarándok út indult volna Tihanyból Sümegre az eredeti korpuszokért. De a sümegiek részéről olyan nagy volt a civil ellenállás, hogy inkább elálltunk ettől a szándéktól, nem akartunk újabb békétlenséget. Ez az ügy sokkal szentebb, nemesebb annál, mint hogy két település lakói háborúskodjanak miatta - mondta a polgármester. Ennek megfelelően úgy döntöttek, hogy a sümegi temetőben lévő eredeti szobrok mintájára készített korpuszok kerülnek majd fel a mészkőből készülő tihanyi keresztekre. Az eredetihez képest új elemmel is gazdagodik a kálvária, egy apró, mintegy 1,2 négyzetméter nagyságú kápolnával, amit a hármashalom közepén alakítanak fel IV. Károly boldoggá avatásának tiszteletére. Ennek a költségeit részben a IV. Károly Kálvária Alapítvány finanszírozza.
Az 1960-ban lerombolt Kálvária a Tihanyi Legenda Projektnek köszönhetően újul meg, amihez a balatoni község 600 millió forint uniós támogatást nyert
A tihanyi Kálvária eredeti szobrai Siklódy Lőrinc alkotásai, amelyeket 1927-ben állítottak fel a balatoni településen. A kultúrtörténeti értékkel bíró tizennégy stációt, a három feszületet, a bronz corpusokat valamint az oszlopos teraszt 1960-ban feldúlták, a köveit építkezésekhez és gödrök feltöltéséhez használták, a kereszteket pedig elszállították. A corpusokat később a zalaszentgróti temetőben, a földre hajítva találták meg. A sümegi prépost közbenjárására 1968-ban az ottani temetőben állították fel azokat.
Tihany önkormányzata 2007-ben a IV. Károly Alapítvánnyal közösen határozta el a Kálvária helyreállítását. Erre a 2011-ben indult, összesen 793 millió forintos Tihanyi Legenda Projekt (KDOP-2.1.1/A-09-2f-2010-0001) teremtette meg a lehetőséget. A 2013 első felében befejeződő, a település több pontját is érintő projekthez az Európai Unió és a Magyar Állam a Közép-Dunántúli Operatív Programon (KDOP) keresztül közel 600 millió forinttal járul hozzá. Tihany Község Önkormányzata hosszú előkészítő munka után indította útjára a Tihanyi Legenda Projektet, ami várhatóan 2013 első felében fejeződik be. A projekt részeként már megújult a nagyközség, immár Mádl Ferenc nevét viselő főtere, aminek köszönhetően az Apátsággal vizuális kapcsolat jött létre, illetve kulturált módon vált megközelíthetővé a Belső-tó. A projekt érinti az Ófalu és az Apátság között futó Pisky-sétányt is. A Kálvárián most visszaállított szobrok Hernádi Zsolt bronzöntő fémszobor-műves és Varga Zoltán restaurátor munkái, amelyek a régiek pontos másolatai. Jelenleg folyik a Kálvária lépcsőinek kialakítása, illetve hamarosan befejeződik a keresztek mögötti, kis kápolna építése is.
Sajnos az eredeti fotón a három kereszt hátterében látható mészkősziklákat egyelőre csak szétcseszték, és maga a három kereszt az építménnyel sincs meg.
A tihanyi embereknek soha be nem gyógyuló seb volt, mikor 1960-ban politikai okokból lebontották ezt, a trianoni kálváriának is nevezett emlékmûvet. Nem csak egyházi vonatkozásban ejtet sebet, de azt hiszem, akkortájt minden jóérzésû ember személyes sértésnek vette e barbár cselekedetet.
Talán éppen ezért fájt annyira. Mára már teljesen rehabilitálták, visszaépítették és eredeti állapotában látható. Persze ez évekbe tellett, mert a ledöntött szobrokat széthordták az országban, ezek összegyûjtése, visszaszerzése volt talán a legnehezebb feladat.
Köszönöm szépen a részletes választ. Azt a fotókon is észrevettem, hogy a támfal magasabb, mint a régi. Talán a régi balesetveszélyes volt a gyerekek számára? Az is eszembe jutott, hogy a turisták a támfalon üldögélve szerették magukat fényképeztetni. Erre a magasabb támfalra akkor nem is lehet csak úgy egyszerűen ráülni? Kell hozzá egy kis tornamutatvány?DDD Kb mennyivel magasabb a mostani mellvéd a réginél? 20-30 centi?
Tavaly kérdeztem,hogy mi a véleményetek az új bástyáról? Szerintem nem odavaló és a piros tégla végképp nem! A régi bástya Tihanyi kőből volt ez nem. Túlságosan magas és nagyon művi. Ilyenkor hol a műemlékvédelem? Kiváncsi vagyok milyen lesz a park?
